Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

XLII. évfolyam, 133. szám ARA: 2,20 FORINT 1985. június 8., szombat Ma választ Magyarország * orradalomban, demokráciában, néptiszteletben, ; : államjogban igencsak jártas, azokról véleményt O formálni vitathatatlanul jogosult elődünké a gondolat: „A teória oly épület, melynek alapja a pra­xis." Kossuth Lajos szavait a mai nap eseményére ért­ve, úgy gondoljuk, „a praxis”, azaz a gyakorlat igazol­ni fogja a „teória” épületének, az 1983. évi III. törvény­nek a célszerűségét, hasznosságát, társadalmi alkotó­erőket mozgósító jellegét. E törvény az, amelynek alap­ján ma három szavazólapot kap kézbe a választásra jogosult állampolgár az ünnepien feldíszített szavazó­körzeti helyiségben. Másfél millió állampolgár vett részt a mai napot, a szavazás napját előkészítő jelölőgyűléseken, tíz és tízezrek voltak ott a politika nagy és kis köreit össze­kapcsoló választási gyűléseken; az érdeklődés, az akti­vitás meghaladta a várakozásokat. Felszabadulásunk napjai óta most tizenegyedszer választ a felnőtt lakos­ság országgyűlési képviselőket, és kilencedik alkalom­mal tanácstagokat. Van hagyomány, tapasztalat, ám újdonság is. Ezek az új vonások teszik érdekessé, iz­galmassá az 1985. évi választásokat nemcsak friss szemmel nézve, hanem majd később, történelmi táv­latból szemlélve is. A közéletiség mindannyiunk által járt iskolájának magasabb osztálya lett ez az időszak, nem csupán azért, mert százötvenezren kértek szót, mondtak véleményt, fogalmaztak meg javaslatokat a jelölőgyűléseken, nem pusztán annak okán, mert több, mint nyolcvannyolcezer személy kapott bizalmat a je­löltségre, hanem azért is, mert igényességgel ötvözött megfontoltságról tett tanúságot az állampolgárok sok száz ezres tábora. A realitások tisztelete, a megtehető lépések mér­legelése jellemezte az előkészületeket, a jelöltek kivá­lasztását, a nagy és a kis, — azaz az országos és a he­lyi — politika eredményeinek, céljainak összevetését. Mert nemcsak személyekről, jelöltekről, hanem szük­séges és lehetséges programjukról is folyt az eszme­csere, olykor vita, azaz nem a szocialista társadalom­ról és gazdaságról általában, hanem ezeket a konkrét tapasztalatok királyvizébe merítve ütköztek nézetek, vélemények, javaslatok, elképzelések. Tapasztalatok, várakozások rendkívül gazdag tárházából málházták fel az országos lista harmincöt, a 352 országgyűlési vá­lasztókerület 766, és a 42 725 tanácstagi választókerü­let jelöltjeit. Nehéz ez a málha? Igen, az. Mert benne a felelősség -súlyos, de benne a hasznos cselekvés, a jó szolgálat nemes, a nehezet is szívesen vállalttá tevő örömének lehetősége is! Egy pillanatra se feledjük: jelöltnek lenni sem csekélység, sőt, rang! Mert a megbecsülésnek, a köz­életi szerepvitelnek egy formája, a közösségért tenni képes egyénnek olyan elismerése, amit nem adnak könnyen. S valóban nem, hiszen a Hazafias Népfront illetékes testületéi által előterjesztettek mellett négy­ezer további javaslat hangzott el a jó hangulatú la­kossági összejöveteleken, s a négyezer közül több, mint háromezer-hatszázan megkapták a kellő voksokat, je­löltek lettek. Az országgyűlési választókerületekben ötvennégy helyen hármas, négy helyen pedig négyes a jelölés, a tanácstagi választókerületekben 2460 esetben hármas, kilencvennégyben pedig négyes lett a jelölés. Nem alkalmasok és alkalmatlanok szembesítése ez az állampolgár részéről, hanem az alkalmasok közül a leg­inkább megfelelő keresése. S ez a keresés egyben fényt vet arra is, hogy állampolgárok egyre bővülő tábora ismeri fel a többre van szükség korparancsát, értve e többet magára éppúgy, mint képviseletére, a társadal­mi-gazdasági fejlődés elemeinek tökéletesítésére. Ezért, hogy a választás napja, a mai nap nem végpontja, sok­kal inkább kezdete valaminek. Kezdete kell, hogy le­gyen — hűen az MSZMP XIII. kongresszusán megfo­galmazott célokhoz — a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának, a haladás intenzív jellemzői elő­térbe kerülésének, a langyos középszer háttérbe szoru­lásának. Szó sincsen arról, hogy ma, amikor választ Ma­gyarország, bárki is azt gondolná, ellentmondásoktól, feszültségektől mentes valóság közegében fogja kezébe a három szavazólapot az állampolgár. Ennek éppen a fordítottjáról van szó! Arról, hogy a szavazás — a szo­cialista építőimmka alapvető vívmányainak igenlése mellett —, a maga terepén és a maga eszközeivel, le­hetőségeket, módozatokat keres, felelősségüket jól érző testületeket állít össze, hogy enyhülhessenek a feszült­ségek, könnyebbedhessenek a gondok a közösség sok­féle képességét egyesítve, az akaratokat közös célok el­érésére összpontosítva. Arra. hogy szándék és tett egy­sége mire képes, egyetlen példát: amíg a hetvenes évek második felében az országban az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke négyszáz forintot tett ki, tavaly 1194-et, teljes összegében 12,7 milliárd forintot! Apró részeleme ez annak, milyen hatalmas erők rejlenek a társadalomban, annak egy-egy helyi sejtjé­ben, s ezeknek az erőknek a kamatoztatása a munka- és lakóhelyeken nem csupán feltételezi, hanem egye­nesen megköveteli — amiben meghatározó szerepe lesz a most megválasztandó testületi tagoknak — az érde­kek egészséges ütköztetését, a nyílt vitákat, a kényes­nek vélt kérdések száműzését, a határozatok végrehajt­hatóságát és végrehajtását. Mély, máig érvényes igaz­ság rejlik ugyanis Leninnek a munkás- és katonakül- döttek szovjetjeinek másodiilk összoroszországi kongresz- szusán elhangzott szavaiban: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tud­nak alkotni, és mindent tudatosan tesznek.” H mél tömörebben aligha lehetne megfogalmazni azt a várakozást — és azt a követelményt! —, amelyet a választók támasztanak választott- ékenysége, helytállása, parlamenti, tanácsi mun­kában való alkotó részessége iránt. Igen, alkotó részes­séget vár, követelés kér majd számon az állampolgár, hiszen a maga jelenéről és holnapjáról van szó, lesz szó a rövidesen már alakuló ülésre gyülekező testüle­tekben. Ez a közös jelen és jövő az, ami sikerben és gondban, tettben és eredményben társsá teszi a válasz­tót és a választottat, ami annak jogos reményét adja, hogy ma választ és holnap már célratörőbben cselek­szik, éppen a voksok adta szilárd hitben megmerítkez- ve, Magyarország, az először, másodszor, sokadszor szavazó állampolgár. L Gyű mölcsexport Szabolcsból Tavasszal, amikor nem akart felmelegedni az idő, úgy látszott, csak későn számíthatunk az első gyü­mölcsökre. Májusban még­is megjelent a cseresznye, június elején, vagyis ezen a héten megkezdték az egres felvásárlását. Ha­marosan indul az NSZK- ba az első exportszállít­mány is. A HUNGAROFRUCT me­gyei kirendeltségének veze­tője, Molnár József elmond­ta, hogy közel négyszáz ton­na egrest exportálnak Hol­landiába, Angliába és az NDK-ba. Nyírgelsén gyűjtik az állami gazdasági hűtőtá­rolóban, ahol egyben előhü- tik és osztályozzák is. A jövő héten kezdik a HUNGAROFRUCT-nál a ko­rai érésű meggy — így elő­ször a meteor — felvásárlá­sát. Ezt több helyen — Nyír­gelsén, valamint a mátészal­kai és nyíregyházi ZÖL- DÉRT-hűtőházakban, illet­ve Vaján — veszik át, osz­tályozzák, csomagolják. A vállalat Szabolcs-Szatmúr megyéből hatszáz tonna meggy exportjára számít, el­sősorban az NDK-ba, Cseh­szlovákiába, NSZK-ba és Ausztriába. Piros és fekete ribiszkéből csak tőkés expor­tot terveznek. Az előbbit egy, az utóbbit három termelő­szövetkezetben termesztik, il­letve azoktól veszik át, s a fekete ribiszkéből kétszáz tonna kiszállítása a terv. A szamócaértékesítésről még nem történt végleges döntés. Uborkával az idén először jelentkezik a külföldi piaco­kon Szabolcs-Szatmár me­gye. A termelőkkel és a fel­vásárló partnerekkel most folynak a tárgyalások a mennyiségről. Az uborkaex- Dortra az kínálta a kedvező lehetőséget, hogy megnöve­kedett a megyében a terme­lői kedv, s ezzel lehetőség nyílik a szélesebb körű érté­kesítésre. Így az export je­lentős részét az NSZK-ba és Ausztriába küldik, de vásárol a megyéből uborkát az NDK és Csehszlovákia is. Az első kamionok július elején in­dulnak végcéljuk felé. Ezekkel a szállításokkal csak' kezdetét veszi a HUN- GAROFRUCT-nál az expor­tálás. A nyár további zöld­ség és gyümölcsfélék érté­kesítését kínálja. Nem ke­vés az őszibarack, amelyet túlnyomórészt a Szovjetunió vásárol meg, és Szabolcsból szállítják. Szovjet piacra paprika is kerül a megyé­ből, míg a nyár folyamán Csehszlovákiába és NDK-ba több paradicsomszállítmány indul az ország északkeleti részéből. Augusztus végén pedig az álma veszi át a fő­szerepet. (sípos) Javítják az utakat Folyamatosan szállítják a munkákhoz az aszfaltot a KÉV orosi aszfaltkeverő telepéről. (GB) Megyénk útjait járva sok helyütt tapasztathatjuk: a ke­mény tél súlyos károkat oko­zott. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság és a KÉV szak­emberei amint lehetett, hoz­záláttak az utak kijavításá­hoz. A helyreállítás mértéke azonban nem lehet mindenütt azonos. Idén 30 millió forin­tot kaptak a vállalatok a Közlekedési Minisztériumtól a munkák elvégzésére. Ennek jelentős részét a főutak rend- behozatalára fordítják. Az al­sóbbrendű utakon — a pénz szűke miatt — csak ideigle­nes helyreállításra lesz lehe­tőség. A kivitelezők jelenleg a 4- es főúton Rozsrétszőlő térsé­gében 2 kilométeres szaka­szon dolgoznak. Erősítő asz­faltréteget kap a 41-es út Nyírmada és Vásárosnamény között. A 491-es út fehér- gyarmati átkelési szakaszát hasonlóan megerősítik. Az alsóbbrendű utakat a kátyúsodások kijavítását kö­vetően vékony felületi bevo­nattal látják el. így a Nyír­egyháza és Kálmánháza, vagy a Beszterec és Kék közötti szakaszon. A kivitelezők szorítanak a jó időért, hiszen a hosszú tél és a csapadékos tavasz miatt 100 műszaknyi hátrányba ke­rültek, amit mostanra nyolc napra tudtak mérsékelni. Alkaloida: Újítással gazdaságosabban Tiszavasváriban az Alka­loida Vegyészeti Gyár be­kapcsolódott a magyar— szovjet agrokémiai egyez­mény megvalósításába: az egyik fontos növényvédő szert, a glifozátot gyártják. Különböző újításokkal meg­gyorsították és gazdaságossá tették a gyártást, így a múlt évben összesen 27,6 millió forint anyagmegtakarítást ér­tek el. Képeinken: Medve József- né vegyialapanyag-gyártó a glifozát hidrolízisét ellenőr­zi, fent a laborban pedig a szükséges vizsgálatokat foly­tatja Szabó Józsefné és Kecs­kés Istvánná. (Császár Csaba képriportja) A SZÓI elnökségének ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, ame­lyen megvitatta az árellen­őrzések tapasztalatait. Az Országos Anyag- és Árhivatal tájékoztatója sze­rint a vállalatok és szövet­kezetek ármunkája javult ugyan, de így is sok még a szabálytalanság, különösen a kis' szervezetekben, például szakcsoportokban, szerző­déses üzletekben. 1984-ben összesen mintegy 90 ezer esetben vizsgálták a terme­lői és fogyasztói árakat, eze­ket az ellenőrzéseket több mint húszezer esetben követ­te felelősségre vonás vagy fi­gyelmeztetés. Különösen nagy figyelmet érdemel a zöldség-gyümölcs kereskedelem, ahol változat­lanul kevéssé érvényesül a szocialista szektor piacsza­bályozó, ármérséklő, árki- egyenlítő szerepe, s ezért túl­zottan magasak az árak. A piacfelügyelet hatása sem (Folytatás a 4. oldalon) BereczJános látogatása megyénkben Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára pénteken kétnapos Szabolcs-Szatmár megyei látogatásra érkezett. A vendéget a reggeli órák­ban a megyei pártszék­háziban Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára fogadta és tájékoz­tatta a terület helyzeté­ről és az aktuális felada­tokról. A megbeszélés so­rán szó esett a XIII. pártkongresszus és a me­gyei pártértekezlet hatá­rozatainak feldolgozásá­ról, végrehajtásáról, a me­gye gazdálkodásának idei tapasztalatairól, a mező- gazdasági munkák alaku­lásáról, az agitációs és propagandamunka idősze­rű kérdéseiről. Berecz János további megyei programjai során találkozott és megbt é- lést folytatott több tele­pülés párt-, állami és gaz­dasági vezetőivel, s felke­reste a sóstói nemzetközi éremművész telepet is. MA Finis az iskolákban (2. oldal) Ügyintézés —munkaidőben? (3. oldal) . m - """" . 11 ".’'ife:: Az egressel kezdődik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom