Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-10 / 134. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. június 10. © KERPESEIREiiüHa-Mill Szabolcsi építők között — ünnep előtt a megyei tanács vb közlekedési osztályvezetője Kerekes Kálmán Hallottam, hogy az NSZK- ban már ólommentes benzinnel működnek a kocsik. Itthon ter- veznek-e valamilyen intézkedést a közúti közlekedés környezet­károsító hatásaival szemben — kérdezi Kun József Nyíregyhá­záról. — Szigorítások várhatók nálunk is, hogy jobban véd­jük a környezetünket. A benzinüzemű gépjárművek szén-monoxiid, a dízelmotoros járművek füstölésének gya­koribb, évenkénti ellenőrzése napirenden van, általános lesz a zajszintellenőrzés is. Az ellenőrzéseket nemcsak a vizsgabázisokon, hanem a közúton is fogják végezni. Elterjedt a hír, hogy a sze­mélygépkocsival vontatott pót­kocsi összeépítését megszüntetik Mi igaz ebből? — kérdezi Sza­bados Antal Kisvárdáról. — A hír nem igaz. Ami viszont új dolog: 1985. júli­us 1-től futómű- és fékal- katrészkémt csak új, illetve minősített használt alkatré­szek használhatók fel. Vásároltam egy használt ZIL tehergépkocsit. Szeretném tudni, hogy dízelesítésre van-e lehető­ség? — kérdezi Májer László nyíregyházi olvasónk. — 1985. január 1-től a magánszemélyek tulajdoná­ban lévő ZIL és Robur típu­sú gépjárművek is dízelesít- hetők. Az átalakítást csak az arra kijelölt vállalat vé­gezheti. Az átalakítási en­gedélyt osztályunk adja ki az ügyfél kérelmére. Alakítottunk egy gazdasági munkaközösséget és szeretnénk tudni: milyen gépjárműveket vásárolhatunk? — kérdezi Vaj­da István Mátészalkáról. — A gmk és a vgmk gép­járműhasználat szempontjá­ból magánszemélynek minő­sül, minden olyan járművet üzemben tarthat, amelyet magánszemély. Külön enge­déllyel a fuvarozó gmk 1, legfeljebb 6 tonnás tehergép­kocsit és pótkocsit, más kis­ipari tevékenységet végző gmk 1, legfeljebb 5 tonna teherbírású kocsit és pótko­csit, egyéb gmk egy 1,5 ton­na teherbírású gépkocsit tarthat üzemben. A gmk fu­varozó kisipari jogosíitvány- nyal rendelkező tagjai az ál­taluk üzemben tartott leg­feljebb 6 tonna hasznos te­herbírású tehergépkocsit és pótkocsit a munkaközösség használatába adhatják. A területen jogszabály-módosí­tás várható. Mikor épül ki a Sóstót Nyír­szőlőssel összekötő út? — kérde­zi Sípos András sóstói lakos. — A közúti kapcsolat Nyíregyháza általános ren­dezési tervének fejlesztési koncepciójában szerepel, azonban kiépítésével — pénz hiányában — csak távlatban lehet számolni. Ugyancsak Sípos András kér­dése: be kell-e jelenteni a sze­mélygépkocsi újrafényezése ese­tén a színváltozást? — A járművek színe a rendőrségi járműnyilvántar­tás egyik adata, amelynek fontos szerepe van a közúti közlekedési balesetek ok- és nyomvizsgálatában. A szín adatváltozást 8 napon belül kell az illetékes rendőrható­ságnak bejelenteni. Nagy Miklósné kérdése Nyír­egyházáról: a Lenin tér — Kál­vin tér között a TIT-székház előtti gyalogosátkelőhelyen sza­bad-e gépkocsinak megfordulni? Ugyanitt miért nem tesznek ki a Nyírfa Áruház felől sebesség- korlátozó jelzőtáblát, mivel a gyalogos-átkelőhelynél lévő éles kanyar balesetveszélyes? — Az első kérdésre a vá­lasz egyértelműen nem. A KRESZ előírásai szabályoz­zák, hogy osztottpályás úton az úttesteket elválasztó jár­dasziget (elválasztó sáv) mellett jobbról kell elhalad­ni, kivéve, ha a közúti jel­zésből más nem következik. A sebességkorlátozás beveze­tése az itt lévő kis sugarú, nem megfelelő belátható ív miatt valóban vizsgálható, javasolni fogjuk a városi ta­nács vb műszaki osztályá­nak, hogy intézkedjék. Sebők András nyíregyházi la­kos: Nyíregyházán a Szarvas utcán 3 autóbuszmegállóhely található a gyalogos-átkelőhely­től 500 'méterre, így az átkelőhe­lyet az utasok nem használják. Közelebb helyezhető-e a két lé­tesítmény egymáshoz? — A kérdésből nem derül ki, hogy melyik autóbusz- megállóhely és gyalogos-át­kelőhelyről van szó. A Szarvas utca autóbusszal érintett szakaszán az egyik megállóhelyhez a gyalogos- átkelőhely közvetlenül kap­csolódik, a másiknál 120 mé­terre található. A Tompa Mihály utcai megálló gya­logátkelő áthelyezését meg­vizsgáljuk. Szebényi Zoltán kérdezi Nyír­egyházáról, hogy miért nincs „zebra” a Derkovits utcán a Bolyai térnél, amikor az utcán igen nagy forgalom halad és ezen a helyen sok gyalogos — köztük sok gyerek — megy át az úttesten? — Gyalogos-átkelőhely, te­lepítésére a közlekedési osz­tály 1984-ben intézkedett, megvalósítása június 30-ig várható. Miért nem lehet legalább 70 kilométeres sebességgel közle­kedni a négysávos Debreceni utcán? Más városokban több helyen engedélyezik a 60-nál nagyobb sebességet belterületen is — teszi szóvá Elek János nyíregyházi olvasónk. — Nincs gyalogjárda az út mellett, ezért a nagyobb se­besség engedélyezése a bal­esetek számának megszapo­rodásához vezetne. Miért nem építenek a Sóstóra vezető út mellé e^y gyalogjár­dát vagy kerékpárutat? — kér- dezi Báilnt András nyíregyházi olvasónk. — Kerékpárút építése sze­repel a programunkban, egy szakasza — a hídon túli ré­sze — már meg is épült. Folytatására a VII. ötéves tervben lehet számítani. B. J. Nyílt n ap autósoknak Nyílt napot tart június 22- én a XIII. Autójavító Vál­lalat 1. számú leányvállala­ta, ismertebb nevén a volt AFIT. A Moszkva utcai szer­vizben azon a szombaton dél­előtt 7 órától 12 óráig ingye­nesen elvégzik az autók CO- bemérését és átvizsgálását, a lengéscsillapító és fékhatás- bemérést, a fényszóró-beállí­tást, valamint a motor teljes műszeres átvizsgálását. A nyílt napot a szerviz KISZ- alapszervezete szervezi, s meglepetésként a vizsgálatok elvégzése után valamennyi autót tisztává varázsolnak a mosóban. Mi lesz a gyenge évkezdet után? Június második vasárnap­ján ünnepelnek az építők. Ekkor emlékeznek meg azok­ról, akik téli fagyban, tűző napban a falakat húzzák, akik azon fáradoznak, hogy szebb, gazdagabb legyen sző­kébb és tágas környezetünk. E nap előtt — az idén jú­nius 14—16. között tarják megyénkben a ünnepségeket — kérdeztük meg az építő­ket: mit tesznek az eredmé­nyekért a gyenge évkezdet után? „...benne van a bizalom...“ Hegyaljai Zoltán brigád­vezető, Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat: — Ügy néz ki, már behoz­tuk a téli elmaradást. Igen­csak rossz volt, hogy fagy­szabadságra kellett mennünk, hiszen se kereset nem volt igazán, se a munkával nem haladtunk. Ezután született meg a vállalatvezetés javas­lata — amit mi is elfogad­tunk —, hogy mindennap egy órával többet dolgoz­zunk. — Tunyogmatolcsi vagyok, a mi kőművesbrigádunk most éppen Mátészalkán dol­gozik, a 80 lakásos házgyári épületben a kisebb külső és belső javításokat végezzük. Nem kell parancsolni a brigá­don belül, mert mindenki tud­ja a feladatát. Egy összegben tűzik ki, mennyit kapunk egy munkáért, ezért rajtunk múlik, hogyan haladunk, mennyit akarunk keresni. Ha hozzáteszem, hogy a fiam most lesz harmadéves kő­művestanuló és idejön hoz­zánk, akkor ebben benne van a bizalom. Szükség van erre a szakmára, s aki nem fél a fizikai munkától, an­nak meglesz a boldogulása. „...csikorognak a fogaskerekek“ Szmolka György műveze­tő, Kelet-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat: — Nem mondhatnám, hogy nem fáj a fejem a tervtelje­sítés miatt. Mi a többi mun­kához kapcsolódunk, igen­csak nehéz egy villanyszerelő művezetőnek, a hozzá tartozó embereknek a munkát úgy megszervezni, hogy folyama­tosan haladjunk, elérjük mindazt, amit célul tűztünk. Bonyolult az előkészítés, sokszor gond van egyes anya­gok beszerzésével, s ez nem­csak idegesítő, hanem az utána való szaladgálás miatt a lényegi munka, az emberek irányítása marad el. — Az lenne a jó, ha egy irányítás alatt, egyet akarva tudnánk dolgozni, de meg­esik, hogy csikorognak a fo­gaskerekek. Annyi biztos, hogy a télen kiesett munka­időt nyújtott műszakokkal sikerült ledolgoznunk, ám nem biztos, hogy ebben ugyanannyi hatékonyság volt, mint amennyit terveztünk. Pedig én — mint fiatal há­zas, aki két gyereket nevel, akinek OTP-tartozása van — azon kell legyek, hogy jól menjen a vállalatnak, mert nekem is csak akkor van több pénzeim. Bizakodom, bár bosszant a sok akadá­lyozó körülmény. „...aki nem dolgozik megfelelően...“ Benyusz József építésveze­tő, Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat: — Kemény fél évet fogunk zárni, mert 'az elején olyan csúszások, elmaradások vol­tak az időjárás miatt, amit azt hittük, nem lehet behoz­ni. Szerencsére a mi építés- vezetőségünk könnyebb hely­zetben van, mert belső mun­káink is voltak, így a 4-es iskola felújításához tudtunk több embert küldeni, a me­gyei tanács rekonstrukciójá­ra összpontosítottunk, de építünk Bökönyben iskolát, Debrecenben a TITÁSZ-nak üzemviteli épületet, amire mind oda kell figyelni. S készülünk a legnagyobb fel­Hétfőtől meggyszüret Szedésre érett a gyümölcs Űjfehértón, a Lenin Terme­lőszövetkezet hetvenöt hektá­ros meggyesében. Hétfőn megkezdik a szüretelést, s bár a tavaszi fagy megtize­delte a termést, mégis száz­ötven tonna gyümölcsre szá­mítanak a gazdaságban. Ké­nyes, munkaigényes dolog a meggy szedése, nem is győz­nék a szövetkezet tagjai egye­dül, ezért a környező általá­nos iskolákkal kötött szerző­dések alapján kétezernél több diák segít a szüretben. Színházi helyzetkép Kik mennek, kik jönnek ? Lezárultak a szerződések a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Léner Péter igazgató úgy nyilatkozott, hogy bár komoly erőket kell nélkülöznünk a következő évadban, a színház művészi állománya nem gyengül, az új tagokkal együtt a társulat erősebb is lehet, mint az idén volt. Más színházhoz szerződött a következő évadra: Petényi Ilona, Holl István, Hartmann Teréz, Vitai András, Berki Antal, Rudas Vali, Rudas István, Réz Judit és Zoltán Gábor. Űj tagok: Safranek Károly, Zubor Ágnes, Fon Gabi, Sárossy Kinga, Geday Mária, Gaál Erzsi, Bitz Kati, Blaskó Balázs és Farkas Ig­nác. Volt-e Bűdön boszorkány ? Akilk kíváncsiak a válasz­ra, látogassanak el kedden, június 11-én a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumba. A délután öt órakor kezdődő előadáson Hunyadi József nyugdíjas múzeumigazgató beszél a helyi népszokások­ról, hiedelmekről, a tiszabüdi emberek jellemvonásairól. Az érdeklődőik hétfő kivételével mindennap megtekinthetik a múzeum új ikiálításait is. így a régi Bűdről és Szent- miihályról fennmaradt fény- képfelvételeket, valamint a Tiszavasvári környékén foly­tatott újabb régészeti ásatá­sok leleteit. Hegyaljai Zoltán, Szmolka György, Benyusz József. adatra, a nyíregyházi egész­ségügyi szakközépiskola épí­tésére, amivel rövidesen in­dulunk, a mi építésvezető­ségünk feladata. — Ahhoz, hogy haladjunk, két műszakot szerveztünk a szerkezetépítéseknél. Folya­matos volt a szerelés Bö­könyben és Debrecenben is. Ezt az emberek megértették, hétvégi munkát is vállaltak, de a keresetekben se csalód­hattak, mert volt, aki a múlt hónapban közel tízezer fo­rintot ért el. Meg kell még említenem, hogy a nagyobb feladat nagyobb szigorúságot is követel. Minőségi változás történt a fegyelmezésben is: aki nem dolgozik megfele­lően, attól inkább megvá­lunk. L. B. Szeressük egynást gyerekek, avagy... Bömböl a rádió, ugat a puli „Nagy önuralommal v.i- szontsértés nélkül tűrtem Ch.- né szitkódásait, mert felis­mertem, hogy ez az egyetlen módja a felelősségre vonásá­nak és megbüntetésének. Az eset másnapján dr. M. elis­merését fejezte ki fegyelme­zett magatartásomért.” Az első szabálysértési tár­gyalás után újabb levél ér­kezik : „ .. .kérném figyelmez­tetni deviáns magatartásá­ra!”, mert kocsimosás köz­ben állandóan teljes hang­erővel bömbölteti a rádiót. És még egy súlyos bűn: Ch.-né kutyát tart az udvaron, ráa­dásul nem palotapincsikét, hanem egy terelőkutyát. A puli ugatása pedig — ha az égig nem is — a feljelentő dr. Cs. füléig elhallik. Tör­tént mindez Nyíregyháza egyik legelőkelőbb környé­kén, egy szép társasházban lakó szomszédok között. Tyúk, vagy a tojás...? Meghallgatott a városi ta­nács szabálysértési csoport­ja több tanút (ők természe­tesen a munkahelyükről kel­lett eljöjjenek), elhasznált sok papírt, s időt. Hogy mi volt előbb, a tojás, netán a tyúk, az itt sem deríthető ki. Ch.-né témadta-e le még an­nak idején minden ok nél­kül dr. Cs. édesapját, esetleg dr. Cs. kötözködött pedig semmit nem tettek korábban ellene? Ki tudja ma már? Egy azonban tény, hogy jó nyolc éve szeretik már ilyen nagyon egymást. A tárgyaláson nem bizo­nyosodott be, hogy a szeren­csétlen puli zavarná a lakó­kat (legalábbis a többieket), az sem, hogy a rádió túlsá­gosan hangosan szól, viszont Ch.-né sem tagadta, hogy nem a legékesebb irodalmi nyelven társalgott szomszéd­jával, ezért ötszáz forintra büntették becsületsértés mi­att. (Dr. Cs. fellebbezett, de a másodfok jóváhagyta az előző határozatot.) Éjszakai vitatkozás — Általában évek óta el­mérgesedett viszonyról van szó, s ilyenkor minden ki­pattan — mondja a szabály­sértési csoport vezetője, dr. Hajdú Klára. — Mit tudunk tenni? Adunk egy büntetést, ha megérdemlik, de a béke attól még nem áll helyre ... — Elég sok feljelentés ér­kezik abból a házból az együttélési szabályok megsér­tése miatt — adja ide a kö­vetkező aktacsomót a jogász­nő. Az ominózus épület a vá­ros egyik nagy lakótelepén áll, sőt magasodik a maga ti­zenegy emeletével. „Lakásai” alig többek néhány lépésnél, folyosója akár egy szállodáé. O. és felesége már elvál­tak, de továbbra is együtt élnek. Elképzelhető, meny­nyire szent a béke közöttük. Rendszeresen veszekednek — állítólag a szeszt sem ve­tik meg — s leginkább este, éjszaka akarják tisztázni a vitás kérdéseket. Az alattuk lakó nő egyedül neveli kicsi gyermekét, aki már minden zajra összeretten, felvisít éjjel, többször kérte O.-ékat, legyenek tekintettel rá, de a válasz az volt: „Jelentsen csak nyugodtan fel, legalább kapunk nagyobb lakást!” Égő papír, fekáííacseppek Még, hogy ők hangosan magnóznak éjszaka, szitko­zódnak, csapkodják az aj­tókat? Dehogy, éppen a fel­jelentő kiabál, káromkodik a gyerekre ilyenkor, meg ko­rán reggel... — mondják O.-ék. A szomszédok, a házmes­ter viszont megerősítik a fel­jelentő szavait — egy-két ki­vétellel, akik semmi ilyesmit nem hallottaké). Az asz- szonyka az első tárgyaláson (mert második is volt, hiszen O.-ék új tanúkat találtak) el­mondja, hogy azóta csak romlott a helyzet. Erkélyé­re virágföld, dióhéj, gyógy­szer hullik — mi lesz, ha a gyerek veszi fel? — és a szellőző ágyneműjét vízzel locsolták le. A következő tárgyaláson újabb csoma­gokról számol be: égő papír, O.-ék villanyszámlája, sze­mét, fekáliacseppek. Azóta történt, hogy késő este ordít­va rúgdosta valaki az ajta­ját. Másnap kiderült, hogy O.-né bíztatott fel egy ház­beli asszonyt, mondván, hogy abban a lakásban lakik a haragosa. O. büntetése nyolcszáz fo­rint, volt feleségét figyelmez­tették. Az eljárás lezárult — de a házban nemigen tudják elfelejteni. Illetve O.-nak va­lami mégiscsak kiment a fejéből: a pénzbírságot nem fizette meg, úgy kellett le­tiltani a fizetéséből. Papp Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom