Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-28 / 150. szám
AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XLII. évfolyam, 150. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. június 28., péntek Kádár János és Willy Brandt találkozója Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön délután a Központi Bizottság székházéban fogadta Willy Brandtot, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Szocialista Internacionálé elnökét. A szívélyes, baráti légkörű Kádár János és Willy Brandt. találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, mindenekelőtt az emberiség létét fenyegető veszélyek elhárításának, a fegyverkezési verseny folytatódása és további kiszélesedése megakadályozásának, a feszültség és bizalmatlanság mérséklésének lehetőségeiről. Egybehangzóan állást foglaltak a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezése, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd folytatása, a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés bővítése, a fejlődő országok gondjainak közös erőfeszítésekkel történő enyhítése mellett. Nagyra értékelték a tíz esztendővel ezelőtt aláírt Helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások, a helsinki folyamatba illeszkedő összeurópai találkozók jelentőségét a nemzetközi helyzet kedvezőtlen folyamatainak ellensúlyozásában. Kádár János és Willy Brandt a kelet—nyugati párbeszéd szempontjából is hasz(Folytatás a 4. oldalon) ülésezett a szakszervezetek «gyei taaácsíaak elnöksége Snciálpolitika a mmkabelyekei A segélyezés, s a lakásépítési támogatás a két legismertebb módja a szociális gondoskodásnak, melyre a hatodik ötéves terv időszakában nagy figyelmet fordítottak a megyei gazdálkodó egységek. A szakszervezetek mindenütt törekedtek az igények és lehetőségek egyeztetésére, reális szociális tervek készítésére, a döntéseknél a dolgozók bevonására. Legtöbb helyen kiemelt szerepet kapott a munkavédelmi feladatok között a nehéz fizikai munkák gépesítése, a kézi anyagmozgatás megszüntetése. Jelentős intézkedéseket hoztak a munkahelyi légszennyeződés, vagy például a zajszint csökkentésére. Az üzemi zaj csökkentésében sajnos csak rész- eredmények születtek a rendkívül magas költségek, illetve számos gyáregységünk alacsony műszaki színvonala miatt. Bár jelentős _ környezetvédelmi beruházások valósultak meg a tervidőszakban, ezen a téren mégis csak kis mértékben történt előrelépés. Megoldatlan a szennyezett ipari hulladék tárolása. Sokat javult ez idő alatt az üzemegészségügyi ellátás. Megyénk 21 vállalatánál dolgozik főállású üzemorvos, a többi egységben pedig mellékállású üzemorvosok tevékenykednek. A gyógyító, megelőző munkán túl részt vállalnak az egészségügyi felvilágosítás feladataiból, de részt vesznek az egészséges munkafeltételek megteremtésében is. Semmelweis-ünnepség Mátészalkáé Semmelweis Ignác, az anyák megmentője születésének 167. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak június 27-én Mátészalkán. Az eseményen részt vett többek között Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. — Semmelweis Ignác munkássága a mia orvosának is példaadó lehet — hangsúlyozta ünnepi megemlékezésében dr. Kormos Miklós, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szenvezete központi vezetőségének titkára. — A baktériumokról még nem tudott, de fáradhatatlan kísérletezéseinek eredményeként legyőzte a kor legnagyobb szülészeti problémáját, a gyermekágyi lázat. Szocialista egészségügyünk is hasznosítja az anyák megmentő- jénak tanait. Az elmúlt négy évtized hatalmas fejlődést hozott a megye egészségügyi ellátásában is. Igaz, hogy a 10 ezer lakosra jutó 15,5 orvos még ma is az utolsó helyet jelenti a megyék közt, de 1960-ban ez a szám még 6,6 volt. A tanácsok lakást augusztus 1-én bevezetésre kerülő gyermekgondozási díj révén további haladást várunk a legifjabbak egészségi állapotának alakításában. Ezt követően kitüntetéseket nyújtottak át az egészségügyben hosszú ideje áldozatosan tevékenykedőknek. (Névsorukat lapunk 5. oldalán közöljük.) és támogatást adnak a fiatal orvosok, gyógyszerészek letelepedéséhez. Kiépült a mozgó szakorvosi szolgálat, amelynek révén az ellátatlan területeken élők is képzett szakorvosi ellátásban részesülhetnek. Számottevő eredményeket mutathatunk fel az anya- és csecsemővédelem, a terhesgondozás és a védőnői munka terén. Az Megkezdődött Nyíregyházán a XXIV. közgazdász-vándorgyűlés A közgazdász-vándorgyűlés elnöksége. Varga Gyula üdvözli a megjelenteket. Tegnap délután Nyíregyházán, a Krúdy moziban nyitották meg a XXIV. közgazdász-vándorgyűlés háromnapos rendezvényeit. Megnyitójában a rendezők, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a TIT köz- gazdasági választmánya és megyei szervezeteik nevében Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét. Az elnökségben foglaltak helyet a párt-, a gazdasági és a társadalmi szervek közismert személyiségei, szaktekintélyei, Szabolcs-Szatmár megye, valamint Nyíregyháza vezetői. A vendéglátó Szabolcs-Szatmár nevében Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a vándorgyűlés mintegy nyolcszáz résztvevőjét. Elmondta, hogy a nehéz helyzetből indult országrészben nagy erőfeszítéseket tettek a fejlődés érdekében. Ma is sok szempontból meghatározó a foglalkoztatás kényszere, a kevés ipari munka- alkalom, ami miatt sokan ingáznak, mások véglegesen elhagyják a megyét. Mindez szóba került legutóbb a Minisztertanács előtt is, ahol a megyéről tárgyaltak. A változtatáshoz továhbra is jelentős ipartelepítés szükséges a szatmár-beregi részeken. Fontos a termelőszövetkezetekben a gazdálkodás megszilárdítása, jövedelmezőbbé tétele. Ezzel összefügg a kistelepülések népesség- megtartó erejének növelése. A pártkongresz- szus és a megyei pártértekezlet alapján kidolgozták azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek a megye fejlődését szolgálják. Ebiben segítséget nyújt a közgazdasági gondolkodás elterjesztése, amihez a vándorgyűlés nekünk közvetlenül is támogatást ad. Maróthy László: Maróthy László referátumát mondja. A közgazdász-vándorgyűlés fő témája a növekedés és feltételei a VII. ötéves tervidőszakban. A fő referátumot Maróthy László tartotta, aki elmondta, hogy a téma- választás valós társadalmi igényből fakad, a növekedés pártunk és kormányunk gazdaságpolitikájának központi kérdése. Itt nem a termék- mennyiség növelésére keil gondolni, hanem a gazdaság jövedelemtermelő képességének erősítésére, .hogy minél több jusson a belső felhasználásra, az életszínvonal javítására. A magyar népgazdaság tűt van a világgazdasági átrendeződés legnehezebb szakaszán. Az új fejlődési pályára való átállítás — amelyet 1979-ben kezdtünk, meg — a VII. ötéves tervben is sorsdöntő jelentőségű. Az ország korábbi fejlődését a nagy átalakulások, az extenzív források felhasználása jellemezte. Tavaly a nemzeti jövedelmünk a harminc évvel ezelőttihez képest ötszörösére emelkedett, az ipar termelése kilencszeres lett, miközben a keresők létszáma csak 1,2-szeresére nőtt, az állóeszközök négy és félszeresre gyarapodtak. Azonban a szép eredmények mellett új feszültségek halmozódtak fel, amelyek feloldása a mosNövelnünk kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét tani nemzedék feladata. így az egy lakosra jutó bruttó hazai termékben az európai országok utolsó harmadában vagyunk. Ez is hozzájárult a nemzetközi árrobbanás mellett a cserearányok romlásához, amelynek mértéke 1970 —83 között elérte a 26 százalékot. Egyre kevesebbet tudtunk beruházásokra fordítani, azokat nem mindig legeredményesebben használtuk fel. A növekedésnek nem alakult ki valóságos hatékonyságon alapuló módja, a gazdaságtalan termelés jelentős erőforrásokat köt le. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a VII. ötéves tervben az elosztási arányok korábbi módosítása már nem járható út, a fogyasztás visszafogása próbára tenné a társadalom tűrőképességét, a beruházások szűkítése növelné lemaradásunkat a fejlett technikát alkalmazókhoz képest. Ezért el kell érni, hogy a szükséges termelési többlet a jövőben a hatékonyság javulásából származzék, lényegesen növeljük a gazdaság jövedelemtermelő képességét. A növekedés külső feltételeit elemezve az előadó rámutatott, hogy a tőkés gazdasági rendszer monopolista és protekcionista törekvései nem kedveznek, mint ahogy fokozott helytállást követel a nemzetközi erőegyensúly fenntartása is. A szocialista országokra biztonsággal alapozhatunk, a KGST meghatározó a gazdaság stabilizációja és dinamizálása szempontjából. A növekedés nagy forrása az integráció továbbfejlesztése. Kereskedelmi kapcsolatainkban alapvető célunk, hogy exportbevételeink fedezetet nyújtsanak a szükséges importhoz, a behozatal mind nagyobb hányadát fejlett technikai eszközök tegyék ki. A növekedést befolyásolja az energiafelhasználás. A korszerű technika alkalmazásával el kell érni, hogy a termelés egyszázalékos bővüléséhez csak 0,4 százalékos energianövekedés járuljon. A következő ötéves tervben legfontosabb céljainkat több variációban dolgozták ki. (Folytatás a 4. oldalon) A vándorgyűlés résztvevői.
