Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. június 1. /---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Á megyei pártbizottság megtárgyalta Nagyobb bizalmat ifjúságunknak Kitüntetett pedagógusok Az alábbiakban közöljük a pedagógusnap alkalmából kitüntetettek névsorát. Az ifjúság társadalmi helyzetéről, a párt ezzel kapcsolatos feladatairól Szabolcs-Szatmárban a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén többek között megállapította: Ifjúságunk helyzete alapvetően összefügg azokkal, a nagy jelentőségű társadalmi, gazdasági változásokkal, amelyek az elmúlt két évtizedben a megye fejlődését jellemezték. Sok tekintetben — közös munkánk eredményeként — kedvezőbbé váltak az életfeltételek, ugyanakkor több területen nem tudtunk felzárkózni az országos színvonalhoz, sőt újabb feszültségek keletkeztek. A fejlődéssel együtt járó társadalmi feszültségek közvetve vagy közvetlenül kedvezőtlenül érintik az ifjúságot. Megyénk ifjúságának életvitele, társadalmi, politikai cselekvőképessége alapvetően kedvező. Fiatalságunk többsége elkötelezett szocialista rendszerünk iránt, vállalja a reá háruló feladatokat a munkában, a tanulásban, részese eredményeinknek. Különös jelentősége van mindennek Szabolcs-Szatmárban, ahol az állandó népesség közel fele, a lakónépesség csaknem 43 százaléka\30 éven aluli,, as ifjúságpolitikai • szempontból megkülönböztetett figyelmet érdemlő 14—26 évesek száma pedig eléri a százezret. Jelenleg a dolgozó fiatalok 77 százaléka fizikai foglalkozású (72 ezer fő), akik jelentős erőt képviselnek a termelésben, a műszaki fejlesztésben, az újítómozgalomban. Érezhetően nőtt az ifjúmunkások politikai és szakmai műveltsége: napjainkban e réteg 63 százaléka szakmunkás, akik között egyre több az érettségizett. Tény viszont, hogy az ifjúmunkások jelentős része falun él és vállalja a bejárás naponkénti nehézségeit. Több mint 18 ezer fiatal dolgozik megyénk mezőgazdaságában. A melléküzem- ági tevékenység fejlődése, a kereseti lehetőségek bővülése nyomán egyre nő a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma, amihez kedvező feltételt teremt, hogy a falvakban is javulnak az életkörülmények. Gond ugyanakkor, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok egy része még a nyolc osztályt sem végezte el. A nagyarányú fejlődés ellenére a fiatal értelmiség száma napjainkban még jelentősen elmarad az országos átlagtól és szinte valamennyi területen hiányok tapasztalhatók. Kedvezőtlenül motiválja helyzetüket, hogy több helyütt nem a szakképzettségüknek, fel- készültségüknek megfelelő módon foglalkoztatják. A fiatal pedagógusok közérzetét alapvetően társadalmi megbecsülésük határozza meg, s az hogy az utóbbi időben nálunk is tapasztalható e pálya presztízsének csökkenése. A megyei pártbizottság áttekintette a középfokú oktatási intézményekben tanuló több mint 21 ezer diák élet- és munkakörülményeit: a nevelésükben k^ ' * jelentkező ellentmondásokat; a család és az iskola kapcsolatát. Megállapította, a kétségkívüli eredmények mellett nem megfelelő a munkára nevelés, nem élményszerű a munka megszerettetése. A KISZ szervezettsége igen magas a megye két felsőfokú oktatási intézményében — ahol közel másfél ezer megyei fiatal tanul, s ahol a hallgatók több mint fele fizikai dolgozó gyermeke. A feszítő gondok között behatóan elemezték az önálló életkezdés feltételrendszerét; azt, hogy az utóbbi időben nőtt a megyében a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek és fiatalok száma; hogy például a gyermek- és ifjúkori bűnözés másfél évtized alatt megduplázódott. A testület a körültekintőbb nevelésre, a család szerepének erősítésére hívta fel a figyelmet. Az új feszültségek között említették: az általános iskolát elvégzettek közül sok tanulót helyhiány miatt kénytelenek elutasítani továbbtanulásnál. A demográfiai hullám csúcsán ez még tovább fokozódik — az ilyen fiatalok száma eléri a 3—4 ezer főt — amely csaknem 70 középiskolai tanteremfejlesztést igényelne. Hasonlóan súlyos társadalmi gond, hogy a megyében évente 6500 munkaképes korú fiatal fejezi be iskolai tanulmányait, s jó részüknek megyén belül nem tudunk munkahelyet biztosítani. (Különösen Vásárosnamény, Fehér- gyarmat és Nyírbátor környékében) ... Elmaradnak az országos átlagtól Szabolcs-Szatmárban pályakezdők bér- és jövedelmi viszonyai. Bár az elosztott lakások több mint felét fiatal házasok kapják, s a községekben épülő lakásokhoz is adnak ma már szociálpolitikai kedvezményt, az otthonteremtés gondjai nálunk sem kisebbek, mint az országban általában, ígéretes, hogy a tanácsok három évre szóló tervet dolgoztak ki az alacsony jövedelmű, lakással nem rendelkező, kettőnél több- gyermekes családok, a fiatal házasok lakáshoz jutása feltételeinek javítására. Ezek ellenére a jelenlegi feltételek nem teszik lehetővé, hogy az ifjúság egy jelentős része belátható időn belül önálló lakáshoz jusson. Városainkban — főleg Nyíregyházán — most kezd kibontakozni a több lépcsős lakáshoz jutás feltételrendszere. Erőfeszítéseket tettünk megyénkben az ifjúság művelődése, szabadidős és sporttevékenysége fejlesztéséért — hangzott el egy másik megállapítás, alátámasztva azzal, hogy napjainkban 244 tanácsi, 6 szak- szervezeti és üzemi művelődési intézmény teremt viszonylag elfogadható körülményeket a kultúra közvetítésére. Jól működő ifjúsági parkja van a megyének, ugyanakkor nincs Szabolcs-Szatmárban egyetlen szeszmentes szórakozóhely sem. Aztán tovább: kedvezően változtak a sportélet tárgyi feltételei, ám a tömegsportra továbbra is a kampányszerűség a jellemző. A pártszervek és -szervezetek az utóbbi időszakban rendszeresen foglalkoztak ifjúságpolitikai kérdésekkel és nagyobb figyelmet fordítottak a KISZ pártirányítására. Hiányosság, hogy még mindig kevés a párt- alapszervezetekben az ifjúság nevelésével kapcsolatos pártmegbízatás, s hogy továbbra is alacsony a párttagfelvétel a 25 éven aluliak körében. összességében eredményesen dolgozik megyénkben a KISZ — állapította meg a megyei pártbizottság — az elmúlt időszakban több mint 400 új alapszervezet alakult. Fokozódott a KISZ kezdeményező készsége egyes társadalmi gondok megoldásában; tény viszont, hogy a KISZ tömegpolitikai nevelőmunkáját nem mindig az igényeknek megfelelően végezték. Értékelte a megyei párt- bizottság a társadalmi szervezetek tevékenységét a fiatalok nevelésében, majd áttekintette az 1971-ben megszületett ifjúsági törvény megyebeli végrehajtását. Ennek során felhívta a figyelmet arra. hogy bár kialakult az ifjúsági parlamentek rendszere, de az' utóbbi időben ezek az események veszítettek jelentőségükből. Elismeréssel illette a testület azt a munkát, amit a fiatalok politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapításában, állóképességük növelésében a fegyveres erők és testületek fejtettek ki az utóbbi években. E megállapítások alapján rögzítette a megyei pártbizottság az ifjúságpolitika legfontosabb teendőit megyénkben. Hangsúlyozta ennek során: alapvető követelmény, hogy bizalommal közelítsünk a fiatalokhoz, megoldandó problémáikhoz. Az eszmei-politikai nevelőmunka jobb ösz- szehangolására van szükség. Jobban kell támaszkodni a fiatalokra és igényelni részvételüket a megyei pártértekezleten elhatározott feladatok megvalósításában. A konkrét feladatok között rögzítette a pártbizottság: javítani kell a továbbtanulás lehetőségét, a fiatalok munkába állását, minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a fiatal házasok lakáshoz jutását. Az oktatáspolitika terén nagyobb figyelmet szükséges fordítani a közösségi nevelésre, az ön- kormányzat fejlesztésére. Javítani szükséges mindenütt az ifjúsági klubok személyi és tárgyi feltételeit; indokolt, hogy még nagyobb lendületet kapjon a sportélet, az ifjúsági turizmus és a természetjárás. A pártszervek és alapszervezetek irányító, szervező és ellenőrző munkája legyen tudatosabb,* rendszeresebb. A KISZ fő feladata változatlanul az, hogy hirdesse és képviselje a párt politikáját, védje a fiatalok sajátos érdekeit és aktívabban vegyen részt a párt utánpótlásának nevelésében. A társadalmi és tömegszervezetek teremtsenek megfelelő cselekvési módokat a különböző korú és érdeklődésű fiataloknak. KIVÁLÓ PEDAGÓGUS kitüntetést kapott: Konczili Sándor igazgató (3. számú általános iskola, Mátészalka), Szerdi Gábor tanár, (általános iskola, Domb- rád). Szél Imréné tanító (általános iskola, Nyírbogát), Balogh Artúrné tanár (kisegítő iskola és nevelőotthon Nyíregyháza), Biró Ferencné vezető óvónő (napközi otthonos óvoda Jánkmajtis), Sohajda Sándorné tanár (111-es számú ipari szakmunkásképző intézet Kisvárda), Szalga Zoltán vezető szakfelügyelő (18-as számú általános iskola Nyíregyhá- za-Oros), Oláh Márta tanár (általános iskola Nyírtass), Varjasi János szakoktató (110-es számú ipari szakmunkásképző intézet Nyíregyháza). SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT kitüntetésben részesült: Balogh Frigyes tanár (Bessenyei György Gimnázium Kisvárda), Szabó Béláné kollégiumi nevelő (Baross László Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Mátészalka), Balogh József tanácselnök (Öfehértó). KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntetést kapott: Agárdi Tibor Nyíregyháza, özv. Ács Andorné Nyíregyháza, Balázs Sándorné Gem- zse, Balogh Györgyné Csenger, Balogh Gyuláné Opályi, Balogh Istvánné Nyíregyháza, Balogh László Tiszavasvári, Baracsi Gá- borné Tiszavasvári, Barta István Rozsály, Battyányi Ferencné Ti- szabezdéd, Bálint Lászlóné Nyíregyháza, Bánházi Jánosné Bal- kány, Báthory József Mátészalka, Békési Elemér Nyíregyháza, Bihari Zoltánná Rozsály, Biró Miklósné Tiszalök, Bodőcs Ernáméi Baktalórántháza, Böjti Istvánné Mátészalka, Borók Istvánné Nyíregyháza, Bódi Zoltánná Záhony, Budaházy Zoltánná Ti- szadob, Buhalla Istvánné Nyíregyháza, Bulyáki Jenőné ököri- tófülpös, Csáki József Nyíregyháza, Cseke András Nyíregyháza, Cserháti Sándor Tiszalök, dr. Cservenyák Lászlóné Nyíregyháza, Csiki Sándor Nyíregyháza, Csikós Lászlóné Tiszalök, Csisztu László Gávavencsellő, Csizmadia Zoltánná Nagykálló, Csoba Istvánné Nyírkáta, Csorna Jánosné Petneháza, Dani Jánosné Baktalórántháza, Decsi Teréz Nyíregyháza, Dienes Sándorné Szamosszeg, Dráviczki Sándorné Nyírtelek, Dudás Jánosné Nyírkárász, Együdné Szőke Zsuzsa Nyírbátor, Elek Emilné Nyíregyháza, Enyedi Sándorné Nagykálló, Erdős Jenőné Mátészalka, Fazekas sándorné Nyíregyháza, Fábián Béláné Fehérgyarmat, Fejérvári Ferencné Nyíregyháza, Fekete Lajos Nyíregyháza, Felföldi Ferenc Szamosszeg, Filetóth István Nyíregyháza, Fogarasi Jánosné Tlszadada, Földes! Jánosné Nyíregyháza, Fullajtár Jánosné Nyírbátor, Fü- löp József Baktalórántháza, Gál Menyhért Mátészalka, Gál Miklósné Nyíregyháza, Gáva Béla Nyíregyháza, Gila Gáborné Kisvárda, Gregor Jánosné Ibrány, Biró Miklósné Mátészalka, Gulyás Mihály Nagycserkesz, Gye- ne András Gacsály, Hajnal Ká- rolyné Demecser, Halász And- rásné Nyíregyháza, Harakály Lászlóné Kisvárda, Harcsa Ferencné Nyírbátor, Hargitai La- josné Nyíregyháza, Harsány! Béláné Kisvárda, Hatházi Béla Nyírbátor, Havasi Miklósné Ber- kesz, Herczeg János Ramocsaháza, Herczegné Varga Klára Kisvárda, Horváth Judit Nyíregyháza, Horváth Lászlóné Ura, Horváth Zoltánná Mátészalka, Huszár Benedekné Tyúkod, Husz- ti Irén Mátészalka, özv. Imre Rubenné Gávavencsellő, Islai Sándor Nyíregyháza, Jaezkó Pál- né Nyíregyháza, Jeles László Nyíregyháza, Joó Sándorné Baktalórántháza, Juha Pál Nyíregyháza, Juhász Ferencné Tiszadob, Juhász Györgyné Petneháza, Juhász Imréné Mátészalka, Juhász Istvánné Pátroha, Juhász Ferencné Kisvárda, Juhász Tiborné Tuzsér, Kaczur Tiborné Nyir- mada, Kalán Ferencné Baktalórántháza, Karmanóczki János Nyíregyháza, Kálmándi Zoltánná Mátészalka, Kállai János Nyíregyháza, Káposztási Albertné Nyírbátor, dr. Kárpáti Imre Nyíregyháza, Kelemen Jenőné Cé- génydányád, Kemény Tiborné Levelek, dr. Kéner Istvánné Ló- nya, Király Józsefné Kállósem- jén, Kiss Gáborné Nyírtura, Kiss Gézáné Vaja, Kiss Jánosné Nyíregyháza, Kiss Jenő Mátészalka, Kiss Lászlóné Nagykálló, Kiss Zoltán Nyírvasvári, Kocsis Bar- náné Nyírkáta, Konczili Vendel Mátészalka, Kondás Jánosné Apagy, Kovács Gabriella Fehér- gyarmat, Kovács Györgyné Csa- roda, Kovács Istvánné Nyíregyháza, Kovács Lászlóné Nyírbátor, Kovács Miklósné Géberjén, Kovács Sándor Kisar, dr. Kováts Lajosné Tiszadob, Kozma Istvánné Öpályi, Kozma Istvánné Ti- szabercel, Kósa Jenőné Nábrád, Kunságiné Figula Erzsébet Nyírbátor, Lakatos László Nyíregyháza, Lengyel László Berkesz, Lengyel Lászlóné Apagy. dr. Lévai Ferencné Nyíregyháza. Lu- cza Károlyné Demecser. Ludván János Viarsánygyüre, Magyar Istvánná Tisza telek, Makay Béla Túristvándi. Makay István Kisvárda. Makay Tiborné Kölese, Marton Kálmánná Záhony, dr. Mező Zsigmondné Nyírbogdány, Miku Jánosné Tornyospálca, Mészáros Józsefné Gyulaháza. Mis- ley Attila Mátészalka, Mokánsz- ki Jánosné Nyíregyháza. Molnár Elememé Fehérgyarmat. Molnár Istvánné Nyíregyháza. Molnár János Tiszadob, Molnár Sándorné Tornyospálca, Molnár Zoltánná Nyíregyháza. Nadzon Gusz- távné Nyíregyháza, Nagy Erzsébet Tiszatelek. Nagy Éva Nyíregyháza, Nagy Istvánné Nyírbogdány, Nagy János Ibrány, Cs. Nagy Gyula Tiszavasvári. Nagy Imréné Ramoesaháza, Nagy Já, nosné Nyíregyháza, Nagy Mihály Búj, Nagy Zoltán Vasmegyer, Nagy Zoltánná Nyíregyháza, Nagy Zoltánná Gávavencsellő, Nábrádi Lajosné Nagyecsed, No- vák Lászlóné Nyírtura. Nyilas Kálmánná Tiszavasvári, Nyitrai Lászlóné Nyírbátor. Nyitrai Pál- né Érpatak, Ölti Sándorné Nyíregyháza, Orosz Mihály Opályi, Papik Imréné Kisvárda. Papik Péterné Nyíregyháza, Papp Jánosné Nyírbátor, Papp sándorné Mátészalka, Patai Ferenc Mátészalka, Pettendi Zoltánná Nyíregyháza, Petrus Erzsébet Tiszavasvári, Péter Lászlóné Nyíregyháza. Pintye Gábor Császló, Po- litovszky Pálma Fehérgyarmat. Pók Józsefné Nyíregyháza. Pécsi Tamásné Berkesz. Puskás Lajosné Nyíregyháza. Puskás Lászlóné Levelek. Radócz Józsefné Gesz- teréd, Rácz Pálné Kisvárda, Rémes Zoltán Nyíregyháza, Reményi Julianna Nyíregyháza, Rudda Mihályné Vásárosnamény, Sajtos Istvánné Mándok, Sarkady Gábor Szatmárc9eke, Sasi Csaba Tiszavasvári. Sápi Andrásné Baktalórántháza. Sápi Jánosné Nyírbátor. Sárközi Zoltán Mátészalka. Sáros! Attila Berkesz. Sárréti Mihály Nyírcsászári. Se- reghy Ervin Nyíregyháza. Sillye Lászlóné Mátészalka. Simon La- joisné Váimosatya, Somogyi Józsefné Tlszadada, Sovány Pálné Vásárosnamény, dr. Szabolcs Gyuláné Nyíregyháza, Szabolcsi Györgyné Ojfehértó, Szabó Károlyné Tiszavasvári, Szabó Ti- bomé Fehérgyarmat, Szatur Ferenc Nagyecsed, Szeiler Jánosné Nyíregyháza. Szemán Józsefné Tiszaberoel, Szerviczky Istvánné Nyírbogát. Széles Jenő Fehér- gyarmat, Széplaki Sándorné Nyíregyháza, Szilágyi Jánosné Mátészalka. Szilvássi Andrásné Nyíregyháza, Szombathy Jánosné Nyíregyháza, Szőke Lajosné Nyíregyháza, Sztáray Károly Demecser, Szucsányi Istvánné Nyír- béltek. Szűcs Jánosné Kisvárda. Teremy József Demecser. Tímárt István Tiszavasvári. Timkó István Tiszaszalka, dr. Tisza Józsefné Nyírmada, Tóth Albert Nyírbátor, Tóth Gézáné Kótaj. Tóth Gyula Nyírbátor. Tóth Jánosné Kisvárda. Ujj Jánosné Vásárosnamény. Vadioskó Jánosné Nyírszőlős, Valent Sándorné Nyíregyháza, Varga Gusztávné Mérk, Váradi Istvánné Nyíregyháza, Veisz János Nyíregyháza, Veress Lászlóné Nyíregyháza, Veress Sándorné Nyíregyháza- Oros, Villányi Gézáné Pap, Vin- cze Sándorné Tiszakerecseny. Viraszkó Istvánné Nyíregyháza. Vojtovics István Üjfehértó. Volf Györgyné Rakamaz, Wächter Gáspár Tarpa, Zelenyánszki Andrásné Nyíregyháza. Zákány Gézáné Tiszavasvári. Zombori Zoltánné Nyíregyháza-Nyírszőlős. Zsóka László Vámosatya. A BELKERESKEDELMI MINISZTER KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntetésben részesítette dr. Hajnal Attilánét, a nyíregyházi kereskedelmi és vendéglátóipari szakközép- és szakmunkásképző iskola tanárát és Hernádi Bé- lánét, a 2-es iskola előadóját. „Szocialista Kultúráért” kitüntetést kapott Trembeczky Miklós, a gávavencsellő! általános iskola igazgatóhelyettese. „Ifjúsági Érdemérem” kitüntetésben részesült a KISZ KB részéről dr. Hock Miklósné, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola gárdájából „Kiváló Munkáért” kitüntetést kapott: dr. Csorba Sándor, dr. Nagy Mihály, dr. Orosz Béla, dr. Pásztor istván és dr. Szilágyi Miklós. A Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapta: Bors Sarolta, Ferencz Béláné. Juhász Józsefné és Kapcsos Sándorné. Kiváló Üttörrővezető lett Boroska Miklósné és dr. Simon Istvánné. A Főiskola Érdemes Dolgozója díjat kapta: Bagdyné dr. Szabó Erika, dr. Balogh Béla András és Fekete Mátyás. A pedagógusnap alkalmából kitüntetési ünnepséget rendeztek a Munkásőrség Országos Parancsnokságán. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Dobos György nyíregyházi munkásőr. Pedagógusnap alkalmából Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést kapott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsától Molnár István a Baktalóránt- házi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet iskolaszövetkezetének tanárelnöke. A kitüntetést tegnap Budapesten, a SZÖVOSZ székházában vette át Szilvasán Páltól, a SZÖVOSZ elnökhelyettesétől. „Véletlen egybeesés"? A futballhuligán robotképe Kik a futballhuligánok? Ezt a kérdést ma mindenki fölteszi Nagy-Britanniában és más országokban is, sőt Angliában már egyetemi kutatások keresnek választ rá. Timothy O’Brien, a prestoni egyetem szociológiai tanszékének előadója mondja: „Kutatásaim kezdetén azt gondoltam, hogy a futballhuligánok csak a fiatal munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek, a munkásosztály legszegényebb rétegének tagjai közül kerülnek ki. Kitűnt azonban: a huligánok középosztálybeliek és idősebbek, jó harmincasok is lehetnek”. A tanulmányok készítői különbséget tesznek azok között a huligánok között, akik kizárólag a rendbontás szándékával mennek ki a mérkőzésre, és azok között a „valódi” szurkolók között, akiket elsősorban a játék izgat, de alkalomadtán cselekvőén „belesodródnak” az erőszakcselekményekbe. Eric Dunning, a leicesteri egyetem szakértője megrajzolta a tipikus futballhuligán robotképét. „Húsz-harminc éves, nem öltözik a klubszínek maskarájába, ruházata mértéktartó, hogy föl ne keltse a rendőrség érdeklődését. Külön utazik, sohasem együtt a valódi szurkolókkal. Mindazonáltal szervezett bandákban tevékenykedik”. E figurák mögött sorakoznak fel látszólag minden tekintetben „kifogástalan” fiatal fiúk — amint ez egy múlt heti angliai bírósági tárgyaláson kiderült, ahol a Cambridge csapatának 25 szurkolója kapott börtönbüntetést, példásnak szánt ítélet keretében. A bírósági terem hallgatósága, a családtagok alig akarták felismerni gyermekeikben, e jól fésült, nyakkendős fiatalemberekben azokat, akik nemrég még üvegcserepekkel akarták elvágni a rivális csapat szurkolóinak torkát. A banda főnökét, egy takarítót, akit társai „tábornoknak” becéznek,,öt évre ítélték. Ha a futballhuligánoknak egyáltalán vannak politikai érzelmeik, a kutatások szerint ezek a két szélsőjobb- oldali brit párt, a Nemzeti Front és a Brit Nemzeti Párt nézeteihez állnak közel. E két párt aktivistáit már többször érte vád, hogy szerepük van a mérkőzések körüli erőszakos cselekményekben. A brüsszeli események után a liverpooli klub elnöke, John Smith kifejezetten a Nemzeti Frontot tette felelőssé a Heysel stadionban bekövetkezett tragédiáért. A Nemzeti Frontban cáfolják az összefüggést, „véletlen egybeesésről” beszélnek — mármint a mozgalomban és a futballhuliganizmusban egyaránt részt vevők egy részének „véletlen” személyi egybeeséséről —, de ez nem nyugtatja meg a kedélyeket. Igaz, a brit szociológusok is hozzáteszik: a nacionalista, soviniszta szélsőjobboldal tevékenysége önmagában nem magyaráz meg mindent. J V. 1*
