Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-30 / 177. szám

XLiII. évfolyam, 177. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. július 30., kedd Mihail Gorbacsov bejelentése A Szovjetunió augusztus 6-tól nem végez atomfegyver-kísérleteket Helsinkibe érkezett a magyar külügyminiszter nős moratóriuma jó példát mutatna más atomhatalmak számára is. A Szovjetunió elvárja, hogy az Egyesült Államok pozití­van reagál, és beszünteti atomfegyver-kísérleteit. Ez megfelelne minden nép várakozásainak és reményei­nek. ★ A Szovjetunió kezdettől azok közé áz európai orszá­gok közé tartozott, amelyek a legnagyobb következetes­séggel dolgoztak az összeuró­pai értekezlet összehívása ér­dekében, s nagy munkát vé­geztek annak sikere érdeké­ben is — emlékeztetett hét­főn Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminiszte­re, aki a kora délutáni órák­ban érkezett a finn főváros­ba. A szovjet külügyminisz­tert finn kollégája, Paavo Väyrynen fogadta a helsinki repülőtéren. A szovjet külügyminiszter kijelentette: „a világban je­lenleg tapasztalható feszült helyzet közös erőfeszítéseket kíván az európai politikai helyzet radikális megjavítá­sa, s az egész nemzetközi helyzet radikális megjavítá­sa érdekében ... A helsinki záróokmány „teljes potenci­álját” erre a célra kell fel­használni, s a részt vevő or­szágok magas rangú képvi­selőinek kedden nyíló helsin­ki találkozója előnyös lehe­tőséget nyújt a vitára és a kapcsolatépítésre.” „Természetesen a mi napi­rendünkön is szerepelnek ilyen célú programpontok” — mondotta a szovjet ven­dég a maga igen zsúfolt, szovjet—amerikai külügy­miniszteri eszmecserét is ma­gában foglaló helsinki prog­ramjára utalva. A bolgár, a lengyel, a ro­mán, a csehszlovák, a török küldöttség után hétfőn újabb delegációk érkeztek a finn fővárosba. A legnagyobb ér­deklődés az Eduard Sevard­nadze külügyminiszter vezet­te szovjet küldöttség érkezé­sét kísérte. Sevardnadze né­pes szakértői gárda élén ér­kezett, amelynek olyan pro­minens tagjai is vannak, mint Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete és Julij Kvi- cinszkij, a Genfben tárgyaló szovjet fegyverzetkorlátozá- si küldöttség egyik vezetője. A szovjet delegáció egyéb­ként már közölte, hogy két alkalommal — kedden és szerdán — külön sajtótájé­koztatót tart a Helsinkiben összegyűlt újságírók számá­ra. A jelzettnél korábban, hét­főn este érkezett az amerikai küldöttség, amelynek össze­tétele, mint a Helsingin Sa- nomat írja, a szovjet delegá­ció összetételével egyetem­ben arról tanúskodik, hogy mindkét vezető nagyhataíom legmagasabb szintű biztonsá­gi szakértőivel jelent meg Helsinkiben. A lap szerint ez önmagában is biztosíték: a találkozó nem lesz üres szertartás. Az Uusi Suomi vezércikke — arra célozva, hogy egyes nyugat-európai országok és az Egyesült Ál­lamok hajlamosak még ezt az alkalmat is a nézetkü­lönbségek aláhúzására fel­használni — rámutat: az emlékülés nem lesz békés családi ünnep, de az általá­nos hangulat jó Helsinkiben. Hétfőn délután megérke­zett Helsinkibe Várkonyi Péter külügyminiszter, hogy részt vegyen a helsinki záró­okmány aláírásának tizedik évfordulójával kapcsolatos (Folytatás a 4. oldalon) Bmrocz János fóruma Mozgalmas program a VIT-en — A folytatódó atomfegy­verkezési hajsza óriási ve­szély az egész világ civilizá­ciójának jövőjére nézve, fo­kozza a nemzetközi feszült­séget, növeli a háborús ve­szélyt, s hatalmas szellemi és anyagi erőforrásoktól fosztja meg az alkotó munkát — jelentette be Mihail Gorba­csov a helsinki évforduló előestéjén. A Szovjetunió az atomkor­szak kezdetétől fogva követ­kezetesen és erélyesen harcol a nukleáris fegyverek felhal­mozásának megszüntetéséért, a katonai vetélkedés megfé­kezéséért, valamint az álla­mok közötti bizalom és bé­kés együttműködés megerősí­téséért. Ennek van alárendel­ve az a rendkívül kiterjedt tevékenység, amelyet a Szov­jetunió az ENSZ-ben, a fegyverzetkorlátozás és -csök­kentés kérdéseivel kapcsola­tos több oldalú és kétoldalú tárgyalásokon fejt ki. A Szov­jetunió nem törekszik kato­nai fölényre; amellett van, hogy minél alacsonyabb szin­ten és kölcsönösségi alapon fenmaradjon a katonai erő- egyensúly. Meggyőződésünk szerint az összes atomfegyver-kísérlet beszüntetése jelentősen hoz­zájárulhatna a hadászati stabilitás és a világbéke meg­szilárdításához. Tudvalevő ugyanis, hogy e kísérletek során új, az eddiginél még veszedelmesebb tömegpusz­tító fegyverfajtákat és típu­sokat dolgoznak ki és kor­szerűsítenek. A Szovjetunió annak ér­dekében, hogy létrejöjjenek a kedvező feltételek az atom­fegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés meg­kötéséhez, több ízben java­solta az atomfegyverekkel rendelkező államoknak, hogy kölcsönösen egyeztetett idő­ponttól kezdve hirdessenek moratóriumot minden atom­fegyver-kísérletre. Sajnos, eddig még nem sikerült meg­tenni ezt a fontos lépést. Attól a törekvéstől vezé­relve, hogy véget vessenek az atomfegyver-felhalmozás veszedelmes versenyének, és hogy példát mutasson, a Szovjetunió úgy döntött, hogy augusztus 6-tól egyol­dalúan beszüntet minden atomfegyver-kísérletet. Fel­hívjuk az Egyesült Államok kormányát, hogy ugyanettől az időponttól, vagyis a hiro- simai tragédia napjától szá­mítva ugyancsak szüntesse be atomfegyver-kísérleteit. A szovjet moratórium 1986. ja­nuár 1-ig szól, de továbbra is érvényben marad, ha az Egyesült Államok lemond az atomfegyver-kísérletek foly­tatásáról. Kétségtelen, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok az összes atomfegyver­kísérletre kiterjedő kölcsö­A fesztivál vendégei kö­zött eszmecserék, politikai viták fontos fúrumai az úgy­nevezett tematikus közpon­tok. összesen tizenhat ilyen központ működik mindvégig a VIT idején, módot adva olyan kérdések megvitatá­sára, mint a béke, a leszere­lés, a gazdasági együttmű­ködés, a gazdasági válság, a környezetvédelem problémái. Az egyes központokban egy­szerre több rendezvény, vita, kerekasztal-értekezlet, fó­rum, előadás is zajlik, így a világ ifjúságának seregszem­léjén részt vevők valóban könnyen meg tudják találni az őket leginkább érdeklő kérdések megvitatásának le­hetőségeit. Mindig élénk a moszkvai nemzetközi kereskedelmi központ épületében berende­zett, a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó köz­pont. Az egyik teremben a világűr militarizálása tervé­nek, az amerikai „csiilaghá- borús” elképzeléseknek a valódi céljairól és veszélyei­ről volt szó. A vitában részt vevők rámutattak, hogy az úgynevezett hadászati védel­mi kezdeményezésnek, azaz a Reagan-féle űrfegyverke­zési programnak, semmiféle védelmi jellege nincs, meg­(Folytatás a 4. oldalon) ÁTÁLLÍTOTTÁK A SZÁRÍTÓKAT Már a rozsot vágják Nincs fontosabb munka az aratásnál. A gazdaságok vezetői akkor érzik jól ma­gukat, amikor magtárban a termény, s ez így van rend­jén. Éppen ezért időt, fá­radságot nem kímélve vég­zik a mezőgazdasági nagy­üzemekben a kalászosok betakarítását, csak az idő­járás szólhat közbe. Szom­bat éjjel heves zivatar, vi­har vonult végig a megyén, ez átmenetileg megállította az aratókat, de vasárnap délutántól már ismét vágják a bú­zát, a rozsot. A csapadék káros követ­kezménye még, hogy az amúgy is gyomos táblákban tovább erősödnek a növé­nyek, s ez sok helyen las­sítja a kombájnok munká­ját. Szabolcs-Szatmár megyé­ben tizennégy nagy telepen veszi át a terményt a ga­bonaforgalmi és malomipa­ri vállalat. Eddig 110 ezer tonna búzát szállítottak a telepekre a gazdaságok, s ebből a hét végén huszon­ötezer tonnát. Szombaton és vasárnap a legnagyobb forgalom a nyíregyházi átvevő- helyen volt, ahol közel 2300 tonna volt a beszállított termény. Az eső néhány százalékkal megnövelte a szemek ned­vességtartalmát, így a ko­rábban már magtári szá­raz búzák után ismét hoz­nak a szövetkezetekből .17- 18, sőt 20 százalék víztar­talmút is. A mátészalkai és nyírbá­tori GMV-telepen már át­állították a szárítókat a rozs fogadására. Ebben hatezer tonnát vettek át hétfőig. Kedvező, hogy a gazdaságokban szinte kivé­tel nélkül mindenütt a szalmabe- takarítók, bálázók kö­vetik a kombájnok munkáját. Nem marad el ez sem, hi­szen szervesen hozzátarto­zik az aratáshoz. (sb) Görög exportra Kooperációs munkában 11 Görögországba kerülő motorvonatba készítenek üléseket a Ganz-MÄVAG megrendelésére a Nagykállói Vasipari Szövetkezetben. Képünkön: Tordai Antal és Kiss Mihály luxusüléseket szerel. (GB) Segít a tartalékalap Kijavítják a tél által megrongált utakat Amikor egy tanácsi költ­ségvetés készül, sok jogos igényt nem tudnak figye­lembe venni, mert nem jut mindenre pénz. Olykor olyan célok megvalósítását sem tervezhetik, amelyekre még jutna, mert a bizton­ságos gazdálkodás érdeké­ben a megyei tanács végre­hajtó bizottsága tartalékot képez. Amikor már látha­tó, hogy a tanácsok gazdál­kodását nem zavarja sem­mi, a testület lehetővé te­szi a tartalékok felhaszná­lását is. Egy ilyen döntés alapján osztott most szét a megyei tanács végrehajtó bizottsága közel 19 millió forintot. A Pénzügyminisztérium engedélye alapján a legna­gyobb összeget — 6 millió forintot — a tanácsi útháló­zatban okozott fagykárok helyreállítására költhetik. Hatszázezer forintot Nagy- ecsed, 550 ezret Üjfehértó. 450 ezret Kisvárda, Nagykál- ló, Tiszavasvári kapott, 400 ezret költhetnek el Ibrány- ban, 350 ezret Csengerben, 250 ezret Mátészalkán és Tyúkodon, 200 ezret Domb- rádon, liken. Fehérgyarma­ton, Mándokon, Papon, Ti- szabezdéden és Tornyospál­cán, 150 ezret Demecserben, Nagydoboson és Tiszalökön, 100 ezret pedig Aranyosapá­tiban, Jánkmajtison, Mária- pócson és Tiszaszalkán. Lehetővé vált több tanácsi intézmény felújítása, fűtésé­nek és világításának korsze­rűsítése, néhány esetben pe­dig az áremelkedések okoz­ta kiadások fedezetére adott kisebb-nagyobb összeget a végrehajtó bizottság. A rét- közberencsi orvosi rendelő átalakítását saját erőből nem tudta megoldani az ajaki ta­nács, ezért ehhez 300 ezer forintot engedélyeztek. Ugyanennyit kapott a vá- sárosnaményi tanács is az úttörő- és vízitábort ért ká­rok helyreállítására, a ján- diak pedig a tűzoltószertár felújításához kaptak negyed- milliót. .v­Tiszabercelen az iskola fű­tés-korszerűsítése volt sür­gető feladat, amihez félmil­lió forintot, az apagyi isko­la esetében pedig a világítás korszerűsítésére 210 ezer fo­rintot szavaztak meg. A me­gyei úttörőház fűtéskorsze­rűsítése — a közműfejleszté­si hozzájárulással együtt — 1 millió 300 ezer forintba ke­rül, s ennyit szavaztak meg a megyei tanács vb ellátó­szervezetének is, mert az utóbbi időben jelentősen megemelkedtek a sokszorosí­tási, a fűtési és a postai költségek is. A gacsályi szociális ott­honban a mosás drágult meg, erre a célra adtak 200 ezer forintot, Vásárosna- ményban a házasságkötő te­rem felújítása nem fért az eredeti tervekbe, a nagykál­lói ideggyógyintézet régi konyháját pedig ebédlővé alakítják át 350 ezer forint­ból. Vaján az OTP-lakások- hoz vezető út építéséhez sza­vaztak meg 1 milliót, ugyan­ennyi jut Gyulaházának a honvédelmi és úttörőház be­rendezésére, valamint Tisza­vasvári közvilágítási többlet- kiadásainak fedezésére. Mérken a Kossuth utcát ért belvízkárok helyreállítá­sát támogatják negyedmillió­val, Tiszalökön pedig a gim­náziumot ért villámcsapás okozta károkat kell rendbe tenni. A vásárosnaményi 1- es iskola fűtéskorszerűsítése 700 ezer forintba kerül, Sza- mosszegen pedig ennek dup­lájából oldják meg a műve­lődési ház, az óvoda és a ta­nácsháza fűtésének korsze­rűsítését. A székelyi óvoda felújítására másfél millió fo­rintot engedélyezett a vég­rehajtó bizottság, a tisza- szalkai általános iskola fű­téskorszerűsítése pedig 450 ezer forintból oldható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom