Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke csü­törtökön megtekintette a 70. országos mezőgazdasági, élel­miszeripara kiállítást és vá­sárt. Losonczi Pált a vásár bejáratánál Vánesa Jenő me­zőgazdaságii és élelmezésügyi miniszter, valamint Kőrös­völgyi László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta. Rövid ismertetést követően az Elnöki Tanács elnöke kör­sétára indult, A „B” pavi­lonban az agrárpolitika és az élelmiszeripar fejlődését szemléltető kiállítási tárgya­kat tekintette meg. Losonczi Pál sorra látogatta az élel­miszeripar különböző alága- zatainak bemutatóit, amelye­ken több mint négyezer ter­méket vonultatnak fel. A vendég a „D” pavilon­ban az OMÉK-on kiállító KGST-országok bemutatóját látogatta meg, majd a kerté­szeti pavilon volt a séta kö­vetkező állomása. Losonczi Pál hosszan időzött az állat- tenyésztési bemutatók hely­színein. Itt a szakemberek különböző tenyésztési prog­ramokról adtak ismertetést, s állatok felvonultatásával mu­tatták be a keresztezéssel el­ért eredményeket. Ugyancsak csütörtökön lá­togatást tett a kiállításon Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnökhelyet­tese. A vendéget Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes és Schriffert Ferenc, a BNV igazgatója fogadta. A (kormány elnökhelyettese a kiállítás igazgatóságán tájé­koztatást kapott az OMÉK rendezvényeiről, majd meg­tekintette a kiállítást. Elő­ször az agrárpolitikai köz­ponti bemutatót kereste fel, amely a mezőgazdaság négy évtizedes fejlődését tükrözve egyebek között a régi és az új gépi és technológiai meg­oldásokat szemlélteti. Ezután a kiállítás élelmiszeripari pa­vilonjában a szakágazatok kiállítói tájékoztatást adtak a vendégnek arról, hogy szá­mos új terméket hoztak el az OMÉK-ra. A bemutató az állatte­nyésztés szabadtéri területén folytatódott. A kiállító gaz­daságok állattenyésztői a ho­zamok növelésének újabb le­hetőségeiről tájékoztatták Maróthy Lászlót. Vándorgyűlés Nyíregyházán Termelést segít a meteorológia Az első bemutató: szeptember 7-én Évadnyitó társulati ülést tartott augusztus 22-én a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház. Léner Péter igazgató az elmúlt évadra visszatekintve elmondta: szép és sikeres évadot zárt a tár­sulat, az ország „jegyzett” színházai közé került a nyír­egyházi és nem a saját, ha­nem mások értékelése alap­ján. Köszönetét mondott a színészeknek, rendezőknek, műszakiaknak, tisztviselők­nek, a színház egész kollek­tívájának ezért a munkáért. — Megérte a sok munka, ígéretes színházi közösség alapjait teremtettük meg — folytatta az igazgató. Majd arra utalt, hogy minden év­ad egy új feladat, az elő­ző játszma lépései nem alkal­mazhatók. Az elmúlt évadból meg kell őrizni a nyitottsá- gott, folyamatos kapcsolat­ban kell élni a valósággal, kiszűrni belőle a progresszív tendenciákat. A továbbiakban arról szólt, hogy a színház egyéni­ségekre épül, ezeknek kibon­tása, felmutatása a színház örök feladata. Az 1985—86- os évad célját úgy foglalta össze: minőség a drámában, minőség a rendezői és színé­szi munkában, a színházi munka egészében. Dramatur- giailag kidolgozott, kiérlelt, a mű és a színészi játék lé­nyegére figyelő rendezői munkával és pontosabb, el­mélyültebb színészi teljesít­ménnyel. Mindezek elérése végett egy produkcióval ke­vesebbet mutat be a színház az új évadban a bérletben, Az évadnyitó társulati ülés résztvevői. így a próbaidőt hat hétre emelik. A műsorterv céljainak vá­zolása után az igazgató is­mertette a következő hetek programját. Szeptember 7-én lesz az első ifjúsági és gyer­mekelőadás, melyet ezúttal Vásárosnaményban tarta­nak. Móricz Zsigmond fel­dolgozásában a Ludas Matyii mutatják be. Október 19-én Goldini Hazúg című komé­diáját, november 30-án Né­meth László Galileijét mu­tatják be. Előzőleg november 2-án a Kisvárdán már be­mutatott Nyerges András: Az ördög győz mindent szé­gyenleni című drámáját lát­hatjuk a színházban. Ugyan­csak bérleten kívül mutat­ják be dec. 21-én a „Bástya- sétány 77” című zenés játé­kij: Nyaralók, Sophokles: Antigoné, Lope de Vega: Tánctanár, Machiavelli: Cli- zia. Terveznek még egy gyermekbemutatót az évad második felében. A stúdió- színpad öt művet tervez be­mutatni. A tavalyihoz hason­lóan budapesti vendégszerep­lésre is készülnek több elő­adással. Az évadnyitó társulati ülésen adta át a Művelődési Minisztérium nívódiját Gyú­ró Imre, a megyei tanács el­nökhelyettese a Balázs Jó­zsef: A homok vándorai cí­mű dráma szereplőinek, al­kotóinak. Ezután az igazga­tó bemutatta a társulat új tagjait, akik a következők: XLII. évfolyam, 197. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. augusztus 23., péntek Áfészek: megfelelő alap a második fél évhez Losonczi Pál és Maróthy László látiptása az OMÉK-n Évadnyitó társulati ülés a Móricz Zsigmond Színházban A meteorológiai informá­ciók népgazdasági, hasznosí­tása a témája annak a há­romnapos vándorgyűlésnek, amely csütörtök délután kez­dődött Nyíregyházán, a ta­nárképző főiskolán. A Ma­gyar Meteorológiai Társaság immár kilencedszer rendezi meg a Szlovák Meteorológiai Társasággal közösen ezt az eseményt, az idén először a Csehszlovák Meteorológiai Társaság szakemberei is részi vesznek rajta. A vándorgyű­lés szűkebben vett közponii témája, hogy a meteorológia mennyire képes segíteni a mezőgazdasági termelést és az élelmiszeripart. Az első előadást a Nyír­egyházi Konzervgyár igazga­tója, Rudi Béla tartotta a konzervipari nyersanyag- termelés és -feldolgozás ösz- szehangolását segítő agrome­teorológiai információk hasz­nosításáról, konkrétan: a nyíregyházi gyár évtizedes ilyen jellegű tapasztalatairól. összesen huszonöt előadást hallanak a két ország szak­emberei két nap alatt. Ezek a termésbiztonság fokozásá­ban, a nagyobb termés elé­résében, a tervezésben, mun­kaszervezésben, az optimális termőhelyek kijelölésében nagy szerepet játszó mete­orológiai szolgáltatások lehe­tőségeit, eredményeit elem­zik. Szó esik arról is, hogy a meteorológiai adatok segítsé­gével miként valósítható meg a termésbecslés, érintve a kérdésnek az elméleti, s gya­korlati oldalát egyaránt. Nagy jelentőségűek a me­zőgazdasági tervezés szem­pontjából azok az ismeretek, amelyek arra a kérdésre ad­nak választ, hogy adott ég­hajlati viszonyok között — optimális genetikai és táp­anyagellátási feltételek mel­lett — milyen mennyiségű termésre számíthatunk. En­nek a kérdésnek, az úgyne­vezett klímapotenciálnak a mezőgazdasági vonatkozásai­val is több referátum foglal­kozik a három meteorológiai társaság vándorgyűlésén. A tudományos ülésszak vé­gén, szombaton a szlovák, cseh és magyar vendégek működés közben, a helyszí­nen ismerkednek meg az országos meteorológiai szol­gálat nyíregyházi agromete­orológiai és napfkori radar­meteorológiai obszervatóriu­mával. Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás A múlt évi gondok és az idei évkezdés nehézségei után a fogyasztási szövetke­zeteink elmozdultak a holt­pontról, gazdálkodásuk szín­vonala emelkedett — hang­zott el az egyik legfontosabb megállapítás a MÉSZÖV csü­törtöki, nyíregyházi elnökségi ülésén. A szövetkezetek el­ső féléves terveinek teljesí­tése megfelelt a várakozások­nak, külön örvendetes, hogy a korábban gyengén ügyködő Szabolcsi küldöttség utazott romániai testvérmegyénkbe áfészek egy része megkezdte a felzárkózást, bár az is igaz, néhány jól működő szö­vetkezetnél visszaesés tapasz­talható. A szabolcsi szövetkezetek bolti kiskereskedelmi forgal­ma lényegében a tervezett­nek megfelelően alakult, több mint 4,3 milliárd fo­rint értékű árut adtak el. A különféle termékcsoportok közül is kiemelkedett az élelmiszerek aránya, azok forgalma megközelítette a 2,2 milliárd forintot. Szembetű­nő a növekedés, hiszen 10,5 százalékkal haladja meg az előző félévit, amire az utób­bi időkben nemigen volt példa. Az elmúlt hónapok­ban kiegyensúlyozott volt az ellátás. A Román Szocialista Köz­társaság felszabadulása 41. évfordulója alkalmából, az RKP Szatmár megyei Bizott­ságának meghívására csü­törtökön Szabolcs-Szatmár megyei küldöttség utazott Ro­mániáiba. A delegáció — ame­lyet Bánóczi Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja, a megyei tanács elnöke vezet, tagja Kopka János, a megyei pártbizott­ság tagja, a Kelet-Magyaror- szág főszerkesztője. Nagy István, a nyírbátori városi pártbizottság első titkára és Vincze Jánosné. a megyei pártbizottság tagja, a TUNGS­RAM kisvárdai gyárának cso­portvezetője — részt vesz a felszabadulási ünnepségeken, ipari, mezőgazdasági és kul­turális intézmények munká­jával ismerkedik. Nem mondható ez el a ru­házati termékekről, különö­sen a választék okozott sok fejtörést a szakembereknek, de a vevőknek is. Ez meglát­szik az értékesítésen is, mely a maga 600 millió forintjá­val egy százalékkal elmarad a tavalyi fél esztendő forgal­ma mögött. Az eladott ve­gyesiparcikkek értéke elérte az 1,6 milliárd forintot, ám a 2,1 százalékos növekedés elmarad a megyei átlagtól, mely elérte a hét százalékot. Megyénk ideológiai delegációja Lengyelországban A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Rzieszów vajdlasági Bizottsága meghívására há­romtagú .pártmunkás-dele­gáció utazott csütörtökön Sza- fooles-Szatmánból Lengyelor­szágba. A delegáció — melynek ve­zetője Cservenyák László, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, tagjai: Czirják Ferenc, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának veze­tője, Illés Elemér, a vásáros- naményi városi pártbizottság első titkára — az ideológiai és a kulturális nevelőimunkát tenulimányozza a testvérme- gye területén. A megye szövetkezetei az első fél évben csaknem 5,3 milliárd forintos árbevétel­re tettek szert, ez nagyjából a tervezettnek megfelelően alakult, s jó alapot biztosít a második féléves munkához. Ám a közeljövőben a koráb­biaknál is nagyobb gondot kell fordítani a színvonala­sabb ármunkára, az érdekelt­ségi viszonyok fejlesztésére, a szigorúbb költséggazdálko­dásra, s természetesen az ősz egyik legnagyobb mun­kájára, a zöldség-gyümölcs felvásárlására. lkot. A további bemutatókat a következő művekből válo­gatják ki: Kulin Ferenc: Kölcsey, Raffai Sarolta: Sze­relmeink, szeretteink, Gor­Blaskó Balázs, Farkas Ig­nác, Fon Gabi, Fülöp Angé­la rendezőasszisztens, Gaál Erzsébet, Geday Mária, Pitz Katalin, Sárossy Kinga, Saf- ranek Károly, Teizi Gyula és Zubor Ágnes. Emelkedő export — csökkenő nyereséggel Differenciálódás ex Ipari szövetkezeteknél Ellentmondásos helyzetet tükröz a megyében dolgozó ipari szövetkezetek termelé­se, gazdálkodásának alaku­lása az év eddig eltelt idő­szakában — állapította meg a megyei szövetség, a KI- SZÖV elnöksége csütörtöki ülésén. A szövetkezetek több­sége ugyanis a tavalyitól magasabb termelést ért el, azonban a tervekben elő­irányzottat ezek sem mind tudták teljesíteni, míg a nyereség nagysága mérsék­lődött. A pénzügyi osztály elem­zése szerint — amelyet Toldy Katalin terjesztett elő — az első negyedéves lemaradá­sok után fokozatosan javult a kapacitások lekötése, emel­kedett a termelés és szeptem­ber végéig várhatóan a ta­valyitól mintegy tíz százalék­kal magasabb, 2,5—2,6 milli­árdos termelést érnek el. Az első féléves mérlegek szerint különösen az építő­ipari szövetkezeteknél tör­tént nagyobb lemaradás, — köztük az ibrányi szövetke­zetnél lévő vezetői válság (több hónapog nem volt kellő irányítás) tetézte a bajokat. Hasonlóan gyenge eredmé­nyeket produkált a Nyíregy­házi Műanyag és Fényképész­ipari Szövetkezet, ahol a gyártott termékek nem kielé­gítő minősége és a fotórész­leg kisszövetkezetté válása körüli huzavona a bajok forrása. Kellemes meglepe­tés; hogy a Nagy káliói Cipő­ipari Szövetkezetben az új üzemcsarnok és gépek ré­vén kiugró mennyiségnöve­kedés mellett a nyereség is jóval felette van a tervezett­nek. A tervtől jobban alakult a szövetkezetek exportja, szep­tember végére várhatóan el­éri a 850—870 millió forin­tos értéket. A legnagyobb tő­kés exportot továbbra is a Rakamazi Cipőipari Szövet­kezet produkálja. Gond, hogy itt csökkent az export gazdaságossága, ami nehéz pénzügyi helyzetbe hozta a szövetkezetét. A Gávaven- csellői Cipőipari Szövetke­zetnél viszont az első hóna­pok igen gyenge teljesítmé­nye okozhat veszteséget. A több, mint tízezer em­bert foglalkoztató ipari szö­vetkezeteknél a létszám kis­mérvű csökkenése tapasz­talható, amit a termelékeny­ség növelésével ellensúlyoz­nak. A KISZÖV elnöksége megállapította, hogy a meg­változott gazdasági körül­mények következtében erő­teljesebbé vált a szövetkeze­tek közti differenciálódás, elő­térbe került a versenyképes­ség fokozása, a piaci viszo­nyokhoz történő rugalmasabb alkalmazkodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom