Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-13 / 163. szám
1985. július 13. Kelet-Magyarország 3 Amit nem borítékban kapónk (3.) Üdíildjegyek, lakástámogatás A társadalmi juttatások jövedelmünk borítékba (készpénzben) nem kerülő részei. Szak- szervezeteink megyei elnöksége az elmúlt öt esztendő — majdnem teljes tervidőszak — vállalati szociálpolitikai tevékenységét vizsgálva leszögezte: „A vállalati szociálpolitika a a jövőben is fontos kiegészítője lesz az állami szociálpolitikának ... A vállalati önállóság és a munkahelyi demokrácia további szélesítése következtében nagyobb mozgásteret, bővülő lehetőséget kap a gazdálkodás, ezzel együtt a szociális gondoskodás is. Az pedig, hogy e lehetőségekkel miként élnek, minden eddiginél erőteljesebben függ a kollektíváktól.” ÜZEM ÉS TANÁCS EGYÜTT. A szabolcsi vállalatoknál, intézményeknél a szakszervezeti szervek fontos feladatuknak tekintik a dolgozók szociális ellátását, s ezt a nehezebb gazdasági helyzet ellenére — a lehetőségekhez mérten — igyekeznek bővíteni, színvonalát javítani. Ezt is az SZMT-elnökség állapította meg akkor, amikor a közelmúltban részleteiben vizsgált e körben mindenfajta tevékenységet. Megállapították azt is, hogy kevés a megyében a saját gyermekintézménynyel (óvodával, bölcsődével) rendelkező üzem. Egyes helyeken túlzsúfoltság van, de ezeken a feszítő gondokon az üzem és a helyi tanács együttműködésében igyekeznek enyhíteni. Gyermekintézmények fenntartására a vállalatok különböző nagyságú összegeket utalnak át a tanácsoknak. Például a MÁV záhonyi üzemigazgatósága a vasutasok gyermeknevelési gondjainak megoldása érdekében 22 millió forinttal járult hozzá a nagyközségi óvoda építéséhez, de az aranyosapáti tanácsnak is átutalt 350 ezer forintot hasonló céllal. \ ÜDÜLTETÉS — GONDOKKAL. Az üdültetést övező gondok nem csökkentek az utóbbi öt évben. Általános probléma ma, hogy a vállalatok elég kevés SZOT-beutalót kapnak, s a hiány ténye akkor is igaz, ha az évi (1984) beutalók száma meghaladja a 15 ez' rét. A dolgozók főleg a főszezonra szóló és a gyermekes beutalókat hiányolják. Ennek ellensúlyozására a vállalatok saját üdülőket tartanak fenn, vagy szezonbérleményekkel igyekeznek segíteni. A szakszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a költségek emelkedése miatt sajnos egyre több nagycsaládos dolgozó számára válik elérhetetlenné a nyári üdülés. FOGYATKOZÓ MUNKÁSSZÁLLÁSOK. A munkásszállítás és a munkás- szállások szervezése, fenntartása újszerű helyzetet kínál: egyrészt keresik a vállalatok a saját járművek kihasználásának jobb lehetőségeit, mert emelkedtek a szállítási költségek, ugyanakkor az is tény, hogy a dolgozók manapság szívesebben vállalják a bejárást, mint a munkásszállásokon történő elhelyezést. Ezt a tendenciát igazolja az a tény, hogy a megyében 1981 óta 91-ről 51-re csökkent a munkásszállások száma, s nagyjából ennek az aránynak megfelelően kevesebben is igénylik az ilyen elhelyezést. LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMO- MOGATÁS. A lakással még nem rendelkezők gondjának megoldásában a szabolcsi vállalatok — erejük mértékében — részt vállalnak, s a szociális feladatok sorában a szakszervezetek is kiemelten kezelik a lakásépítési támogatások alapjainak erősítését. Az anyagi forrásokat a legtöbb helyen társadalmi munkaakciók útján nyert összegekkel egészítik ki. A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége felmérte, hogy az utóbbi öt esztendőben évente 70—80 millió forint összeggel támogatták dolgozóik lakásépítését a szabolcsi vállalatok, intézmények. Egészen pontos adat 1984-ből: 1512 szabolcsi dolgozó — közöttük 903 fizikai munkás — részesült összesen 84 millió forint összegű lakás- építési támogatásból. Szilágyi Szabolcs — Jöjjön üljön mellénk. — Sietek, csak anyámnak veszek két szelet süteményt ebéd utánra. — De hisz hol van még az ebéd ideje! Kata, igaz elkészített már tegnap mindent, bent van a hűtőben. A pulyák a nagymamáival. A heti munka után jólesik egy kicsit ücsörögni itt. Még meg se borotválkoztam ma, minek? Olyan jó elengedni magát az embernek. — Hát az jó is. Nyugdíjas korom előtte igen sokat dolgoztam, megesett, hogy 16 órát naponta. — Sok. — Bárcsak tudnék még ma is fele annyit. Mit? Harmadát! De örülök, ha négy órát tervezek, és abból kettő igazi lesz. Intenzív. Kettő, igazi elánnal, uram, az lenne jó! Ha azok az álmok itt lennének még, a munka álmai, és közben, olykor, egy ölelés. Micsoda fejedelmi dolog lenne az! De ma már? A napi kínok csupán. — És a nők? Galambos Lajos; Hármas — Sajnos, másra nem. tud gondolni a férfi a munkán kívül. Antonius vagy Caesar tudott? Ady mi lett volna Brüll Adél, majd. Csinszka nélkül? Vagy az ókorban Jesu-ha Nocri Magdolna nélkül... Kereszt a férfi sorsa. De A Hunnia- coop kisvárdai baromfifeldolgozó üzemében műszakonként 44 ezer csirkét dolgoznak fel konyhakészre. (Császár Csaba felvétele) Nem a diplomások privilégiuma... Újítássá érik a gondolat Az overalios, nyakig olajos Tóth Lászlót faggatom, aki a karját nyújta kézfogásra: — Ugyan mi érdekes van abban, hogy ami nekünk könnyebb, azt kitaláljuk, rögtön alkalmazzuk és ezt újításként be is adjuk? — hadarja egyszuszra. — Ez olyan természetes, mint ahogy mindenki igyekszik a tőle telhető maximumot nyújtani... Az ÉRDÉRT vállalat mátészalkai gyáregységében akár egyet is érthetnénk a fiatalemberrel. De ott motoszkál a kívülállóban a „ha”. Ha mindenütt így gondolkodnának, bizonyára nem húznák el a szájukat az újítási előadók kedvetlenül: ugyan, a dolgozók nem foglalkoznak az újításokkal. Pedig fizetnénk is érte, mégsem veszik a fáradtságot, hogy leírják, amit kitalálnak. . . Helyben tudják Tény, hogy van számos üzem, állami gazdaság, termelőszövetkezet, ahol a jobbító szándékon, az ésszerűsítésen gondolkodók nem írják le, amit kitalálnak. Hogy az ÉRDÉRT mátészalkai üzemében tavaly is 35 (!) újítást adtak be a dolgozók és a megtakarítás jóval felülmúlja a milliót, bizonyára megvan a magyarázata. Czine Gáspár, a villanyszerelőből több iskola és tanfolyam után lett energetikus magyarázza: — Nehogy azt higgye, hogy nálunk örök idők óta ez a helyzet. Amíg a gyáregység alig rendelkezett némi önállósággal és az újítások elbírálását is a központunkra kellett bízni, itt sem tolong- tag az ötletekkel. Két éve, hogy a vállalati központ a félmillió forint alatti megtakarítást hozó újítások elbílehet bitófa is, ami például Ferenc Jóska kegyencnőjétől kijárt tizenhárom magyar tábornoknak... és mennyinek még! Ámbár talán a szocialisztíkus világban ... de hagyjuk a történelmet. — Hagyjuk. — Hagyjuk, elég a ma, ez is történelem lesz. — Itt van a feleségem. Kata. Kovács András filmje óta Katinka. Adom, tessék. — Mit csináljak vele? Bor, korty. — Kíván, legyen kedvére. — Én meg azt mondom, ne legyen kedvére. Kíséreljük meg már egyszer e nőuralmat lerázni magunkról, s legyen a férfi az, aki. Férfi, könyörgöm, férfi! önállóan. — Ha! Utópista. Igyál. rálását a gyáregység hatáskörébe utalta. Ettől kezdve se szeri, se száma a jobbnál jobb ötleteknek. Rövidült az elbírálás ideje és az újítók egy-két-három hónap alatt már fel is vehetik az újítási díjat a pénztárban ... Ötletes megoldások — Azért ne hallgassuk el azt sem — folytatja Tóth László autószerelő —, hogy nekünk is vannak nehézségeink a műszaki dokumentációk, a tervek elkészítésével. Mi szakmunkások vagyunk és nehezen birkóznánk meg a tervezéssel. Ha a Czine Gáspár vagy a műszaki szakvezető, Jakab Endre segítségét kérjük, nem zárkóznak el. Volt rá eset, hogy csak az ötletet írtuk le, az egész tervet valamelyikük készítette el. — Nem olyan nagy dolog ez — szabadkozik Jakab Endre. — Észre kell venni, ha bárki kitalál valamit és becsüljük meg a törekvését. Szívesen törik a fejüket az emberek a jobb, ésszerűbb, könnyebb munkát sejtető megoldásokon. Sok-sok példát hozhatnánk innen az autószerelőktől is. Tóth László' például két év alatt négy újítást adott be! Többek közt a kuplungtárcsák cseréjével eddig 6—7 órát vesződtek. Egy ötletes megoldással könnyen kiemelhetővé tették a kuplungot és egy óra alatt, | könnyebben elvégzik ugyanazt a munkát. A jövőben az olyan újításokat szeretnénk ösztönözni, amelyek közvetlenül kimutatható gazdasági haszonnal járnak. Megemlítették a leggyakrabban jelentkező újító, Gajdos József nevét, aki egyebek közt a csapágylehúzó célszerszámot találta ki. Vagy Grec László és Katona Sándor lakatosokat, akik a kábelkímélő szerkezettel oldották meg a gyáregység egyik nagy gondját. Harmincasok tekintélye Szakmai kirándulást szerveznek az újítóknak, amely a pihenés mellett egy-egy hasonló profilú vállalatnál a tapasztalatcserét is szolgálja. Minden évben közösen elmennek a Budapesti Nemzetközi Vásárra, amikor a beruházási . javakat teszik közszemlére. Évente megrendezik az újítók tanácskozását, amelyen a sok jó ötlet mellett az újítók elsorolhatják a gondjaikat is. Az idén először tesznek javaslatot öt újítónak a legmagasabb kitüntetésre. A KISZ keretében a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa felkarolta az újításokat, s most zárkóznak fel a 30 éven aluliak is a tekintélyes újítók mögé. A gyáregységi FMKT- vetélkedőn az öt csapatból az autószerelők akár háziversenyt is hirdethettek volna. — Zárt rendszerű mechanikus szállítópályát szeretnénk készíteni a most felújításra kerülő fűrészüzemhez. Először úgy gondoltuk, le kellene bontani a porkamrákat, de egy ügyes elgondolással automatikus kiadagoló szerkezetet hozunk létre — így Jakab Endre. — Mivel a várható megtakarítás 13 millió forint körül alakul, ezért az elbírálás a központban történik és valamivel hosz- szabb időt vesz igénybe a megszokottnál. — Az csak szép szólam lenne, ha azt mondanánk, támogatjuk az újítókat — fogalmaz Kosa Barnabás igazgató. — Mi viszont tényleg azt szeretnénk, ha a jó ötlet nem maradna a tarsolyban, vagy netán az íróasztalfiókban. Tudomásul kell venni, hogy vannak emberek, akiknek nehezebb leírni, mint kitalálni egy újdonságot. Ügy döntöttünk: legyen mindig valaki a háttérben, aki sugallja az öletet, segít a