Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

1985. június 4. Kelet-Magyarország 7 Üvegszárnyú ribiszkelepkék Hatásos védekezés komplex módon Egyre több kertbarát foglal­kozik bogyósok termesztésé­vel, sokan ültettek piros és fe­kete ribizkét. Ha a szaporító­anyagot nem faiskolából sze­rezték be, hanem „kézalatt”, úgy nagy lehet a valószínűsé­ge, hogy a gondosan elültetett tövek között fertőzött növé­nyek is akadnak. E fertőzött tövek vessző- és tőpusztulá­sukkal, valamint jelentős ter­méscsökkenésükkel hívják fel magukra a figyelmet. A káro­sítást az üvegszárnyú ribizke- lepke hernyói idézik elő: a kis lárvák szinte egész életüket rejtetten élik le a hajtások, a vesszők és a gallyak belsejé­ben. Ezért nehéz a veszélyt idejében észlelni, s a védeke­zést megfelelő hatékonysággal foganatosítani! A hernyók eleinte a héj alatt aknáznak vagy a rügyeket od- vasítják ki. Ezt követően — szinte eltűnnek az ember sze­me elől, mert — berágják ma­gukat a vesszők belsejébe. S a károsítás helyein fekete falú, gusztustalan ürülékkel szeny- nyezett járatok jelzik pusztí­tásukat. Mivel a lárvák leve­gőigényesek, ezért rágcsálék- kal szennyezett szellőzőnyílá­sokat készítenek. Ha nem fi­gyelünk feli kellő időben je­lenlétükre, úgy a tövek le­gyengülnek, s a vesszők — ta­vasszal — nem hajtanak ki. De ha kihajtanak, úgy a lombfe­lület megsárgul, elszárad, majd elpusztul. A kötődött termések elfonnyadnak s fürtök nem ér­nek be. Az üvegszárnyú ribizkelepke hernyó alakban telel át a vesz- szők belsejében. Tavasszal folytatják rágásukat. Egyes egyedei április végére kifej­lődnek, a többiek viszont csak május, június hónapban ké­szítenek gubókat, ahol bábok­ká alakulnak át. A bábstádi­um letelte után a röpnyíláson keresztül a felszínre hatolnak, ahol a visszamaradó bábingek jelzik a kártevő rajzását. A lárvák vontatott fejlődése s a bábozódás következtében a lep­kék rajzása elhúzódó jellegű. Szinte május végétől július vé­géig találkozhatunk rajzó egye- dekkel. Így nem csodálkozha­tunk azon sem, hogy a 10—14 milliméter hosszúságú, csillo­góan kék testű, de üvegszerü- en áttetsző szárnyú lepkék to­jásrakása is hosszúra nyúlik. A lepkék fehéres sárga, ová­lis tojásaikat egyesével helye­zik el a vesszők elágazásaihoz és a rügyalapokra. 7—10 nap szükséges a kis hernyók elő- jöveteléig. így már május, jú­nius hónapokban találkozha­tunk károsításukkal. Kirágott rügyek, illetve ezek levágása után kerek lyuk jelzi lárvajá­ratukat. Ha a vesszőket hosz- szában felhasítjuk, gyakran találkozhatunk 40—50 centimé­ter hosszúságú, szennyezett, fekete falú járatokkal is! Nem­egyszer a gyökérnyaki részig is eljutnak. Októberben be­szüntetik táplálkozásukat s nyugalomba, telelőre vonulnak. Az üvegszárnyú ribizkelepke bonyolult fejlődésmenete, s rejtett életmódja miatt komp­lex eljárások foganatosításá­val küzdhető le. Szerencsére már vannak viszonylag ellen­álló fajták, melyek telepítésé­vel csökkenthető a vegyszeres védekezések száma. Ugyancsak megszívlelendő tanács, hogy csak faiskolából származó fer­tőzésmentes szaporítóanyagot ültessünk. A jó szemű kertész a szellőzőnyílásokon kitürem- kedő rágcsásról felismerheti a fertőzött növényi részeket, amelyeket a metszés során szeptember, október hónapok­ban, esetleg március végén, április elején el kell távolíta­ni, s biztonság kedvéért el kell égetni. Kemikáliák alkalmazása to­jásokból kikelő lárvák, a fia­tal hernyók ellen a leghatéko­nyabb. Mivel a rajzás és a to­jásrakás elhúzódó jellegű, ezért május végétől július végéig, illetve augusztus elejéig cél­szerű — az élelmezésegészség­ügyi várakozási idők figye­lemmel kísérésével — perme­tezni! Az első permetezések­hez mélyhatású foszforsavész- ter-készítményeket célszerű használni: 0,2%-os Anthio 33 EC-t, vagy 0,1%-os Bi 58-at. A szürethez közeli időszakban viszont a rövidebb várakozási idejű, gázosodó jellegű vegy­szerek, mint például a 0,1%-os Unifosz 50 EC jó hatású. A permetezéseket tizenkét na­ponként célszerű megismétel­ni a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályok szigorú be­tartásával. Dr. Széles Csaba Most időszerű! Az almatermésűek virágzása után legfontosabb teendőnk az alma- és körtefa-varasodás elleni Védekezés. Az almafalisztharmat elleni permetezésről se feled­kezzünk el. Rovarölő szert csak akkor tegyünk a permetlébe, ha jelentős levéltetű-fertőzést ész­lelünk, vagy ha aknázó molyok ellen is szükséges védekeznünk. Nem tűr halasztást a káposzta­legyek elleni Basudin vagy Dia- zinon granulátum kiszórása. Mi ellen, mivel? Alma- és körtefa-varasodás: Topsin M—70, Fundazol 50 WP 0,08—0,1 százalék, Dithane M—45, Zineb 0,2 százalék töménység­bem Lisztharmat: Karathane FN 57 0,1 százalék, Thiovit 0,3 száza­lék, Topsin M—70 és Fundazol 0,1 százalék. Levéltetvek: Bi 58 EC 0,1 szá­zalék, Chinetrin 25 EC 0,05 szá­zalék töménységben. Káposztalégylárvák: Basudin 5 G vagy Diazinon granulátum talajba munkálása. Aknázómolyok: «Chinetrin 25 EC 0,05 százalék töménységben. Szőlőilonca és araszoló hernyók: Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC 0,2 százalék, Chinetrin 25 EC 0.05 százalék töménységben. (A Kertészet és Szőlészet májusi számából.) Erdők aranya Akácerdeink aranya a méz. A méhészek örömére jó volt az idei akácvirágzás, .kellemesen meleg az idő ahhoz, hogy a méhek szorgalmas munkájukkal kora reggeltől késő estig mézet gyűjtsenek. A baktai erdő­ben ezúttal is nagyon sok megyei, sőt megyén túli mé­hész vert tanyát. A tanyahelyeken nemcsak a méhek szorgoskodtak, de a méhészeknek is akadt dolga nap mint nap a pergetéssel. Szabadkígyósi tapasztalatok Dombos ágyás, biológiai kertművelés Eurápa-szerte, így hazánk­ban is terjed a biológiai kertművelés. A biológiai ker­tészkedés természetszerű nö­vénytermesztést jelent, mér­gek és vegyszerek nélkül. A nyíregyházi központi fcertba- ráíklub tagjai május 31-én tapasztalatcsere-útra indul­tak Békés megyébe, megis­merni a szabadkígyóst ker- tészkedc'k módszerét, ered­ményeit. Hét réteg Szabadkígyóson egy haj­danvolt grófi kastély köze­lében, évszázados parktól övezve — mely természetvé­delmi terület —, apró szigete van a biológiai kertművelés­nek. A dombos ágyúsokat Tusjak Jánosné szakkörveze­tő tanár irányításával élel­miszeripari tanulóik készítet­ték. A tanárnő részletes in­formációkat adott eredmé­nyeikről. Mindenekelőtt is­mertette a dombos ágyás készítésének módját, és a ve­téstervet. Az a dombos ágyás — amelyet a nyíregyháziak láthattak — hétrétegű anyag­ból készült. Legalulra gyü­mölcsfák nyesedékét, aprí­tott szőlővenyigét raktak, ezt gyepbág'íával fedték, erre került a porladó lombtakaró, majd földréteg. Az ötödik ré­teg kompesztot nedves tőzeg­gel, illetve iszappal fedték, s mindezek tetejébe került a 20—25 centipiéfcer vastagságú termőtalaj. , j A dombos. ..ágyúsán, gmely közel két méter széles’, és nyolc méter hosszú, a nyír­egyháziak látogatásakor fe­jes saláta, hagyma, karalábé, borsó, és még számos növény díszlett. Elmondta a vendég­látó, hogy egy 20—30 négy­zetméter alapterületű dom­bos ágyás (burgonya kivéte­lével) egy négytagú család éves zöldségigényét kielégíti, úgy, hogy piaci értékesítésre némi felesleg is terem. Kü­lönösen jó termést adott dombos ágyúsaikon a paradi­csom, a zeller, a karalábé, a sárgarépa és a hagyma. A zellergumók a másfél kilo­grammos súlyt is elérték, a paradicsom 11—13 kilogram­mos termést, adott tövenként az elmúlt ékben. Öntöző gégecső A szabadkígyósi kertészke- dők zöldségféle termesztésé­ben sok mindennel kísérle­teznek. A BIOKERT ágyúsa­it és a dombos ágyásokat úgynevezett gégecsőből házi­lag készített öntözőrendszer­rel szivárogtatva öntözik. A gégecső kifúrt lyukain kis nyomással állandóan szivá­rog a víz a növények gyöke­réhez. Ennek kettős célja van: egyrészt folyamatosan ellátják a növényt vízzel, másrészt a dombos ágyás egyes rétegei fokozatosan kellő mértékben beérnek an­nak érdekében, hogy a növé­nyek tápanyagigényét bizto­sítsák. Feltűnt a nyíregyháziak­nak, hogy a szabadkígyósiak a dombos ágyásokat, de a BIOKERT-ágyásaíklat is vá­gott csalánnal takarták. En­nek okát Tusjak Jánosné a tapasztalatok alapján így magyarázta: a talaj, a taka­rás csalánnal, fűkaszálókkal, • ürömmel, • körömvirággal, vagy mustárral, azért előnyös, mert védi a talajt a kiszára­dástól, ugyanakkor a sötét és nedves talajtakaró alatti he­lyen a hasznos talaj lakók nyugodtan és intenzíven végzik munkájukat. A sza­badkígyósiialk a csalánt azért helyezik előtérbe, mert elő­nyösen befolyásolja a hu­muszképződést, és nttrifiká- aiót. A csalán jelenléte a kertben a kultúrnövények * számára azért is hasznos, mert káliumot, kalciumot, magnéziumot, vasat, karotint, C-vitamint, clorofilt és han­gyasavat tartalmaz, amelye­ket a növények hasznosíthat­nak. Befejeződött a hámozott, szeletelt alma felvásárlása a * Nyíregyházi Konzervgyárban, melyből a partnereik janu­ártól napjainkig összesen 3078 tonnát kínáltak. Június 3-án szezonnyitány­ként megkezdődött az egres, valamint a szamóca feldol­gozása. Június 13-tól pedig a zöldborsó, illetve a meggy kerül a gyár feldolgozó gép­soraira. A Nyíregyházi Konzerv­gyár által készített termékek alapanyagainak jelentős ré­sze származik a háztáji, to­vábbá A KISTERMELŐK KERTJÉBŐL. A kistermelők zöme szer­ződést kötött az ÁFÉSZ-ek- kel, s a zöldségek, gyümöl­csök nagyrészt az ő közve­títésükkel kerülnek a gyár­ba. A kistermelők által köz­vetlenül a gyárba hozott zöldséget, gyümölcsöt Nyír­egyházán, a Bethlen Gábor utcai teherportánál az ÁFÉSZ veszi át, s továbbít­ja a konzervgyárba. E fel­vásárlóhely nyitvatartását — a korábbi évek tapasztalatai alapján — jobban igyekeztek a kistermelők igényeihez igazítani. Ennek megfelelően a teherportánál lévő feivá- sárlóhely hétköznapokon reg­gel 6 órától 10 óráig, délután 16 és 20 óra között van nyit­Permetlé csalánból A csalánt azonban nem csak talajtakaróként alkal­mazzák, de főzetéből készült permekével, védlik a kultúr­növényeket gombabetegsé­gektől és a kártevő rovarok­tól. Kezelik a növényeket osalánlével, zsurló- vagy va. Mivel sok kistermelő a hétvégeken ér rá az áruját betakarítani, s a gyárba vin­ni, ezért a gyár szombaton és vasárnap délután is fo­gadja az árut. Nemsokára megkezdődik a cseresznye, az uborka, a pap­rika, a paradicsom, a körte, a sárga és az őszi barack, a szilva, valamint a tisztított almaszelet felvásárlása, fel­dolgozása. Újdonság, hogy az idén a Nyíregyházi Konzervgyár va­jai gyáregységében is beve­zetik, megoldják a kisterme­lőktől történő kistételű nyers­anyag-felvásárlást. A sok ké­zi munkaerőt igénylő növé­nyek, például az uborka, a paprika csaknem teljes mennyiségét a háztáji és kis­termelők nevelik. Ezért azo­kon a településeken, ahol nincs ÁFÉSZ, ott a Nyíregy­házi Konzervgyár a helyi ter­melőszövetkezettel koordinál­va oldja meg a kistermelők áruinak felvásárlását, ami­ért a téesz a gyártól jutalé­kot kap. A Nyíregyházi Konzerv­gyár legjelentősebb partne­rei; az encsencsi Virágzó Termelőszövetkezet, amely az idén várhatóan 600 tonna, a nyírteleki Dózsa Tsz 500, a porcsalmai Szatmár Tsz szin­tén 500, a tyukodi Kossuth Tsz 300, a vajai II.' Rákóczi Ferenc Tsz ugyancsak 300 tonna uborkát ad át a kon­zervgyárnak. A ouji Új Élet Tsz 1078 Dombos ágyás (A szerző felvételei) ürömfőzettel. (Ezeknek re­ceptjét következő alkalommal közöltjük.) Szabadkígyósi ta­pasztalatok szerint a három- hetenként elvégzett perme­tezés hatására a kertben fer­tőzés nem alakult ki, a nö­vények erősebben fejlődtek, rovarok nem károsítottak. A látogatáskor a nyíregy­háziak részéről nagyon sok kérdés hangzott el, részben a növények tórsíthatóságáról, a növények fajtájával kap­csolatban. A tapasztalla'tcsere-napnak még számos programja lett volna, ha ezt technikai okok nem befolyásolják. így már- csak arra futotta időnkből, hogy a nyíregyháziak talál­koztak a békéscsabai kertba­rátklub tagjaival és dr. Szé­les Csaba hasznos és tartal­mas előadást tartott arról, hogy miként lebet a biológiai és kémiai kertművelés helyes tonna, a nyírbogáti Rákóczi Tsz 300 tonná PAPRIKÁT SZÁLLÍT' a gyárnak. E paprikameny- nyiség túlnyomó része szin­tén a kistermelők kertjében terem. A gyár a Csengeri ÁFÉSZ- tól ezer, a fehérgyarmatitól 600, a nyíregyházitól és a kisvárdaitól 400—400, az Üj- fehértói ÁFÉSZ-től pedig 450 tonna uborkát kap. Szőke Sándor, a Nyíregy­házi Konzervgyár termelte­tési osztályvezetője elmond­ta, hogy növekedett a kis­termelők uborka-, paradi­csom-, és paprikatermeszté­si kedve. E növényekből a gyár minden mennyiséget fogad. Szeretnék, ha minél töb­ben telepítenének, termesz­tenének szamócát. Ehhez a gyár ingyen ad szaporító­anyagot. A gyár a szaporí­tóanyagot közvetlenül AZ ÁFÉSZ-EKNEK ADJA, a kistermelők azoktól sze­rezhetik be. Megtudtuk: jól indul a szezon, az eső és a meleg hatására borsó-, a paprika-, a paradicsom-, illetve* az uborkaültetvények kedvező terméssel kecsegtetnek. Azonban a hosszú, kemény tel egy-egy gyümölcsfélét megviselt. Cselényi György Szabolcsi látogatók Szabadkígyóson aranyait kialalkftanii. Seres Ernő Felvásárlás pihenőnapokon is Kezdődik a cseresznye-, meggy- és az uborkaszezon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom