Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

Kelet-Magyirország 1985. július 5. Kommentár Tamilok és szingalézek Nagyon is hozzászokott már a világ, hogy Sri Lan­káról jobbára borzalmakról érkezik hír. Hol tamil szél­sőségesek hajtanak végre vé­res akciókat katonai egysé­gek vagy szingaléz polgárok ellen, hol a kizárólag szin- galézekből álló hadsereg egységei — mintegy bosszú­ként — tamil falvakat per­zselnek fel. Szemet szemért, fogat fogért — elképzelhe­tetlenül brutális módon él az ősi bosszúszállóige az egy­kori Ceylon szigetén. A 16—17 milliós szigetor­szág lakóinak kereken 70 százaléka az észak-indiai tá­jakról bevándorolt népesség, a szingaléz. Ök majdnem ki­vétel nélkül a buddhista val­lás követői, szemben a la­kosság ötödét kitevő, a szi­get északi részét és a keleti partvidéket benépesítő ta­milokkal, akik az ősi indiai hinduizmus követői. A ta­milok a történelem során na­gyon sokáig uralkodó hely­zetben voltak Ceylonban, hi­szen sok évszázaddal ezelőtt az első tamilok mint hódí­tók érkeztek Dél-Indiából, leigázni az akkor már itt gyökeret vert szingalézeket. Az ő leszármazottjaikat hív­ják „ceyloni tamiloknak5', hogy megkülönböztethetők legyenek az „indiai tamilok­tól”, akik az angol gyarmati korban kerültek ide, mint a britek által „importált” ül­tetvénymunkások. Ez utóbb' jó másfél milliós csoport je­lentős részének semmi joga nincs a szigeten. Ez a tény is forrása a fe­szültségeknek, de sokkal in­kább az, hogy a britek tá­vozása után a tamil népcso­port gyorsan elveszítette gazdasági-társadalmi befo­lyását a szigetországban. A szingalézek az élet minden területén egyeduralkodók, s a kisebbségnek nem sok mozgási teret adnak. A ta­milok elégedetlensége és a szingalézek keménysége az elmúlt évtizedekben kiter­melte a szélsőségesek hábo­rúskodását. A tamil fanati­kusok elszakadást követel­nek, s ezért minden eszköz­zel harcolnak. A központi kormányok Colombőban so­káig nem látták be, hogy az ultrák ellen nem megol­dás a fegyver: a legcélrave­zetőbb a mérsékelt tamil po­litikai erőkkel való békés megegyezés. Mivel az út meglehetősen hosszú volt ehhez a felisme­réshez, az utóbbi időkben mindinkább elszabadult a, pokol. Az indiai kormány közvetítési kísérleteivel szemben sokáig bizalmatlan volt mind a Sri Lanka-i kormány, mind a szélsőséges tamilok. (India Tamil Nadu államában 50 millió tamil él.) India azonban nagyhata­lom a térségben, s ezt végül felismerték Sri Lanka mai vezetői is. Tavasszal tárgyal1 egymással a két kormányfő, s alighanem ez vezetett el oda, hogy Colombo június­ban megegyezett a legfonto­sabb tamil szeparatista cso­portokkal. Ezek nyomán kez­dődnek ma közvetlen tár­gyalások a kormány és a ta­milok között. Az első lépést megtették, de a helyzetet is­merve a megnyugtató meg­oldás még messze van. A. K. Szovjet—jugoszláv tárgyalások Gorbocsov—Pianinc találkozó Mihail Gorbacsov fogadta Milka Pianinc jugoszláv mi- niszterelnökasszonyt. (Kelet-Magyarország telefotó.) A moszkvai Kremlben ke­rült sor csütörtökön Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Milika Pianinc, a JKSZ KB tagja, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke találkozó­jára. Pianinc szerdán érke­zett a szovjet fővárosba hi­vatalos baráti látogatásra. Mihail Gorbacsov és Milka Pianinc kedvezően értékelte a két ország közötti kölcsönö­sen előnyös gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködést, és úgy foglalt állást, hogy kedvező lehetőségei vannak e kapcsolatoknak új, korszerűbb formákkal történő gazdagításának. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott véle­ménycsere során az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: Álljt az atom­kísérleteknek AnatoMj Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete átadta a választ arra a levélre, amelyet Gene Larocque ellentengernagy, az amerikai Katonai Problé­mákkal Foglalkozó Tájékoz­tatási Központ (közismert nevén: Védelmi Információs Központ) igazgatója intézett áprilisban Mihail Gorbacsov- hoz, az SZKP KB főtitkárá­hoz azzal a felhívással, hogy a Szovjetunió hirdessen mo­ratóriumot az atomfegy­ver-kísérletekre. A válasz a többi között ki­fejti, hogy ezeknek a kísérle­teknek a beszüntetése igen fontos lépés lenne az atom­fegyvereik korlátozásában és csökkentésében. A Szovjet­unió továbbra is amellett van, hogy a moratórium idő­pontja például augusztus 6., a hirosimai atomtámadás 40. évfordulója, vagy más idő­pont legyen. A moratórium az atomfegyver-kíséri etek általános és teljes betiltását kimondó szerződés megköté­séig lenne érvényes. Sajnos, az amerikai kor­mányzat hivatalos képviselői nyíltan kijelentik, hogy a kísérleteiket folytatják, mert tökéletesíteni kell a meglévő robbanótölteteket és az újab­bak gyártási technológiáját. A levél szerint az amerikai fél nem hajlandó tudomásul venni a Szovjetunió jó szán­dékát, Ezt a Szovjetunió niem hagyhatja figyelmen kívül, biztonsági érdekei bizonyos határokat szabnak, amelye­ken egyoldalúan nem mehet túl. (Folytatás az 1. oldalról) Nagy gondot fordítanak az iskolaérettségi vizsgálatok­ra, a testnevelés tagozatos osztályban pedig a fokozott terhelés okozta elváltozások kiszűrésére. Szükség lenne iskolafogászat létrehozására, s arra is, hogy a városban nyilvántartoti mozgásszervi gondozottak gyógyulását gyógytornász segíthesse. Eredményesnek ítélték az egészségügyi felvilágosítást, amely nemcsak az ismeretek bővítését kívánta segíteni, hanem a viselkedés, a ma­gatartás, a szokások meg­változtatását is szolgálni kí­vánta. Az iskolai testnevelés te­rén szép eredmények szület­tek, de nagyobb figyelmet kell fordítani az alsó tago­zatos tanulók testi nevelésé­re és jobban elő kell segíte­ni az önkéntes, a tanórán kívüli szabadidősport lehe­tőségének szélesebb körű ki­használását. a változatlanul bonyolult világhelyzet elengedhetetle­nül megköveteli, hogy vala­mennyi bekeszerető erő akti­vizálja tevékenységét, ala­kítson ki szorosabb együtt­működést a nukleáris konf­liktus veszélye elleni küzde­lemben. Jelentősnek nevez­ték azt a tevékenységet, amit a szocialista országok és az el nem kötelezett országok moz­galmának számos tagja fejt ki a nemzetközi feszültség enyhítése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, az egyenjogú, békés államközi kapcsolatok fejlesztése érde­kében. Mindkét részről meg­erősítették, hogy következe­tesen törekedni fognak e cé­lok elérésére. Milka Pianinc a szocialista építés időszerű problémáiról, és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közelgő XIII. kongresszusáról informálta a szovjet vezetőt. A jugoszláv vezetés nevé­ben Milika Pianinc jugoszlá­viai látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot egy szá­mára alkalmas időpontban. Gorbacsov a maga részéről megerősítette a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Elnöksége elnöiké- nek és a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB Elnök­sége elnökének szóló meghí­vást. A látogatások időpont­jában később állapodnak meg. VÁLASZTÁS UTÁN Tanácsi testületek, elnökök Sza bölcs-Szatmár megye valamennyi településén megalakultak a tanácsok. A városi alakuló tanácsülé­sekről részletesen beszá­moltunk, ezúttal Tiszavas- vári városi jogú nagyköz­ség, az öt megyei irányítá­sú nagyközség tisztségvise­lőit és végrehajtó bizottsá­gát, valamint a többi tele­pülés tanácselnökét mutat­juk be. TISZAVASVÄRI városi jogú nagyközség: a végre­hajtó bizottság tagja lett Sulyok József tanácselnök, Vigh József tanácselnök­helyettes, dr. Mészáros Jó­zsef vb-titkár, Gombás La­jos, dr. Litkei László, Las- kai Károly, Lipták József, Molnár István, Szabó Ká- rolyné. CSENGEK megyei irányí­tású nagyközség: a végre­hajtó bizottság tagja Apáti György tanácselnök, Feren- czi Júlianna és Fehér Ber­talan tanácselnök-helyette­sek, Szakács Gábor vb-tit­kár, Kecskeméti Béla, Ke- rezsi Miklós, Molnár Mik­lós, dr. Nóta József, Papp István né. NAGYKALLÓ megyei irányítású nagyközség: a végrehajtó bizottság tagja Fodor János tanácselnök, Lipesey Zoltán tanácsel­nök-helyettes, Törő Imre vb-titkár, Babosi János, Be- •reczki Oyörgyné, Bohács Mihály, Enyedi Sándomé, Mogyorósi László, Skórán Miklós. RAK AM AZ megyei irá­nyítású nagyközség: a vég­rehajtó bizottság tagja Pi- rint Frigyes tanácselnök, Szloboda Péter tanácsel­nök-helyettes, Harsányi Ist­ván vb-titkár, Csegei Lász- lóné, Ling Istvánná, Pózer József, Váradi András. ÜJFEHÉRTÓ megyei irá­nyítású nagyközség végre­hajtó bizottságának tagja Molnár Miiklós tanácselnök, Nánássy Lajos tanácselnök­helyettes, Varga László vb­titkár, Malkhándi Ilona, Kecskés Gyuláné, Nagy Miklósné, Papp Lajos, Po­ke Júlianna, Takács József. ZÁHONY megyei irányí­tású nagyközség végrehaj­tó bizottságának tagja Bor­bély Károly tanácselnök, H. Pécsik Béla tanácselnök- helyettes, Horváth Ferenc megbízott vb-titkár, Csősz Béla, Farkas Tiborné, dr. Lőrincz Sándor, Révész Bé­la, Szűcs Dezső, Takács Gyuláné. Cégénydányádon Lukács Józsefet, Csaholcon Kovács Gusztávot, Jánkmajtison Cséke Lászlót, Kisarban Fe­kete Bélát, Kölesén Harbu- la Istvánt, Nagyszekeresen Homoki Lászlót, Nábrádon Varga Károlyt, Panyolán Bíró Etelkát, Penyigén Kő- rössy Miklósnét, Rozsályban Ari Sándort, Szatmárcsekén Varga Erzsébetet, Tiszabe- csten Balogh Sándort, Tu- nyogmatolcson Rádi Mik­lóst, Ajakon Kovács Pált, Anarcson László Józsefet. Dombrádon Solymosi Lász­lót, Dögén Barkó Lajost, Fényeslitkén Bedő Lászlót, Gégényben Plósz Andrást. Gyulaházán Bárdi Bélát, Mándokon Bíró Gusztávnét, Mezöladányban Szilvácsku Józsefet, Nyírkárászban ifj. Félegyházi Gábort, Nyír­tasson Szemán Miklóst, Pa­pon Tóth Imrét. Pátrohán Molnár Lászlót, Petneházán Vincziczki Imrét, Szabolcs- veresmarton Nagy Bélát, Tiszabezdéden Kovács Gyu- lánét. Tornyospálcán Badó Jánost, Tuzséron Ur Alber­tet, Hodászon Váradi La­jost. Jármiban Kiss Istvánt, Kocsordon Tóth Ervinnét, Mérken Révész Antalt, Nagydoboson Balogh Józse­fet, Nagyecseden Kocsis Miklóst, Nyírcsaholyban Suszté Lászlót, Nyírmegy- gyesen Szakács Andomét, Opályiban Demcsák Berta­lant, Ököritófülpösön Ko­vács Barnánét, Porcsalmán Fehér Zoltánt, Szamossze- gen Molnár Andrást, Tyú­kodon Bereczky Istvánt, Vaján Tóth Gézát, Bal­kán y ban Dankó Józsefet, Bátorligetén Csábi Lászlót, Encsencsen Kóródi And­rást, Káliósemjénben Dió­szegi Bélát, Máriapócson Palóczi Lajosaiét, Nyírbél- teBen Csik Mihályt, Nyír- bogáton Bírta Sándort, Nyírcsászáriban Ligetfalvi Mihályt, Nyírgyulaj ban Nagy Sándornét, Nyírlugo- son Lisztes Pált, Nyírmi- hálydiban Halcsák László- nét, Nyírvasváriban Erdé­lyi Józsefet, Ofehértón Ba­logh Józsefet, Penészleken Szabó Pált, Piricsén Kádár Jánost, Szakolyban Rényai Jánost, Apagyon Tóth Já­nost, Baktalórántházán Sza­bados Józsefet, Bökönyben Olesovics Józsefet, Bujon Fodor Gábort, Demecserben Kántor Gábort, Gávaven- csellőn Hudák Dezsőt, Gesz- teréden Bujdosó Mihályt, Ibrányban Berencsi Bélát, Kálmánházán Panyik Dá­nielt, Kemecsén Lutter Sán­dort, Kótajban Fodor La­jost, Leveleken Pásztor Já­nost. Nagycserkeszen Ba- bicz Pált, Nagyhalászban Vass Sándort, Napkoron Tárgyán Istvánt, Nyírbog- dányban Mátyás Sándort, Nyíribronyban Molnár Sán­dornét, Nyírpazonyban Csi- kai Sándort, Nyírteleken Magyar Lászlót, Nyírturán Szabó J ózsefet, Tímáron Weisz Gézát, Tiszabercelen Farkas Dánielnét, Tisza- nagy faluban Kemecsei Lászlót, Vasmegyeren Sza­bó Józsefet, Aranyosapáti­ban Lucski Andrást, Bara­báson Oláh Istvánt, Bereg- surányban Oláh Dezsőnét, Csarodán Baráth Árpádnét, liken Baráth Gusztávot, Jándon Kakuk Bertalant, Lányán Sebestyén Berta­lant, Nyírmadán Lovas Jó­zsefet, Tárpán ifj. Kovács Bélát, Tiszaszalkán Pet- róczki Lajost, Varsánygyü- rén Káplár Sándort, Tisza- dadán Tóth Gyulát, Tisza- dobon Dopita Györgyöt, Ti- szaeszláron Jármy Feren­cet, Tiszalökön Marázi Gá­bort választották tanácsel­nökké. Olcsván társadalmi ta­nácselnököt választottak, ezt a feladatot Mándi Fe­renc látja el. Kékesének pedig nincs tanácselnöke, mert az alakuló tanácsülé­sen nem választottak meg senkit. VISSZAPILLANTÓ Szovjet—amerikai csúcstalálkozók A diplomáciai kapcsolatok 1933-ban történt felvétele után a második világhábo­rú alatt, az antifasiszta koa­líció — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia — kormányfőinek értekezle­tein találkozott először a két nagyhatalom vezetője: Sztá­lin és Roosewelt, illetve Tru­man. Teheránban (1943. no­vember 28.—december 1.), Jaltában (1945. február 4— 11.) összehangolták a német fasizmus teljes szétzúzására vonatkozó katonai terveket, kidolgozták a kapituláció feltételeit. Potsdamban (1945. július 17—augusztus 2.) meg­állapodtak a német milita- rizmus, nácizmus, a mono­póliumok felszámolásához, Németország demokratizá­lásához szükséges intézkedé­sekben. 1955. július 18—23. Genf. — A második világháborúi követő „hidegháborús” szü­net után ekkor először ültek össze a négy nagyhatalom állam- és kormányfői. Bul- ganyin szovjet miniszterel­nök, Hruscsov, az SZKP KB első titkára, Eisenhower amerikai elnök, Eden brit és Faure francia miniszterel­nök a német kérdésről, az európai biztonságról, a le­szerelésről, a kelet—nyugati kapcsolatokról tárgyalt. A tanácskozás a nemzetközi fe­szültség enyhítése mellett foglalt állást. 1959. szeptember 15—27. Washington. — Nyikita Hruscsov személyében, aki a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte, először látogatott szovjet legfelsőbb szintű ve­zető az Egyesült Államokba. Szeptember 25—27-én Camp Davidban találkozott Eisen­hower amerikai elnökkel. Megbeszéléseiken egyetértet­tek abban, hogy a legfonto­sabb nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján, békés esz­közökkel kell rendezni. Az 1960. május 16-ra, Pá­rizsba tervezett újabb nagy­hatalmi tárgyalás és Eisen­hower viszontlátcgatása el­maradt egy amerikai U—2- es kémrepülőgép provokáci­ója nyomán. 1961. június 3—4. Bécs. — Hruscsov és John Kennedy amerikai elnök az államközi kapcsolatokról, a német és berlini kérdésről, a leszere­lésről, a nukleáris kísérletek megszüntetéséről cserélték ki véleményüket. Elhatározták, hogy a két országot és a vi­lágot érintő kérdésekben konzultációkat fognak tarta­ni. 1967. június 23. és 25. Glassboro. — Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterel­nök, aki részt vett az ENSZ- közgyűlés Közel-Kelettel fog­lalkozó rendkívüli üléssza­kán, két ízben találkozott Lyndon Johnson amerikai elnökkel. A közel-keleti nálásáról. Ezenkívül a két­oldalú kapcsolatokat szabá­lyozó további hat egyezményt fogadtak el. 1974. június 27. — július 3. Moszkva — Brezsnyev és Nixon harmadik csúcstalál­kozóján megállapodtak a ra­kétaelhárító rendszerek lé­nyeges korlátozásában, a ha­dászati támadófegyverek kor­látozását célzó új egyezmény megkötésében, a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásában. Tíz évre szó­ló gazdasági, ipari és műsza­ki együttműködési megálla­podást is aláírtak. 1974. november 23—24. Vlagyivosztok — Brezsnyev és Gerald Ford elnök mun­katalálkozóján a felék meg­állapodtak, hogy a hadászati támadófegyverek korlátozá­sáról a következő évben megkötik az új, 1985-ig ér­vényes szerződést. helyzetről, a vietnami há­borúról és a nukleáris fegy­verek elterjesztésének meg­akadályozásáról készülő egyezményről tárgyaltak. Haladást csak az utóbbi té­mában értek el, aminek ta­nújele a következő évben megkötött atomsorompó- szerződés volt. Richard Nixon, az ameri­kai elnökök közül elsőként látogatott el a Szovjetunió­ba. Brezsnyev és Nixon alá­írták a rakétaelhárító raké­tarendszerek korlátozásáról kötött egyezményt, a hadá­szati támadó nakétafegyverek korlátozásáról szóló ideigle­nes megállapodást (a SALT— I. -megállapodásokat). A szov­jet—amerikai kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat a békés egymás mellett élés elvét tette a két nagyhatalom viszonyának alapjává. A ta­lálkozón .számos más kétol­dalú (egészségügyi, tudomá­nyos műszaki, űrkutatási együttműködési) megállapo­dás is született. 1973. június 18—25. Was­hington — Leonyid Brezs­nyev viszonttátogatásán az SZKP KB főtitkára és Nixon három nagy horderejű meg­állapodást írt alá: a nukleá­ris háború elhárításáról, a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT— II. -egyezmény előikészí lésé­nek meggyorsításáról és az atomenergia békés felhasz­1975. július 30. — augusz­tus 2. Helsinki — Brezsnyev és Ford az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia záródokumentumának aláírása alkalmával nem hi­vatalos eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és a nukleáris fegyverkezés kor­látozásáról. 1979. június 15—18. Bécs — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet állam­fő és Jimmy Carter amerikai elnök közel hétévi tárgyalás után aláírta a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról szóló szerződést, a SALT—II.-megállapodást. J____

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom