Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-03 / 154. szám

1985. július 3. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Ebek és emberek E hasábokon foglalkoz­tunk már a kutyatartással, pontosabban némely, ku­tyatartókkal kapcsolatos gondokkal. A közreműködésünkkel elszórt borsó azonban mindannyiszor lepergett a falról. Magamban csönd­ben elkönyveltem tehát, hogy ilyen a világ: kibé­kíthetetlen az ellentét a két tábor között, be kell tehát rendezkedni az ál­lóháborúra __ De mivel egyre szaporodnak pos­tánkban- a kutyaügyben íródott levelek, kénytele­nek vagyunk — legalább egy „pengeváltás” erejéig — ismét kiásni a csata­bárdot. Ezen a héten két olva­sónk is szót emelt kisebb- nagyobb közösségük (egy ház, illetve egy utca lakói­nak) nyugalma érdekében. Okét hallgatván nehéz megőrizni pártatlansá­gunkat. Az utcában sza­badjára engedett vagy fa­lak közé zárt, tehetetlen­ségében éjszakákon át ke­sergő állat mindannyiun­kat kihozna a béketűrés­ből. Még inkább gazdájuk magatartása. A minap sírva panaszolta egy idős, beteges asszony, hogy számtalan álmatlan éjsza­ka után nem bírták to­vább, és szóltak a fiatal­embernek, ugyan csinálna valamit a szerencsétlen jószággal, mielőtt szűnni nem akaró vonításával végképp kikészítené a la­kók így is elég megviselt idegeit. Csak úgy foghegy­ről érkezett a válasz: „A lakásomban annyi kutyát tartok, amennyit akarok!” Nem tudom, valóban így van-e. Nem tudom, milyen előírások szabá­lyozzák, hol hány kutyát lehet tartani, milyen kö­rülmények között. De ar­ról meg vagyok győződve, hogy ezek az előírások nem sérthetik az embert. Talán paradoxonnak hang­zik, mégis így van: csak ez esetben szolgálhatják az állatok érdekeit is. Hi­szen az ember nyugalmát akkor zavarja az állat, ha korlátozzák őt „alapvető állati jogai”-ban, ha szen­ved attól, hogy az ember nem teremti meg létfelté­teleit. Gyanítom, hogy ez esetben a környék lakói nem az önzetlen állatsze­retet, hanem az emberi önzés áldozatai. Mert alig­ha lehet valódi állatba­rátnak nevezni azt, aki olyan kutyát tart emeleti lakásában, amely (aki?) szenved a szobafogságtól. S ugyancsak megkérdője­lezhető az állattartáshoz való joga annak, aki a játszótérre viszi kutyáját dolgát végezni, vagy sé- táltatás ürügyén másokat riogat korántsem szelíd kedvencével. Szeretném leszögezni, hogy számomra kizárólag a fenti mentalitás ellen­szenves. Semmi kifogásom ugyanakkor az állatok igazi barátai ellen, akik nem tekintik csupán kelle­metlenkedő élőlénynek azért az embert sem ... Gönczi Mária HA SEGÍTENÉNEK... Annak idején a férjemmel összespóroltunk egy kis fedelet a fejünk fölé. Most a konyhámnak beroggyant a tetőszerkezete, olyannyira, hogy ha esik az eső, tel­jesen átázik a mennyezet, edényekbe kell a vizet fel­fogni. Rettenetes helyzetben vagyok itt öregségemre. Gondoltam, maguk járatosabbak az ilyen ügyekben és segítenek keresni egy szocialista brigádot vagy egy jóravaló kisiparost, aki jutányos áron megcsinálná a tetőmet, hiszen kevéske nyugdíjamból nem tudok sokat fizetni. Olyan sokat hallottam már arról, hogy segítenek a rászorult öregeken. Talán meghallgatásra lel az én kérésem is. Még azt szeretném, hogy ne ír­ják ki a nevemet az újságba, mert restellem, hogy ilyen helyzetben vagyok. (Név és cím a szerkesztőségben) (A szerk. megjegyzése: B. néni özvegy, 83 éves. A levelet egyik szomszédjá­nak diktálta, hiszen ebben a korban már nehezen megy a betűvetés. Különö­sen akkor, ha segítségért kell folyamodni a papíron. Reméljük, B. néni kérése nem marad visszhang nél­kül — ha mégis így lenne, akkor bizony nekünk lenne okunk restellkedni... Vár­juk tehát, hogy valaki fel­ajánlja, rászán pár órát B. néni házára.) NYUGALMAT SZERETNÉNK! Az egykor csendes Botond utca ma láncon tartott, csa­holó ebektől hangos, tipikus példájaként annak, miként teszi tönkre az ember önma­ga és mások nyugalmát. Pe­dig a csend épp oly kívá­natos környezeti tényező, mint a jó levegő vagy a tisz­ta ivóvíz. Sajnos, sokan megfeledkeznek arról, hogy a pihenés is állampolgári jog. Valami módon végre sza­bályozni kellene az állattar­tást úgy, hogy az állatba­rátok ne zavarják hobbijuk­kal mások nyugalmát. A környékbeliek nevében: B. J.-né, Nyíregyháza (Hasonló panasszal keres­ték meg szerkesztőségünket a Nyíregyháza, Bessenyei tér 7/a számú ház udvari laká­sainak bérlői is. Éjszakai pi­henésüket immár hetek óta lehetetlenné teszi a szűk, zárt udvarban ugató, vonító kutya . ..) EGY ÖTLET Óriási a forgalom szomba­tonként Nyíregyházán az ál­latvásártér környékén. Néha egy órát is várni kell a so­rompónál, míg végre átjut­hat az ember. A lovas ko­csik még ezt a tempót is las­sítják. Arra gondoltam, mi lenne, ha a kritikus időben (dél­előtt 7 és 10 között) az au­tósortól pár méterrel arrébb engednék át a lovas kocsi­kat (természetesen csak ak­kor, amikor nyitva van a so­rompó), amelyek így nem akadályoznák a forgalmat. Esetleg egy közlekedési rendőr is segíthetne, hogy minden zökkenőmentesen menjen. Kérem, tolmácsolják ötle­temet az illetékeseknek, hi­szen nem kivitelezhetetlen, és mindenki csak jól járna. H. F. Nyíregyháza. Sátor u. 33. (Olvasónk kérésének ez­úton teszünk eleget. A töb­bi már nem rajtunk múlik — az illetékesek bizonyára megfontolják, elég „életre- való”-e a javaslat...) BABAHÁZ Évek óta arra törekszünk, hogy jó kapcsolatot alakítsa­nak ki óvodai csoportjaink a munkahelyi közösségekkel. Azt is fontosnak tartjuk, hogy az együttműködés ne csak az anyagi támogatásra korlátozódjon. A brigádok állandó vendégei az óvodai ünnepélyeknek. A lehetősé­gekhez mérten mi is elvisz- szük a gyerekeket a munka­helyekre, megnézni, hol és hogyan dolgoznak a felnőt­tek. Legutóbb a malomipari vállalat Ságvári Endre szo­cialista brigádja szerzett örömet a gyerekeknek azzal, hogy két babaházat építet­tek az óvoda udvarára. Kö­szönet érte. Napközi otthonos óvoda, Baktalórántháza NYUGDÍJASOK KIRÁNDULÁSA Négynapos kiránduláson vettünk részt a nyíregyházi nyugdíjas pedagógusok Mé­cses Klubjának tagjai. Az erdélyi körút során eljutot­tunk a Békás-szorosig, a Hargitáig, a Gyilkos-tóig, voltunk Máramarosszige- ten, Kalotaszegen, Marosvá­sárhelyen, felkerestünk több irodalmi és történelmi em­lékhelyet Költőtől Kolozsvá­rig. A 40 idős ember számá­ra feledhetetlen élményt je­lentettek a gyönyörű népvi­seletek, néprajzi emlékek, örülünk, hogy most, a pihe­nés éveiben is ilyen szép na­pokban lehetett részünk. Tóth Lászlóné klubvezető VESZÉLYES JÁTÉK Számomra ismeretlen ren­deltetésű, vastag csövek hú­zódnak az Ér-patak fölött a Toldi utcán, az Arany János utcai kereszteződés közelé­ben. A vakációzó gyerekek legújabb játéka, hogy eze­ken a csöveken szaladgálnak keresztül. A minap szemta­núja voltam annak, hogy egy gyerek csaknem belezuhant a vízbe. Tudok róla, hogy egy ötletes megoldással több helyen megakadályozták, hogy a gyerekek így virtus­kod janak. Itt is szükség lenne ha­sonló óvintézkedésre. T. Gy. Nyíregyháza, Arany J. u. 30. KÉPESLAP A múltkoriban a Szamos környékén, Tunyogmatol- cson jártam. Színes képesla­pot szerettem volna vásárol­ni a műemlék templomról, a Zalka Máté-házról, a Sza­mosról. Ilyen, 2 forint 50 fil­léres lapokat azonban sem az üzletben, sem a postán nem kaptam. Nemcsak drágább dolgo­kat, emléktárgyakat, hanem olcsóbb képeslapokat is kel­lene kínálni a turistáknak. Farkas Béla Kaposvár, Gyár u. 26/b Szerkesztői üzenetek Az illetékesekhez fordul­tunk Palcsák Györgyné ho- dászi, Illyés Péterné őri, Szabó Antalné nyírbogdá- nyi, Selmecki Imréné ber- keszi, Mikó Gábor nyírtu­rai, Szarka Bálintné urai. ifj. Ecsedi József csahold, Török Károly nyírmihály- di, Németh László vajai, Almássy Viola záhonyi, La­katos Györgyné petneházi, Baján Lászlóné újfehértói, Szabó Gábor nyíregyházi, Horváth Ferencné tiszada- dai, Jónás Józsefné kis- várdai, Adorján Béla ma­gosligeti és Lévai Zoltánné magyi levélírónk ügyében. Levélben ' válaszoltunk Németh Jánosné bátorlige­ti, Gyöngyösi Béláné sza- bolcsbákai, Pálóczi János­né nyíregyházi, Borbély Jánosné újfehértói és Or- may László nyíregyházi ol­vasónknak. Az intézkedésre hivatot­taknak továbbítottuk a kis- várdai fuvarozó kisiparo­sok és a rozsrétszőlői la­kosok észrevételeit. Ugyancsak a rozsrétsző- lőiek érdeklődésére tarthat számot, hogy hamarosan megoldódnak a vegyesbolt működésével kapcsolatos gondok. Az Üzemeltető, a Nyíregyháza és Vidéke Áfész ugyanis felbontotta a szerződést az üzlet régi ve­zetőjével. Az új vezető munkába állásával az ellá­tás lényeges javulásában lehet bízni. Minderről a városi tanács termelés-el- látásfelügyeleti osztálya tájékoztatta szerkesztősé­günket. Okszi Sándor kislétai le­vélírónkat értesítjük, hogy munkáltatója csak most kapta meg a családi pótlék úgynevezett „átjelentő má­solatát”, így nincs akadá­lya annak, hogy visszame­nőleg is kiutalják az olva­sónkat megillető összeget. Oláh Sándor márokpapi és Gönczi Jánosné gáva- vencsellői olvasónk köszö­nő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy közbenjárásunk eredményes volt. Az illetékes válaszol TISZTA VIZET A POHÁRBA A június 19-i Fórumban kifogásolta egy mándoki le­vélíró, hogy június 6-án zár­va találta a mátészalkai strandot. Értesülései szerint az intézkedésre a KÖJÁL utasítására került sor. Szükségesnek tartjuk, hogy tisztázzuk az előzményeket. A SZAVICSAV minden évben közegészségügyi-mű­szaki szemlét hirdet egysé­geiben, hogy zavartalan le­gyen a felkészülés a nyárra. 1985. május 21-én a városi közegészségügyi és járvány­ügyi szolgálat részéről részt vettem a szemlén, amelynek keretében a strand felké­szültségét is megvizsgáltuk, s a jelen lévő bizottság azt megfelelőnek is ítélte, figye­lembe véve a június 15-re tervezett megnyitást. • Ezen a szemlén kértem, hogy a strand ivóvízhálózatának fertőtlenítését a SZAVI- CSAV végezze el. Május 28- án vízmintát vettünk, ennek eredménye azonban kedve­zőtlen volt, ezért kénytele­nek voltunk a strandot ide­iglenesen bezáratni, hiszen az esetleg fertőzött víz sú­lyos járvány előidézője lehe­tett volna. A fertőtlenítés után levett vízminta már ne­gatív volt, ezért a strandot hamarosan ismét megnyi­tották. Az eset tanulságot szolgál­tat a SZAVICSAV-nak is, mert az időben és szaksze­rűen elvégzett hálózatfertőt­lenítéssel, a lakosság megfe­lelő tájékoztatásával el le­hetett volna kerülni, hogy a strand bezárása kellemetlen meglepetésként érje a lakos­ságot. KJSZ vezető főorvosa. Mátészalka Meddig indítható fegyelmi? Ha elmaradt a szabadság.« Lakatos József nyíregyházi lakost 50 százalékos mun­kaképesség-csökkenés következtében más munkakörbe helyezték. Ezzel azonban lényegesen csökkent az átlagke­resete is, amit méltánytalannak tart. A közölt adatok alapján nem tudjuk megállapítani, hogy munkaképesség-csökkenése természetes megbetege­dés, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés követ­kezménye-e. Ha munkaképesség-csökkenése természetes megbete­gedés vagy olyan üzemi baleset következménye, amelyért a munkáltató nem vonható felelősségre, akkor keresete az új munkakörnek megfelelően alakul. Ha azonban a munkaképesség-csökkenést foglalkozási betegség vagy olyan üzemi baleset okozta, amelyért a munkáltató kárfelelőssége fennáll, akkor az új munkakör­ben elért átlagkeresetét korábbi átlagkeresetére kell ki­egészíteni, ez esetben tehát keresetvesztesége .nem lehet. Borbás Károlyné olcsvai levélírónknak munkáltatója nem hajlandó az elmaradt szabadságot kiadni. Hol orvo­solhatják panaszát? — kérdi. Leveléből kiderül, hogy első gyermekének születése előtt az egész évi szabadságát előre kivette. Ezért az ösz- szese.n járó 24 nap szabadságot 9 nappal csökkenteni kell, mert azonos időre két jogcímen nem járhat szabadság. A 14 éven aluli gyermekek után 1982. január 1-től jár pót- szabadság a szülési és gyermekgondozási szabadság idejé­re. Az alapszabadság is ekkor emelkedett 12 napról 15 nap­ra. Ez eredményezhette a két gyermek után járó szabad­ság elmaradt különbségét. Levélírónk a munkaügyi dön­tőbizottsághoz fordulhat kérelemmel, amennyiben tovább­ra is vitatja, hogy részére helyesen állapították meg a szabadságot. Lévai Andrásné nyíregyházi olvasónk 1985. március 31-vel munkahelyet változtatott. Munkakörét március 15- én adta át utódjának. Az átadási jegyzőkönyvben azt rög­zítették, hogy sem a levélírónak, sem munkáltatójának nincs követelése. Olvasónk ellen most mégis fegyelmi el­járást indított egykori munkáltatója. A dolgozó a munkaviszonya ideje alatt elkövetett fe­gyelmi vétségért az elkövetéstől számított 3 évig, a fel­fedéstől számított 3 hónapig vonható felelősségre. Fegyel­mi eljárás tehát ezen időhatárokon belül indítható. Ha azonban időközben a dolgozó munkahelyet változ­tatott, a volt munkáltató kérheti az új munkáltatót a fe­gyelmi eljárás megindítására és lefolytatására. A levél­író volt munkáltatója abban követett el hibát, hogy a fe­gyelmit maga rendelte el és folytatta le. Az esetlegesen kiszabott fegyelmi büntetés hatálytalanítása érdekében forduljon kérelemmel a volt munkáltató mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. Gere Gyuláné vásárosnaményi lakos 1984. január 2- től táppénzes állományban volt, majd szülési, illetve gyer­mekgondozási szabadságra ment. Évi rendes szabadságát nem tudta kivenni, ezért kérte annak pénzbeni megváltá­sát. Kérését azonban a mukáltató megtagadta. A munkáltató eljárása jogos, hiszen amíg a dolgozó munkaviszonya fennáll, a szabadságot nem lehet pénzben megváltani. Olvasónk az elmaradt szabadságot a gyer­mekgondozási szabadság lejárta után fogja megkapni, még akkor is, ha közben ismét szülne. Garai Zoltán mátészalkai levélírónk korábban kis­iparos volt, most részfoglalkozású egy szövetkezetnél. Ar­ra kíváncsi, hogy megilleti-e a bérpótlék, jár-e neki pót- szabadság és idejéből mennyit számolnak el szolgálati idő­ként? A munkaviszony keretén belül a részfoglalkozású dol­gozót is megilleti a bérpótlék, és pótszabadságra is épp úgy jogosult, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak. A kisiparosként eltöltött idő azonban .nem számít munkaviszonynak, ezért nem jár utána pótszabadság. A részfoglalkozású dolgozó szolgálati idejét ugyanúgy kell kiszámítani, mintha teljes munkaidőben dolgozna, tehát pl. egy év munkaviszony egy év szolgálati időnek számít. Nagy Mihály *>*x*£*x**:-v*x*y**í**':*x*:*:*::::::::::^^ H ■■ ■■ lam x H M ü £: H j:j: H

Next

/
Oldalképek
Tartalom