Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. július 9. Allaha ismarladik! Allah maradjon veletek, viszont­látásra! — így köszöntek el tőlünk török vendéglátó­ink, mikor az utolsó napon buszba szálltunk és elindul­tunk hazafelé — Nagykálló- ba. A Kállai kettős népi együttes a munkája elisme­réseképpen a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csától egy törökországi utat kapott a sitiikéi fesztiválra. Silifke 25 000 lakosú kisvá­ros Ankarától délre a Föld­közi-tenger partján. Az idén először hívtak meg néptáncfesztiváljukra kül­földi együtteseket; egy ju­goszláviai és — a Kállai kettős képviseletében — egy magyar csoportot. Első nap délután került sor a fesztivál megnyitójá­ra, ahol mintegy 10 török néptánccsoport, a jugoszlá­viai együttes és mi köszön­töttük menettánccal a szép számban összegyűlt nézőse­reget. A közönség nagy ér­deklődéssel és lelkes tapssal fogadta a számára új, „eg­zotikus” magyar néptáncot. Összesen 8 alkalommal ad­tunk műsort a környező falvakban és Silifkében. Táncoltunk délelőtti rekke- nő hőségben, éjszakai kelle­mes melegben, maciskakö- vön, homokban, néha szín­padon is. Mindenütt szívélyesen fogadtak, megkülönbözte­tett figyelmességgel bántak ■ velünk. Szabad időnkben élveztük a tengert és a nap­sütést, kirándultunk a kör­nyékre. így látogattunk el a közelii Mersin városba, Uzuneaburcba, ahol egy ró­mai kori település romjait néztük meg és egy külön­leges természeti terület, a Mennyország és a Pokol barlangjába, amely lenyű­göző szépségű képződmé­nyeivel valóban rászolgál nevére. Maradandó élményünk marad Tasucu kikötője is, ahol a Hungária nevű ten­gerjáró hajón a magyar, gyomornak meglehetősen kalóriaszegény török ételek után igazi jó csirkepapri­kást ehettünk. Mii az, amit láttunk még, amit nem fe­lejtünk el? Ankarában Ata- türknek, a Török Köztársa­ság hősként tisztelt megala­pítójának monumentális síremlékét, Konyában a ke­rengő dervisek kolostorát, Isztambulban a Topkapi szeráj — a szultáni reziden­cia — mesés kincseit, a Kék Mecset esti fényjátékát, a -bazár nyüzsgését, a Bosz­poruszt, a csodálatos tája­kat, az érdekes házakat, vi­seletieket, ételeket, az em­berek kedvességét, a török nyelv dallamosságát, a vá­sári alkudozást, a müezzin énekét, és még sok-sok mindent! Rengeteg élmény­nyel gazdagodva, egy jugo­szláviai és két törökországi meghívással tarsolyunkban érkeztünk vissza 6000 kilo­méteres utunkról. Állata, ismarladik! — Viszontlátásra Törökország. R. Jubileumi hangversenyek a Koronában A Nyíregyházi 4. sz. Általá­nos Iskola énekkarát tiz év­vel ezelőtt az 1974/75-ös tan­évben indította el Szabó Dé­nes — aki méltán kapta meg az idén a Liszt-díjat —, s fejlesztette olyan szintre az énekkart, hogy büszkélked­hetünk sikereik láttán. Az iskolában 1958 óta működik zenei tagozat. Megalapítói Petneházi Ferenc és Kovács Lászlóné voltak. A Szabó Dénes által vezetett énekkar állandó zongorakísérői Rá­bai Júlia és 1982/83-tól Szán­tóné Éles Júlia. Rábai Júlia 1983-ban vándordíját alapí­tott, s ezt a mindenkori év­nek legjobb hangszerese kap­ja az énekkarból, s hogy ki érdemli meg, azt az énekkar vezetői döntik el. 1983-ban Karmanóczky Tünde (zongo­ra), 1984-ben Harangi Anikó (zongora), 1985-ben Bacskó Éva (fuvola) kapta. Visszamenőleg is szerették volna kiosztani a vándordí­ját, ezért került sor nemré­giben az „öregdiákok” hangversenyére, hogy ezt meg is tegyék. Ritkán hall­gathat a hangversenylátogató olyan önfeledt, jól