Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

Orvos­kongresszus Szekcióüléseken foly­tatódott vasárnap a nuk­leáris háború megelőzé­séért küzdő nemzetközi orvosmozgalom budapesti kongresszusa. A szakem­berek véleményt cserél­tek az atomháború és a polgári védelem kérdé­seiről, s foglalkoztak a nemzetközi orvosi együtt­működés további lehető­ségeivel. Az Országos Bé­ketanács elnöksége a ma­gyar békemozgalom, a béke ügyéért felelősséget érző és azért cselekvő magyar közvélemény ne­vében levélben üdvözölte a kongresszus résztve­vőit. Várható , események Július 1., hétfő: Ülésezik a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Napirenden: a megyei tanács tisztségviselői­re, a végrehajtó bizottság tagjaira tett-személyi javas­latok megtárgyalása. — Meg­kezdődik Nyíregyházán a 12. Szervezéstudományi Nyári Akadémia. — Finn delegáció érkezik Szabolcs-Szatmár megyébe. — Varrodát adnak át Vasmegyeren, a Micsurin Tsz-ben. — Tízéves jubileu­mát ünnepli a „Szabolcs- Szatmári Szövetkezetek”, a megyei szövetkezeti mozga­lom lapja. Július 2., kedd: ,,A Kale­vala és a magyar kultúra” kiállítás megnyitása a Váci Mihály megyei és városi Mű­velődési Központban. Július 3., szerda: Nemzet­közi úttörőtábor nyílik Ra- kamazon. Július 5., péntek: Alakuló ülését tartja a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács tes­tületé. — Bemutató Kisvár- dán a Várszínházban. Nyer­ges András: Az ördög győz mindent szégyelleni c. darab a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház és a Kisvárdai Várszínház társulatának kö­zös produkciójában. Melegszik az idő Lassa "í melegszik az idő. Eleinte még az év- ' szakhoz képest hűvös idő­járás várható. A hét ele­jén napos lesz az idő, majd a hét közepétől időnként erősen megnö­vekszik a gomolyfelhőzet és többfelé lehetnek zá­porok, zivatarok. A leg­magasabb nappali hőmér­sékletek általában 20, 25 fok között alakulnak, a hét közepét erősödik a nappali felmelegedés, s hét végén kevéssel 25 fok fölötti értékek valószinű- ek. A minimumok eleinte +8, 13, később 11, 16 fok között várhatók. Vasárnapi telex Munkával telt a fehérgyar­matiak hétvégéje. A pénteki áramszünet miatt szombaton dolgoztak a Hódiköt helyi üzemében. A másfél száz nő kardigánokat készített szov­jet megrendelésre, illetve lengyel exportra nyakas gar­bókat és spicces pulóvereket gyártottak. A helyi Zalka Má­té Tsz tagjai, a vezetők, ad­minisztratív, műhelyi dolgo­zók s a többi ágazat dolgozói városvédő erdősáv kapálásá­ban serénykedtek. A Mezőgép fehérgyarmati gyáregységéből szombaton és vasárnap is szállították a Tajga—2 lakókocsikat a Szovjetunióba, vasúti vago­nokkal. Hasonlóan serény munka folyt a Metripondban. ahol állatmérlegeket csoma­goltak, amelyeket Kulbába, il­letve Csehszlovákiába szállí­tottak. A város több üzemében dol­goztak a GMK-k tagjai, s így pótolva az első félévi kiesést, s elősegítve az első félévi terv teljesítését. A fiatalok nagy örömére vasárnap este ismét volt a művelődési központban vi- deodisco. (molnár) Szombaton délelőtt a nyíregyházi Krúdy mozi­ban tartott záró plenáris üléssel fejezte be három­napos tanácskozását a XXIV. közgazdász vándor- gyűlés. Az ország minden részéből mintegy nyolcszáz közgazdász érkezett, hogy megvitassa a növekedés és feltételeinek témáját a VII. ötéves terv időszakában. A fő referátumot Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tartotta. A záró tanácskozáson az egyes szekciók elnökei szá­moltak be a pénteki vitáról. A növekedési variánsokról és prioritásokról Hoós János, az Országos Tervhivatal ál­lamtitkára foglalta össze a véleményeiket. A gazdaság- politikai célokról és a gazda­sági szabályozásról elhang­zottakat Madarasi Attila, pénzügyminisztériumi állam­titkár összegezte. A vállalati formákkal, vállalkozással és döntési rendszerrel foglalko­zók vitáit Trethon Ferenc, ny. miniszter, a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság elnöke ismertette. A külpiacvezérelt növekedés­ről és megvalósításának fel­tételeiről elhangzottakat Kozma Miklós vállalati ve­zérigazgató összegezte. A foglalkoztatáspolitikával és a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos véleményekről Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője beszélt. Valamennyi szekcióban hangsúlyozták, hogy a nép­gazdaság növekedésének egyik kulcsa a megfelelő vál­lalati magatartás, a jó elkép­zelések megvalósítása, a kül­ső és belső feltételekhez va­ló jobb alkalmazkodás. Záró előadást Csikós-Nagy Béla, ny. államtitkár, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság elnöke tartott. Bevezetőiben megemlékezett a társaság .ki­lencvenéves munkájáról, 25 éve történt újjászervezéséről. A Tudományos Akadémián elhangzottakat idézte, ahol a társadalomtudományok vál­ságáról és megújításáról be­széltek. Ebből az önkritikus állapotból kdimduiva szüksé­ges visszaállítani jogaiba az alapvető közgazdasági isme­reteket, az árutermelés álta­lános törvényszerűségeit, amelyek alapján meghatá­rozhatók a szocializmus sa­játos viszonyainak megfelelő összefüggések. Javítani érde­mes az üzemgazdasági szem­léletet, elméletileg szükséges kimunkálni az alkalmazkodó képesség feltételeit, a növe­kedés lehetőségeit. A gazda­ság nem kezelhető közigaz­gatási elvekkel, sem bázis- szemlélettel, hanem a távlati érdekeltség alapján lehet megítélni a vállalatokat. A legjobb helyzetben viszony­lag a gazdaság integrálódásá­nál vagyunk, bár továbbra is szükséges az első és má­sodik gazdaság viszonyával foglalkozni, a szociálpoliti­kát a gazdaságpolitikával egyeztetni. Az utóbbi idők tapasztala­tai alapján lényeges és vitá­ra okot adó megállapítás, hogy a gyakorist előtte jár a tudománynak. Azonban, ha ez az űr megmarad, lehető­ség van hibák elkövetésére. A másik figyelmeztetés: a vállalati felkészültség előtte jár az államigazgatási fel­készültségnek, ami miatt nincs mag a kölcsönös biza­lom az irányítók és a válla­latok között. A vállalatok lassan megtanulták a piaccal összhangban álló magatar­tást, ilyen irányú szemlél et- változtaitásra van szükség az irányításnak is, aminek a megoldására törekedett a mostani vándorgyűlés. A sok vita mutatta, hogy érdemes volt a véleményeket ütköz­tetni, lehetséges a megoldás. A tanácskozásit Tisza Lász­ló, a megyei tanács elnöke zárta be, aki kiemelte a köz­gazdasági gondolkodás jelen­tőségét, aminek a térhódítá­sa a megye fejlődéséhez is hozzájárul. Mától: nyári akadémia NAPIRENDEN: A SZERVEZET £S AZ IRÁNYÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE Július 1-től 5-ig Nyíregy­háza ad otthont a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság évente megrendezett nyári akadémiájának. Az ese­ménysorozat rendezője az SZVT Szervezési Szakosz­tályának Szervezési Oktatási Munkabizottsága, valamint az SZVT Szabolcs-Szatmár megyei szervezete. Védnökei: Trethon Ferenc nyugalmazott miniszter, az SZVT elnöke, Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának első titkára. A nyári akadémia megnyi­tója hétfőn, július elsején lesz, a házigazda Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán, 14 órakor, a nagyelőadó­ban. Másodikén és harmadi- kán szekcióülések lesznek, melyek témái a szervezet és irányítás korszerűsítése, szer­vezői tapasztalatok, valamint a korszerű gyártási rendsze­rek szervezése. Tűim? negye­dikén üzemlátogatásokkal folytatódik az akadémia ese­ménysorozata, a zárszó július ötödikén, délelőtt hangzik majd el. Rókavadászok Jávor László felvétele az első alkalommal kiírt Bereg Kupa rádió-iránymérő versenyen — közismert nevén: rókavadászaton — készült. A találkozón indult Fent Mariann, a sportág világbajnoka is. (A „rókavadászok” viadaláról lapunk 7. oldalán számolunk be.) Sportrovatunk tartalmából Mérlegen a labdarúgó NB II • Rapi, a kapus • Aranyérem Hatvanból • Kempingtalálkozó Tiszavasváriban • Egy úttörő­olimpiai bajnok • Beszámolók hétvégi sporteseményekről Határjárás Péter-Pálkor Június 29. Péter, Pál napja. Már kora hajnalban párosával érkeznek az aratók: kaszások, marokszedők. A falu főterén gyülekeznek, onnan indulnak a határba. Nótázásuk betölti a pirkadati levegőt, s mire a felkelő nap sugarai is feltűnnek, munkára készen állnak. A vidék apraja-nagyja tudja: megkezdődött az aratás. GÉPSZEMLE ARATAS ELŐTT. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben megtartották az aratás előtti gép- szemlét. A szövetkezetnek 2280 hektárról kell a lehető leg­rövidebb idő alatt betakarítani a kalászosokat, (jávor) Mikor volt legutóbb ilyen? Harminc éve, vagy negyven is van már? Ke­vesen emlékeznek rá, még kevesebben vettek részt a ma élők közül kézi aratás­ban. így van ez jól. A gé­pek elvégzik a munka ne­hezét, az embernek csak irányítani kell. A falun la­kók közül sokan nem is tudják mikor kezdődik a kalászosok betakarítása. Mert Péter, Pál napjaink­ban csak szimbolikusan él. Még hadd érjen a búza, teljen a szem, kezdéstől számítva két-három héten belül úgy is magtárban a termény. Meg igazából nem is érett még kombájn alá a kalászos. A tiszaberceli ha­tárban látottak megerősíte­nek erről. — Szó sem lehet még aratásról, ilyen idő mellett leghamarabb július köze­pén indíthatjuk a kombáj­nokat a búzatáblákra — mondja határjárás közben Filimon József, a Besse­nyei Termelőszövetkezet el­nökhelyettese. — Így szok­tuk minden évben, ha mégis hamarabb aratunk, az már baj. Azt jelenti, hogy megszorult a szem, kényszerérett a búza. Utunk a 176 hektáros alagcsövezett tábla mellett visz el. Szemnek gyönyörű a látvány. Erős búzaszálak, telt kalászok mutatják ke­vélyen magukat, szinte ön­maguk mondják, mi meg­tettük a magunkét. Meg­állunk az egyik vízgyűjtő­akna mellett, s figyeljük, hogyan „dolgoznak” az alagcsövek. összegyűjtik a talajvizet, több száz méter­ről szállítják az aknába. Ez azt is jelenti, nemrég eső volt. — Ritka az a nap, ami­kor nem esik — folytatja az elnökhelyettes. — Az idén már 450 milliméter hullott, ami nem is lenne baj, csakhogy mindennap esik. Az alagcsövezett tábla elbírja a csapadékot, a többi már kevésbé. Ez lát­ható a növényeken is. Míg az előző legalább hatton­nás átlagot ígér, addig a többi ennek a kétharma­dát. Mindent összerázva a négyszáz hektár búza át­lagában négy és fél, ötton­nás hozamra számítanak a téeszben. — Hatszáz hektáron bem tudtunk vetni, illetve el­mosta a víz a munkánkat az ártéren. — Ezt már ak­kor mondja Filimon Jó­zsef, amikor a töltésre ér­tünk a Nivával. — Most már nem is bolygatjuk ezt a részt, ősszel időben elvé­gezzük a talajmunkát, el­vetjük a búzamagvakat. Ez a legjobb, amit most tenni lehet. Aztán egy ka­nyarral a Terebe táblába megyünk, annak is a jobb oldalába. Négy gép kaszál­ja a lucernát, nyomukban tengernyi gólya, a békákat szedik össze. — Csak szépen, komóto­san haladhatunk — szól Vattamány István erőgép­vezető. — Sáros a talaj, mélyen bevágódnak a kere­kek. — Tavaly is kaszáltam, most úgy tűnik gyengébb a termés — toldja meg tár­sa, Nagy László. Valóban, majd hogy nem cuppan a cipő alatt a föld, s a termés minőségére utal a halványzöld levél. Ám a szálas takarmányra óriási szükség van, mindet be kell takarítani. Ha nem jön eső, elég kétszer megforgatni, utána vihetik a hidegleve­gős szárítóra. S a nyár fo­lyamán még kétszer ka­szálhatják is a lucernást, hogy télére elegendőt gyűjtsenek. Hiszen ezek­ben a hónapokban frisset találnak maguknak a jó­szágok. A téesz egyik gu­lyája a Pöcöri legelőn ké­rődzik, az eső jótékonyan hatott a füvek növekedé­sére. — A szálas takarmány mennyiségével nem lesz gond. A lédús tömegtakar­mányt is előteremtjük még a szemes kukorica rovásá­ra is. Inkább a költség ag­gaszt bennünket. Sokba ke­rült a tél. Persze előttünk az aratás, az őszi betakarí­tás. Ez eldönti, hogyan gaz­dálkodtunk — mondja be­fejezésül Filimon József. Sipo? Béla Befejeződött a közgazdász­vándorgyűlés XLII. évfolyam, 152. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. július 1„ hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom