Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-27 / 200. szám
XLII. évfolyam, 200. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. augusztus 27., kedd ÍJ Negyvenévesek a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatok Kölcsönös előnyök, növekvő árucsere Sajtókonferenoá't tartottak hétfőn Budapesten a felszabadulás utáni első magyar— szovjet kereskedelmi megállapodás aláírásának 40. évfordulója alkalmából. A sajtókonferencián Viktor Ocse- retin, a Szovjetunió magyar- országi kereskedelmi képviselője méltatta a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulását. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évtized során az együttműködés és az árucsere-forgalom mértéke jelentősen megnövekedett: a Szovjetunió immár hosszú évek óta Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere, míg Magyarország az ötödik helyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedelmében. A kapcsolatok bővülését jól tükrözi, hogy 1946-ban még csak 19 millió rubel, 1965-ben már egymilliárd, tíz évvel később pedig már 3,3 milliárd rubel volt a két ország közötti árucsere-forgalom értéke. A forgalom növekedése azóta is töretlen és az idén várhatóan már a 9 milliárd rubeles értéket is meghaladja. A kétoldalú kereskedelem dinamikus fejlődése mindkét ország számára jelentős előnyöket nyújt — hangsúlyozta. — A Szovjetunió az alapvető nyersanyagok és energiahordozók szállításával, valamint a magyar termékek széles körének vásárlásával nagymértékben hozzájárul a magyar gazdaság eredményeihez. A magyar ónszükséglet 90 százalékát, a réz-, nyersfoszfát- és gyapotigény háromnegyedét, a vásárolt fűrészáruk 60 százalékát, a vasércimport mintegy 90 százalékát a szovjet partnerek szállításai fedezik. Ugyancsak Szovjetunióból vásárolják a magyar kőolajszükséglet több mint háromnegyedét, innen fedezik az ország földgázimportjának 40 százalékát és elektromosenergiaHétfőn a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában kétnapos országos agitációs és propagandaértekezlet kezdődött a központi pártintézmények, a televízió, a rádió, a sajtó vezetőinek, a megyei pártbizottságok és a tömegszervezetek e területért felelős irányítóinak részvételével. Lakatos Ernőnek, a igényének több mint negyedét. A kereskedelmi-gazdasági- ipari kapcsolatok hatékonyságának fokozását szolgálja a különböző korszerű együttműködési formák mind gyakoribb alkalmazása. Jelenleg 62 sokoldalú és 34 kétoldalú termelési szakosítási és együttműködési megállapodás van a két ország között, ezenkívül 33 ágazati alcsoportban folyik együttműködés. Ezek eredményeként a Szovjetunióba irányuló magyar export 40 százaléka, a Magyarországra érkező szov(Folytatás a 4. oldalon) KB osztályvezetőjének megnyitója után Berecz János, a Központi Bizottság titkára a XIII. kongresszus határozatáról, a szocializmus további építésének nemzeti programjáról, Horváth István, a Központi Bizottság titkára a társadalmi és politikai viszonyok fejlesztéséről, a propaganda ezzel kapcsolatos feladatairól tartott előadást. Országos agiláciés ás propagandaértekezlet Budapesten Befejeződtek Marjai József szlovákiai tárgyalásai Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki augusztus 23-án Pozsonyban a legfelső szlovák párt- és állami vezetőkkel tárgyalt, ezt követően Peter Colotká- nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a csehszlovák kormány elnökhelyettesének, a szlovák kormány elnökének társaságában szlovákiai intézményeket és vállalatokat látogatott meg. Ennek során a magyar—szlovák közvetlen együttműködés konkrét kérdéseiről illetékes magyar és szlovák vezetők bevonásával megbeszéléseket folytatott. Az eszmecseréken részt vett Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnökhelyettese, a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság csehszlovák tagozatának elnöke, magyar részről Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Szabó Imre, az Ipari Minisztérium államtitkára és más magyar és szlovák tisztség- viselők. Első képűnkön: javában tart a szezon a Nyíregyházi Konzervgyárban. Mivel a kiskert- tulajdonosok közfii sokan töltötték a hét végét munkával, egyetlen napon 100—130 mázsa paprika, illetve paradicsom került az üzembe. Második képűnkön: húsz hektáron termesztenek dohányt a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben. A törést már korábban megkezdték, szárítóba kerültek az alj levelek. Szárítás után -Válogatják és minősítik az új termést. Üzemel az új gyártósor, a jo bb felső sarokban az automatizált irányítóközpont. (Császár Csaba felvételei) Próbaüzem a papírgyárban Hétfőn délelőtt fél tizenkettőkor kezdtek a gép indításához, az alapariyag befűzéséhez, hogy 12.54-kor már az első kész hullámlemeznek örüljenek. Megkezdődött a próbaüzem a nyíregyházi papírgyárban, ahol 630 millió forintos beruházással nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre. Az angol Simon cég vállalta a rekonstrukciót — miután 13 évvel ezelőtt az eredeti gépsort is ő szállította. (A régi gép közel egymilliárd négyzetméter hullámlemezt készített, amivel „világrekordot” ért el.) A hullámgépegységet a japán Mitsubishi cég szállította, de többek között svájci, holland és NSZK-cégek is részt vettek a rekonstrukcióban, amely egy korszerű és bonyolult anyagmozgató rendszer és feldolgozócentrum kialakításával párosult. Az új gépsor továbbra is 3, 5 és hét rétegű hullámlemezek gyártására alkalmas, azonban lehetővé vált a magasabb hulladéktartalmú papírok felhasználása, miközben a minőség is jelentősen javult. A gyártó berendezés a próbaüzem után a korábbi termelési szinttől legalább negyedével magasabb kapacitásra képes egyrészt a gyártási sebesség növelésével, másrészt olyan automatizálással, amely a papírtekercsek váltását, a méretek .módosítását gyorsítja. Valamivel kisebb létszám szükséges az üzemeltetéshez, a munkásokat a feldolgozás bővítésénél alkalmazzák. A szerelés irányításánál mintegy harminc külföldi szakember vett részt, míg a gyárból több, mint hatvanan külföldi gyárakban szereztek tapasztalatokat, hogy a világ élvonalába tartozó gyártást Nyíregyházán megvalósítsák. A hétfőn elkészített első hullámlemezekből a Kisvárdai Szeszipari Vállalatnak gyártottak dobozokat exportcélokra. Már gyakorolnak a programozók Száaiítóközpont épül Nyíregyházái Megyeszékhelyünk központjában hónapok óta állványok veszik körül a Békeszállót. Tatarozzák, átalakítják ugyanis az épületet, amelyet a KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat négyéves időtartamra bérbe vett a szálloda és ven déglátó vállalattól. A tervek szerint a volt szállodában megyei hatáskörű, ideiglenes számítóközpontot alakítanak ki. A vállalat működéséről, szolgáltatásairól kértünk tájékoztatást Török Istvántól, a SZÜV Szabolcs-Szatmár megyei számítóközpontjának igazgatójától. A KSH SZÜV az ország jelenleg legnagyobb számító- gépes szolgáltatásokat végző vállalata, mely a jogelődöket is figyelembe véve 35 éves múlttal rendelkezik. Az ország 18. megyei számítóközpontját Szabolcs-Szatmárban hozták létre 1984. október elsején. A számítóközpont technikai feltételei igen kedvezőek lesznek, mivel egy SIEMENS számítógépet kap, s a SZÜV jelenleg csak hat olyan központtal rendelkezik, ahol ilyen típusú gépek üzemelnek. A termelési és műszaki osztály dolgozóit, programozóit már működő számító- központokban készítik fel a gép kezelésére, működtetésére. Hosszú távra persze kevés a Béke-szállóban kialakítandó gépterem. A végleges megoldást a Vasvári Pál utca, Holló utca, Dob utca által határolt területen létesítendő új számítóközpont jelenti, melynek üzembe helyezését legkésőbb 1988. június végére tervezik. Az új központban mintegy 180— 200-an fognak dolgozni. (szobosztai) Megkezdték a kérek felmérését Viharzóna, jégveréssel Szeszélyes nyarunk, amely bővelkedett időjárási szélsőségekben, nem maradt adós a jégverésekkel sem. A július 31-én mintegy 5 ezer hektárt ért katasztrofális természeti csapás, amelyről a tv is tudósított, csak az egyik volt az 50 millió forint kárt okozott közül. Pénteken éjjel hasonló nagyságú viharaóna söpört végig a megyén, Sóstóhegytől Záhonyig. Bár akkora területet nem ért. az Állami Biztosító előzetes becslése szerint ennek a számláján is meglesz közel 50 millió forint. Elsőként — még szombaton — a varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezetből kaptunk telefonjelentést az ottani felhőszakadásról és jégről. A 160 hektár dohányból 40-et a földdel tett egyenlővé az égi háború, olyannyira, hogy az már kiszántásra ítéltetett. Az almást sem hagyta érintetlenül a vihar, a 250 hektárból 70 hektáron végzett nagy pusztítást a jégverés. A csapadékfront a már említett sávban hatalmas károkat okozott az aranyos- apáti Üj Elet Termelőszövetkezetben is, ott szintén az almásban. A vásárosna- ményi Vörös Csillag Tsz- ben nagy területen sallan- gozta meg a kukorica levelét és a kertekben is „megkezdte a szüretet.” A tar- pai Esze Tamás Termelő- szövetkezet almásaira rájár a lúd, hiszen tavasszal a zöldár idején a lomb között örvénylett a szennyes víz, most pedig a jég pusztította el azt, amit az elmaradt permetezések miatt a vara- sodás még meghagyott. Be- regből, Tiszaszalkáról is jelentették az Állami Biztosítónak az almást ért kárt. A felsoroltaknál a megyei központban többre számítanak, mert az említett gazdaságok telexszel rendelkeznek és nem késlekednek a bejelentés megtételével. A többi termelőszövetkezet postán küldi el a kárbejelentést, számuk valószínűleg megközelíti a 26-ot. Rekonstrukció utón:
