Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-16 / 165. szám
1985. július 16. Kelet-Magyar ország 3 Tankötelezettség, bukás, tehetséggondozás A tanév mérlege EZEKBEN A NAPOKBAN, HETEKBEN több száz szabolcsi diák számára csaik névlegesen, tart a vakáció. Számosán készülnek a pótvizsgákra, tanfolyamokra járnak, mások az évismétléshez gyűjtenek erűt. Nemrég az elmúlt tanév mérlegét elkészítve a megyei oktatási szervek megállapították: megyénkben a tanköteles koron belül 14 éves korig a tanulók 80 százaléka, 16 éves korig 90—92 százaléka fejezte be az általános iskolát. Az iskolák között, a tanulmányi teljesítményekben az indokoltnál nagyobbak a különbségek. — Továbbra is magas a tanévvesztők aránya — ösz- szegezte a megyei elemzés — ez Szabodcs-Szatmárban 4,2 százalék, országosan 3,8 százalék, az előző évihez viszonyítva a tanévvesztők aránya 0,1 százalékkal emelkedett. Legmagasabb az első és az ötödik osztályban. Országos összehasonlításban is igen magas, megyénkben — 8 százalékos — az első osztályosok tanév vesztése, míg ez a szám országosan 6,2 százalék. Az oktatási szakemberek elemzéséből egyebeik mellett kiderül, a legtöbbén az átmeneti osztályokban „verik le a lécet”. Nő a felmentett tanulók száma is, akik zöme később nem tesz osztályozó vizsgát, ismétel, vagy kimarad az iskolából. Az elmúlt ■tanév arra is figyelmeztet, hogy a fiataloknak egy számszerűleg tekintélyes része nem veszi komolyan a tanulást, kis erőfeszítéssel alkar átevi ekéin i a következő osztályba, ami olykor nem sikerül. Másoknak a gyenge fel-i készültség okoz kudarcokat, nem tudják teljesíteni a megnövekedett tantervi követelményeket. Ez azonban összefügg azzal a régi gonddal,, hogy még nem mindig sikerül minden gyermeket olyan tantervű iskolába beiskolázni, amely legjobban megfelel az értelmi, érzelmi, akarati képességeinek. Igaz ugyan, hogy a differenciált iskola- kezdés feltételeinek javítása érdekében megkezdték a nevelési tanácsadók kiépítését a megye városaiban is, s növelték megyeszerte az úgynevezett korrekciós osztályok számát, de még csak kezdeti eredményeket hoztak az intézkedések. AZ IS TETÉZI a gondokat, hogy kevés a gyógypedagógiai bentlakásos intéz- ményékben a hely, ahol az értelmi fogyatékos fiatalok eredményes nevelése, oktatása eddig is sok sikert hozott. Megoldást a Kisvárdán megépítendő bentlakásos gyógypedagógiai intézet, s a nyírbátori nevelőotthon bővítése jelentene. Mit lehet kezdeni a túlkoros, az iskolából kitiltott vagy felmentett tanulókkal? Semmiképpen nem mondhatunk le róluk. A dolgozók általános iskolái a megyében is egyre több ifjúsági osztályt szerveznek éppen ezeknek a fiataloknak, hogy a nappali tagozatostól eltérő módszerekkel, egyéni foglalkozással — s térmészetesen a korábbiaknál jobb tanulmányi fegyelemmel — megszerezhessék az általános iskolai végzettséget. Az elmúlt tanévben 32 ilyen ifjúsági osztályban félezer fiatal tanult. NAGY (FIGYELMET (FORDÍTOTTAK az elmúlt tanévben az általános iskolákban a tehetséggondozásra is. Űjszerűen szervezték meg a tanulók egyéni pályázatát, mely szélesebb körben, jobban szolgálta az egy-egy területen az átlagosnál nagyobb tehetséget eláruló fiatalok tanulmányi gondozását. 2319 pályamunka érkezett, s megyei foglalkozáson 314 fiatal — a pályázók 14,4 százaléka vett részt. A második fordulóban nyújtott teljesítményiek alapján a megyéből 80 általános iskolai tanuló bővítheti ismereteit a nyáron országos szaktáborokban. S mit mutat a középfokon készült mérleg? Középfokon 1984-iben második alkalommal vizsgáztak a tanulók az új érettségi és szakmunkás vizsgaszabályzat szerint. A kétéves tapasztalatok szerint az új érettségi rend kedvező, az utóbbi négy év legkevesebb bukása az elmúlt tanévben volt a gimnáziumokban (1,36 százalék). A szak- középiskolákban az előz» évhez viszonyítva minimális romlást tapasztaltak az oktatási szakemberek — 1983- ban 3,01, 1984-ben 3,2 százalék bukott —. Az érettségi vizsgák tükrözik nyelvi kultúránk alacsony szintjét, melyben a tantervi gondok, a motiváció hiánya mellett — a szakemberek véleménye szerint — közrejátszik az is, hogy rossz a középiskolai tanári ellátottság, s nincs lényeges haladás a tanulók csoportbontásában. Az országban a megyében a legmagasabb a gyakorlati fakultációt választók aránya. Legjobb eredményeket értek el a fiatalok gépírásból, testnevelési és sportismeretekbőd és számítógépkezelői ismeretekből. AZ UTÖBBI NÉGY ÉV LEGJOBB EREDMÉNYÉT érték el az elmúlt tanévben a szakmunkásvizsgázók is, a vizsgára jelentkezők 95,8 százaléka tett eredményes vizs- gát. A középfokú iskolákról szólva még érdemes tudni, hogy az iskolából kimaradók száma nem változott, de a lemorzsolódók 62,8 százaléka első osztályos. Pozitív viszont, hogy minden középfokú iskolatípusban csökkeni a bukás az. előző évhez képest, valamint a hiányzás is — megyei szinten 15,04 óra tanulónként — s ez a tavalyinál több mint három órával kevesebb. Az oktatási szakemberek újra hangsúlyozták; további feladat az első oszitályosok felzárkóztatása, a folyamatos tanulásra történő szoktatás, az egyéni foglalkozás, a tanulószoba rangjának növelése. P. G. Ellenőrzési helyben jfirás (1.) Okit a pénz Megkísért... Az utóbbi évek néhány látványos gazdasági bűnügye szövetkezetekhez vezet. Mindhárom ágazatból találni példát, s közös tulajdonságot: okkal, joggal (?) lehet elmarasztalni ezeknél a szövetkezeteknél mindenfajta ellenőrzést. A dicstelen bukás a papi termelőszövetkezetben a felszámoláshoz vezetett, az irányítók börtönben kötöttek ki. A nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet inkább saját zsebre dolgozó vezetői sem tudtak kibújni az igazságszolgáltatás alól. Érpatakon és Székelyben szétzilált gazdaságot vettek át az örökösök. A közelmúltban született ítélet a „védökesztyűs” bűnügyben, ahol a nagykállói fogyasztási szövetkezet egyik boltvezetője „jeleskedett” a jogtalan haszonszerzésben, de vállalatoktól, ipari szövetkezetektől is részt kértek a várható koncból. A Kisvár- dai Építőipari Szövetkezetben a veszteséges gazdálkodást követő szanálás után kellett feljelentést tenni a vezetők ellen. Mulasztásek tucatjai A példák inkább riasztanak, mintsem felmentést adnának a rossz gazdálkodásra, az ellenőrzés elmulasztására. Azonban ahhoz, hogy ilyen végkifejletig jusson el egy-egy szövetkezet, illetve vezető, előbb a mulasztások tucatjait kell elkövetni, az ellenőrzésben olyan lazaságoknak kell lenniük, amelyek lehetővé teszik a felelőtlen gazdálkodást. Pedig — a másik oldalról nézvén — igencsak bőven jut mindenüvé a szakképzett — és kevésbé szakképzett — ellenőrzéssel foglalkozó alkalmazottakból. — A termelőszövetkezetekben több, mint ezren foglalkoznak valamilyen szinten ellenőrzéssel — tájékoztatta legutóbb a termelőszövetkezetek területi szövetségének küldöttgyűlését Garay László, az ellenőrzési iroda vezetője. Ha ebből a számból levonjuk a rendészek, vagyonőrök, portások számát, akkor is úgy tűnik, elég sokan figyelik a gazdálkodást. Mint ahogy a fogyasztási szövetkezetek 130 tagú ellenőrző apparátusa is nagy létszám, különösen, ha mellette a felügyelő bizottságok létszámát is nézzük. Hasonló az arány az ipari szövetkezeteknél, de még rajtuk kívül lehet sorolni a „hivatásos” szerveket, a szövetségek ellenőrzési irodáit, a Pénzügyminisztérium ellenőrzési igazgatóságát, a népi ellenőrzést, a tanácsi felügyeletet. Külső bejelentés alapján Mégis, nem stimmel valami, mert éppen az előbb említett küldöttgyűlésen a megyei főügyész joggal beszélhetett arról, hogy a felgöngyölített bűnügyek többségénél külső bejelentés alapján indulnak el a nyomozó hatóságok. — A revizoraink nem mindig látják a megfelelő hatékonyságot, a tényleges büntetés bekövetkezését, ezért nem szívesen vetik fel az egyéni felelősség kérdéCSATORNÁZÓK. Közel két kilométer szakaszon szennyvízelvezető csatornát épít az Ecsedi-láp Kraszna-balparti Vízgazdálkodási Társulat Csenger központi részén, a Hősök terén, a Kossuth, a Rákóczi és Ady Endre utcában. (Császár Csaba felvétele) James Ihurber: Á jellemes medve jr» lt egyszer a távoli vad- nyugati erdőkben egy barnamedve, amelyik szívesen felhörpintett egy- egy korty jóféle itókát, de mindig tudta a mértéket. Gyakran eljárt egy kiskocsmába, ahol méhsört mértek, ezt a mézből erjesztett pompás nedűt, megivott két iccével, egy csöppel se többet. Azután odanyomott a csapos kezébe-egy kis aprópénzt, mondván: — Ügyelj pajtás, nehogy szomjazzanak a medvék a hátsó teremben! Ezzel hazament. Hogy s hogy nem, végül csak rákapott, s ivott jóformán egész nap. Éjszakánként sem bírt a lábaival, valahogy mégis hazatántorgott, felrúgta az esernyőtartót, leverte a függölámpát, könyökével bezúzta az ablakot. Azután összecsuklott, s feküdt a padlón, míg elaludt. Felesége vörösre sírta szemét bánatában, gyermekei rettegtek tőle. Történt, hogy a medve idővel csak belátta bűnét, s javulásnak adta fejét. Hamarosan messze földön híre futott absztinenciájának, és sósét — jegyzi meg erre Márton Lajos, a PM ellenőrzési igazgatóság vezetője. — Egy, az elnöknek szóló írásbeli figyelmeztetésért nem lehet összehívni egy küldöttgyűlést — bővíti a témát Marosvári István, a MÉSZÖV ellenőrzési irodájának vezetője. Csakhogy ezekkel a valós tényezőkkel nem szabad „megbarátkozni”, különösen akkor nem, ha a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellenőrzések színvonala korántsem üti meg a kívánt mértéket. Politikai és kormányzati szervek foglalkoztak az ellenőrzés szigorításával, hatékonyságának javításával, legutóbb a pórt megyei végrehajtó bizottsága tekintette át a tapasztalatokat. Eszerint a kedvező eredmények ellenére korántsem volt olyan az előrelépés, mint ami elvárható lenne. Márpedig a közvéleményt ugyancsak nyugtalanítja a jogtalan haszonszerzés megannyi, a szűkebb környezetben jól látható példája (a termelőszövetkezeti vezetők idegen munkásokkal dolgoztatott háztáji és bérelt földjei a legjobb példák), de sorolhatók a hanyag gazdálkodás nemegyszer a bukáshoz vezető jelei másutt is. — Nem szégyenlősek az emberek, ha. bejelentést kell tenniük — vélekedik Papp Mihály, a KISZÖV ellenőrzési iroda vezetőja. — A tapasztalatunk pedig az, hogy a bejelentések többsége igaz, legfeljebb az ismeretek hiánya miatt nem teljes a kép. Visszatérd gond Vagyis az állampolgár, a szövetkezeti tag is igyekszik felfedni a rosszat. Ugyanez a feladata az ellenőrzési irodáknak, a szövetkezeti belső ellenőrzésnek. Ezek után azt hihetnők, hogy nem marad felfedetlen hiba, a rossz nem ismétlődik még egyszer. — A sokasodó gpndok a gazdálkodás nehézségeivel is összefüggnek — állapítja meg Márton Lajos. — Azonban az ismétlődő hibák arra mutatnak, hogy vagy nem fogadják meg a jó tanácsokat, vagy nincs olyan felkészült számviteli-pénzügyi apparátus a legtöbb szövetkezetben, amely képes lenne lépést tartani a jogszabályok változásával. Ezzel tulajdonképpen nem mond újat, mert a megyében évek óta visszatérő gond a közgazdasági szakemberek hiánya, hogy manapság is lehet egy szövetkezet gazdasági ügyeit nyolc általánossal és néhány tanfolyam elvégzésével irányítani. Ám ez egy másik vizsgálódás témája lehet, hiszen az ellenőrzéssel foglalkozók sincsenek sokkal különb helyzetben. Következik: Gyengén fizetett „ellenség” kát próbált medvénk úton- útfélen mértékletességről papolt. Mindenkinek, aki átlépte a küszöbét, hosszasan ecsetelte iszákossága következményeit, s döngette a mellét egyfolytában, milyen erős-egészséges lett, amióta rá sem néz az alkoholra. S hogy bárki saját szemével is lássa, legott fejre állt, kézállásban végigsétált a szobán, cigánykereket hányt, felrúgta az esernyőtartót, leverte a függőlámpát, ;könyökével bezúzta az ablakot. Azután, kifáradva az egészséges testmozgástól, elnyúlt a padlón, és elaludt. Felesége vörösre sírta a szemét bánatában, gyermekei rettegtek tőle. Bizony, bizony. Fordította: Makai Tóth Mária Lányi Botond Napkiri lámpák A napkori Kossuth Termelőszövetkezet csiliárüzemében tetszetős asztali lámpákat és falikarokat szerelnek bérmunkában. (Jávor László felvétele) Miért nincs, ami van? — Nem szállítottak! — hangzik a boltos válasza, amikor valamit keres a kedves vevő, s nincs. Nem ám! — mondom magamban, s egyre jobban kételkedő leszek. Főleg, amióta A Hét című műsorban láttam valamit. Illetve valakit. Az angyalföldi Dráva ABC vezetőjére gondolok, aki elmondta; boltja azért számít Budapesten is a legjobban ellátottak közé. mert munkaideje 80 százalékát arra fordítja, hogy beszerez. Megy, keres, tárgyal, utazik, kutat forrásokat — és beszerez. Nem vár. Nem nyugszik bele abba, hogy füszértek, húsiparok, tejiparok, sütőiparok, zöldségesek kénye-kedvének legyen kitéve. És neki lehet igaza. Boltját felsőfokban dicsérték vevők, s irigykedve néztük, mi, nyíregyházi nézők. Köztudott, hogy a boltvezetőknek nagy önállóság adatott. De vajon ki mennyit és hová utazik? Ki harcol, vitázik, kereskedik, fáradozik? Ki az, aki nem törődik bele a kisebb jutalékba, s nem vállalja a vevők előtt a már-már szégyenteli mondatot: — Nem szállítöt- tak. Pedig — s ezt az angyalföldi példa is mutatja — van áru. Hogy nem minden egy helyen? Istenem! Azért boltos, hogy felkutassa hol. Jó az ilyen műsor a tévében. Felvilágosítja a vevőket. S talán munkára serkenti a boltvezetőket is. (bürget) A Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezetben éves szinten húszmillió forint értékű Szabolcs acélzsalut gyártanak hazai és külföldi megrendelésekre. Képünkön: Berencsi Sándor és Bóka László szállításhoz készíti az acélzsalukat. (Császár Csaba felvétele)