kidolgo­zott produkciókat, mint ami ott elhangzott. A kamarakó­rus által felcsendült dalla­mok mottóként is szerepel­hettek volna; Pitoni; Boldog, aki énekel; Schütz: Békét a földön. Tisztán, szépen éne­keltek, a csoport művészeti' vezetője Kaskötő Bernadett volt. A másik kamarakórus öregdiákjai most a Kossuth gimnázium tanulói, művé­szeti vezetőjük habosa Gusz­táv. Nagyon nagy sikerük volt, a közönség szűnni nem akaró tapsát ráadásszá­mokkal jutalmazták, sőt, a a közönséget is megénekel­tették. Különösen a néger spirituáléknak volt az elő­adása sodró, hangulatos, ma- gávalragadó. A hangszeresek között ma már külföldön versenyzetteket, zeneakadé- mistákat, zeneművészeti fő­iskolásokat és szakiskoláso­kat tisztelhettünk. Ők mind­annyian nagyon szép han­gon szólaltatták meg hang­szerüket, technikailag, ze­neileg egyaránt nagyot ala­kítottak. Legkiemelkedőbbek egyike a Mendelssohn: e­moll hegedűverseny III. téte­le, illetve a Brahms: a-moll rapszódia volt. A hangversenyek hangulati előkészítője és különleges színfoltja volt, hogy mindkét nap visszatekinthettünk hangban és képekben tíz év­re visszamenőleg. A bordó teremben láthattuk 1977 Sopron, 1978: Semily, 1979 Zánka, 1979: Olomouc, 1980 Varsó, 1981: Brno, 1982: Hal­le, 1983: Venezuela, 1984: Langollen eseményeit. A ki­állítás is nagyon sok érde­kés és értékes dokumentáci­ót tartalmaz az énekkar éle­téből. Papp Istvánná Az újjáalakí­tott budapesti Béke szállodá­ban patinás éjszakai mula­tót rendeztek be. Az Orfeum első műsorát „Az éjszaka vi­lága” címmel mutatták be. (MTI fotó — Földi Imre fel­vétele) Gazdaságosabban tenyészteni Több baromfi az üzletekbe Hétfői lapunkból, amikor a HUNNI ACOOP Barom­fifeldolgozó és Értékesítő Vállalat termelési főmér­nöke válaszolt olvasóink kérdéseire, kimaradt néhány válasz, de fontosságuk miatt most visszatérünk rá. Töb­ben kérdezték például a me­gye számos pontjáról: lesz-e lehetőség arra, hogy a háztá­jiban pecsenyecsirkét állít­sanak elő, mint az elmúlt években erre már több pél­da akadt. A főmérnök elmondta, hogy a VII. ötéves terv elő­irányzata szerint a hazai ba­romfiiparnak 90 ezer tonná­val kell növelni feldolgozói kapacitását. A feldolgozó ka­pacitáshoz természetesen több csirke is kell, ezért 1986-tól kedvező feltételek mellett ismét lehetőség nyí­lik háztáji broylerólak épí­tésére. Ezt támogatni fogja a vállalat. Tyúk vagy a tojás? M i volt előbb: a tyúk vagy a tojás? A mesterkélt filozófiai alapkérdés a középkori szel­lemi Viták meddőségét jut­tatja eszünkbe. A tétel nap­jainkban modernizálható, például így: a kereskedő vagy a termelő? Egyértel­műbben: a tojásfelvásárló vagy a termelő? A piacról élő ember tud­ja, hogy ugyanaz a tojás karácsonykor kétszer any- nyiba kerül, mint májusban vagy júniusban, mivel ez a fehérjedús tápláló termék szabadáras. A tojás árfo­lyamának ingadozásáért egyértelműen a tyúkok hur­colhatók a vádlottak pad­jára, ám a legsúlyosabb ítélet sem használna. Ma­radnak a bevált módszer­nél: ősszel, télen keveseb­bet tojnak, tavasszaTazután ráhajtanak, hogy behozzák lemaradásukat. Ez a szeszé­lyesség kétség beejti előbb a kereskedőt, utána a ter­melőt. „Mit kezdjek ezzel a sok tojással?” — kérdezi A tárgyalóteremből Hárman öt ellen ■Kétségkívül bátorságra vall, hogy a három fiatalember, a huszonkét éves nyírturai Nagy Gábor, s ramocsaházi társai: a húszesztendős La­katos László és a tizennyol­cadikban járó Cs. Bertalan nem ijedt meg öt legénytől sem. Ha