Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. július 3. Hz új szovjet államfő Andrej Gromiko (Folytatás az 1. oldalról) Gromiko nevét széles körben ismerik mind országunkban, mind határainkon túl. Mint. kiemelkedő politikus a párt egyik legrégibb tagja, nagymértékben hozzájárul bel- és külpolitikánk kidolgozásaihoz és végrehajtásához. Elmélyült tudósa és sokoldalú tapasztalata elvi megközelítéssel és következetességgel párosul nála az általunk kidolgozott irányvonal megvalósításában. Pártunk és népünk nagyra értékeli érdemeit a szovjet állam külpolitikájának megvalósításában. Ügy gondolom, hogy minden alapunk megvan azt állítani, hogy Andrej Andrejevics Gromiko méltó lesz azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének munkája irányításából fakad. A küldöttek a javaslatot egyhangúlag jóváhagyták, s Andrej Gromikót, az SZKP KB PB tagját megválasztották a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé. Gromiko meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat. A második napirendi ponttal összefüggésben Jégen Li- gacsov, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB titkára, a Legfelsőbb Tanács küldötte terjesztette elő az SZKP Központi Bizottságának javaslatát, hogy válasszák meg a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjává Mihail Gor- bacsovot, az SZKP KB főtitkárát. A küldöttek a javaslatot elfogadták, s egyhangúlag megválasztották Mihaü Gor- bacsovot a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjává. Az ülésszak ezután a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének helyettesévé megválasztotta Vlagymir Orlovot, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét és Janisz Vag- riszt; a Lett SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszaka Eduard Sevardnadzét az SZKP KB PB tagját a Szovjetunió külügyminiszterévé nevezte ki. A külügyminiszter személyére Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke tett javaslatot. Kedden délután a szövetségi és a nemzetiségi tanács külön ülésezett. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két egyenjogú kamarájának ülésein megvitatták a környezetvédelem helyzetéről és a természeti erőforrások észszerű felhasználásáról elhangzott beszámolót, s döntöttek az állandó bizottságok élén esedékes személyi változásokról. ★ A szövetségi tanács külügyi bizottsága elnökévé megválasztották Jegor Liga- csovot, az SZKP KB PB tagját, az SZKP KB titkárát. A törvényelőkészítő bizottság elnöke Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB titkára lett. A környezetvédelem helyzetéről és a természeti erőforrások ésszerű felhasználásáról folytatott vitában ösz- szesen harmincán fejtették ki véleményüket. Szóltak arról, hogy sajnos az oktatási intézményekben ma még egyáltalán nem foglalkoznak a környezetvédelem kérdéseivel. Rámutattak arra, hogy a helyi tanácsoknak nagyobb szerepet kell játszaniuk a természeti környezet, hatékonyabb megóvásában. Számos legfelsőbb tanácsi küldött szólt az erdőgazdálkodásról, amelynek meghatározó szerepe van a környezetvédelemben, a tiszta levegő biztosításában. A hozzászólók közül többen foglalkoztak a környezetvédelem terén megvalósuló nemzetközi együttműködéssel, amit rendkívül fontosnak neveztek. Megállapították, hogy a Szovjetunió ezen a téren is teljesíti vállalt kötelezettségeit. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka ma folytatja munkáját. A világ államférfiai között aligha van az övénél ismertebb arc — s nincs olyan világraszóló jelentőségű nemzetközi esemény, ahol ne lett volna jelen immár több mint négy évtizede. Ellenfelei, vitapartnerei tartanak tőle, de tisztelik is következetességéért, elviségéért, kemény és ugyanakkor rugalmas tárgyalási stílusáért. Barátai nemcsak nagy tapasztalatát, hanem világos logikáját, ésszerű okfejtését is jól ismerik és becsülik, nagyra tartják határozott, célratörő stílusát. Így ismerik Andrej Gromikót, aki 28 évig volt a Szovjetunió külügyminisztere, s most a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökévé választották. Fiatal diplomataként azonnal felelős beosztást kapott: a Szovjetunió washingtoni nagykövetségére küldték tanácsosnak. Andrej Gromiko a háború éveit töltötte az amerikai fővárosban, előbb beosztottként, de a döntő években már nagykövetként. Ez a poszt érthetően kiemelkedő fontosságú volt, hiszen az antifasiszta koalíció két legjelentősebb hatalma közötti kapcsolat, együttműködés fenntartása nagy felelősséget, gyors áttekintést, döntést követelt meg. Gromiko úgy oldotta meg feladatát, hogy kivívta magának amerikai partnerei tiszteletét, megbecsülését. S a washingtoni szovjet nagykövet akkor még nem volt negyvenéves .. . Ott volt a nagyhatalmak tanácskozásán, ahol már a háború utáni világ képét alakították, országát képviselte azokon a tárgyalásokon, amelyeken létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét, s ő volt a Szovjetunió állandó képviselője a Biztonsági Tanácsban akkor, amikor az antifasiszta koalíció szétbomlásával az ENSZ — és ezen belül a Biztonsági Tanács — lett a legfontosabb küzdőtér a hidegháborús erők szerveződő akcióival szemben. Rövid ideig Londonban vezette a nagykövetséget, majd visszatért Moszkvába, s külügyminiszter-helyettesként, 1957-től pedig miniszterként irányította — a párt politikájának megfelelően — a szovjet diplomácia apparátusát. Jelentős közvetlen szerepe volt abban, hogy a szovjet állam kibővítette nemzetközi kapcsolatait, fontos feladatkört töltött be a párt és a szovjet állam külpolitikai irányvonalának kidolgozásában, annak képviseletében. Ezekben az években bontakozott ki a Szovjetunió — és vele együtt a szocialista országok — harca a békés egymás mellett élés elvének elismertetéséért és alkalmazásáért, ekkor született meg — a párt XXIV. kongresz- szusán — az SZKP békeprogramja, ezekben az években sikerült rendezni Európa államainak kapcsolatait, eljutni Helsinkiig. De ezek az évtizedek egyúttal konfliktusok, robbanások, viszályok évei is voltak. Andrej Gromiko külügyminiszterként nagyon felelős poszton dolgozott azért, hogy ne a konfliktusok uralják a nemzetközi életet, hogy kialakuljon, megerősödjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése. Washingtoni nagyköveti megbízatásától kezdve például nyolc amerikai elnök kormányzatával tárgyalt, mindvégig, a legnehezebb időszakokban is abból kiindulva, hogy a tárgyalás az egyetlen értelmes és lehetséges alternatívája a konfliktusnak. Nem egy nemzetközi válság idején kellett higgadtan, de rendkívül következetesen irányítania az eseményeket. S minden alkalommal sikerült magas elvi- séggel, de a realitások iránt tanúsított kiváló érzékkel megoldani feladatát. Andrej Gromiko nagyon sokat tett azért is, hogy — a testvérpártok együttműködése által megszabott céloknak megfelelően — elősegítse a szocialista közösség országainak együttműködését, barátságuk, testvériségük erősödését Is. Rendszeresen és állandóan találkozott a szocialista országok külügyminisztereivel, állandó kapcsolatot, konzultációt tartott velük. Többször járt hazánkban is — a miniszteri szintű megbeszéléseket pedig minden évben megtartotta magyar kollégájával. Munkája elismerését jelenti, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz- ponti Bizottsága beválasztotta a Politikai Bizottság tagjainak sorába, számos alkalommal részesítették magas kitüntetésben, így a Szocialista Munka Hősének megtisztelő címét is megkapta, s most a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökévé választották. A két héttel ezelőtti Air India-katasztrófához hasonlót okozhatott volna az a pokolgép, amely tegnap este a római Fiumicino repülőtéren a csomagszállító szektorban felrobbant. A merénylet következtében huszonketten sebesültek meg, hárman súlyosabban. Valamennyien repülőtéri alkalmazottak. Az egyik feltételezés szerint egy Madridba tartó gépre akarták feljuttatni a csomagot, a másik változat szerint a célpont ismét egy indiai járat volt. TELEX EMBERRABLÁS MEXIKÓBAN Hétfőn ismeretlen fegyveresek elrabolták munkahelyéről Arnoldo Martinez Verdu- gót, a Mexikói Egyesített Szocialista Párt (PSUM) egyik vezetőjét. Feltételezik, hogy az emberrablást a szélsőbaloldali „Szegények Pártja” elnevezésű szervezet tagjai hajtották végre. Martinez Verdugo korábban a mexikói kommunisták vezetője volt. Amikor a Mexikói Kommunista Párt több más baloldali szervezettel együtt létrehozta a Mexikói Egyesített Szocialista Pártot, az új tömörülés Martinez Verdugót indította jelöltjeként a legutóbbi, 1982-es mexikói elnökválasztáson. DOMINICAI VÁLASZTÁSOK Az eddigi kormánypárt, a Dominicai Felszabadítás Párt nyerte az általános választásokat a kis Karib-tengeri szigetországban. A hétfőn tartott szavazás után az ország kormányfője továbbra is az az Amerika-barát Eugenia Charles marad, aki eddigi politikai pályafutását azzal tette „híressé”, hogy 1983 októberében „hivatalosan” ő kérte fel Washingtont Grenada lerohanására. A Kis- Antillák középső részén fekvő Dominica 1978-ban nyerte el Nagy-Britanniától függetlenségét. CARICOM-CSŰCS Hétfőn a barbadosi fővárosban megkezdődött a karibi-térség angol nyelvű államait tömörítő Karib-tengeri Közösség és a Közös Piac (CARICOM) szokásos évi csúcsértekezlete. A tanácskozáson 13 karibi ország vezetője vesz részt. A konferencián megpróbálnak megoldást találni a szervezet súlyos válságára; a Grenada elleni amerikai invázió élesen megosztotta a CARICOM tagállamait, s az elmúlt két évben jelentősen csökkent a szervezeten belüli kereskedelmi forgalom. /---------------------------" Helsinki levelünk A szauna A szauna nem szárazgőzfürdő, hanem életfenma — legalábbis északi rokonainknál. A finnek szaunáznak otthon, a munkahelyen, a klubban, a sétahajón, sőt, néha még a vonatok szaunavagonjában is. A világ szorgosan tanulgatja az izzasztókamrában ücsörgés, majd a hideg zuhany alá állás rituáléját, de ez még csak annyi, mint mag gyümölcs nélkül Milyen is egy igazi, szép, érett gyümölcs? A szaunázás csupa olyan tevékenységek sorozatából áll, amelyek önmagukban nem kimondottan az egészséges életmód elemei, a végeredmény azonban mégis testet-lelket üdítő, frissítő. Kezdődik azzal, hogy a vidám társaság — összegyűlvén egy gyalult padokkal, asztalokkal berendezett szobában — hűtött vodkával koccint, majd nekilát a lakomához. Ha a hölgyek kitesznek magukért a konyhában, akkor nem marad el sem a rénszarvaspecsenye, sem a halsaláta. De a kandalló tüzére pirított kolbász is megteszi, vékonyan vajazott barna kenyérrel. Sör tekintetében sem kell visszafogni magunkat. Ezután bevonulhatunk a legalább 90, de inkább százfokos szaunába, ahol addig maradunk, ameddig csak bírjuk. Testünket szorgosan csapkodjuk nyírfaágacskákkal, valamint időnként felnyúlunk a plafon közelébe, és ha a gerendák között megszorult levegő már elviselhetetlenül égeti a kezünket, akkor némi vizet öntünk a hevülö kövekre. A felcsapó gőz kissé nehezíti a légzést, de semmi baj: csak a hőérzetünk lett nagyobb, válójában csökkent a hőmérséklet. Ha attól tartunk, hogy mindjárt meggyullad a hajunk, akkor pumpáljunk friss, jéghideg vizet a dézsába, és mártsuk bele a fejünket. Ezután meztelenül menjünk ki a csöndesen szemerkélő esőbe, ahol — miközben testünkről gomolygó pára száll föl — megihatunk egy-két üveg sört. Dohányosok akár rá is gyújthatnak. Majd irány a tó néhány fokos vize, melyben pár tempót még tudunk úszni, mielőtt teljesen megdermednénk. (Télen persze előbb léket kell vágni, de ilyenkor a finnek közül is csak az edzettebbek vállalkoznak a fürdőzésre.) Ekkor futás vissza a szaunába, ahol már csak addig kell tartózkodni, míg újra meg nem szomjazunk. E fázisokat háromszor ismételve, meg is szolgáltuk kiadós pihenőnket, melyre ismét a kandalló körül, finom falatok és kortyok társaságában kerül sor. Az igazi szaunázás sava-borsa a kedélyes társalgás némelykor a komoly eszmecsere. Konferenciák résztvevői gyakran engedményt nem tűrő nyilatkozatokat olvasnak fel az ülésteremben, aztán este a szaunában békésen meghányják-vetik a dolgokat, és — megegyeznek. Ha mégsem, akkor ez már nem a szikkadt gerendákból ácsolt házikók hibája. Helsinki, 1985 július. Kárpáti János Az Országos Béketanács fontos feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon az európai békemozgalmak kö- zötti együttműködés előmozdításához. Ez tűnik ki 1 abból a levélből, amelyet ; az OBT küldött a vele kapcsolatban álló európai békeszervezeteknek. A ked- jj den közzétett dokumentum hangsúlyozza: Magyarországon egyre többen kapcsolódnak be a békemozgalomba, és egyre többen teszik fel önmaguknak és másoknak is a kérdést: hogyan lehetne még S hatékonyabbá tenni cselek- •; vésünket, miként lehetne I új formákat, új kereteket í adni tevékenységünknek. | Ezt a gondolkodási folya- ! matot jelentősen befolyá- v solják nemzetközi kapcso- í lataink is. Külföldi part- | nereinkkel az utóbbi idő- ; ben folytatott megbeszéléseink, konzultációink és I delegációink kölcsönös lá- í togatásai arról győztek meg ■ bennünket, hogy mások is I hasonló problémákkal fog- i lalkoznak, mások is ha- I sonló kérdésekre keresnek \ választ — a köztünk meg- 5 lévő különbségek és moz- | galmaink eltérő működési feltételei ellenére. Töprengésünk és útkeresésünk abból a tényből fakad, hogy a békemozgalmak működési feltételei az elmúlt évben is tovább módosultak. A nemzetközi élet eseményei részben új körülményeket teremtettek. Mindez arA ösztönöz bennünket — és tapasztalataink szerint partnereinket is —, hogy előretekintsünk és új teendőinkkel foglalkozzunk. Eddigi munkánkban a különböző szintű két- és több oldalú érintkezések, kapcsolattartások feltétlenül hasznosak voltak. Segítették tájékozódásunkat, mások szándékainak megismerését és jobb megértését. Közvéleményünk, békemozgalmunk minderre a továbbiakban is számít, mert mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a kapcsolatok nem öncélúak. Segítik a nyugodt, feszültségmentes európai légkör kialakulását, hozzájárulnak az egymás iránti bizalom megteremtéséhez és erősítéséhez. Ügy látjuk, hogy ez a bizalom még sokszor és sok területen hiányzik Európa keleti és nyugati országai között, pedig enélkül mozgalmainkban is nehéz közös vagy párhuzamos akciókat szervezni céljaink elérése érdekében. Lehetőségeinkhez mérten magunk is igyekszünk ilyen akciókat kezdeményezni, szívesen részt veszünk mások kezdeményezéseiben, egymás identitásának elfogadása és kölcsönös tiszteletben tartása alapján, a nemzetközi békemozgalmi kapcsolatokban az elmúlt évek során kialakult pozitív normák alapján. Hazánkat Európa integráns részének tekintjük; bennünket éppúgy érintenek az összeurópai kérdések, mint bármelyik keleti vagy nyugati partnerünket. Mi is a helsinki szellemet I kívánjuk erősíteni, illetve | érvényre juttatni, s ennek megfelelően szeretnénk tovább munkálkodni a bé- kés egymás mellett élés és az atomfegyvermentes Európa megvalósításáért. Kétoldalú kapcsolataink a legkülönbözőbb indíttatású európai békemozgalmakkal a közelmúltban nagyon intenzívek voltak, s ezt az aktivitást teljes mértékben természetesnek és indokoltnak tartjuk. Az összeurópai békemozgalmi együttműködésben továbbra is jó lehetőségeket látunk. Véleményünk szerint megteremthetők és biztosíthatók a hosszú távú, tartós együttműködés alapjai; ehhez konstruktív szellemű, közös erőfeszítésekre van j szükség. Ehhez szeretnénk a magunk módján hozzájárulni kétoldalú kapcsolatainkkal is. Emellett változatlanul hasznosnak tartjuk a multilaterális fórumokat, és készek vagyunk találkozni mindazokkal, | akik hajlandók a korrekt együttműködésre. Ebben a szellemben kívánunk fellépni Európa valamennyi békeszerető erejével közösen a fegyverkezési versennyel szemben, szolgálva kontinensünk békéjének és biztonságának nemes ügyét — hangoztatja végezetül, 'a dokumentum. y $ ■mmr-T r:-»«iTsvv;cre*srof--,*■*. «„re.'.-- • <* v. «sarwi.^t«!; ‘
