Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
MA Pillantás a pultokra (2. oldal) Nem öncél a szervezés (3. oldali TÖBB PALACK NAPONTA. A TIGÄZ nyíregyházi gázpalacktöltő üzemében a közelmúltban befejezett korszerűsítés után naponta kilenc-, kilenc és fél ezer palack gázt töltenek. Képünk: a 11,5 kilogrammos háztartási palackokat szállításhoz készítik elő. (Elek Emil felvétele) I Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése Női agrárszakemberek megyei tanácskozása Több lehetőség — helyben Gabonaforgalmi vállalat Felkészülten várják a betakarítást Felkészültek az idei kalászosok fogadására a Sza- bolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. Megyénkben ezen a nyáron 103 ezer 600 hektárról takarítják be a közös gazdaságok a gabonaféléket. összesen mintegy 360 ezer tonna terméssel számolnak Szabolcs-Szat- már termelőszövetkezetei, állami gazdaságai. Az igen szeszélyes időjárás nemcsak a kalászosok vetésterületét csökkentette. Várható, hogy a tervezett átlagtermés is alacsonyabb lesz, különösen számolni kell ezzel a beregi és a szatmári tájon gazdálkodó üzemeknek, ahol sok gondot okozott már eddig is a belvíz. A csapadékos időjárás miatt termelőszövetkezeteink egy részében megkéstek a kalászosok vegyszerezésével, s ez gyomosodást és termésátlagcsökkenést okozhat több helyen. A gabonaforgalmi vállalat az aratással egy időben felkészült a 260 ezer tonna kalászos felvásárlására is. Ezt a mennyiséget a vállalat 16 központosított telepén és további 32 községben 41 helyen szervezték meg. A napi átvételi teljesítmény 12 órás munkaidőt számolva, 16 ezer tonna gabona. Optimális időjárás esetében mintegy 16— 17 munkanap szükséges a tervezett 260 ezer tonna termés felvásárlásához. A csapadékos, esős időjárásra számítva már üzemképes állapotban van a 19 nagy teljesítményű terményszárító, amelyekkel naponta 5 ezer tonna gabona szárítása végezhető el. A mezőgazdasági üzemekben 85 szárítógép áll rendelkezésre, amelyekkel további 26 ezer tonna kalászost lehet megszárítani egy- egy nap alatt. A vállalat a közös gazdaságok vezetőivel Nyíregyházán és Mátészalkán megbeszélte a betakarításra való felkészülést. A vállalat gabonaraktárait előkészítették a felvásárlásra, fertőtlenítették a helyiségeket, a gépek és a berendezések karbantartása megtörtént. A gabonabetakarítás és -felvásárlás ütemének gyorsítására igénybe veszi a gabonaforgalmi vállalat a közös gazdaságok tárolóit is, hogy a minimálisra csökkenjen a veszteség, s az idei kenyérnekvaló minél előbb fedél alatt legyen, (fk.) Nyírbátori fúrógépgyár Megtakarítás újítással Moszkvában szerdán -befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kétnapos ülésszaka. Határozatot fogadták el a környezetvédelemről és a természeti erőforrások ésszerű felhasználásáról, majd ezt követően meghallgatták Alekszandr Rekunkovnak, a Szovjetunió legfőbb ügyészének beszámolóját a közrend megszilárdításáról, valamint az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelméről hozott törvények és rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos ügyészi munkáról. Diákmunka H árom és fél ezer. Rekord. Ilyen sók fiatalt még egyetlen esztendőben sem fogadták a szabolcsi üzemek, mint az idei nyáron. A városokban felkínált helyekért valóságos verseny tört iki. A diákoknak ajánlott alkalmi, két—három hetes .munkára sokan jelentkeztek, június végére kitett a felvehető létszám. Gyiümiölosszedésre kapálásra, gyomlálásra még várják a dolgozni akaró diákokat. A termelőszövetkezeteken kívül a szakmai : gyakorlatok miatt később jelentkezett közép- és főiits- koilások a megye erdészetei- | ben is találhatnak munkát. ; A falvakban természetszie- , rűileg elsősorban a mező- gazdaságban számítanak a ! fiatalokra, ám a kisebb j üzemek, a melléküzemágak sem zárkóznak el fo,gadá- l suktól. A tiszaberceli áiiba- I lános iskolások közül így többen a helyi téglagyór- I bam dolgozhatnak és keres- ! hétnek. A nyári diákmunkadöm- ping azért is figyelemre -méltó, mert az utóbbi években elihidegülést tapas'ztalA Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete megbeszélésre hívta a megye agrárgazdaságában dolgozó női -szakembereket. A rendezvényen Klenczner Imre, a megyei szervezet elnöke köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében vázolta a női szakemberek helyét, szerepét a mezőgazdaságban. A találkozó résztvevői Rednágel Jenő, a MÉM tervgazdasági főosztályvezetője előadásában megismerkedtek az 'agrárágazat VII. ötéves tervének előkészületeivel, a javatunk. A gyárkapuikat nem minden esetben tárták szélesre a vállalatok a diákok előtt, hivatkozva gazdaságosságra, az átszervezéssel járó nehézségekre, az új szabályozókra. A szülők között is akadtak, akik óvták, féltették gyermekeiket, ezért Visszatartották őket a poros, piszkos munkahelyeiktől. Ügy okoskodtak, hogy a hosszú és fárasztó tanév után a vakációban „pihenjen a gyerek”. Pihenésen irtt a heteikig tartó semmittevést, lődörgést értve. Mások azzal tartották vissza csemetéiket, hogy fizikailag gyengék még a munkára. Megerőltető a korai kelés, d-erékfájdíitó az ^ egész napos kapálás. „Nem vagyunk mi ráutalva, arra | a kis pénzre, amit a nyári I munkával kereshetne. Még- j csak az hiányzik, hogy utó- | na megrója apját, anyját, !- mert elrontottuk számára a i vakációt. „A három és fél í ezer munkát vállaló diá-k ij szülei szerencsére másként í vélekedtek, örülnek, hogy j, gyermekeik bepillantanak a ; munkahelyekre, és első ön- [> állló keresetük kézhez vétele után másként tekintenek a fizetési borítékból előguruló forintokra. K. G. sóit főbb irányelvekkel. A női agrár szakemberek életés munkakörülményeiről készült felmérés megyei tapasztalatait Borsy Istvánná, a szervezet nőfelelőse ismertette. A női agrár szakemberek helyzetéről szóló előadásban és a vitában is elhangzott: jelentős- fejlődés történt a párt 1970-tben hozott nőpolitikái határozata megvalósítása során. Tizenöt évvel ezelőtt a nők 65 százaléka volt munkavállaló, ma 85 százaléka dolgozik üzemekben, szövetkezetekben. Az aktív keresőknek 46 százaléka nő. A vezetésben való részvételük ettől az aránytól messze elmarad, az általánosnál is rosszabb a helyzet a mezőgazdaságban. Megyénkben például nincs egyetlen női tsz-elnök vagy állami gazdasági igazgató. Tsz-elnökhe- lyettest is mindössze kettőt tartanak nyilván. Viszont az ügyintézők 88 százaléka nő. Az anyagi megbecsülésben a korábbi húszszázalékos elmaradás jelentős részét már lefaragták, de még mindig elmaradtak a nőik a keresetükkel. Elhangzott a tanácskozáson, hogy a kitüntetéseknél a nők általában csak a Kiváló Dolgozó címig jutnak el. Elmondták a résztvevők, hogy a falvaikban is sokat javult az óvodai, bölcsődei és a kereskedelmi ellátottság, ennek ellenére a falun élő nőknek a háztartás és a család gondíj a sokkal több problémát okoz, mint a városon lakóknak, összegzésül elmondható, hogy a nők helyzetének javítása elsősorban a szövetkezetek, üzemek, hivatalok helyi vezetésétől függ. Az újítókra, a munkát észszerűbbé, egyszerűbbé tevőkre nagy figyelmet fordítanak a nyírbátori Csepel Fúrógépgyárban. Minden lehetőséget azonban még így sem használnak ki. A fúrógépgyár különleges helyzetben van: a műszaki fejlesztési kérdésekben a budapesti gyár dönt, s Nyírbátorban valósítják meg az elképzeléseket. Ebből a helyzetből adódik, hogy főleg a gyártási folyamathoz, a technológiához kapcsolódó újítások a gyakoribbak, de igen nagy jelentőségű, a konstrukciót érintő újítások is születtek Nyírbátorban. Legjelentősebb, több milliós megtakarítást eredményező újítást a YASDA megmunkáló központok kapcsán nyújtották be. Az újítások révén 1984-ben hatezer normaórát, s 700 ezer forintot takarítottak meg. A Csepel dolgozói 17 újítási javaslatot tettek, melyből 13-at el is fogadtak. 101 ezer forintot fizettek be az elmúlt évben az újítóknak. Találmányok, szabadalmak is születnek a nyírbátori gyárban. Lojka Ferenc univerzális homlok- és palást- menesztőjét a BNV-n is bemutatták. A gyár vezetősége azonban nem elégedett az újítás helyzetével. Májusban megtárgyalták az újítás ügyét, s a feladatokat is meghatározták. Megállapították: az újítókra igen nagy szükség van, arra törekszenek, hogy a gyár problémáit minden dolgozó magáénak érezze. Az újítás nemcsak a feltalálónak jövedelmez, hanem a gyárnak is. A kállósemjéni Üj Élet Termelőszövetkezetben tíz hektáron termesztenek köszmétét. A most befejeződött főszezonban naponta 150—160 környékbeli dolgozó szedte a jó minőségű termést, amelyet a tyukodi, illetve a nagykőrösi konzervgyárba és a nyírgelsei hűtőtárolóba szállítottak, (jávor) Finn vendégeink megyejáráson Nyíregyháza iipari lé- j fesíitményeivel és Sóstó- s fürdővel ismerkedtek | finn testvérvárosunk, * Kajaani küldötted. Szer- dán egyebeik között látó- ] gatást tettek a Taurus * gumigyárban, majd a | Sóstói Múzeumfaluval I ismerkedtek. Program- ! julkon a finn vendégeket | Petrus István, a városi | tanács elnökhelyettese 1 kísérte. Ma Szabolcs községbe és Tokajba látogat a testvérvárosi küldöttség. •T.-' 1 • • I - i ■n. ■ -• 9 - i sbe - - . . XLII. évfolyam, 155.szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. július 4„ csütörtök