műszaki rajz és a számítások elkészítésében. Hogy a jobbító szándék, az ésszerű megoldás ne legyen a diplomások privilégiuma. Tóth Kornélia Kenyér M ég emlékszem arra, amikor a kenyeret kettesével dobták egymásnak a rakodó- munkások. A gyártól az autóig, s onnan a boltba a polcokig jó néhány kézben megfordult a mindennapi táplálék, amíg a vásárlóhoz került. Ezután jött a rekeszes korszak, viszont már megjelent a legújabb módszer, a konténeres szállítás. Nem kell senkinek sem bemutatni az összenyomott, lapos kenyeret. A konténeres szállításnál mindez elkerülhető. Egyenesen a kemencéből rakják a forró, kilós vekniket a konténerekbe. Nem egymásra, egymás mellé. A boltokban is könnyebb így a tárolás, a mozgatás. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat háromszáz konténert vásárolt, négy teherautót alakítottak át. Kísérletképpen februártól a Kelet Áruházba, a Kossuth téri ABC-be, a Takarékpénztár alatti Csemege Áruházba és a balmazújvárosi üzletbe, valamint a szakboltokba már így szállítják a kenyeret. Ez a kezdet, de a néhány hónap alatt bebizonyosodott, ez a jövő útja. Mert köny- nyebb, gyorsabb, higiéniku- sabb. A sütőipari vállalat két esztendővel ezelőtt már tárgyalt erről a kereskedelemmel. Jelenleg a pénzügyi egyeztetés folyik, hiszen ez a módszer jó az iparnak, jó a kereskedelemnek, de a beruházást eddig a vállalat állta. így a sütőipar konténerenként és naponként tíz forintot kér a boltoktól — az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat és a fogyasztási szövetkezetek üzleteitől —, amiben egyelőre nem tudtak megegyezni. Ami még olcsóbbá teszi: a vállalat kihelyezi a konténereket a boltokba és csak a kihelyezettek után kéri a bérleti dijat, nem számolva azt, naponta hányszor fordul a konténer. Talán a vásárlók érdekében mihamarabb pont kerül az ügy végére. Ezt kívánja a fogyasztói érdek. A másik oldalról: a sütőipari vállalat a bérleti díjat csak újabb konténerek vásárlására, a légiek felújítására fordíthatja. S ha eldől az ügy, akkor Nyír egy házán huszonegy boltban fogadhatják konténerben a kenyeret. Ezzel a napi fogyasztás negyedrészét már így szállíthatják, akár holnaptól. (sípos) Közműhibák, forgalmi változások Megalakult a NYÍRINFORM Cél: a lakosság grass tájékoztatása Nyírinform néven új szolgáltatóirodát hozott létre tegnap a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya. A lakosság tájékoztatása ugyanis időnként késik olyan fontos, közérdekű ügyekben, mint az útlezárás, forgalomkorlátozás. De az is előfordul, hogy csőtörés, gáz- szivárgás vagy áramkimaradás hátráltatja a megszokott szolgáltatásokat. A most szervezett iroda naprakész, pontos, hiteles tájékoztatást szeretne adni a lakosságnak, hogy ne akkor bosszankodjanak az említett hiányosságok miatt, amikor az már lényegesen nehezíti a közlekedést. A szolgáltató vállalatok, a TITÁSZ, a TIGÁZ, a SZA- VICSAV, a Szabolcsim, a tanács műszaki fenntartási irodája, a közúti igazgatóság, a Szabolcs Volán és a rendőrség képviselője vett részt az alakuló ülésen. A közművek használói a javításokról, a hirtelen bekövetkezett hibákról lapunk hasábjain és a nyíregyházi rádió műsorából is értesülhetnek. Sok bejelentésnek, felesleges szaladgálásnak és bosszúságnak vehetik elejét a Nyírinform szervezői, ha a szolgáltató- iroda valóban friss hírekkel segíti a lakosság tájékozódását.