amazok támadtak volna, akár elismerően cset- tinthetnénk, ezek aztán nem akármilyen gyerekek . .. Október 7-én, a ramocsaházi kocsma előtt viszont nem ez történt, hanem a három jó­madár kötött bele az emlí­tett ötbe. Lakatos egy korábbi vitát melegített fel Sz. Jánossal, néhány jól irányzott ütés formájában, majd amikor haragosa futni próbált gyor­san el is gáncsolta. A földön fekvő sértett rúgdosásába már Nagy Gábor is besegí­tett, s hogy ne maradjon el a többiektől, Cs. Bertalan sem tétlenkedett; M. Józse­fet gyomorszájon vágta. Végül többen is a megtámadottak védelmére keltek, de mielőtt az erős legények elmene­kültek volna, Nagy Gábor mindannyiuknak kiosztott egy-egy pofont. Sz. János nyolc napon be­lül gyógyuló sérülést szen­vedett, de mivel magánin­dítványt nem terjesztett elő, csak garázdaság miatt kel­lett felelni a három vádlott­nak. Nagy Gábor kapta a legsúlyosabb büntetést (ő már két évet ült rablásért), tíz hónap börtönt. Lakatos László nyolc hónap börtönt három év próbaidőre, Cs. Bertalan pedig hat hónapot, egy év próbaidőre felfüg­gesztve. A Nyíregyházi Vá­rosi Bíróság dr. Bodnár Zsolt tanácsának ítélete jogerős. tanácstalanságában a keres­kedő és lehúzza a rolót. Ekkor a termelőik nyílnak szólásra. Hogy mit monda­nak, kinek-kinek a fantá­ziájára bízzuk. Megyénkben a nyíregy­házi Ságvári Termelőszö­vetkezet szervezi a tojás­forgalmazást. A kisterme­lőktől is ez a szövetkezet veszi meg a tojást az áfészek közvetítésével. Jú­niusban azonban átmeneti­leg — túlkínálat miatt — szünetelt a felvásárlás. Csengerben panaszolták: hirtelen úgy tűnt, 12 ezer tojás marad a nyakukon. Dicséretükre legyen mond­va, nem estek kétségbe a fogyasztási szövetkezetnél, hanem telefonhoz ültek, fel­hívtak néhány nagyfogyasz­tót. Végül az újkígyósii tsz tésztagyártó üzemében ve­vőre talált az egész készlet. Mert minden megoldásnál van jobb megoldás és egy kis piackutatással a tyúk és tojás dilemmája is felold­ható. (reszler) Korszerű kemence A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat Martinovics téri ré­gi kenyérgyárában kicseré­lik a régi gőzkemencéket. A felújítás, amely egymillióba kerül saját kivitelezésben készül, s júliusban már új korszerű kemence kezdi meg a termelést. A csirkeneveléshez termé­szetesen termelői kedv is kell, ami szinte biztosra ve­hető, hogy javulni fog. Ugyanis már az idén jobb lesz a csirkenevelés gazda­ságossága, mert egyre na­gyobb mennyiségű exportkö­telezettsége van a vállalatok­nak. Ezt csak úgy lehet kie­légíteni, ha javítják a gaz­daságosságot. Kell tehát a csirke, első­sorban exportra, de a várt­nál nagyobb mértékben emelkedett a belföldi fo­gyasztás is, s ehhez is több csirke kell. Ebben az évben például 15 százalékkal több baromfit igényeltek a hazai boltok, mint egy évvel ko­rábban, sőt a minőséggel szemben is nőttek az igé­nyek. Ez olyan követelmé­nyeket is ró a vállalatra, hogy ezentúl ne csak akkor fizessen többet a csirkéért, ha többet termelnek, hanem akkor is, ha jobb a minősé­ge. Ezt elismeri a külföldi piac is, s elismeri majd a hazai is. A jobb minőségű termé­kek előállítását szolgálja az a rekonstrukció, amely jö­vőre fejeződik be. Válasz írásainkra: Következetes Intézkedések A Szabolcs-Szatmár me­gyei Közlekedési Felügyelet­től írásainkra az alábbi le­velet kaptuk: „A Kelet-Magyarország jú­lius 1-i számában két cikk­ben is foglalkozott szerkesz­tőségük a gépjárművek mű­szaki állapotával, üzemben- tartásuk ellenőrzésével, az autóbuszok üzembiztonsá­gával. Ezzel kapcsolatban elmondjuk, hogy feladataink közé tartozik: a járművek állagának, műszaki állapotá­nak időszakos (műszaki vizs­gáztatás) és folyamatos (üze­melés közi) ellenőrzése, vala­mint az üzemeltetésre vonat­kozó jogszabályok betartásá­nak ellenőrzése. A közlekedési felügyelet részéről a gépjárművek üzemben tartásának, üze­meltetésének ellenőrzését a megyében a négy főből álló forgalmi csoport végzi. Ta­pasztalatunk szerint a jár­művek műszaki hibáinak gyakoriságát döntően befo­lyásolja az állomány elöre­gedése, valamint az állag­üzembiztonság megőrzése ér­dekében végzett költségkímé­lő karbantartás, illetve javí­tás színvonala. Ezt bizonyít­ja, hogy a vizsgabázisokon a vizsgázott járműveknél al­kalmatlan minősítést kapott járművek aránya 1984. évhez viszonyítva 1985. első fél­évében 2 százalékkal emel­kedett. Közúti ellenőrzés al­kalmával 1984-ben 141, az idén az első fél évben már 99 műszaki vizsgára beren­delést kezdeményeztünk. Június 21-én célellenőrzés keretében a Volán 5. számú Vállalat Nyíregyházán üze­melő autóbuszainál a kipufo­gó gáz koromtartalmának el­lenőrző mérését végeztük. Az ellenőrzés alapján, a környe­zetvédelmi előírások betartá­sára érdemi intézkedésre szó­lítottuk fel a Volán 5. számú Vállalatot. Köszönjük a munkánkat segítő, a közvélemény és az üzemeltető magatartását be­folyásoló újságcikkeket az el­lenőrzést végző dolgozóink nevében. Szaszala László igazgató” Gyarapodó iskolaszövetkezetek A Balkány és Vidéke Áfész, valamint a bökönyi általá­nos iskola közötti, a közel­múltban kötött megállapo­dás alapján Szabolcs-Szat­már — az országban első­ként — iskolaszövetkezeti megyévé vált. Ez azt jelenti, hogy kivétel nélkül vala­mennyi áfészünk patrónusa egy vagy több diáktagcso­portnak. A szám szerint har­mincnyolcadikként belépő új iskolaszövetkezet egyébként nem zárta le a mozgalom fejlődését, csupán a kört tette teljessé. Az új tanév kezdetével számban is, tevékenységi kör­ben is tovább gyarapodnak • iskolaszövetkezeteink. A bak- talórántházi mezőgazdasági Hodászi pillanatkép, (császár) szakmunkásképző intézet diákjai például — akik, or­szágosan is egyedülállóan, valamennyien tagjai a szö­vetkezetnek — szeptembertől sertéstenyésztésre vállakoz­nak. Emellett természetesen folytatják az eddigi hagyo­mányokat is. Tudniillik azt, hogy évek óta maguk ter­melik meg a kollégiumi konyha részére szükséges zöldséget. A tervek szerint iskola­szövetkezeti keretek között folytatja ősztől eddigi tevé­kenységét a balkányi általá­nos iskola diákszövetkezeti csoportja is. Ök szintén ser­tést tenyésztenek, valamint paprikát, paradicsomot ter­melnek fólia alatt. Munká­jukat szeptembertől az áfész segíti, vagyis ezentúl nem maguknak kell gondoskodni a palántákról, növényvédő szerekről, hanem a fogyasz­tási szövetkezettől kapják. Ugyancsak a Balkány és Vi­déke Áfész feladata lesz a felső tagozatos tanulók által megtermelt zöldség, vala­mint felnevelt jószág fel­vásárlása, értékesítése is. Az említett példákon kí­vül zömmel kereskedelmi te­vékenységet végző iskola- szövetkezetek tagjai egyéb­ként a munkájukból szár­mazó ellenértéket közös cé­lokra — kirándulásra, sport- felszerelések vásárlására, ballagok búcsúztatására — fordítják, illetve maguk döntik el, hogy a legjobban dolgozó tanulókat hogyan jutalmazzák. ............................... •> Nagykállói táncosok Allah jókívánsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom