Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

1985. augusztus 1. 2 Nyíregyházán, az Ady Endre utcában a közelmúltban adták át a képünkön látható, két négyszintes lakóházat, (cs) HOL JAVÍTTASSUK? „Ha a cipőm mesélni tudna...” Portyázás műhelyek korül lurnusváltás Ugornyán A gergelyiugornyai Esze Tamás úttörőtábor udvarán, mint költözés előtt a gólyák, lehangoltan várakoztak múlt csütörtökön a kisdobosok, úttörők. A turnusváltás szo­morú napja volt. Számukra véget ért a kalandokban, él­ményekben nem szűkölködő nyári táborozás. Az időről_a felsőfokban lehetett beszélni, a vasárnapi átmeneti felhő- södést leszámítva, többnyire hétágra sütött a nap. Gáti Tibor VI. osztályos tanuló Csarodáról jött. Szá­mára a sok fürdés maradt feledhetetlen. Az öles fák lángja mellett a tábor és az úttörőélet fonákságait fel­elevenítő villámtréfák, vidám és mélabús nóták még sokáig a fülében csengenek majd. Messziről, Szentbalázsról ér­kezett 31 kispajtás. Valósá­gos felfedezésnek számított számukra a közös szatmár- beregi kirándulás, Csaroda, Tarpa, Turistvándi, Tisza- csécse nevezetességeinek megismerése. Sokat mesél­nek majd odahaza társaik­nak, szüleiknek a festői táj szépségeiről. Illés Norbi a karneválra emlékszik a legszívesebben. Ali Babának öltözött fel, igaz csak 32 rablója lett a negy­ven helyett. Volt persze más érdekes program is. Rajz­verseny, bábkészítés, dal- és játéktanulás, tábori olimpia. A hajnali félhetes ébresztő olykor korainak tűnt, este tíz órakor viszont nem min­denkinek akaródzott ágyba menni. Apropó, az éjszaka. Nagy ribiliót okoztak a lá­nyok körében a fiúk, ami­kor lepedőben kísértettek. Kaptak is másnap a fejükre! A kaja bőséges volt, vál­tozatos. A szúnyogok viszont itt is csípnek. Szerényi Béláné táborve­zető elmondta, mintegy 160 gyereket láttak vendégül a táborozásra igazán hangula­tos környezetben. Varsány- gyüréből, Csarodából, Fehér- gyarmatról, Naményból és Szentbalázsból érkeztek a negyedik turnusba a gyere­kek, s további három tölti majd itt a vakáció egy ré­szét. __________ Békefesztifál PusztavacsM A Képes Üjság szerkesz­tősége augusztus 3-án és 4- én ismét békefesztivált ren­dez az ország geometriai kö­zéppontjában — Pusztava- cson. A hangulatos népünnepély célja a jelenlévők kellemes szórakoztatásán kívül az, hogy ráirányítsa a figyelmet a béke megőrzésének fontos­ságára, nemzeti hagyomá­nyaink ápolására. Az Orszá­gos Béketanács békecentru­mában vitafórum is lesz. A békefesztiválon fellép­nek a különböző tájak, vi­dékek öntevékeny művészeti csoportjai. Szerepelnek együttesek, szólisták, köztük több országos hírű. Lesznek sportversenyek, autós, moto­ros vetélkedők. Az MHSZ a repülős és ejtőernyős pará­dén kívül technikai bemuta­tót tart... Eleve borúlátóan indultam, szatyromban két javításra szoruló cipőmmel az iparos­hoz, hiszen eszembe jutott egy, a cipészberkekben már legendássá vált adoma. Az egyik cipészmester cipészhez küldte albérlőjét, mondván, ő nem javít, csak új termé­keket gyárt. E sztori ismere­tében lesz-e, aki megjavítja a lábbelit? Ahol nem vállalták A belváros jó nevű kisipa­rosa elutasító. — Kérem, ezt már nem érdemes javítani, de ha na­gyon akarja, 300 forintért éppen megcsinálhatom. Az üzleten cseppet sem látszik, hogy műhely lenne, a vásárló nem is gondolná, hogy itt ja­vítás is folyik. Vöröshadsereg utca: én már nem foglalkozom ilyen­nel, öreg vagyok, csak pepe­cselek ezzel, azzal. Vörösmarty utca: az én fér­jem tál palást nem vállal, a szandállal nem is érdemes kezdeni — mondja a cipész­feleség. Szarvas utca: háromszázért a jövő hétre megcsinálom. Inczédi sor, cipészszövetke­zet boltja: százötvenért bőr­talpat teszek rá, sarkot, hol­napra kész lesz. Hí az elsődleges? A többi iparos hasonló vá­laszokat adott, mindössze egy-két helyen fogadták a munkát megfelelően, gyors javítást ígértek, oltson. A ci­pők „vesszőfutása” után ke­restem fel a Kisiparosok Or­szágos Szövetségének nyír­egyházi szervezetét. Az egyik munkatársa kioktatott: a ci­pő talpból és felsőrészből áll, és különben is, a kisiparos azt csinál, amit akar, csak a tagdíja, adója legyen befizet­ve. Azt az egyszerűnek tűnő kérdést, hogy hány enge­déllyel működő mester van a városban, válaszra sem méltatták. Ezek után a városi tanács te rme lés el Iá tás-f el ügyele t i osztályán próbáltam érdek­lődni. Megtudtam végre: hat- vanhárom cipész dolgozik. Itt egyetértettek azzal, hogy nagyon sok mester csak gyárt, de nem javít. Elmond­ták: ehhez rendelet biztosít jogot, ha valaki iparenge­délyt akar (gyártási jog), ak­kor azt kap. Azzal is egyet­értettek, hogy a kisiparos el­sődleges feladata nem a ter­melés, hanem a szolgáltatás. Van az országban számos ci­pőgyár, jó termékeiket nyu­gati exportra is gyártják. De ha valaki méretes munkát kíván speciális igényekkel, ám legyen, sorozatgyártásra ne a kisiparos rendezkedjék be. Ha mégis ezt teszik oly sokan, akkor valamelyik fe­leslegessé vált. Szegény K. Attila alaposan megemlegeti tavaly őszi, Má- riapócson tett látogatását. A fővárosi fiatalembert uPvan- is jócskán helybenhagyta há­rom, magát nagyon erősnek érző helyi legény . . . C. Miklós (azóta már be­töltötte a tizennyolcadik évét) arra lett figyelmes a kultúrházban rendezett disz­kón, hogy egy ismerőse po­fon vág valakit, aki futásnak ered. Furcsán értelmezve a szolidaritást, ezek után ő meg kergetni kezdte az idegent. Társai, a tizenhat éves T. Csaba és a kora szerint fel­nőttnek minősülő Tamás Jó­zsef pedig követték. A pesti fiúnak ekkor még szerencsé­je volt, nem érték utói. A helyi legényeket azonban nem olyan fából faragták, hogy feladják hamar a ter­vüket: T. Csaba kihozta ott­honról a biciklit, azzal üldöz­te tovább. Végül mégis C. Konkurrencia nélkül Manapság, amikor egy cipő mellett már négy számjegyű az ár, meggondolandó, hogy a hibás darabot eldobjuk-e, vagy csináltatni vigyük. Jo­gos igény a javíttatás, de né­hány helytől eltekintve egy százezres városban nem tud­juk, hová menjünk. Mint is­meretes, a cipőipari szövet­kezetnek három kimondottan javítással foglalkozó részlege van, A főkönyvelő elmond­ta: munkájuk bőségesen van, és nem jelent konkurrenciát a 63 „működő” kisiparos. Szombaton kilátogatván a Hatzel téri piacra, sok vásá­rozónál százszámra láttam a vadonatúj, kézi készítésű ci­pőt, csizmát, papucsot. A mennyiséget figyelve, köny- nyen rájöhet bárki, hogy egy cipész képtelen ennyi termé­ket előállítani... A KIOSZ adóközösségénél megtudtam, hogy semmilyen formában nem ösztönzik a javítást. Az adót mindenkor a bevételtől teszik függővé, a forint mindenütt egyforma, származzék az akár apró­munkából, akár eladásból! Furcsa megoldás! Miklós érte utói hamarabb. Megrúgta áldozatát, majd többször megütötte. K. Attila végül is az árokban kötött ki. Itt sem hagytak békét neki, Tamás József és T. Csa­ba addig rugdosta, amíg köz­be nem lépett egy arrajáró férfi. K. Attila súlyosan sé­rült, a zúzódásokon túl kö­nyöke is kificamodott. A Nyíregyházi Városi Bí­róság dr. Spisákné dr. Kiss Judit tanácsa súlyos testi sértés és garázdaság miatt vonta felelősségre a pócsi triumvirátust. C. Miklós büntetése tíz, T. Csabáé nyolc hónap szabadságvesztés (2—2 évre felfüggesztve), Tamás Józsefé — ugyancsak két év próbaidőre felfüggesztett — tíz hónap börtön és kettő­ezer forint pénz mellékbün­tetés. A fiatalkorú vádlottak a próbaidő tartalma alatt természetesen pártfogó fel­ügyelet alatt állnak. Az íté­let jogerős. Használcikkpiacon. (V. P.) Bürget Péter A tárgyalóteremből Pesti fiú pechje Sxínháxl előxetem Hat előadás az évad első felében Még csendes a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és környéke, a színészek, ren­dezők, technikai munkatársak pihennek, de a művészeti szakvezetők már az új szín­házi évad előkészítésén mun­kálkodnak. Elkészült az 1985—86-os évad első felé­nek műsorterve, amely hat színházi bemutató előadást tartalmaz. Ezek szerint to­vábbra is erős tempót diktál magának a társulat; októ­berben két új mű bemutató­jára is sor kerül. Szeptember 10-én a Mó­ricz Zsigmond által átdolgo­zott „Ludas Matyit” mutat­ja be a színház Nagy And­rás László rendezésében. Ok­tóber 5-én Grillparzel: Urá­nak hű szolgája című darab­ját állítják színre Salamon Suba László rendezésében. Október 19-én Goldoni: A hazug című művét Gellért Péter rendezésében láthatjuk majd. November 2-án ismer­heti meg a nyíregyházi kö­zönség Nyerges András: Az ördög győz mindent szégyen­leni című drámáját, Léner Péter rendezésében, melyet a társulat a kisvárdai vár­színházi estéken már bemu­tatott. Novemberben még egy jelentős színházi vállalko­zásra kerül sor, Németh László Galilei című drámá­ját Léner Péter rendezi. S az év utolsó színházi bemu­tatója — bérleten kívül — Eisemann—Baróti—Dalos: Bástyasétány 77 című zenés játéka lesz. Az új színházi évad máso­dik felének körvonalai is kezdenek kialakulni, bár a műsorterv nem végleges. Gorkij Nyaralók, Kulin Fe­renc Kölcsey és Machiavelli Clizia című műveit tervezik bemutatni. A stúdiószínpad programja is formálódik, egy-két darab bemutatásá­nak sorsa azonban mégnem dőlt el. A BALKANVI Állami gazdaság egyik írása az Irinyiék számí­tása című, a népszerű családi ládaszegezésről szól. A nyugdí­jasok szívesen veszik a jövede- lemktegészítésnek ezt a módját. Nem kell elmenni otthonról, ak­kor végzi, amikor idejük, ked­vük van. Akár kétszáz forintot is kereshet egy ember naponta, ha szorgalmasan üti a szegeket. Nemcsak a fatelep, hanem a na­gyobb telepek, a nagykállói, az ordasi, az abapusztai is ad ki szegezésre ládákat. Évente a gazdaságnak 300—350 ezer Szat- már ládára van szüksége, éppen ezért nagy segítség, hogy ott­hon is vállalják a családok. A KEMÉV ÉPÍTŐK arról ad hírt egyik cikkében, hogy a PROPER 16 típusú sze­mélyi számítógépen eddig a kö­vetkező programokat fejlesztet­ték ki: épületek és szerkezetek hőtechnikai méretezése, alapo­zástervezés méretezése, a szige­telő főüzem szerződést nyilván­tartó rendszere, a szigetelő fő­üzem kapacitást követő rend­szere, a vasbeton segédüzem ár­vetése és a lakatos segédüzem árvetése. Most készül a vállalati kapacitást követő rendszer és a vezetői információs rendszer. A tervek közt szerepel, hogy ki­építik a számítógéprendszert és néhány kijelölt osztályra kisebb számítógépeket helyeznek ki. A közeli tervek közt szerepel, hogy oktatási sorozat formájában megismertetik és megszerettetik dolgozóikkal a számítógépet. A ZÁHONY körzeti Átrakó című lapban arról olvashatunk, hogy jó tíz évvel ezelőtt né­hány lelkes vontatási dolgozó a hulladékból kiválogatott anyag felhasználásával a berekfürdői strand közvetlen szomszédságá­ban egy négyszobás faházat épített fel társadalmi munká­ban. A ház minden nyáron zsú­folásig megtelt, az akkori lét­számhoz viszonyítva, az üzem- igazgatóság kinőtte az épületet. A régi faház helyett egy na­gyobb üdülőházat építettek, mely 1984. június 28-án nyitotta meg kapuit. A 38 személyt befogadó építmény udvarán hinták, for­gók. napozó és kerti padok, já­tékok szolgálják az ott üdülők kényelmét. Az egyhetes turnusokban üdü­lők részére többféle programja­vaslatot kínálnak, „Tessék vá­lasztani!” címmel. Az üdülő ta­valy már 460 vendéget, köztük hatvan gyereket fogadott. Az idén május elseje óta nyugdíjas csoportok váltják egymást, má-^ jus 23-tól pedig az aktív dolgo­zók is megkezdték üdülésüket. A NYÍREGYHÁZI dohányfermentáló legújabb számának egy cikke a karbantartás megtervezéséről szól. A karbantartási munka mi­nőségi elbírálása érdekében mű­szaki átvételi kritériumokat ha­tároztak meg az adott munkafá­zisok vonatkozásában. Ezek se­gítségével maga a karbantartó is objektív mércével győződhet meg munkája jóságáról. A mű­szaki osztály pedig meghatáro­zott ellenőrzési ütemterv sze­rint rendszeresen vizsgálja az elvégzett karbantartási tevé­kenységet. Ennek során nemcsak a háló­diagram szerinti ütemességet vizsgálja, hanem konkrétan ész­revételezi a szakmai rendellenes­ségeket, segítséget nyújt az anyaghiányok rendezéséhez, akár külső kooperációval is. A mun­kaidőalap kihasználása érdeké­ben a munkaügyi és bérelszámo­lási osztály munkanapfelvétele­ket, időelemzéseket végez, ame­lyekből a veszteségek feltárásá­val, azok okainak vizsgálatával az elkövetkező idők vonatkozá­sában tudnak eredményt produ­kálni. A SZAMOS legújabb számának egyik írása a Jármi—ör—Hodász háromszög által határolt területen elhelyez­kedő Muszáj-tagi gyümölcsöst mutatja be. Egyebek közt meg­tudjuk, hogy területükön alany- és fajtakísérleteket végeznek. Tíz hektáron 31 fajta almát, 9,7 hektáron 12 fajta körtét kísér­nek figyelemmel. A kísérletben ígéretesebb fajták is találhatók: almánál jonatán, watson, red jonatán, improved black stei- man, red spur, körténél beurre durendeon, packhamus triump. A SZABOLCSI ÉPÍTŐK egyik írásából megtudjuk, hogy a nyár derekán is teljes kapaci­tással dolgozik a Tünde utcai lakatosüzem. Az ipari részleg termelési értéke várhatóan 80 millió forint lesz, a külső sze- relés 64 millió forintot termel év végéig. Mindezt 114 dolgozó­val akarják megvalósítani. Az első fél évben nagyjából idő­arányosan teljesítette tervét a termelőegység. De a második fél évre még nincs teljesen lekötve a kapaci­tás. Az előzetes tárgyalások alapján azonban a helyzet biz­tató. Hagyományosan jó partner az Észak-magyarországi AÉV és a Tatabányai Szénbányászati Tröszt. Remény van arra, hogy a második fél évben a Bábolnai Állami Gazdaság is munkát ad a lakatosüzemnek. A SZABOLCS-SZATMARI SZÖVETKEZETEK júliusi számában cikk számol be a Nagyecsedi Takarékszövet­kezet tevékenységéről. Sza- bolcs-Szatmárban jelenleg a leg­nagyobb betétállományt kezeli. Az 5800 betétkönyvben csaknem 130 millió forintot tartanak nyíl­ván. Évente 25—28 millió forint­tal segítik a lakosság céljainak megvalósítását. A körzet gaz­dálkodó szerveivel jó az együtt­működés, a takarékszövetkezet fizeti ki az általuk felvásárolt mezőgazdasági termékek árát. Emellett működési körzetükben végzik a biztosítási díjak besze­dését, illetve a biztosítások kö­tését. Jelentős összeget tesz ki a gépkocsi-befizetések ügyintézé­se, a totó-lottó értékesítés, az IKKA-utalványok beváltása, az autóbuszbérietek árusítása is. A 33 ezer lakos tehát megfelelő pénzügyi szolgáltatásban része­sül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom