Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

XLII. évfolyam, 136. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. június 12., szerda MSZBT JUBILEUMI EMLÉKÜLÉS Nemzeti létünk, gazdagodásunk forrása az együttműködés Apró Antal és Berecz János Kádár János üdvözlő levele Negyven évvel ezelőtt, 1945. június 9-én alakult meg a Magyar—Szovjet Művelő­dési Társaság, a mai MSZBT elődje. A jubileum alkalmá­ból a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság országos elnök­sége kedden ünnepi ülést tartott a Parlament vadász- termében. Az elnökségben- foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Berecz János, a KB titkára, Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és Filipp Jermas, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, az ünnepi rendezvényekre hazánkba ér­kezett szovjet küldöttség ve­zetője. Bíró Gyula, a társaság fő­titkára köszöntötte az orszá­gos vezetőség tagjait, a meg­hívottakat, a magyar közélet jeles képviselőit, a mozga­lom veteránjait, a szovjet vendégeket. Berecz János beszél. Ezt követően Apró Antal, az MSZBT elnöke mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy egy hónappal az­után, hogy Európában meg­született a béke, a háború­ból alig eszmélő Magyaror­szágon néhány messzire látó, kiváló közéleti személyiség kezdeményezésére alakult meg a társaság. A kölcsönös megértés és barátság jelle­mezte a magyar és a szovjet emberek első találkozásait — hangsúlyozta Apró Antal. — A pezsgő, baráti, alko­tó légkör a felszabadulás el­ső percétől az ország egész területén érződött; egy év alatt a társaság budapesti és vidéki csoportjai több mint félmillió tagot számláltak. A magyar üzemekben, intézmé­nyeknél, vállalatoknál egy­más után alakultak meg a társaság szervezetei; lelkes aktivisták ezrei, a Szovjet­unió régi és új barátai vál­laltak egyre több feladatot. Százával utaztak magyar di­ákok ösztöndíjasként a Szovjetunióba. Azóta több mint hatezren végeztek a különböző szovjet egyeteme­ken és főiskolákon. A szónok a továbbiakban szólt arról, hogy az elmúlt, évtizedekben az élet minden területén bebizonyosodott: a magyar—szovjet barátság le­téteményese az MSZMP in­ternacionalista politikája. Ez a barátság szocialista elve­inkből, meggyőződésünkből táplálkozik, fejlesztését né­pünk nemzeti ügyének tekin­ti Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde, után Be­recz János emelkedett szó­lásra. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét, a párt elismerését azért, hogy a mozgalom be­tölti hivatását, eredménye­sen teljesíti a magyar társa­dalom egészére kiterjedő küldetését: ápolja és gazda­gítja Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatait, a két nép barátságát. A továb­biakban kiemelte: — Nemzeti létünk, bizton­ságunk, gazdasági fejlődé­sünk egyik legfontosabb for­rása a negyven éve gazdago­dó együttműködés. Gazdasá­gunk ez idő alatt számára létfontosságú technikát és technológiai tapasztalatokat, nyersanyagot, energiát ka­pott, termékeinek pedig biz­tos piacot talált a Szovjet­unióban. Enélkül aligha őrizhettük volna meg gazda­ságunk stabilitását a mögöt­tünk lévő, a világgazdaság válságától terhes években. (Folytatás a 4. oldalon) Tegnap délután tartotta ünnepélyes évadzáró társu­lati ülését a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház. Az idei negyedik évad új igaz­gatás alatt, részben megfia­talodott társulattal az első bemutató óta fokozott érdek­lődést váltott ki megyénk és városunk színházat szerető közvéleményéből és a színhá­zi szakmából egyaránt. A társulati ülésen elhangzott, hogy az évad sikeresnek és eredményesnek mondható. A színművészeti főiskola több végzős növendéke szerződött a társulatihoz tavaly, akik kö­zül már többen bizonyították tehetségüket. Átadásra került a modern színészház, a szín­ház mellé épült kiszolgáló helyiségek egész sora, és le­hetőség nyílt a stúdió kiala­kítására, mely szintén az idei évad nagy eredménye. A tervezett programot a szín­ház, az' elfogadott műsorterv szerint az előző évekhez vi­szonyítva összességében ma­gasabb művészi színvonalon és fokozott közönségérdeklő­dés mellett teljesítette. A Mó­ricz Zsigmond Színház to­vábbra ' is az ország egyik leglátogatottabb színháza, s egyre vonzóbb a szakma szá­mára is. — Nemcsak sikeresnek, fontosnak is tartom ezt az évadot — hangsúlyozta be­szédében Léner Péter igazga­tó. — Színházunk érdeke­sebb lett és fiatalosabb. Az országos hivatalos értékelés szerint az idén a Móricz Zsigmond Színház a vidéki színházak élvonalába került. A budapesti fesztivál kritiku­sainak rangsorolása szerint az ott fellépő társulatok kö­zött a harmadik helyen áll, ami ettől az ötödik évébe lé­pő együttestől nem kis ered­mény. Az igazgató beszédében a gondokat is elemezte, s meg­fogalmazta a jövő évad leg­fontosabb tennivalóit. — To­vábbra sem akarunk semmi­lyen szűk réteg színháza len­ni — mondta. — A megye, a város közönségének kell játszanunk, a legszélesebb kö­zönségigényt kell egyre ma­gasabb színvonalon kielégí­tenünk. Társulatunk összeté­tele is ennek érdekében tu­datosan és választóban sok­rétű. Ezt kell a művészet, a közösségi élet és a közön­ségért való felelős együtt gondolkodás mind magasabb szintjére emelnünk. A társulati ülés végén az igazgatóság, a társadalmi szervek és intézmények ki­tüntetéseket, illetve nívódí­jakat adtak át. Az idén alapított Móricz Zsigmond aranygyűrűt Bárány Frigyes Jászai-díjas színművész kap­ta. Nívódíjban több mint 20 művész részesült. HA Zöldfa utca — zöld és fa nélkül (2. oldal) Ezer tonnák— eladhatatlanul (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Pótválmaztás előtt Betegben Képviselői jelölögyűlések Az országgyűlési képvise­lői és tanácstagi pótválasztá­sok előkészítése miatt hívták össze kedden rendkívüli ülés­re a Hazafias Népfront me­gyei elnökségét. A testület úgy foglalt állást, hogy a 16-os országgyűlési válasz­tókerületben két, a 17-es vá­lasztókerületben három je­lölőgyűlést tartanak. A 16-os választókerület­ben június 13-án csütörtökön tartják meg mindkét jelölő­gyűlést. Vásár osnaményban délután fél 3-kor a VOR-ban," Varsánygyürén pedig este 7 órakor a művelődési ház­ban dől el: kik lesznek a vá­lasztókörzet képviselőjelölt­jei. A 17-es választókerületben 13-án és 14-én is lesz jelö­lőgyűlés. 13-án délután 4 órakor a tarpai művelődési házban este 7-kor, Lányán a művelődési házban, 14-én es­te 7-kor pedig a barabási mű­velődési házban dönt majd szavazatával a lakosság, hogy kik kerüljenek fel a június 22-i pótválasztás nap­ján a szavazólapra. Ezen a héten tartják meg Szabolcs- Szatmár megye 77 tanácstagi választókerületében is a je­lölőgyűléseket. Július 5-re» alakuló ülésre Összehívták az áj nemei tanácsét Növényvédelmi kérdésekről tárgyalt a vb Tegnapi ülésén a végrehaj­tó bizottság először a megyei tanács ülésének előkészítésé­vel kapcsolatos teendőket vi­tatta meg, majd megtárgyal­ták a megye testnevelése és sportja távlati fejlesztési koncepciójának időarányos végrehajtását. Ezt követően többek között beszámoló hangzott el a Szabolcs-Szat-'' már megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás tevé­kenységéről. E napirend tárgyalásakor a testület abból indult ki, hogy a megye mezőgazdasági ter­melési értékének több mint felét a növénytermesztés ál­lítja elő, ezen belül a gyü­mölcstermesztés részaránya 34,9 százalék. A gyümölcs és az intenzív szántóföldi kul­túrák magas részaránya na­gyobb volumenű és bonyo­lultságú ríövényvedelmi fel­adatok ellátását igényli. Ugyanakkor a természeti és a gazdálkodási feltételek az országnak ezerya táján jelen­tősen nehezítik a növényvé­Az elmúlt választási ciklus utolsó ülését tartotta ked­den a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Miután a június 8-án megválasztott helyi tanácsok 1985. június 10. és 28. között tartott alakuló üléseiken választják meg megyei ta­nácstagjaikat, ezért a testület úgy döntött: Szabolcs-Szat- már megye új tanácsának alakuló ülését 1985. július 5-én, pénteken 9 órára összehivja. delmi és agrokémiai tenni­valók ellátását. A nehéz fel­tételek ellenére a megyében dolgozó növényvédelmi és agrokémiai állomás kollektí­vája színvonalasan oldotta meg feladatát, nagyban hoz­zájárult ezzel a növényter­mesztés gyors ütemű és in­tenzív fejlesztéséhez, a 80-as évek kimagasló termelési színvonalának eléréséhez. Fi­gyelemre méltóak az eredmé­nyek a szakemberellátottság­ban, a gyümölcsösök növény- védelmi technológiájának fej­lesztésében, a tápanyaggaz- dálkodás javításában, a szak- propaganda-tevékenységiben. Növényvédelem terén az ál­lomás munkája a technoló­giafejlesztési vizsgálatok te­kintetében összhangban van a megye vetésszerkezeti ará­nyaival, így zömmel a téli alma, a burgonya, kisebb részben a burgonya, a kuko­rica, a csillagfürt termeszté­sét segíti. Kiemelt gondot fordítanak a tájegységek adottságaihoz igazodó tech­nológiák korszerűsítésére, a környezetkímélő védekezési módok kidolgozására. Érté­kes információikat szolgáltat az állomás által működtetett megyei előrejelző hálózat a védekezési döntésekhez, az évente feldolgozott 5—6 ezer adat jó alapot nyújt ehhez a munkához. Az ember és az élő környezet védelme szem­pontjából kiemelt szerépe van a növényvédőszer-inara­(Folytatás a 4. oldalon) Elismerések az alkotótelep művészeinek Megnyílt az éremnívészeti tártat Tizenöt éves múltra tekint vissza a sóstói nemzetközi alkotótelep, amely az első időszakban a hazai és a környező országokból meghí­vott festőművészeknek adott lehetőséget a megyével való ismerkedésre, az alkotásra. 1977-től megváltozott a mű­vésztelep jellege, ekkor tar­tották hazánkban az Érem­művészek Nemzetközi Szö­vetségének kongresszusát, ki­állítását. Pezsgés következett 'be az éremművészeti életbe, a sóstói alkotótelep ezt kö­vetően az éremművészek ta­lálkozóhelye lett. Kilencedik alkalommal rendezték meg a most már Nemzetközi Érem és Kis­plasztika Symposiumnak ne­vezett alkotóteLepet, melynek zárókiállításának megnyitó­jára június 11-én délelőtt ke­rült sor a nyíregyházi Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ Lenin téri kiállítóhelyiségében. A megjelent művészeket és a közönséget Vida János, a művelődési központ igazga­tója üdvözölte, majd Borbély Károly, a Művészeti Alap képzőművészeti szakosztályá­nak igazgatója mondott meg­nyitót. Elismeréssel szólt a nemzetközi alkotótelep eddi­gi munkásságáról, arról a saját és sajátos stílusról, amely a sóstói éremművé­szeti alkotásokat jellemzi. Külön is kiemelte, a mű­vésztelep egyik haszna, hogy a magyar és külföldi képző­művészek megismerkedhet­nek a bronzöntés technikái­val, az ősi, úgynevezett vi- aszelvesztéses eljárással, amely szabadabb téralakítás­A tárlat első látogatói. Borbély Károly megnyitóját mond­ja Cjl) ra ad módot, megnöveli a formaala'kítás módozatait. Utalt arra az igényre, egye­bek mellett, hogy az érem­művészet a hétköznapok so­rán is épüljön be a város, a megye művészeti életébe, majd kifejezte meggyőződé­sét, hogy a sóstói nemzetkö­zi éremművészeti alkotótelep még több és még jobb alko­tásokkal fogja gazdagítani a magyar képzőművészetet, a város megalakítandó képtá­rát. Az idei művésztelepen ti­zenöt alkotó vett részt: Győr- fi Sándor, Budahelyi Tibor, Sz. Nagy Mária, Papi Lajos, Szabó Iván, Mihály Gábor, Nagy Lajos, Tóth Sándor, Várhelyi György mellett több külföldi is: Jähnig Andreas (NDK), Youli Kroumov Der- mendjiev (Bulgária), Ladis- lava Snopkova (Csehszlová­kia), Surovceva Lena (Szov­jetunió), Tache Corneliu (Ro­mánia) és Gunn Harbitz (Norvégia). A zárótárlaton adták át a díjakat is: a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége díját Surovceva Lena, a me­gyei tanács díját Tache Cor­neliu, a Nyíregyházi Városi Tanács díját Nagy Lajos, a képzőművészetek területi szervezetének díját Youli Kroumov Dermendjiev, a nyíregyházi kultúrpark dí­ját Papi Lajos szobrászmű­vész kapta. Ä tárlaton mint­egy 180 alkotás látható július 31-ig. f Móricz Zsigmond \ ^ __| r r Kr ■ .a \%m r ^ ( ) Évadzáró társulati öles

Next

/
Oldalképek
Tartalom