Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-01 / 127. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. június 1. /---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Á megyei pártbizottság megtárgyalta Nagyobb bizalmat ifjúságunknak Kitüntetett pedagógusok Az alábbiakban közöljük a pedagógusnap alkal­mából kitüntetettek névsorát. Az ifjúság társadalmi helyzetéről, a párt ezzel kapcsolatos feladatairól Szabolcs-Szatmárban a megyei pártbizottság leg­utóbbi ülésén többek kö­zött megállapította: Ifjúságunk helyzete alap­vetően összefügg azokkal, a nagy jelentőségű társa­dalmi, gazdasági változá­sokkal, amelyek az elmúlt két évtizedben a megye fej­lődését jellemezték. Sok te­kintetben — közös mun­kánk eredményeként — kedvezőbbé váltak az élet­feltételek, ugyanakkor több területen nem tudtunk fel­zárkózni az országos szín­vonalhoz, sőt újabb feszült­ségek keletkeztek. A fejlő­déssel együtt járó társadal­mi feszültségek közvetve vagy közvetlenül kedvezőt­lenül érintik az ifjúságot. Megyénk ifjúságának életvitele, társadalmi, poli­tikai cselekvőképessége alapvetően kedvező. Fiatal­ságunk többsége elkötele­zett szocialista rendszerünk iránt, vállalja a reá háru­ló feladatokat a munkában, a tanulásban, részese ered­ményeinknek. Különös jelentősége van mindennek Szabolcs-Szat­márban, ahol az állandó népesség közel fele, a la­kónépesség csaknem 43 százaléka\30 éven aluli,, as ifjúságpolitikai • szempont­ból megkülönböztetett fi­gyelmet érdemlő 14—26 évesek száma pedig eléri a százezret. Jelenleg a dolgozó fiata­lok 77 százaléka fizikai foglalkozású (72 ezer fő), akik jelentős erőt képvi­selnek a termelésben, a műszaki fejlesztésben, az újítómozgalomban. Érezhe­tően nőtt az ifjúmunkások politikai és szakmai mű­veltsége: napjainkban e réteg 63 százaléka szak­munkás, akik között egyre több az érettségizett. Tény viszont, hogy az ifjúmun­kások jelentős része falun él és vállalja a bejárás na­ponkénti nehézségeit. Több mint 18 ezer fiatal dolgozik megyénk mezőgaz­daságában. A melléküzem- ági tevékenység fejlődése, a kereseti lehetőségek bővü­lése nyomán egyre nő a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma, amihez kedvező feltételt teremt, hogy a falvakban is javul­nak az életkörülmények. Gond ugyanakkor, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok egy része még a nyolc osztályt sem végezte el. A nagyarányú fejlődés ellenére a fiatal értelmiség száma napjainkban még je­lentősen elmarad az orszá­gos átlagtól és szinte vala­mennyi területen hiányok tapasztalhatók. Kedvezőt­lenül motiválja helyzetüket, hogy több helyütt nem a szakképzettségüknek, fel- készültségüknek megfelelő módon foglalkoztatják. A fiatal pedagógusok közérzetét alapvetően tár­sadalmi megbecsülésük ha­tározza meg, s az hogy az utóbbi időben nálunk is tapasztalható e pálya presz­tízsének csökkenése. A megyei pártbizottság áttekintette a középfokú oktatási intézményekben tanuló több mint 21 ezer diák élet- és munkakörül­ményeit: a nevelésükben k^ ' * jelentkező ellentmondáso­kat; a család és az iskola kapcsolatát. Megállapítot­ta, a kétségkívüli eredmé­nyek mellett nem megfelelő a munkára nevelés, nem élményszerű a munka meg­szerettetése. A KISZ szer­vezettsége igen magas a megye két felsőfokú okta­tási intézményében — ahol közel másfél ezer megyei fiatal tanul, s