Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-30 / 177. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. július 30. Á mi Európánk K ülönös és jelképes döntést hoztak nemrég egy nyugati 'tanácskozáson : az európai kultúra fővárosává emelték Altként. Ezután egyik képviselőjük nálunk járt és megjegyezte: adott alkalommal akár Budapesttel is megtörténhet ez. Valóban, miért ne érhetné Budapestet ez a megtiszteltetés? S voltaképpen melyik az európai kultúra igazi fővárosa? Róma csaknem három évezred óta termő művészi csodáival? Vagy Shakespeare drámáinak szülőhelye? A Louvre Párizsa? Tolsztoj és Gorkij Moszkvája? Beethoven és Mozart Bé- cse? Bármelyikük lehet, .mindannyiukat annak érezzük, és valamennyien együtt azok is. Európa egységes, a miénk, akárhonnan, bármely metropolisából nézzük. Az évezredek nagyon sok és minden féle-fajta szállal kötötték össze az itt élő népeket: az északról délre tantó boros tyánúttal, a délről északra vezető sószállító- utakkal éppen úgy, mint a 'mesterlegények vándorlásaival. Többlet vagy kevesebbet, de minden nép adott a másiknak és 'kapott is tőle. A magyar felvilágosodás emberei vigyázó szemüket Párizsra vetették, a költő Heinrich Heine pedig azt mondta, szűk lesz rajta a német mellény, ha a magyar szabadságharcra gondol. Tüstént hallani azonban az ellentmondást: szép-szép, de (a múltbéli háborúkról most bővebben nem szólva) földrészünk 'ma két félre oszlik, két társadalmi rendszerű államesoportra, szövetségesekre , amelyeket nézetkü- lönbségék, érdekellentétek választanak el! Valóban így van. De hát akkor lehet-e a földrajzi fogalmon túl Európáról, összetartozásról, erős szálakról, a közös ihagyoimá- nyok ápolásáról, az együttes jövő építéséről beszélni? Jogos kérdés. A helyzetet valóban józanul föl kell mérni, a választ megalapozottan fogalmazni, különösen most, hogy éppen ezért gyűlnek össze a finn fővárosban Kelet és Nyugat harmincöt országának' külügyminiszterei. Más lett a földrész nyugati fele, mint a bét világháború között volt, a keleti része pedig hétmérföldes léptekkel haladt a társadalmi fejlődés, új határok húzódnak, új eszmék vették át az urálimat, új erők formálódtak. Van különbség. De vajon ez megakadályozza-e, 'hogy kereskedjünk egymással, alkar még vállalatokat is alapítsunk a másik országában? Nem lehet-e fölemelni a sorompókat turisták milliói, a népi, ha úgy tetszik, a kempingező diplomácia képviselői előtt? Mindez nem illúzió, a múl* évtized 'bőségesen nyújtotta ennek bizonyítékát: az eny-l hülés korszakát; s ennek csúcspontja éppen az az esemény volt, amelynek tizedik évfordulóját most a külügy-i miniszterek Helsinkiben' megünneplik. A nagy hábo-;S rú után kivérezve, a hidegháborút követően földrészünk a hetvenes évek közepén föllélegzett, és történél-' mében először tudatosan j tervszerűen, közösen, min-' den kockázatot ismerve, és aj: múlt valamennyi jó hagyományát összefoglalva megfogalmazott egy nagy együtt-l működési békeművet, amelyet azóta születési helyéről így neveznek: hel-? sinki záróokmány. De abban is van igazság, hogy ez a múlt évtized a feszültségeknek, az érdekellentéteknek, az új veszélyeknek is számos jelével szolgálta Valóban -nem engedett iliú-f ziókban ringatózni. Azoknak lenne hát mégiscsak igazuk, akik a helsinki záróokmányt szép (ha nem éppen félrevezető) próbálkozásnak, hiú reményeket ébresztő iratnak, nevezik? Semmiképpen. A szocialista országok ragaszkodnak az együttműködés ’szelleméhez, és nyugaton is; vallják tömegek és felelősi politikusok, hogy — Helsin-1 ki ól. N yilvánvalóan nem elég, ha ez jelszó marad, s mögötte, mellette az események mennek a maguk — olykor vészterhes — útján. Ha az űrfegyverkezési verseny megindulna, mivé válna Helsinki szelleme? Ha tovább sűrűsödne földünkön a raikétaer- dő, ha új vegyi fegyverraktárak települnének itt és ott — mivé lennének a szép hagyományok, tartanának-e az összekötő szálak? Európának; tehát valóban nem révedez-1 nie kell, hanem cselekednie.! Mindenekelőtt a fegyverkezési verseny feltartóztatása- val. Nincs sürgetőbb feladat,I mint a nukleáris őrület meg-1 állítása. Csak ez vezethet! vissza az enyhüléshez —* ezért ostromolják javaslatok sorával és kitartóan a szocialista országok a nyugati partnereket. Amit Európa egyszer már meg itudottt tenni — 1975. augusztus elsején — azt, ha változott, bizonyos szempontból talán nehezebb körülmények között, folytatnia ikell. Van jó szándék és van remény, ezt mutatja a harmincöt külügyminiszter emlékező találkozója Helsinkiben. iNincs más észszerű út — ezt parancsolja a távoli és a közelmúlt minden tanulsága. Magyarországot is magas szintű delegáció képviselte. A képen jobbról balra: Kádár János, Lázár György és Púja Frigyes. A konferencia ideje alatt számos kétoldalú találkozót rendeztek; a képen Kádár János és Urho Kekkonen finn államfő megbeszélése. A helsinki értekezlet alatt találkozott egymással a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője. A képen balról a Gerald Ford elnök vezette amerikai, jobbról pedig a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttség.--------- ...... •' : J Berecz János fóruma (Folytatás az L oldalról) választásokat kísérte. Ügy tűnik, sikerült megtalálnunk valósítása csak tovább nö- a személyes politikai rivali- velné a nukleáris katasztró- zálás lehetőségét a szocializ- fa veszélyét, lehetetlenné mus körülményei között, tenné a hatékony fegyverzet- Természetesen még nem tö- ellencrzést. kéletes minden, működnek A konferenciateremben fo- régi reflexek, de az új for- lyó kerekasztal-vitában az ma jóval több embert vont ifjúság békeharcával, a bé- be aktívan a választási élőkére nevelés kérdéseivel fog- készületekbe, mint a koráb- lalkoztak a felszólalók. bi. Hétfőn is sokan keresték Az MSZMP KB titkára ez- fel a XII. Világifjúsági és után szólt az új vállalatirá- Diáktalálkozó magyar nem- nyitási rendszer kialakításá- zeti klubját. A nap kiemel- nak folyamatáról, jelentősé- kedő eseménye volt az a fő- géről, majd kérdésekre vá- rum, amelyet Berecz János, laszolt. A fiatalok elsősor- az MSZMP Központi Bízott- ban a választásról, hazánk ságának titkára, a fesztivál szellemi életéről, az MSZMP díszvendége tartott „Négy és az egyházak kapcsolatá- évtized a szocializmus épí- ról és a nyugati ideológia tésének útján” címmel. magyarországi hatásairól érBevezetőben áttekintette deklődtek. Ez utóbbi téma az elmúlt negyven év ma- kapcsán a fórum vendége gyarországi fejlődését, majd különösen a nacionalizmus azt elemezte: mit jelent, mi- veszélyeire hívta fel a fi- lyen feladatokat ad ma ha- gyeimet. zánkban a szocializmus épí- — Ismeretes, hogy a ma- tése. gyarság egyharmada külföl— A hatalmat a legde- dön él, rokonai helyzetére mokratikusabb módon igyek- pedig mindenki érzékeny, s szünk gyakorolni — hang- azt tapasztaljuk, hogy a súlyozta. — A szocialista de- nemzeti érzés egyre erősödik mokrácia számunkra azt je- — hangsúlyozta Berecz Já- lenti, hogy a párt megőrzi nos. — Az lenne baj, ha ez vezető szerepét, s azt mind- az érzés más népek lebecsü- inkább mozgalmi eszközök- léséhez, szembeforduláshoz, kel juttatja érvényre. Mun- ellenségeskedéshez vezetne, kamegosztásra van szükség a Nem elég leleplezni az ilyen különböző irányítási szervek, jelenségeket, a nacionaliz- intézmények között. mus ellen elsősorban maBerecz János szólt a vá- gunk megbecsülésével, a tör- lasztási rendszer reformjá- ténelmi tisztánlátással, a ról, az idei országgyűlési és szocializmus iránti hűséggel, tanácsválasztásokon először a baráti népekkel való alkalmazott kötelező kettős együttműködéssel lehet har- jelölés tapasztalatairól. A té- colni. ma élénk érdeklődést váltott A jól sikerült fórum vé- ki a jelenlévő szovjet fiata- geztével a beszélgetés kisebb lókból — ez kiderült kérdé- csoportokban tovább folyta- seikből. tódott, s a hazánk iránt ér— Minket is meglepett az deklődők újabb kérdésekre az élénk visszhang, amely a kaphattak választ. (Folytatás az 1. oldalról) ság kormánya és népe fenntartás nélkül támogatta és megemlékezésen. A finn fő- támogatja ma is a helsinki város repülőterén Várkonyi európai biztonsági és együtt- Pétert finn kollégája, Paavo működési konferencia záró- Väyrynen fogadta. Magyar okmányában foglaltakat, s a részről jelen volt Púja Fri- maga részéről maradéktala- gyes, a Magyar Népköztársa- nul betartja a záróokmány ság helsinki nagykövete és előírásait. Különösen fontos- a helsinki magyar kolónia nak tartja a záróokmánynak számos tagja. a biztonság és a bizalom erőA repülőtéren megtartott sítésére vonatkozó előírásait, rögtönzött sajtóértekezleten s azok betartását a mostani Várkonyi Péter kifejezésre időszakban, amikor a nemjuttatta a magyar kormány- zetközi helyzet egyáltalában nak azt a reményét, hogy a nem mondható problémahelsinki találkozó, amelyen mentesnek. a záróokmány-aláíró orszá- A magyar külügyminiszter gai kivétel nélkül magas végezetül rámutatott: nem szinten képviseltetik magú- osztja azok nézeteit, akiknek kát, új lendületet ad majd az számára a helsinki záróokeurópai enyhülésnek. mány aláírása óta eltelt tíz Rövid nyilatkozatában a év kiábrándulást hozott. A magyar külügyminiszter min- helsinki folyamat éreztette denekelőtt köszönetét mon- a maga jótékony hatását a dott Finnországnak és népé- kontinensen, s mindeneknek mindazért, amit az euró- előtt a kétoldalú kapcsolatod pai biztonsági folyamat ér- szférájában realizálódott. A dekében tesz, s a kedden kéz- mostani helsinki találkozó dődő találkozót fontos ese- hivatott arra, hogy új impul- ményként jellemezte Európa zust adjon a földrész orszá- politikai életében. Rámuta- gainak közeledését célzó po- tott: a Magyar Népköztársa- litikai törekvésekhez. A VIT résztvevőinek egy csoportja. Tíz eve, Helsinkiben Egy - úttal kevesebb (IS) A Volán 5. sz. Vállalat és a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat új szolgáltatása: egyes építőanyagoknak a gyártóműtől közvetlenül az építkezés helyére szállítása. 350 20 ksp. cement B—30 blokktégla I. o. Hejőcsabáról Fehérgyarmatról Nvíregy házára 173,20 Ft q 10 326 Ft e. db Mátészalkára 181,80 Ft q 8 285 Ft e. db Kisvárdára 175,90 Ft q 9 669 Ft e. db Az árak a közigazgatási határokon belül és lerakással együtt értendők. Megrendelés, illetve számlázás a TÜZÉP Vállalat telepén, teljesítés 15 napon belül.
