Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-01 / 152. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. július 1 aamsmiwii ■kik az alvás titkait kutatják Melyik a fontosabb kéz? Kellemes álmokat! Magyar alváskutatók amerikai tudások eredményeiből kiindulva kimutatták: az agyalap egyes részei jelentős szerepet játszanak az alvás szabályozásában, az alvás irányítói lehetnek. Felismerésük — miiként dr. O.bál Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazgatója az MTI munkatársának elmondta, azért jelentős, mert bár életünk nagy részét alvással töltjük, annak funkciójáról, szabályozásáról még keveset tudunk, ,s az alvási zavarok lassan. népbetegséggé válnak és rohamosan emelkedett az altatószer-fogyasztás. Másik következtetésük: az alvás — amely csökkenti a test hőmérsékletét — a szervezet egyfajta védekezése a meleg ellen. Az álmosság enyhe melegben fizoló- giai reakció, s ennek baleseti és munkaegészségügy! következményeivel számolni kell. Az intézet szakemberei több ország — .köztük a Szovjetunió, Svájc — kutatóival együttműködve vizsgálják az alvást szabályozó fehérjetermészetű anyagokat azzal a céllal, hogy elősegísék olyan „ideális” altatószer előállítását, amely az alvást természetes úton idézi elő. Az alváslkutatáis másik fontos hazai láboratóriumában, az ELTE összehasonlító élettani tanszékén a belső szervi működések és az alvás kapcsolatára mutattak rá. Mik r o elekt r ód ás kísérleteikkel újabb adatokat szereztek az agy egyes részeinek az alvás és az ébrenlét szabályozásában betöltött szerepéről. Az Országo-s Ideg- és Elmegyógyintézetben végzett kutatások eredményei új megvilágításba helyezték az ébrenlétért és az alvásért „felelős” folyamatok kölcsönhatását. A kutatási eredményeket a VIII. európai alváskongresszuson ismertetik a szalkma külföldi képviselőivel. Az Európai Alváskutató Társaság felkérésére a Magyar Elektroenekphalog- raphi'ái és Klinikai Neuro physi- ologiai Társaság, a Szegedi Or- vastudományi Egyetem, a Szegedi Akadémiai Bizottság rendezi ezt a nemzetközi tanácskozást Szegeden, a következő év szeptemberében. Ezen a fórumon az európai és a tengerentúli országok kutatói megvitatják az alvással kaposolatos élettani, neurológiai, pszichológiai, psziTitkos alagút Titokzatos, történ(Hiles; és régészetiig még tisztázatlan eredetű föld alatti folyosóra, illetve alagútra bukkantak a Komárom megyei Maikon az egykori remeterend, a kamalduli szerzetesek kolostora alatt. A felfedezés érdekessége, lioRy a rejtélyes alagút mintegy ötemeletnyi mélységben a mindmáig fennmaradt hajdani koloistorkút oldalfalából nyílik. A minden bizonnyal több évszázados építészeti emlék felfedezésének érdeme Kulcsár Emil Miklós, tatabányai amatőr hely- történész nevéhez fűződik. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakrégészének irányításával és a tatabányai barlang- kutatók segítségével eddig több mint száz méter hosszúságban sikerült az ősi kút víztelenítése után a mélyben húzódó alagutat feltárni. A föld alatti folyosót ismeretlen építői kézi szerszámokkal kemény homokkőbe vájták, Szondázás helyett interjú A pécsi 12-es sz. Volán Vállalatnál a munkába érkezők némelyike elé apró mikrofont tartanak és mintha rádióriport készülne, meginterjúvolják őket. Igaz, semmi egyebet nem kérdeznek, csak annyit, hogy hívják, hogy érzi magát. A mik- gpfonhoz csatlakozó kis táskarádió .nagyságú készülék, ha néma marad, minden rendben. Ha azonban éles hangon sípolni kezd, az éppen belebeszélőt bizo.iy félreállítják. Ez a pár mondat ugyanis elég ahhoz, hogy a fura kis készülék nagyon finom érzékelője jelezze, az illető fogyasztott-e alkoholt vagy sem. Az alkoholtester darabja 15 000 forint. Az ötletes találmány egészen minimális alkoholfogyasztást is kimutat a mikrofonjába épített alkoholérzékelőjével. chiátriai vizsgálataik legújabb eredményeit. Az előrejelzések szerint a kongresszuson megvitatják az alvászavarok okait is. Lényeges megkülönböztetni azokat az alvászavarokat, amelyek valamilyen testi funkció kóros megváltozásával kapcsolatosak, a környezeti hatások és az azokhoz való rossz aLkalmaziko- dás következményei, illetve az alvást szabályozó rendszerek károsodásán alapulnak. Szólnak majd a jelenleg forgalmazott al- tatók hatásáról is. Egyre több adat szerint ezek a szereik nem a fiziológiás alvási folyamat serkentése révéin, hatnak, s tartós fogyasztásoknak súlyos következményei lehetnek. A hőszabályozás, a keringés, a légzés alvás közbeni működésével is foglalkoznak majd a tanácskozáson. Az alvás idején a légzési rendellenességek — ktilö- nősen az újszülötteknél — halálozási okok lehetnek, a keringési változások pedig hozzájárulnak a szívinfarktus kialakulásához, a szívműködés ritmusának kóros változásaihoz. Az álom keletkezésének és funkciójának értelmezéséről is tájékoztatják egymást a kutatók, mivel újaibb eredmények születtek az alvás közbeni tudati működés jellegzetességéről, arról, maként épülnek be az álomba az ébrenlétben szerzett élmények, mitől függ, hogy visszaemlékezünk-e álmainkra, az alvó ember környezetében zajló események hogyan jelennek meg az álmokban. Megbeszélik az alvás alatti mozgásjelenségeket és ezek kóros vonatkozásait is, így beszámolnak az alvajárásról. az alvás közbeni beszéddel kapcsolatos újabb vizsgálatokról!. Miért van az, hogy egyes emberek inkább a bal, és nem a jobb kezüket használják? Egyáltalán, hányán vannak a balkezesek? Nyilvánvalóan, jóval kevesebben, mint a jobbkezesek, a Szovjetunióban például mintegy öt—húszmillióan — írja a Gudok című lap. Általában úgy tudjuk, hogy az emberi test nagyjából szimmetrikus felépítésű. Látni valóban ilyennek látjuk. Csakhogy az ember bal füle a zenére érzékenyebb, a jobb pedig a beszédre. A kezek közül az egyik a fő-, a másik afféle segédkéz, s ugyanezt mondhatjuk el a lábakról, a szemről. Az agy két, külsőre teljesen azonos féltekéje más-más funkciót tölt be. A belső asszimmetriával függ ösz- sze a bal és a jobb kéz közötti különbség is. Vajon mindig voltak bal- és jobbkezesek, vagy csak a civilizációval együtt jelentek meg? Beható tudományos kutatások kimutatták, hogy már 15 ezer évvel ezelőtt is az ember munka közben a jobb kezét részesítette előnyben. De miért? A szakemberek, miután kiderítették, milyen hatással vannak a pszichotrop készítmények a bal és a jobb agyféltekére, arra jutottak, hogy a balkezesek jóval érzékenyebbek az agy tevékenységét befolyásoló szerekre, mint a jobbkezesek. Ebből pedig a tudósok számára az a következtetés adódott, hogy az őskorban, az emberiség történelmének hajnalán, amikor az ember még nem tudta megkülönböztetni az ehető dolgokat a mérgesektől, a jobbkezesek szervezete ellenállóbb volt a mérgező anyagokkal szemben, mint a balkezeseké. A balkezesek száma így egyre csökkent, s napjainkra meghatározott szinten rögzítődött. Csak tudományos feltételezés egyelőre, hogy a balkezesség öröklődik. Statisztikailag megállapítható, hogy a balkezesség a férfiaknál gyakoribb. A jobbkezesek túlsúlya miatt terjedt el az a közhit, hogy a balkezesség valamifajta eltérés a normálistól. A tudósok véleménye szerint erről szó sincs, a balkezesek sem szellemi, sem fizikai adottságaikban semmivel sem gyengébbek a jobbkezeseknél. A balkezesség a normali- tás egyik változata, s legfeljebb arról van szó, hogy nekik nehezebb használniuk ezt a természetes adottságukat, mivel egész életvitelünk a jobbkezességre épül. A koffein és a sejtek A tea- és kávéivás (a koffeinfogyasztás) annyira hozzátartozik életünkhöz, hogy könnyen napirendre térünk a koffein ártalmai felett. Pedig a tudományos kutatás már régebben kimutatta, hogy a szövettenyészetek sejtjeihez adva a koffeint, mutagént (mutációkat oko- zó) hatásai még kisebb koncentrációban is nagyobb, mint a röntgensugárzásé, az ibolyántúli fényé, vagy a mutagén vegyszereké. Mindez annak tulajdonítható, hogy a koffein serkenti a sejteket (ahogyan a fáradt aggyal is teszi), amikor pedig a sejteknek nyugalomra lenne szükségük. A kaliforniai egyetem kutatói most közelebbről is tanulmányozták a koffein sejtkárosító hatását. A mutációkat okozó hatás a sejtmagon belül okoz kárt a DNS-ben, a dezoxiribo- nukleinsavban. Bizonyos idő alatt a sejt nagyrészt leszámol ezzel a károsodással, különle- ges javító enzimjeinek hadseregével. Besugárzás után a sejtek nagyobb részt pihennek, amíg végbe nem megy a károk kijavítása. A koffein azonban megakadályozza ezt a helyreál- lítódást, így sokkal több mutáció kerülhet át az utódsejtekbe. Nincs okunk azonban félni a tea- vagy kávéivás közvetlen ártalmas hatásától. Óránként 55 liter teát kellene meginni, hogy a vér koffeintartalma veszedelmes szintet érjen el. Záhonyban, a MÁV Üzemigazgatóság tűzoltószertára előtt a századforduló tűzoltó eszközeit láthatja az arra járó. A század- forduló tűzoltókocsijait a győröcskei és a zsurki önkéntes tüz- oltóegyesülettől kapták, s társadalmi munkában állították helyre az üzemigazgatóság tűzvédelmi szervezetének dolgozói. Képünkön: a szertár előtt a múlt és a jelen tűzoltásának eszközei. (vincze) KOSSUTH RADIO 8,20: Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Versek. — 9,43: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Svéd Sándor operett- és daljáték- felvételeiből. — 11,25: Kórusdalok. — 11,38: Isten egyetlen igazi pénze. Rádiójáték. 3. rész. — 12,45: Portré dr. Vedres Ferencről. — 13,05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Félóra népzene. — 14,40: Versek. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Irodalmi évfordulónaptár. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Az aranyember. Rádiójáték. 4. rész. — 16,39: Glazunov: Hegedűverseny. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Operafelvételekből. — 18,00: Tudományos híradó. — 19,15: Rádiókabaré. — 20,25: ReklámJkoktél. — 20,30: Amiről a világ vitatkozik. — 20,58: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Operettegyüttesek. — 22,50: Építészeti kultúránkról. — 23,00: Kamarazene. — 0,10: Virágén ekek. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nótamuzsika. — 9,05: Napközben. — 12,10: Spielhaus: Vidám apróságok. Szvit. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népdalok. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Találkozás a rádióban. — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: ötódik sebesség. — 18,30; Ritmus! — 19,05; Nóták. — 19,30: Sport- világ. — 20,03: Rookújság. — 21,05: És nálunk...? — 21,35: Színházi kívánságműsor. — 23,20: Szignálzene. — 24,00: Éjféltől hajnalig. 3. MŰSOR 9,08: A tavaszi fesztivál hangversenyeiből. — 10,06: Operaáriák. — 10,35: Zenekari muzsika. — 11,40: A. Schmidt (zongora) hangversenye. — 13,05: „Szólítlak hattyú...” — 13,39: Népballadák. — 14,00: Szöktetés a szerájból. Részletek. — 14,56: Kanadai zeneszerzők műveiből. — 15,49: Zenetörténeti érdekességek. — 16,30: H. Jones felvételeiből. — 17,00: A zenéről. — 18,08: Kamarazene. — 19,05: Zenekari muzsika. — 20,00: Operaest. — 21,00: A Poptarisznya dalainak különkiadása. — 22,09: A zeneirodalom remekműveiből. — 23,00: A hét zeneműve. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Közben: Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. — Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne) nyíregyházi városi tv 20,30—21,40: Műsorismertetés. — Tudósítás a városi tanács alakuló üléséről. A mikrofonnál: dr. Kőrössy Kálmán, a városi tanács elnöke. — Művésztelep, 1985. Riporter: Hor- vát Péter. — Thália otthonában. Vécsey Ágnes mikrofonja előtt Juhász György, Schlanger András és varjú Olga. — Beszélgetés Dalnoki Jenővel és Ubrankovlcs Mihállyal. Riporter: Haskó József. Hírszerviz. SZLOVÁK TV 16,55: Hírek. — 17,00: Arany- híd — tévépoéma. — 17,50: Pionírok sportműsora. — 18,20: Esti mese. — 18,30: A rendőrség nyomoz. — 18,35: Telesport. — 18,40: A munkavégző képesség határértékei — riportműsor. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-hiradó. — 20,00: A déli nap hevében — bűnügyi tévéjáték. — 21,30: Időszerű problémákról. — 21,55: önvédelemből. Lengyel film. — 23,20: Hírek. MOZIMOSOK Krúdy mozi: A CÁPA. Kert mozi: GYILKOSOK UTCÁJA. Béke mozi: de.: ARANYOSKÁM. Du.: EGY ASSZONY VISSZANÉZ. Móricz mozi: KERESZTAPA (2. rész.) I—H. Sóstói Kulturpark: ma 20,00 órától a BENKÖ DIXIELAND BAND műsora. Európa legszebb hölgye — mint korábban megírtuk — az idén a spanyol Juncal Rivero lett. Most kaptunk róla képet. A felvételen az újdonsült szépségkirálynő a címmel járó trófeát vizsgálgatja trónusán. Ifjúsági találkozó a képernyőn A moszkvai és prágai ifjúság találkozójával kezdte munkáját a moszkvai Teleklub. Jelszava: „Üdvözlet a Fesztiválnak!” Csehszlovákiában zajlott le 37 évvel ezelőtt az első VIT és ez év nyarán Moszkvában lesz a XII. Világifjúsági Találkozó. A VIT Teleklub első adására a moszkvai csehszlovák nagy- követség Fesztiválklubjában gyűltek össze a szovjet fiatalok. Diákok, munkások, színészek, énekesek, táncosok, zenészek. A tévéstalálkozó elején a moszkvai fiatalok a televízió segítségével városnézésre indul- tak Prágában. Aztán a prágaiak „robogtak végig” Moszkva utcáin egy amerikai énekes. Dean Reed társaságában. A csehszlovák tv-híradósok képekben számoltak be a moszkvaiaknak az első prágai találkozó legfontosabb eseményeiről. Aztán Moszkva ünnepi utcái, terei és parkjai jelentek meg a képernyőn, idézve az 1956. évi moszkvai VI. VIT hangulatát, eseményeit. Természetesen, egyetlen ifjúsági találkozó sem zajlik le viták, beszélgetések nélkül: a tévéstalálkozó témája az volt, hogy hogyan haladnak a fesztivál előkészületei, melyek a legfontosabb feladatai. A tévéstalálkozó hangulatát emelte, hogy a fiatalok körében megjelent Lev Osnyin költő, a demokratikus ifjúsági induló (a Demokratikus Ifjúság Himnusza) szövegének szerzője, és interjút készítettek Rafail Maszautov képzőművésszel, a XII. VIT emblémájának tervezőjével. Az adás végén vetélkedő zajlott le: ki tud többet a fesztiválok történetéről? A győztes moszkvaiak ingyen utazhatnak Prágába, a győztes prágai fiatalok pedig — a szovjet fővárosba. Műholdkarambol? Több mint 3000 űreszközt indítottak útnak 1957 óta. Java részük időközben üzemképtelenné vált vagy megsemmisült, de az aktív mesterséges holdakon kívül jelenleg több ezer roncsdarab is Föld körüli pályán kering. Ez utóbbiak veszélyeztethetik a jövőben a pályára állítandó műholdakat, űrhajókat és űrállomásokat. Amerikai szakértők szerint nagyobb összeütközésre már 10 —20 éven belül számíthatunk, a mesterséges holdak további szaporodásával pedig 50 esztendő múlva a Földet roncsdarabok övezete veszi majd körül, 500— 1200 km-es magasságban. Az ütközésveszély mérséklése végett elsősorban azt javasol- ják, hogy csökkentsék a műholdak számát. Arról is gondoskodni kell, hogy az üzem- képtelenné váltakat a légkör sűrűbb rétegeibe térítsék. Odaérve ugyanis elégnek. Azt is meg kell akadályozni, hogy a mesterséges holdakon véletlen robbanás történjék, hiszen egy ilyen esemény szaporítaná a roncsdarabok számát. Kortalan házasság. A képen látható 92 éves amerikai hölgy és 28 éves férje a közelmúltban fogadtak örök hűséget egymásnak Kaliforniában, mindössze háromhónapos ismeretség után. rTTTJ HALLGASSUNK 11II M NÉZZÜNK MEG M irmmmammsw ítsti I,-. . ’ • V, ;,v;(•*> »’v,; ; : '/< -'vJtH.* 1985. július 1., hétfő