ahol a hall­gatók több mint fele fizi­kai dolgozó gyermeke. A feszítő gondok között behatóan elemezték az ön­álló életkezdés feltételrend­szerét; azt, hogy az utóbbi időben nőtt a megyében a veszélyeztetett környezet­ben élő gyermekek és fia­talok száma; hogy például a gyermek- és ifjúkori bű­nözés másfél évtized alatt megduplázódott. A testület a körültekintőbb nevelésre, a család szerepének erősí­tésére hívta fel a figyelmet. Az új feszültségek között említették: az általános is­kolát elvégzettek közül sok tanulót helyhiány miatt kénytelenek elutasítani to­vábbtanulásnál. A demog­ráfiai hullám csúcsán ez még tovább fokozódik — az ilyen fiatalok száma el­éri a 3—4 ezer főt — amely csaknem 70 középiskolai tanteremfejlesztést igé­nyelne. Hasonlóan súlyos társadalmi gond, hogy a megyében évente 6500 munkaképes korú fiatal fe­jezi be iskolai tanulmánya­it, s jó részüknek megyén belül nem tudunk munka­helyet biztosítani. (Különö­sen Vásárosnamény, Fehér- gyarmat és Nyírbátor kör­nyékében) ... Elmaradnak az országos átlagtól Sza­bolcs-Szatmárban pálya­kezdők bér- és jövedelmi viszonyai. Bár az elosztott lakások több mint felét fiatal há­zasok kapják, s a községek­ben épülő lakásokhoz is adnak ma már szociálpoli­tikai kedvezményt, az ott­honteremtés gondjai ná­lunk sem kisebbek, mint az országban általában, ígéretes, hogy a tanácsok három évre szóló tervet dolgoztak ki az alacsony jövedelmű, lakással nem rendelkező, kettőnél több- gyermekes családok, a fia­tal házasok lakáshoz jutá­sa feltételeinek javítására. Ezek ellenére a jelenlegi feltételek nem teszik lehe­tővé, hogy az ifjúság egy jelentős része belátható időn belül önálló lakáshoz jusson. Városainkban — főleg Nyíregyházán — most kezd kibontakozni a több lépcsős lakáshoz jutás fel­tételrendszere. Erőfeszítéseket tettünk megyénkben az ifjúság művelődése, szabadidős és sporttevékenysége fejlesz­téséért — hangzott el egy másik megállapítás, alátá­masztva azzal, hogy napja­inkban 244 tanácsi, 6 szak- szervezeti és üzemi műve­lődési intézmény teremt vi­szonylag elfogadható kö­rülményeket a kultúra köz­vetítésére. Jól működő if­júsági parkja van a me­gyének, ugyanakkor nincs Szabolcs-Szatmárban egyetlen szeszmentes szóra­kozóhely sem. Aztán to­vább: kedvezően változtak a sportélet tárgyi feltételei, ám a tömegsportra tovább­ra is a kampányszerűség a jellemző. A pártszervek és -szerve­zetek az utóbbi időszakban rendszeresen foglalkoztak ifjúságpolitikai kérdésekkel és nagyobb figyelmet fordí­tottak a KISZ pártirányí­tására. Hiányosság, hogy még mindig kevés a párt- alapszervezetekben az ifjú­ság nevelésével kapcsola­tos pártmegbízatás, s hogy továbbra is alacsony a párt­tagfelvétel a 25 éven alu­liak körében. összességében eredmé­nyesen dolgozik megyénk­ben a KISZ — állapította meg a megyei pártbizott­ság — az elmúlt időszak­ban több mint 400 új alap­szervezet alakult. Fokozó­dott a KISZ kezdeményező készsége egyes társadalmi gondok megoldásában; tény viszont, hogy a KISZ tö­megpolitikai nevelőmunká­ját nem mindig az igé­nyeknek megfelelően vé­gezték. Értékelte a megyei párt- bizottság a társadalmi szer­vezetek tevékenységét a fiatalok nevelésében, majd áttekintette az 1971-ben megszületett ifjúsági tör­vény megyebeli végrehajtá­sát. Ennek során felhívta a figyelmet arra. hogy bár kialakult az ifjúsági parla­mentek rendszere, de az' utóbbi időben ezek az ese­mények veszítettek jelentő­ségükből. Elismeréssel il­lette a testület azt a mun­kát, amit a fiatalok politi­kai, szakmai és általános műveltségének gyarapítá­sában, állóképességük nö­velésében a fegyveres erők és testületek fejtettek ki az utóbbi években. E megállapítások alapján rögzítette a megyei pártbi­zottság az ifjúságpolitika legfontosabb teendőit me­gyénkben. Hangsúlyozta ennek során: alapvető kö­vetelmény, hogy bizalom­mal közelítsünk a fiatalok­hoz, megoldandó problé­máikhoz. Az eszmei-politi­kai nevelőmunka jobb ösz- szehangolására van szük­ség. Jobban kell támasz­kodni a fiatalokra és igé­nyelni részvételüket a me­gyei pártértekezleten elha­tározott feladatok megvaló­sításában. A konkrét fela­datok között rögzítette a pártbizottság: javítani kell a továbbtanulás lehetősé­gét, a fiatalok munkába ál­lását, minden rendelkezés­re álló eszközzel segíteni a fiatal házasok lakáshoz ju­tását. Az oktatáspolitika te­rén nagyobb figyelmet szükséges fordítani a kö­zösségi nevelésre, az ön- kormányzat fejlesztésére. Javítani szükséges minde­nütt az ifjúsági klubok sze­mélyi és tárgyi feltételeit; indokolt, hogy még na­gyobb lendületet kapjon a sportélet, az ifjúsági turiz­mus és a természetjárás. A pártszervek és alapszerve­zetek irányító, szervező és ellenőrző munkája legyen tudatosabb,* rendszeresebb. A KISZ fő feladata válto­zatlanul az, hogy hirdesse és képviselje a párt poli­tikáját, védje a fiatalok sajátos érdekeit és aktí­vabban vegyen részt a párt utánpótlásának neve­lésében. A társadalmi és tömegszervezetek teremtse­nek megfelelő cselekvési módokat a különböző korú és érdeklődésű fiataloknak. KIVÁLÓ PEDAGÓGUS kitün­tetést kapott: Konczili Sándor igazgató (3. számú általános is­kola, Mátészalka), Szerdi Gábor tanár, (általános iskola, Domb- rád). Szél Imréné tanító (általá­nos iskola, Nyírbogát), Balogh Artúrné tanár (kisegítő iskola és nevelőotthon Nyíregyháza), Biró Ferencné vezető óvónő (napkö­zi otthonos óvoda Jánkmajtis), Sohajda Sándorné tanár (111-es számú ipari szakmunkásképző intézet Kisvárda), Szalga Zoltán vezető szakfelügyelő (18-as szá­mú általános iskola Nyíregyhá- za-Oros), Oláh Márta tanár (ál­talános iskola Nyírtass), Varjasi János szakoktató (110-es számú ipari szakmunkásképző intézet Nyíregyháza). SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT kitüntetésben részesült: Balogh Frigyes tanár (Bessenyei György Gimnázium Kisvárda), Szabó Béláné kollégiumi nevelő (Ba­ross László Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet Mátészal­ka), Balogh József tanácselnök (Öfehértó). KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitünte­tést kapott: Agárdi Tibor Nyír­egyháza, özv. Ács Andorné Nyír­egyháza, Balázs Sándorné Gem- zse, Balogh Györgyné Csenger, Balogh Gyuláné Opályi, Balogh Istvánné Nyíregyháza, Balogh László Tiszavasvári, Baracsi Gá- borné Tiszavasvári, Barta István Rozsály, Battyányi Ferencné Ti- szabezdéd, Bálint Lászlóné Nyír­egyháza, Bánházi Jánosné Bal- kány, Báthory József Mátészal­ka, Békési Elemér Nyíregyháza, Bihari Zoltánná Rozsály, Biró Miklósné Tiszalök, Bodőcs Erná­méi Baktalórántháza, Böjti Ist­vánné Mátészalka, Borók István­né Nyíregyháza, Bódi Zoltánná Záhony, Budaházy Zoltánná Ti- szadob, Buhalla Istvánné Nyír­egyháza, Bulyáki Jenőné ököri- tófülpös, Csáki József Nyír­egyháza, Cseke András Nyíregy­háza, Cserháti Sándor Tiszalök, dr. Cservenyák Lászlóné Nyír­egyháza, Csiki Sándor Nyíregy­háza, Csikós Lászlóné Tiszalök, Csisztu László Gávavencsellő, Csizmadia Zoltánná Nagykálló, Csoba Istvánné Nyírkáta, Csorna Jánosné Petneháza, Dani János­né Baktalórántháza, Decsi Teréz Nyíregyháza, Dienes Sándorné Szamosszeg, Dráviczki Sándorné Nyírtelek, Dudás Jánosné Nyír­kárász, Együdné Szőke Zsuzsa Nyírbátor, Elek Emilné Nyíregy­háza, Enyedi Sándorné Nagy­kálló, Erdős Jenőné Mátészal­ka, Fazekas sándorné Nyíregy­háza, Fábián Béláné Fehérgyar­mat, Fejérvári Ferencné Nyír­egyháza, Fekete Lajos Nyíregy­háza, Felföldi Ferenc Szamos­szeg, Filetóth István Nyíregyhá­za, Fogarasi Jánosné Tlszadada, Földes! Jánosné Nyíregyháza, Fullajtár Jánosné Nyírbátor, Fü- löp József Baktalórántháza, Gál Menyhért Mátészalka, Gál Mik­lósné Nyíregyháza, Gáva Béla Nyíregyháza, Gila Gáborné Kis­várda, Gregor Jánosné Ibrány, Biró Miklósné Mátészalka, Gu­lyás Mihály Nagycserkesz, Gye- ne András Gacsály, Hajnal Ká- rolyné Demecser, Halász And- rásné Nyíregyháza, Harakály Lászlóné Kisvárda, Harcsa Fe­rencné Nyírbátor, Hargitai La- josné Nyíregyháza, Harsány! Béláné Kisvárda, Hatházi Béla Nyírbátor, Havasi Miklósné Ber- kesz, Herczeg János Ramocsa­háza, Herczegné Varga Klára Kisvárda, Horváth Judit Nyír­egyháza, Horváth Lászlóné Ura, Horváth Zoltánná Mátészalka, Huszár Benedekné Tyúkod, Husz- ti Irén Mátészalka, özv. Imre Rubenné Gávavencsellő, Islai Sándor Nyíregyháza, Jaezkó Pál- né Nyíregyháza, Jeles László Nyíregyháza, Joó Sándorné Bak­talórántháza, Juha Pál Nyíregy­háza, Juhász Ferencné Tiszadob, Juhász Györgyné Petneháza, Ju­hász Imréné Mátészalka, Juhász Istvánné Pátroha, Juhász Fe­rencné Kisvárda, Juhász Tiborné Tuzsér, Kaczur Tiborné Nyir- mada, Kalán Ferencné Bakta­lórántháza, Karmanóczki János Nyíregyháza, Kálmándi Zoltánná Mátészalka, Kállai János Nyír­egyháza, Káposztási Albertné Nyírbátor, dr. Kárpáti Imre Nyír­egyháza, Kelemen Jenőné Cé- génydányád, Kemény Tiborné Levelek, dr. Kéner Istvánné Ló- nya, Király Józsefné Kállósem- jén, Kiss Gáborné Nyírtura, Kiss Gézáné Vaja, Kiss Jánosné Nyír­egyháza, Kiss Jenő Mátészalka, Kiss Lászlóné Nagykálló, Kiss Zoltán Nyírvasvári, Kocsis Bar- náné Nyírkáta, Konczili Vendel Mátészalka, Kondás Jánosné Apagy, Kovács Gabriella Fehér- gyarmat, Kovács Györgyné Csa- roda, Kovács Istvánné Nyíregy­háza, Kovács Lászlóné Nyírbátor, Kovács Miklósné Géberjén, Ko­vács Sándor Kisar, dr. Kováts Lajosné Tiszadob, Kozma István­né Öpályi, Kozma Istvánné Ti- szabercel, Kósa Jenőné Nábrád, Kunságiné Figula Erzsébet Nyírbátor, Lakatos László Nyír­egyháza, Lengyel László Berkesz, Lengyel Lászlóné Apagy. dr. Lé­vai Ferencné Nyíregyháza. Lu- cza Károlyné Demecser. Ludván János Viarsánygyüre, Magyar Istvánná Tisza telek, Makay Bé­la Túristvándi. Makay István Kisvárda. Makay Tiborné Kölese, Marton Kálmánná Záhony, dr. Mező Zsigmondné Nyírbogdány, Miku Jánosné Tornyospálca, Mé­száros Józsefné Gyulaháza. Mis- ley Attila Mátészalka, Mokánsz- ki Jánosné Nyíregyháza. Molnár Elememé Fehérgyarmat. Molnár Istvánné Nyíregyháza. Molnár János Tiszadob, Molnár Sándor­né Tornyospálca, Molnár Zoltán­ná Nyíregyháza. Nadzon Gusz- távné Nyíregyháza, Nagy Erzsé­bet Tiszatelek. Nagy Éva Nyír­egyháza, Nagy Istvánné Nyír­bogdány, Nagy János Ibrány, Cs. Nagy Gyula Tiszavasvári. Nagy Imréné Ramoesaháza, Nagy Já, nosné Nyíregyháza, Nagy Mihály Búj, Nagy Zoltán Vasmegyer, Nagy Zoltánná Nyíregyháza, Nagy Zoltánná Gávavencsellő, Nábrádi Lajosné Nagyecsed, No- vák Lászlóné Nyírtura. Nyilas Kálmánná Tiszavasvári, Nyitrai Lászlóné Nyírbátor. Nyitrai Pál- né Érpatak, Ölti Sándorné Nyír­egyháza, Orosz Mihály Opályi, Papik Imréné Kisvárda. Papik Péterné Nyíregyháza, Papp Já­nosné Nyírbátor, Papp sándorné Mátészalka, Patai Ferenc Máté­szalka, Pettendi Zoltánná Nyír­egyháza, Petrus Erzsébet Tisza­vasvári, Péter Lászlóné Nyíregy­háza. Pintye Gábor Császló, Po- litovszky Pálma Fehérgyarmat. Pók Józsefné Nyíregyháza. Pécsi Tamásné Berkesz. Puskás Lajos­né Nyíregyháza. Puskás Lászlóné Levelek. Radócz Józsefné Gesz- teréd, Rácz Pálné Kisvárda, Ré­mes Zoltán Nyíregyháza, Remé­nyi Julianna Nyíregyháza, Rudda Mihályné Vásárosnamény, Sajtos Istvánné Mándok, Sarkady Gá­bor Szatmárc9eke, Sasi Csaba Tiszavasvári. Sápi Andrásné Baktalórántháza. Sápi Jánosné Nyírbátor. Sárközi Zoltán Máté­szalka. Sáros! Attila Berkesz. Sárréti Mihály Nyírcsászári. Se- reghy Ervin Nyíregyháza. Sillye Lászlóné Mátészalka. Simon La- joisné Váimosatya, Somogyi Jó­zsefné Tlszadada, Sovány Pálné Vásárosnamény, dr. Szabolcs Gyuláné Nyíregyháza, Szabolcsi Györgyné Ojfehértó, Szabó Ká­rolyné Tiszavasvári, Szabó Ti- bomé Fehérgyarmat, Szatur Fe­renc Nagyecsed, Szeiler Jánosné Nyíregyháza. Szemán Józsefné Tiszaberoel, Szerviczky Istvánné Nyírbogát. Széles Jenő Fehér- gyarmat, Széplaki Sándorné Nyíregyháza, Szilágyi Jánosné Mátészalka. Szilvássi Andrásné Nyíregyháza, Szombathy Jánosné Nyíregyháza, Szőke Lajosné Nyíregyháza, Sztáray Károly De­mecser, Szucsányi Istvánné Nyír- béltek. Szűcs Jánosné Kisvárda. Teremy József Demecser. Tímá­rt István Tiszavasvári. Timkó István Tiszaszalka, dr. Tisza Jó­zsefné Nyírmada, Tóth Albert Nyírbátor, Tóth Gézáné Kótaj. Tóth Gyula Nyírbátor. Tóth Já­nosné Kisvárda. Ujj Jánosné Vásárosnamény. Vadioskó János­né Nyírszőlős, Valent Sándorné Nyíregyháza, Varga Gusztávné Mérk, Váradi Istvánné Nyíregy­háza, Veisz János Nyíregyháza, Veress Lászlóné Nyíregyháza, Veress Sándorné Nyíregyháza- Oros, Villányi Gézáné Pap, Vin- cze Sándorné Tiszakerecseny. Viraszkó Istvánné Nyíregyháza. Vojtovics István Üjfehértó. Volf Györgyné Rakamaz, Wächter Gáspár Tarpa, Zelenyánszki Andrásné Nyíregyháza. Zákány Gézáné Tiszavasvári. Zombori Zoltánné Nyíregyháza-Nyírsző­lős. Zsóka László Vámosatya. A BELKERESKEDELMI MI­NISZTER KIVÁLÓ MUNKÁÉRT kitüntetésben részesítette dr. Hajnal Attilánét, a nyíregyházi kereskedelmi és vendéglátóipari szakközép- és szakmunkásképző iskola tanárát és Hernádi Bé- lánét, a 2-es iskola előadóját. „Szocialista Kultúráért” kitün­tetést kapott Trembeczky Mik­lós, a gávavencsellő! általános iskola igazgatóhelyettese. „Ifjú­sági Érdemérem” kitüntetésben részesült a KISZ KB részéről dr. Hock Miklósné, a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola gárdájából „Kiváló Munkáért” kitüntetést kapott: dr. Csorba Sándor, dr. Nagy Mihály, dr. Orosz Béla, dr. Pásztor istván és dr. Szilágyi Miklós. A Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapta: Bors Sarolta, Ferencz Béláné. Juhász Józsefné és Kapcsos Sán­dorné. Kiváló Üttörrővezető lett Boroska Miklósné és dr. Simon Istvánné. A Főiskola Érdemes Dolgozója díjat kapta: Bagdyné dr. Szabó Erika, dr. Balogh Bé­la András és Fekete Mátyás. A pedagógusnap alkalmából ki­tüntetési ünnepséget rendeztek a Munkásőrség Országos Parancs­nokságán. Kiváló Munkáért ki­tüntetést kapott Dobos György nyíregyházi munkásőr. Pedagógusnap alkalmából Ki­váló Szövetkezeti Munkáért ki­tüntetést kapott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsá­tól Molnár István a Baktalóránt- házi Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet iskolaszövet­kezetének tanárelnöke. A ki­tüntetést tegnap Budapesten, a SZÖVOSZ székházában vette át Szilvasán Páltól, a SZÖVOSZ el­nökhelyettesétől. „Véletlen egybeesés"? A futballhuligán robotképe Kik a futballhuligánok? Ezt a kérdést ma mindenki fölteszi Nagy-Britanniában és más országokban is, sőt Angliában már egyetemi kutatások keresnek vá­laszt rá. Timothy O’Brien, a prestoni egyetem szoci­ológiai tanszékének előadó­ja mondja: „Kutatásaim kezdetén azt gondoltam, hogy a futballhuligánok csak a fiatal munkanélkü­liek, a hátrányos helyzetű­ek, a munkásosztály legsze­gényebb rétegének tagjai közül kerülnek ki. Kitűnt azonban: a huligánok kö­zéposztálybeliek és időseb­bek, jó harmincasok is le­hetnek”. A tanulmányok készítői különbséget tesznek azok között a huligánok között, akik kizárólag a rendbon­tás szándékával mennek ki a mérkőzésre, és azok kö­zött a „valódi” szurkolók között, akiket elsősorban a játék izgat, de alkalomad­tán cselekvőén „belesodród­nak” az erőszakcselekmé­nyekbe. Eric Dunning, a leicesteri egyetem szakértője megraj­zolta a tipikus futballhuli­gán robotképét. „Húsz-har­minc éves, nem öltözik a klubszínek maskarájába, ruházata mértéktartó, hogy föl ne keltse a rendőrség érdeklődését. Külön utazik, sohasem együtt a valódi szurkolókkal. Mindazonál­tal szervezett bandákban tevékenykedik”. E figurák mögött sorakoznak fel lát­szólag minden tekintetben „kifogástalan” fiatal fiúk — amint ez egy múlt heti angliai bírósági tárgyaláson kiderült, ahol a Cambridge csapatának 25 szurkolója kapott börtönbüntetést, példásnak szánt ítélet kere­tében. A bírósági terem hallgatósága, a családtagok alig akarták felismerni gyermekeikben, e jól fésült, nyakkendős fiatalemberek­ben azokat, akik nemrég még üvegcserepekkel akar­ták elvágni a rivális csapat szurkolóinak torkát. A ban­da főnökét, egy takarítót, akit társai „tábornoknak” becéznek,,öt évre ítélték. Ha a futballhuligánoknak egyáltalán vannak politikai érzelmeik, a kutatások sze­rint ezek a két szélsőjobb- oldali brit párt, a Nemzeti Front és a Brit Nemzeti Párt nézeteihez állnak kö­zel. E két párt aktivistáit már többször érte vád, hogy szerepük van a mérkőzések körüli erőszakos cselekmé­nyekben. A brüsszeli ese­mények után a liverpooli klub elnöke, John Smith kifejezetten a Nemzeti Frontot tette felelőssé a Heysel stadionban bekövet­kezett tragédiáért. A Nem­zeti Frontban cáfolják az összefüggést, „véletlen egy­beesésről” beszélnek — mármint a mozgalomban és a futballhuliganizmusban egyaránt részt vevők egy részének „véletlen” szemé­lyi egybeeséséről —, de ez nem nyugtatja meg a kedé­lyeket. Igaz, a brit szocio­lógusok is hozzáteszik: a nacionalista, soviniszta szélsőjobboldal tevékenysé­ge önmagában nem magya­ráz meg mindent. J V. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom