Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-15 / 164. szám

1985. július 15. Kelet-Magyarország © KÉRDÉSEIRE |IJ; H il-l/ijl a bőrgyógyász főorvos, dr. Szabó Péter kaodidátos Mándi János nyíregyházi ol­vasó leírása szerint füle mögött egy szemölcs növekedett, ame­lyet elvakart, ezáltal az megna­gyobbodott. Kérdezi, mi a teen­dője, levehető-e? — A mindennapi élet szó- használata gyakran a sze­mölcs és az anyajegy elne­vezéseket egymás helyett al­kalmazza. Feltehetően levél­írónk esetében nem sze­mölcsről, hanem anyajegyről van szó. Az ilyen típusú bőrelváltozásokat azonban a legtöbb esetben látni kell, ezért levélben nehéz taná­csot adni. Azt javasoljuk te­hát, hogy mutassa meg bőr­gyógyász szakorvosnak. Igaz-e, hogy a turistaforga­lom idején nyáron, növekszik a nemibetegségek száma és mit javasolunk a nemibetegségek megelőzésére? — kérdezték töb­ben is. — A nemibetegségekben szenvedők száma az utóbbi időben az egész világon emelkedést mutat. Ennek számos oka van. A turizmus azonban csak közvetve van kapcsolatban a nemibeteg­ségekkel. Nyaraláskor és kü­lönféle utazások alkalmával egyes emberek minden téren •— így a szexuális életben és a szerelemben is — gátlás­talanabbá válnak, többet en­gednek meg maguknak. Te­hát nem maga a turizmus az oka a nemibetegségek nö­vekedésének, hanem a turiz­mus alatt egyes emberek fe­lelőtlensége. A nemibetegsé­gek megelőzésére számos ja­vaslat született. Mivel a ne­mibetegségek legfőbb előidé­zője a változatos nemi élet, a partnerek gyakori váltoga­tása, ezért elsősorban ez el­len kell harcolni. Egyik olvasónk 8 évvei ez­előtt súlyos égési sérülést szen­vedett, arca is összeégett. Sze­retné tudni, hogy bőrátültetés­sel, vagy valamilyen más mód­szerrel tudnak-e segíteni rajta? — Panaszával keressen fel egy tapasztalt plasztikai se­bészt, mivel minden égés annyira egyedi elváltozást okoz, hogy erre a kérdésé­re levélben nem lehet meg­felelő tanácsot adni. Tény az, hogy kisebb égési heget jól lehet kezelni különböző, helyileg alkalmazott gyógy­szerekkel is. Salamon Andrásné —• lévén fehér bőrű — alig megy a nap­ra, máris felhólyagzik a bőre. Tanácsot kér, mit tegyen? f — Régóta ismert, hogy á túlzásba vitt napozás káros, függetlenül attól, hogy vala­kinek világos, vagy barna bőre van-e. A világos bőrű­ek valóban igen óvatosan napozhatnak. Ismeretes, hogy világos bűrő egyént több hó­napig kezeltek másodfokú égéssel, mivel előkészület nélkül, szabadsága első nap­ján, egész nap napozott. Sőt, előfordult, hogy világos bő­rű csecsemőnek halálát okozta, hogy szülei szabadon hagyták udvarukon napozni, míg ők a mezei munkájukat végezték. Ennek ellenére a levélben szereplő olvasónak sem tanácsoljuk, hogy mond­jon le teljesen a napozásról, ★ A Lengyel Vöröskereszt kezdeményezésére Európa számos országából meghívott fiatalok nemzetközi építőtá­borban vesznek részt Lodz- ban. Egy anya- és csecsemő- védő egészségügyi létesít­mény építésén dolgoznak majd, és az ott elhunyt len­gyel anyáknak állít emléket. A Magyar Vöröskeresztet, a magyar ifjúságot négy fiatal­ember képviseli. Mindnyájan nyíregyháziak, a tanárképző főiskola oroszszakos hallga­tói. A készülődés javában fo­lyik, hisz a nemzetközi ösz- szejövetelen, a munka mel­lett fórumszerűen szó lesz a Vöröskereszt időszerű fel­adatairól is. A Lodzban ren­dezendő tábor augusztusban nyitja meg kapuit. csupán azt javasoljuk, hogy óvatosan napozzon: már ko­ra tavasszal fokozatosan szoktassa magát a napozás­hoz, igen rövid ideig feküd­jön ki a napra. Ha viszont súlyos napégést szenvedett, azonnal részesüljön orvosi el­látásban. Jelenleg hazánkban kaphatók, illetve előállítha­tok a gyógyszertárakban megfelelő fényvédelmet biz­tosító kenőcsök. B. Á. külföldi útja során ne­mibetegséget szerzett. Kérdezi, hogy ennek gyógyítása beletar­tozik-e az ingyenes betegellá­tásba. — Igen. A nemibetegsé­gek kezelése az egészségügyi rendelkezések szerint a bőr­és nemibeteg-gondozó fel­adata. A gondozóba nem szükséges semmiféle beuta­ló. Sőt, nemibetegségére utaló panaszokkal nemcsak a lakásához, vagy a munka­helyéhez legközelebb eső, hanem bármely gondozóhoz fordulhat. A törvény szerint a nemibetegek kezelése ál­lami feladat. Ezért nemcsak a vizsgálat és a kezelés, ha­nem a gyógyszer is ingye­nes. Olvasónk tehát — bál- külföldi útja során szerezte a nemibetegségét — teljesen ingyenes vizsgálatban és ke­zelésben részesül. A nemi- beteg-ellátás szigorúan tit­kos, erről senki sem érte­sülhet. A nemibeteg-gondo­zó intézetből nem szivárog­hat ki, hogy nemi betegsége miatt ki részesül kezelés­ben. Merényi Jánosné- nyíregyházi olvasónk fián kiütések jelennek meg, ha tejet iszik. Mit tegyen? — A tejre nagyon sokan érzékenyek. Allergiás jelensé­gek mutatkoznak tejivás után. Javasoljuk az anyá­nak, hogy gyermekét utal­tassa be a megfelelő bőr- gyógyászati osztályra, ahol szakszerű orvosi vizsgálat tisztázza, hogy bőrtüneteit valóban a tejivás okozza-e. (Mivel nagyon sok kérdés ér­kezett a bőrgyógyászhoz, köz­tük néhány olyan is, amely — egyedi jellege miatt — nem igé­nyel nyilvánosságot, ezért a megmaradt kérdések egy részé­re visszatérünk, másik részére pedig levélben kapnak választ a kérdezők.) B. J. Kormányos nélküli négy év — Egy süllyedő hajóra lép­tem, amikor megválasztot­tak párttiktámak — emléke­zik vissza Asztalos Mihály. Az ófehértói Búzakalász Ter­melőszövetkezet akkori álla­potára keresve sem lehetne találni illőbb jelzőt. Ez négy évvel ezelőtt volt, 1981-ben, amely év arról nevezetes, hogy tetőzött a mérleghiány nyolc és fél millió forinttal, egyedül az „elszaladt" mun- kadíjadó kétmilliót tett ki. A tsz-tagok hangulata ennek megfelelően a mélyponton volt. A süllyedő hajó — Nem érdemes a múltat bolygatni — próbálja kerül­ni a témát Boldizsár János, a jelenlegi elnök. — A gaz­daság akkori vezetője ma az ország más részén keresi a kenyerét, és igaz, hogy nagy része volt az előállott álla­potokban, de hála istennek, túl vagyunk rajta, és nem csak kilábaltunk a kátyúból, de azt hiszem jó úton is ha­ladunk. Ilyen egyszerű lenne? Bol­dizsár János 1966-tól 13 évig ugyancsak itt dolgozott, ak­kor azonban kitelt a türelme és elment Nyírtétre ugyan­csak főagronómusnak. Onnan hívták vissza erre a bizonyos „süllyedő hajóra”. Ez a szűk fél évtized alaposan leültet­te az azelőtt tisztesen gazdál­kodó homoki tsz-t. Lehet ugyan kerülgetni a forró ká­sát, meg lehet adni a köte­lező udvariasságot a dicste­lenül szereplő elődöknek. De hozni, hogy a ’81-es 15 mil- a mai elnök „önkéntes szám- lió forint helyett egy évvel űzetése” és a dolgok alapos később már csak 13,4 millió összekuszálódása ilyen rövid forint munkadíjat fizessünk időszak alatt önmagáért be- ki. Ax ófehértói hullámvölgy szél. Miért haladt olyan las­san a rendcsinálás? A már akkor hivatalban lévő Aszta­los Mihály is inkább a ma eredményeiről beszél. Leszűr­ni csak azt lehet, hogy az érdekek és emberek vitája még ma is lassú, hosszú és bizonytalan kimenetelű. Döntött a tagság Végül a tagság akarata döntött. Hatszázból ötszázan a változtatás mellett foglal­tak állást, pedig nagyon so­kan tudták, hogy a saját zsebük ellenségévé váltak ez­zel. — Valahogy természetessé vált, hogy a pénzért nem kell megölni magát az em­bernek, jön az kevés fárad­sággal is — mutat rá a leg­alapvetőbb problémára az elnök. — Egyszerűen termé­szetessé vált egy idő múlva, hogy bármilyen munkát ad­tak, kikötötte a tag a nap­számot. Így aztán elég volt pusztán ennek véget vetni és a teljesítménybért vissza­Igy az is „természetes" volt, hogy pazarolták a mű­trágyát, hanyagul készítették a magágyat, és egyáltalán: nagyon lábrakapott a laza­ság. A két vezető ismét csak tényeket sorol, egyik bizo­nyítóbb erejű, mint a másik a rbssz gazdálkodásra. A kérdés nyitottsága már csak látszólagos a miértre. Ennek ellenére szinte egy utalás sem történik az előző veze­tés felelősségéről. Program a révbe jutáshoz Magát a gazdálkodást meg­javítani a nyilvánvaló hibák ismeretében egy jó szanálás után korrekt és szigorúan végrehajtott programmal nem okozott leküzdhetetlen fel­adatot. Amikor a tagság látta, hogy a korábban még elsüllyedni készülő hajó kor­mányára ismét irányító kéz helyezkedett, ismét akarta a jót, értelmét látta az együtt­működésnek. Figyeltek a jobbító akaratra, és nem maradt el az eredmény, egy- re-másra kezdtek pozitív előjelet kapni a régen vesz­teséget jelző számok. Egy­kettőre elkészültek a mel­léküzemek, amelyek ma már jól kigészítik az amúgy nem túl zsíros föld jövedelmét. — Cipősarkot készítünk a nyírbátori cipőgyárnak — tudom meg az egyikben Hársfalvi Andrásnétól, aki enélkül nemigen találna itt havi négyezer forint biztos jövedelmet. Gyakorlott ke­zek adják egyik részfázis után a másiknak a csinos sarkakat. A cél, valamennyi szabad munkáskéznek itt­hon adni kereseti lehetősé­get. Ezt szolgálja nem sokkal messzebb a varroda, vagy a kínai exportra hegesztő la­katosüzem is. A határban rend van, és áramlik haza dolgozni a fiatalok egy ré­sze is. Így lesz aki az almát leszedje. Most is, később is. Szokványos hullámvölgy­történet? Az időszakok tar­tamát, az előjelek változását tekintve tényleg az. Sajnos, számos előfordult belőle, és kísérőjévé vált a szocialista nagyüzemeink erősödésének, izmosodásának. Az alján a lehangolt emberek már csak­nem elfásultak, amire re­mény támadt a kilábalásra. A happy end bizonyíték rá, hogy nem szabad elcsügged­ni, maga a történet azonban arra, tanulság, hogy egy ha­jó kormányzásához kevés az égtájak és az uralkodó helyi szelek ismerete, nagyon fon­tos a józan ész, a higgadtság és a mértéktartás is. Esik Sándor Piaci körkép: flz olcsóbb—drágább... Most szombaton is szemet gyönyörködtető kínálat kel­lette magát a nyíregyházi piacon. A hófehér karfiolok­tól a málnáig, a friss házito- jástól a tölteni való tormale­vélig volt minden, mi szem­szájnak ingere. Kétségkívül olcsóbban méri egyes porté­káit a Zöldért, mint a kiske­reskedő, vagy a kistermelő. Ám minőségben olyan nagy a különbség az utóbbi javá­ra, hogy azt nyugodtan ne­vezhetjük akár szakadéknak is. A boltban például a para­dicsom egységesen 34, a bur­gonya 5, az uborka 12, a hagyma 13 forintba került. A paprikából vásárt hirdetett a vállalat e hét végére. Ám megmagyarázhatatlan ötlet­tel csak néhány helyen mér­ték 16 forintért a paprikát. A fedett csarnokban ugyan­ezt az árut 34 forintért ad­ták. Ezzel szemben a maszekok standjain az áru minőségétől függően változtak az árak. A húsos, hatalmas, tölteni való paprikáért 38, másutt 40 fo­rintot, az apróbbakért 35-öt kértek. A paradicsom 40-45, a burgonya 9-10, az uborka 12-25 forint volt a legtöbb helyen. Bár a Zöldért „csak” 8 fo­rintért árulta a vegyeszöldség csomóját, a legtöbb vevő ugyanezt inkább a masze­koktól vette — 12-14 forin­tért. Hiába, a fonnyadt, ap­rócska „állami zöldség” egy­szerűen nem versenyezhetett a friss, egészséges maszek portékával. Legalább ekkora különbség volt a két gazda káposztája közt — hogy a karfiolról már ne is beszél­jünk. Igaz, a Zöldért egyik eladója 10 forintért kínálta a kel virágot, de még ennyi pénz is sok volt a sérült, megfeketedett, megfonnyadt zöldségnövényért. Gazdag választékot láthat­tunk gyümölcsökből a ma­szekoknál, akik málnát, sár­gabarackot, sokféle ősziba­rackot, ribizlit, körtét, cse­resznyét, meggyet, sőt diny- nyét is forgalmaztak. A gö­rögdinnyét például kilónként még 50 forintért mérték, de akadt, akinek ennyiért is megérte. A Zöldért kevés nyári almájával — kilója 9 forint —, szotyós meggyével, apró szemű őszibarackjával labdába sem rúghatott szom­baton. .. Nyíregyházán — ahol több, mint 120 ezer ember él — dicséri a piacot a gazdag vá­laszték. Még akkor is, ha jó- néhány áru olyan drága, hogy csak kevesek számára elérhető. A kisjövedelműek viszont most is töprenghet­tek: a drágább, de jobb, vagy az olcsóbb, ám rosszabb mi­nőségű áruból vásároljanak. Kérdés: érdemes-e az olcsót választani, ha annak fele eleve felhasználhatatlan, s a szemétbe kerül? Régi igaz­ság: az olcsóbb — drágább. Erre láttunk példát szomba­ton, a nyíregyházi piacon. Házi Zsuzsa EMBERE Az év eseménye Csahol- con, július 12-én a vezetőség választás volt. Három köz­ségből, Turricséből, Vámos- orosziból és Csaholcról ér­keztek asszonyok, férfiak, hogy az Erdőhát termelőszö­vetkezet új elnökére, veze­tőire szavazzanak. Nem volt rózsás a hangulat. Nyomasz­tóan hatott. a kedélyekre egyetlen tény: szinte mindent elvitt a víz. Sok volt az eső, akadályára a vetésnek, szé­nakészítésnek és minden munkának. A vezetőséget megválasz­tották. Eredményhirdetéskor ezúttal egy asszonynak szólt a taps. Vargáné Piros Ildikó lett az elnök. A fiatalasszony Panyolán született 1954-ben, földművelő családban nevel­kedett és mondta: — Apám is paraszt volt, az volt minden ősöm ésJa föld­művelést nemcsak örököl­tem, de nagyon szeretem. Keszthelyen tanult, ott lett agrárszakember, növényvédő mérnök. Kilenc év gyakorló munkáját két termelőszövet­kezetben, a közeli Nábrádon és itt Csaholcon töltötte. — Itt érettem emberré. Nem volt könnyű, mert ezen a talajon gazdálkodni soha­sem könnyű. Nő vagyok. El­árulom, ha már nagyon ne­héz volt, félrevonultam és el­sírtam magam. Egy férfi a gondját, baját másként adja ki, elkáromkodja magát. Én romantikus lélek vagyok. Nem volt könnyű? Ha ne­héz volt növénytermesztő ágazatvezetöként egy részt irányítani az egészből, mi­lyen lesz elnökként? Sok ember, egy gazdaság gondját viselni nagy felelősség. Mi­ért vállalta? — Hadd mondjam mind­járt, sohasem álmodtam ma­gam elnöknek. Ez nálam nem hiúság kérdése. Hogy miért vállaltam? Mindenekelőtt az itteni emberek tisztelete és becsülete befolyásolt. Gon­doltam: tudok annyit és van is hozzá erőm, hogy előse­gítsem az eddigiektől sikere­sebb gazdálkodást. Viszont azzal is tisztában vagyok, egyetlen ember önbizalma és akarata a jobbításhoz kevés. Kell a termelőszövetkezeti tagok támogatása. — Ezt az első fordulóban a szavazatokkal megkapta. — Igen. ez jólesett. Köszö­nöm a bizalmat. De tovább mondom. A segítséget nem­csak a termelőszövetkezet tagjaitól várom, de a felsőbb szervektől is, a megye veze­tőitől is. Tudom, az eredmé­nyekhez az értékeket nekünk kell megtermelni, nekünk kell dolgozni, ehhez a mun­kához szükséges a külső se­gítség. Én bízom az ered­ményben, hiszek abban, hogy előbbre jutunk... Az Erdőhát termelőszövet­kezet tagsága 3500 hektáron gazdálkodik. A föld rossz, gyenge termőképességű, fej­lett az állattenyésztés, a szarvasmarha- és juhtartá,s. Az emberek szorgalmasak, de ezzel nehéz erőt venni a természeten. Most is így fo­galmaznak: „Nem sínen, de vízen vagyunk”. Vízi világ lett a Szatmár-síkság, re­méljük nem tart örökké, Vargáné Piros Ildikó bizo­nyítani akar. Ehhez öt évre szóló jogosítvány a tagság bi­zalma. Seres Ernő SZERKESZTŐI oooooooo « A fákról Hallgatom hajnalonként, miként dolgoznak a fák orvosai, szorgos harká­lyaink a nyíregyházi parkerdőben, a Sóstói úton és környékén. Az­tán nézem a fákat. Sok szorul az orvosi kezelés-' re és sok olyan is van, melyen harkályok teamje sem tudna már segíteni. Olvastam a közelmúlt­ban: a debreceni klinika kertjében halálos balese­tet okozott a váratlanul kidőlt, beteg fa. Emléke­zetemben él még lapunk képe és írása arról: mi­ként szakadt a Tölgyesre egy tölgy. Egy-egy vihar után kedvenc sétaútjain­kon bizonyára sokan bot­ladoztak fa méretű, letört ágak között. Bizony a kor, a betegség a fákat sem kíméli. Kételkedtünk — nem­egyszer okkal —, amikor fákat, sorokat vágtak ki köz- és magánterületről. De vajon elég-e mindez ahhoz, hogy minden faki­vágást eleve elutasítsunk? Nos, lenne javaslatom Is, ami talán fontosabb, mint a meditáció. Álljon össze egy kis csapat: erdész, a terület tanácstagja, az er­dőrendezőség mint ható­ság, egy-két környéken élő lakó, természetjáró. Induljanak útra, s vizs­gálják át ők az erdőt, a parkerdőt, a Hármasdomb környékét, a Sóstói út fáit. És együttesen, közös fe­lelősséggel mondják ki a verdiktet, ha kell. Mert sok baj van, amit ha fáj is, csak műtéttel tudunk szüntetni. Siratjuk majd a kivágásra ítélt fá­kat. Bizonyára pótoljuk is, amelyet lehet. De előz­ze meg közös háborgá­sunkat a közös felelősség, s hiszem, akkor a minket védő akció nemcsak íté­let lesz a menthetetlen fölött, hanem serkentő a meglévő jobb becsülésére. (bürget) 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom