Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

1985. augusztus 13. Kelet-Magyarország 7 Jégverés után Az utóbbi két hétben a kánikulai forróságokat né­hányszor megszakította a hű­vösebb, esős időjárás. A csa­padék jól jött, használt a ka­pásnövényeknek, de a téli al­mának is. Sajnos a csapadék­hullás nem egyszer jégverés­sel járt együtt. A jégesők komoly károkat okoztak a szőlőskertekben is. Több sző- lészkedő olvasónk kérdezte, jégverés után miként védjék meg a termést? A zivatarok és az azokat kísérő jégesők a szürke pe­nész fertőzését segítik elő. Ha a jégverést követően 12— 18 órán belül permetezni tu­dunk, úgy a 0,12 százalékos Chinoin Fundazol 50 WP-vel megelőzhetjük a fürtrotha­dást. Hatásos még a Simulex 50 WP. Ennek előnyös tulaj­donsága, hogy a méhekre nem veszélyes, élelmezés­egészségügyi várakozási ide­je 14 nap. Dohány a háztájiból Öröklött mesterség Huszonkilenc hektáron termelnek dohányt a háztá­jiban Vaján. A környéken — Vaján, Rohodon, Nyírparasz- nyán — a dohánytermesztés­nek valamikor jóval több híve volt, mint most. A há­rom településen százhektá­rokat tett ki a dohányültet­vény. Ma dohánnyal — bál­jói fizető növény — csak azok foglalkoznak, akiknek ez szinte ősi foglalkozás, öröklött mesterség. Az ültetvények hevesi faj­ták, ezeknek előnye a keve­sebb munkával járó mester­séges szárítás. Idén a termés jó. Gondot csak az okoz, hogy a palánták kiültetése a hűvös tavasz miatt elhúzó­dott, így a levelek érése el­tolódik. (Kérdés, lesz-e idő, jó idő, a termés betakarítá­sához?) A szárítást a terme­lőszövetkezet végzi. Rohodon hat Sirokkó szárító van. ezekbe az első levelek bera­kását július 23-án kezdték meg. A tsz a háztáji dohányter­melőket azzal segíti, hogy a letört dohányt zölden átve­szi, minősíti és ennek alap­ján fizet. A szárítás, értéke­sítés már a szövetkezet gondja. A szárítási forduló ötnapos, így ha kedvez az időjárás a töréshez idén 6— 8-szor is megrakják a szárí­tókamrákat. Kabakosok peronoszpórája Miként védjük az uborkát? Sok kertbarát tapasztalta az utóbbi időben, hogy ubor­káinak levelein szinte egyik napról a másikra szögletes foltok jelentek meg. A fol­toknak megfelelően a levelek fonáki részén viszont lilás- szürke penészbevonat vált láthatóvá. Ezt a nedves, csa­padékos időben a kabakosok peronoszpórája váltja ki. Ha nem védekezünk kellő idő­ben, úgy az uborka levelei és indái elszáradnak, a kötődés szinte megszűnik, s a még meglévő termés alig fejlődik, satnya lesz. Akkor járunk el helyesen, ha 0,20 százalékos Ridomil Plus 50 WP-vel, vagy 0,25 százalékos Cursate Super CZ-vel permetezünk. Mind­két szer szintetikus ható­anyagot, illetve kontakt gom­baölő tulajdonságú kompo­nenst is tartalmaz, így belső és külső védettséget biztosít­va vehetjük fel a kórokozó elleni küzdelmet. Ha tíz na­ponként legalább háromszo­ri ismétléssel végezzük a permetezéseket, úgy a bakté­riumos szögletes foltosság el­terjedését is meg tudjuk aka­dályozni a fenti szerek réz hatóanyagával. Ellenkező esetben a lombleveleken erektől határolt, vizenyős, szögletes foltok képződnek és a levélnyeleken, valamint a szárakon hosszanti berepedé­seik keletkeznek. A fertőzött részeken fénylő rétegként baktériumos nyálkacseppek „csapódnak” ki. A kabakosok szögletes fol­tossága a terméseket sem kí­méli, mert azokon kerek, pu­ha, vizenyős foltok keletkez­nek, melyek ha kiszáradnak, mindig berepedeznek. Ha nem használunk réztartalmú növényvédő szereket (melyek közül a legismertebb a 0,3 szá­zalékos Rézoxid-klorid 50 WP) munkánk kárba vész, mert a kórokozó idő előtt le­tarolja növényeinket. Az újabb növény védő szerek kö­zül az 1 százalékos Bordói por igen ihaitékony kemiká­liának minősült. Egyes helyeken a szárazság és lisztharmat okozott gon­dot, a leveleken megjelenő sajátos, fehér lisztszerű be­vonatával. A magukra ha­gyott növények levelei elszá­radnak, majd a hajtások is elpusztulnak! A 0,12 százalé­kos Chinoin Fundazol 50 WP itt is hatásosnak minősül, de a 0,1 százalékos Afugán is megbízható! Dr. Széles Csaba Nyírségi, szatmári kertbarátok a vásáron A nagyközönségnek augusz­tus 17-én nyitja meg kapuit a 70. OMÉK. Megyénket há­rom kertbarátklub, a nyír­egyházi, a nagyecsedi és a vajai képviseli. A klubok egymást váltva három na­pig mutatják be termékeiket. A sort a nyíregyháziak nyit­ják. A nyíregyházi kertbarát­klub tagjai közül 16-an vesz­nek részt a kiállításon és a vásáron, félszáz termékkel mutatják be a kertbarátok tevékenységét. Nagy teret kap majd a gyümölcskertész­kedés, ezen belül is az alma­termesztés. A kertbarátok bemutatják új almafajtáikat és azokat a gyümölcsöket, amelyeket már jórészt elfe­lejtettek a termelők, így töb­bek között az aranypar- ment. Érdekessége lesz a ki­állításnak Szakos János újí­tása a fólia alatti almatáro­lás, amelynek lényege, hogy az elmúlt őszön betárolt téli alma ma is olyan friss, mintha a fáról szedték volna le. A zöldségtermelés érdekes­ségeként mutatják be a pa­radicsomfát, az óriás francia és fekete paprikát. A para­dicsomfa kétméteres, rajta félkilósnál is nagyobb gyü­mölcsök teremnek. Visznek a nyíregyháziak a vásárra befőtteket és egy házi sütésű 5 kilós kenyeret is. \ „Csak agyatlan Föld van“ Radioökológia és környezet­védelem „Csak egyetlen Föld van” — ez volt a jelsza­va a stockholmi nemzet­közi környezetvédelmi !komferen ciának (1972.) és mi ezen az egyetlen Földön élünk. Itt kell magúinknak és a követ­kező generációknak azo­kat a környezeti feltéte­leket megteremteni, amelyek értelmes embe­ri életet tesznek lehető­vé Környezetünk elszeny- nyeződésének témaköré­hez sorolható a bioszfé­ra radioaktív elszennye­ződésével, illetve a ra­dioaktív szennyezettség elleni védelemmel kap­csolatos probléma is. Környezetünk sugár­szennyezettségének rendszeres ellenőrzése a a szennyeződést okozó források (nukleáris rob­bantások, atomerőmű­vek radioaktív emisszió­ja stb.) miatt ma és a jövőben is aktuális és fontos feladat. Hosszú évek kutató­munkája eredményéként született ez a könyv, mely az ökológiai jelle­gű kérdések iránt ér­deklődőknek készült, el­sősorban a radioökoló- giai szakembereknek, továbbá azoknak, akik a sugárbiológia, sugár- zástechnika, dozimetria és a sugárvédelem te­rületén tevékenykednek. Meglepő és érdekes in­formációkat nyújt to­vábbá a környezetvéde­lem és nem utolsó sor­ton a mezőgazdasági termelés és élelmiszer­ipar területén dolgozók­nak is. Ruli — mint libapásztor Hús és toll ötezer szárnyastól Megéri „libásnak“ lenni Patak szeli át a hatalmas — a kánikulában már gyér füvű — legelőt Petneháza alatt. A patakban kevés a víz, de ahhoz elég, hogy a libák szomjukat oltsák és megszórják tollaikat, meg­mártózzanak. A libafarm, amely közel az országúihoz, a legelő szélén épült, nagy, de embernek, állatnak nem sok luxust kínál, Angyal Pé­ter tanyagazda tömören és találóan ad erre magyará­zatot. — Nem arra megy itt a játék. Nem a kényelem a fontos, hanem az, hogy az egésznek haszna legyen. Hogy mi haszna van a nagybani libatartásnak? Ar­ról egy kicsit később. Előbb a telepről, a szerény eszkö­zökről. A tanyaépület, — ahol a gondozók szálláshelye is van — olcsó, hulladék deszkából összeeszkábált ka- jiba. Része az építménynek a terményraktár és a hosszú féleresz, amely alatt a liba árnyékot talál. Van karám is, hulladékfából, de a pa­Otezer liba a petneházi réten. takot átívelő híd sem igen került sokba. A telepen lé­vők úgy tartják; a célnak mindez nagyon is megfelel. Ezek után lássuk a hasznot. Angyal Péter egy nyilván­tartási könyvet vesz elő. — Tavasszal 5200 kisliba érkezett. Akkor elhullott nem egészen száz. Több veszteség nincs. Nem is lehet. Jár ki ide egy állatorvos, az előír­ja, megmondja mikor, mit kell tenni. Az egyéb kártevő­ket, azokat elriasztják a ku­tyák. Szóval megjönnek a kislibák, mi etetjük, gon­dozzuk őket, aztán ősszel le­adjuk. — Más nincs? — De van. Van még á té­pés. Ezeket a libákat nem ré­gen téptük meg, öt mázsa tollúk volt. Leadásig még kétszer tépünk. — Háromszor öt mázsa toll... — Dehogy. Másodszorra már lesz 8 mázsa, harmad- Angyal Péter, a telepvezető. jára 10 mázsánál is több. Kertészek, állattenyésztők Vásárosnamény körzetében Szakcsoportok milliói A Vásárosnamény és Vidé­ke Áfész a városban és an­nak vonzáskörzetében — ti­zenhárom községben — gon­doskodik a lakosság ellátá­sáról, szervezi és irányítja a kisárutermelést. Az áfész ke­retében 7 szakcsoport műkö­dik, s ezek együttesen — 1985. évi adat — 459 tagot foglalkoztatnak. A hét szak­csoport 1984-ben több mint 2 millió forint közös alappal rendelkezett, nyereségük ta­valy 186 ezer forint volt. A legnagyobb létszámú a két kertészeti szakcsoport. Ezek Vásárosnaményban 71 taggal, Nyírmadán 93 taggal működnek. A kertészek együttesen évi másfél millió forint értékű árut termelnek és értékesítenek. Sajnos — főként a téli alma miatt — a nyereség nem nagy volu­menű. A naményi körzetben a legeredményesebben a mé­hész szakcsoport működik. Az 53 méhész 1984-ben 3880 kilogramm mézet termelt és értékesített. Az 1985. évi terv 3500 kilogramm méz felvá­sárlása volt, ehhez az időjá­rás kedvezett, így minden valószínűség szerint a terv túlteljesítésével lehet szá­molni. Nagy hagyományai vannak a kisállattenyésztésnek, erre utal az is, hogy a nyúlte- nyésztő szakcsoportnak 90 tagja van. Nyúltenyésztéssel főként Vásárosnaményban, Kisvarsányban, Nagyvar- sányban, Olcsván és Nyír­madán foglalkoznak. Az ak­tív termelők tavaly 6100 nyulat értékesítettek 1680 ki­logramm súlyban. Ez a mennyiség visszafejlődést mutat, hiszen 1983-ban a kis­termelők által leadott hús mennyisége 2170 kilogramm volt. A termelés stagnálása, illetve visszaesése főként az alacsony felvásárlási árak és a takarmányárak emelkedé­se miatt következett be. Idén a nyúltenyésztésben és értékesítésben némi fellen­dülés tapasztalható, ez tük­röződik az értékesítési terv­ben, amely 200 kilogramm nyúlhús értékesítésével szá­mol, A sertéstenyésztői szak­csoport súlyban és forintér­tékben a legnagyobb tervet teljesíti. Az elmúlt évben a szakcsoport 84 aktív tagja 723 sertést adott le, 78 tonna súlyban. A szakcsoporttagok­nak kifizetett felvásárlási ár megközelítette a 3 millió fo­rintot. Az idei felvásárlási terv 500 hízott sertés, 55 ton­na súlyban. A csökkenés oka a felvásárlási árak változá­sára vezethető vissza. A zöldségtermesztésnek Vá­sárosnaményban és környé­kén nincsenek nagy hagyo­mányai. Erre az is utal, hogy a zöldségtermesztő szakcso­port mindössze kilenc taggal működik, és 1984-ben csupán 391 ezer forint értékű ve­gyes zöldséget értékesítettek. Az 1985. évi terv 16 ezer ki­logramm vegyes zöldség ter­melése, ez jóval több a ko-. rábbi évek mennyiségétől. Várható, hogy a zöldségter­melési kedv tovább növek­szik, a szakcsoport munkája eredményesebb lesz. Évekkel ezelőtt jól, nagy lelkesedéssel indult a hűsga- lambtenyésztő és értékesítő szakcsoport. Az esztendők múlásával azonban sok volt a bizonytalansági tényező, akadozott a felvásárlás, a szállítás, ezek miatt csök­kent a tenyésztői kedv. Ma 28—30 fő foglalkozik te­nyésztéssel, de inkább hob­biból és nem árutermelési céllal. Példázza ezt, hogy amíg 1981-ben a szakcsoport­tagok 517 kilogramm ga­lambhúst értékesítettek, 1984- ben a hústermelés 426 kilo­grammra csökkent. A ga­lambhús kitűnő exportcikk, ezért is jó lenne, ha a te­nyésztői kedvet, az áruter­melést okszerű termeltetés segítené. Mindent egybevetve a Vá­sárosnamény és Vidéke Áfész 7 termelői szakcsoportja eredményesen és gazdaságo­san működik. Biztatóak az 1985. évi termelési célok is, és minden remény megvan arra, hogy azok teljesüljenek. Lakatos Sándor — A tolinak biztos jó ára van, mennyit kapnak érte? — Azt nem tudom. De megfizetik. — És a hús, azért meny­nyit kapnak? — ötven valahány forin­tot. Változó. Tavaly tudom, ötven forinton felül adtuk kilogrammját. Megbeszéljük, hogy a lu- dak átlag súlya leadáskor 6 kilogramm körül van. Ez úgy jön ki, hogy vannak 8—10 kilogrammosak és akadnak a nyájban kisebb testűek is. A szakcsoport — mert az ötezer liba a bak- tai áfész hal- és víziszámyas tenyésztők szakcsoportjáé — tavaly 30 ezer kilogramm li­bahúst értékesített a debre­ceni baromfifeldolgozónak. Ezt beszorozva ötven forint­jával, bizony nagyon nagy pénz. És akkor a toll ehhez még külön érték. De hagyjuk a számítgatá- sokat. Annál is inkább, mert ötezer libával munka is, ki­adás is bőven van. Nyilván az igazi nyereséget a munka mellett a tartási körülmé­nyek egyszerűsége hozza. Miért is lenne ez másként? Nem is beszélünk többet a dologról, viszont csodáljuk a fekete juhász kutya tudomá­nyát. A libákat a kutya te­reli, tartja kordában. Angyal Péter szavára a Cigány név­re hallgató eb pompás liba­pásztor. — Figyelje csak meg! Ugat, de nem harap. Nincs az a pénz amiért belekapna a szárnyasba. A liba is okos, hallgat az ugatásra ... Láttunk ötezer libát. Fe­hér tenger volt a szikkadt legelőn, példájára annak, miként lehet pénzt csinálni. S. E. KISTERMELŐK-KISKERTEK i

Next

/
Oldalképek
Tartalom