Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-27 / 149. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. június 27. BODAKAJTORBÓL JELENTJÜK „Gyere meggyet” kislány szedjük a Természetvédelmi tábor gyermekeknek Nem biztos, hogy a leges­legszorgalmasabbak kerül­nek lencsevégre — Dankó Judit és Kovács Mariann, a Vasvári gimnázium diákjai is mosolyognak a feltétele­zésen — de mire sikerült ki­jutni a meggyesbe, már csak őket találtam a létrán — ez mindenesetre kétségtelen szorgalmukat jelzi. A mun­kaidő legvégén tartottak az­nap a bodakajtori Kállai Éva építőtábor lakói, már várta őket — némi buszo­zás után — az ebéd. Haszon, szórakozás Egy-két kilométerrel odébb, a térképen nem is szereplő Bodakajtorban pedig, az egyik faházban már össze­állították a délutáni prog­ramot. Szilágyi Dénesné tá­borvezető és stábja: Szeren­csi Edit Ibrányból, Joó Zol­tánná Nyíregyházáról, a nyírbátori Kopasz Csabáné, s a férfiak, akik kint a föl­deken felügyelik, segítik a táborozókat, mindent meg­tesznek, hogy ne csak hasz­nosan, de szórakoztatóan is teljen az idő. Megérdemlik valamennyi­en, s ezt Balogh József, az állami gazdaság párttitkára is megerősíti, hiszen nagyon jól dolgoznak. (Arról nem ő tehet, hogy majdnem meg­hiúsult a helyszíni találko­zás, fényképkészítés, mert ott az a furcsa szokás dívik, hogy ilyen esetben is igaz­gatói engedélyt kell kér­ni. Jó sokára kaptam meg telefonon a helyettestől, de a meggyes urának az is ke­vés volt, neki írásbeli enge­délyre lett volna szüksége a fák alatt...) Már a tereprendezés folyt odakint, a napi teljesítmény elszámolása, hurcolták a te­li ládákat, a létrákat, szedő­edényeket vissza a diákok, közben elmondták a napi­rendjüket : Lányok a meggyesben. — Fél ötkor kelünk, hat­kor kezdődik a munka, fél egyre végzünk. Ebéd után a legjobb brigádok beutaz­hatnak Székesfehérvárra, nézelődni egy kicsit. Nagyüzem a sportpályán Nem unatkoznak a tábor­ban maradók sem. Teljes a nagyüzem a sportpályákon, komoly bajnokság zajlik — mindkét nem részére — fo­ciban, kosár- és kézilabdá­ban. Valamilyen más prog­ram a többi napra is jut, fő­leg, ha kegyesek az égiek. Mai dalos, parodista, diszkós szórakoztatja a négyszáz szabolcs-szatmári középis­kolást, vagy éppen valami­lyen hangulatos vetélke­dőt rendeznek. Az esős időt is leginkább azért sajnálják, mert elrontotta a vasárnapi kirándulást: Velencei-tavi fürdés helyett veszprémi bő­rig ázás lett a dologból. A munkát is hátráltatja ez az idő, de eddig még nincsen lemaradásuk, bepótolták a A tárgyalóteremből Ha nemi erőszakról hal­lunk, legtöbbször valamiféle brutális támadásra gondo­lunk, ahol a legenyhéb eset­ben is elcsattan egy-két pofon, de nem ritkán ennél jóval súlyosabb cselekmé­nyek is megelőzik a kicsikart aktust. Ezúttal azonban egy olyan jogi párbeszéd követ­kezik, amiből kiderül, hogy nem feltétlenül csak vereke­dés, vagy megfélemlítés je­lentheti az erőszakot. Egy sajnos megtörtént eset mu­tatja meg, miként is lehetsé­ges ez. A huszonnyolc éves nyír­egyházi Kovács László ügyében nem volt sok dolga a bíróságnak azzal, hogy a vádlott megjelenjen a tár­gyaláson. Az alkalmi mun­kás, elvált, hatgyermekes apa ugyanis éppen börtön- büntetését töltötte kiskorú veszélyeztetése és könnyű testi sértés miatt. Egy éve történt az eset. Kovács egy este megismer­kedett a nyíregyházi állomá­son egy lánnyal, aki vidéken lakik, s hamarosan elcsalta magával a Kállai Éva utcá­ba, szomszédja lakására. Bár beszélgetésükből egyér­telműen kiderült, hogy a lány nemhogy 14 éves nin­csen, de még a tizet is alig töltötte be, Kovácsot ez ke­véssé zavarta. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos kislányt az éjszaka folyamán háromszor is magáévá tette. Mivel gyermekkorú / sértett esetén bármiféle közösülés, legyen az a másik fél teljes beleegyezésével zajló is, erő­szakosnak minősül (hiszen ilyen korban még nem iga­zán ura akaratának az em­ber), Kovácsnak ezért a bűncselekményért kellett, fe­lelnie a bíróság előtt. A Nyíregyházi Városi Bí­róság dr. Bodnár Zsolt ta­nácsa Kovács Lászlót erősza­kos közösülés bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért — jogerősen — két és fél év szabadságvesztésre ítélte. kényszerből kihagyott időt. Sőt! — Tudod milyen vacak ér­zés kiállni a tábor elé? — ecseteli a rosszul dolgozók sanyarú sorsát az egyik lány. Ügy tűnik tehát, hatásos a pedagógusoknak ez az öt­lete, mert az első heti tábor­átlag száznegyven százalék körül van. — Csak nem gondolja, hogy kitolunk magunkkal ? — kérdez vissza Balogh Jó­zsef, amikor azt firtatom, nem az alacsony norma-e az oka a kitűnő teljesít­ménynek. Házi dicsőséglista Lássuk a rögtönzött, és ko­rántsem teljes házi dicső­séglistát! Bíró Emeséék a fehérgyarmati Zalkából, Vá- sárosnaményból Földvári Csaba brigádja, Nagy Ma­rianna és Lelesz László csa­pata a nagykállói Korányi­ból, a Kossuth gimnázium­ból Bencze Ágnesek, az egyéni rangelső pedig vi­tathatatlanul Bába Attila (Kossuth), akivel — ha csak kilenc ládával szed — , már elégedetlenek. Egy ládába körülbelül tíz kiló meggy fér, a norma 33 kiló... (Minden­esetre egy fogadást elvesz­tettem volna: Attila nem fa­lusi gyerek, Nyíregyházán lakik.) Kedves szülők, nevelők, itthoniak, nincs okuk izgul­ni az építősök miatt. Kitű­nően érzik magukat, nem véletlenül szól többször a dal: „Gyere kislány, szed­jük a meggyet”. „Csak ne kéne ilyen korán kelni, meg a kaja lenne jobb!” — rá­adásul munkájukkal, visel­kedésükkel az itteniek jó hí­rét keltik a Duna másik ol­dalán. (papp) ff Ki hinné, hogy ízletes te­át lehet főzni csalánból, men­tából, hársfavirágból, bodza- virágból, hogy a hagyomá­nyos kamilláról, csipkebogyó­ról ne is beszéljünk? Nem csak a tea, hanem a termé­szet titkainak nyomába sze­gődhetnek azok a gyerekek, akik részt vesznek a termé­szetvédelmi expedíciós kuta­tótábor munkájában június 30 és július 10. között. A ri- csiikai erdő immár évek óta gazdag lehetőséget kínál a tomyospáloai úttörőknek, hogy a környezetvédelem, a növények, az állatok szoká­sait, életmódját megfigyel­jék és amibe érdemes, bele­avatkozzanak. J únius 30-án, vasárnap gyülekeznek és alakítják ki a szokásos táborrendet. Itt természetesen nem őrsök ás rajok, hanem a biológiából kölcsönzött kifejezéssel élve törzsek alakulnak, amelynek irányítója a törzsfőnök. A tábor programjában a gyere­kek gyalogtúrát szerveznek a Hubertus vadászlak romjai­hoz. A mintegy 120 éves parkmaradvány ökológiai vizsgálatát végzik el. Többek közt készítenek fénycsapdát a rovarok életének tanulmá­nyozására. Lesz régészeti ex­pedíció a Zugh nevű, az 1400-as években a tatárbetö­rések miatt elpusztult tele­pülés maradványaihoz. Egy másik csoport ásatásokat vé­gez az Orgonásban. A vizet sem hagyják ki az élővilág jelenségeinek megis­meréséből. Komplex vizsgá­latokat terveznek az ókenézi Holt-Tisza-ágban. Akik ér­deklődnek a madarak iránt, fakultatív program kereté­ben odúkat készíthetnek. A gyerekek felkeresik a szat- már-beregi tájvédelmi kör­zet védett területeit és a táj műemlékeit. Rendeznek kör­nyezet- és természetvédelmi akadályversenyt a törzsek között, majd a „focifalat” el­nevezésű verseny örökrang­adóját, a „Lappantyusrófoló”, a „Bendőbődítő”, a „Lázcsil­lapító gumicsizmatalp”, a „Büszke” címet viselő csapa­tok között rendezik meg. Egy másik gyalogtúrát az ősnyíreshez indítanak. Meg­nézik a homokdomb növényi vegetációját. S ami izgalmat tartogat, ez a bátorságpróba: az éjszaka hangjait figyelik meg a késő esti túra alkal­mával. Az északi erdőterüle­teken ritka madárfészkeket derítenek fel a pajtások, pél­dául megkeresik a holló, az egerészölyv, a szalakóta, a meggyvágó, a harkály fész­keit. A gyerekek értékelik az expedíciós kutatótábor mun­kájának eredményét, naplót írnak, rendszerezik élményei­ket. Az évek óta megrende­zésre kerülő táborozást ez alkalommal is Agárdy Sán­dor pedagógus irányítja. (t. k.) Gyufával iát szik a gyermek Tűztragédiák, milliós Örök nyomát viseli a tűz pusztításának a megyénkben sok ember. Az idén is hihe­tetlenül sokszor kellett a tűzoltókat hívni a lángok megfékezéséhez. Az év első öt hónapjában hárman meg­haltak, heten pedig megsé­rülték. A múlt éviben is ki­ugróan sokan szenvedtek tragédiát a tűz miatt: a 18 felnőtt mellett egy kisgyer­mek vesztette életét, sérülés­sel végződött 42 felnőtt és két gyermek tűzesete. A lakóházakban januártól május végéig kevesebb kár keletkezett, mint 1984-lben — ez bizonyára a fokozott ás szigorúbb ellenőrzésnek is az eredménye. Míg tavaly az említett időszak alatt 230 tűzeset történt a lakásokban, s a keletkezett kár értéke el­érte a 3,39 millió forintot, ad­dig az idén az első öt hó­Szabadidöpark—társadalmi munkával Kisvárdán a 4. sz. Általá­nos Iskola udvarán szaibad- időpark épül társadalmi mun­kában. A tanév folyamán Szántó Lászlóné úttörő-csa­patvezető szervezésében az iskola tanulói hulladékgyűj­tésiben vettek részt, melynek bevételét a parkhoz szüksé­ges felszerelések, anyag vá­sárláséra fordították. A vas- és gépipari szövetkezet Tán­csics Mihály szocialista bri­gádjának tagjai társadalmi munkában — Kassai László brigádvezető, valamint Tar­kanyi László részlegvezető irányításával — elkészítették a hat pingpongasztalt és a négy sakkasztalt. Az asztalok leáliiitására az SZMK társa­dalmi munkát szervezett. Az anyagérték mintegy 50 ezer forint, melyhez közel 100 ezer forint értékű társadal­mi munka járul. A munkát tovább folytatva még az év folyamán elkészül, szintén társadalmi összefogással egy mini közlekedési park. (vincze) Épül a szabadidős park. napban a 197 lakástűz 2,5 millió forintos anyagi kárt hozott. A nyári szünet kezdetén ismét érdemes a száraz, de szomorú statisztikával fi­gyelmeztetni a gyermekek által, rendszerint gondatlan­ságból okozott tüzekre. Ta­valy az első öt hónap 54 ilyen ügyet hozott, összesen 535 ezer forint vált a lán­gok martalékává, az idén a gyermekjáték miatt keletke­zett felényi tűz (25 eset) is 530 ezer forintos kárral vég­ződött. Sok gyermek nyaral falun, s bizony nem ismerik azokat a veszélyeket, ame­lyek bármely percben tragé­diát tartogathatnak a fele­lőtlenül játszadozónak. A gyúlékony anyagok megis­mertetése, a széna-, a szal­makazal, az erdőben gyúj­tott tűz veszélye minden csa­ládban az egyik legfontosabb nyári „tantárgynak” kellene lennie. A mezőgazdasági épületek és a termény is veszélyezte­tett ágazat. Elektromos áram gyakran okoz tüzet, Sényőn kétszázezer, a nyíregyházi Béke Tsz-ben 220 ezer fo­rint volt a becsült kár. Nyír­bátorban, a Váradi-tagtoan egy juhakol égett le, negyed­millió forintos kárt állapí­tottak meg. A múlt évben 686 tüzet rögzít a statisztika, s igen nagy az anyagi kár értéke, 24 millió forint, amely 8 mil­lión felüli összeggel haladja meg az 1983-iban bekövetke­zett károkat. 1985 első öt hó­napjában a 297 tűzeset 5 millió 796 ezer forinttal ká­rosította meg a népgazdasá­got és a lakosokat. Gondo­sabb munkavégzéssel és va­gyonvédelemmel bizonyára csökkenteni lehetne a tüzek pusztítását. Ötletek lapokból SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI HÍRADÓ Lelkes pedagógusok, ku-ltúr- házvezetők, számítástechnikai szakemberek vezetésével mind több kis közösség szerveződik, amelyeket a számítógép-építés vagy -programozás, a számítás- technikai alapismeretek elsajá­tításának vágya köt össze. Eze­ket a közösségeket pár hónap­ja egy szerény külsejű, de tar­talmas kiadvány igyekszik egy­máshoz közelíteni, az elkülönü­lő társaságok tapasztalatait köz­kinccsé tenni. A Csongrád me­gyei Tanács művelődési köz­pontja által sokszorosított tüzet, a Csongrád megyei Számítás­technikai Híradó beszámolókat közöl az egyes tanfolyamok ta­pasztalatairól. a klubok mun­kájáról, programkészítésről és gépépitésről. Azok a lelkes szak­emberek írják, akik úttörői an­nak a folyamatnak, amelynek segítségével a számítástechnika mindennapi életünkbe integrá'ó- dik. (Csongrád megyei Hírlap) TAKARÉKOSKODNAK Kórházban is lehet takarékos­kodni. Hogy miként? Nos, nem a gyógyszeren, a kezelésen. A ceg­lédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézetben megoldottak saját dolgozóikkal olyan felada­tokat, ame'yek nem kerültek külön kiadásba. A szemétégetés hulladékhőjét hasznosítva a kór­házhoz tartozó területen a kerté­szek fólia alatt primőröket, pa­radicsomot, salátát, paprikát ter­mesztenek, s egy házaspár évi 120 sertést nevel vágásra ugyan csak a kórház élelmezési üze­mének. itt egyébként káposzta és más zöldség tartósításával is foglalkoznak, így kevesebb kon- zervet kell vásárolniuk. Egysze­rűsítették az infúziók gyártását is. Külön nekik készítettek egy­literes üvegeket a félliteresek mellett. Ekként a 0 forintos im­port gumidugóból és a 4 forin­tos kupakból használtak össze­sen 60 ezer forintnyival keveseb­bet. Még néhány érdekesség: bevezették azt is, hogy a fo­gyóanyagokból csak szerződé­ses alapon, nagykereskedelmi áron vásárolnak. A názinyomda dolgozói dossziékat, egyszerű nyomtatványokat, tasakokat ké­szítenek hulladék papírból — ezeket nem kei' megvásárolni. Legújabb tervük: még egy kéz­besítőt alkalmaznak, s a város­ban maguk juttatják célba a le­veleket, az eljáró bére ugyanis kevesebb lesz, mint a megemel­kedett postai díjak összege. (Pest megyei Hírlap) SORHAZAK, HANGSZIGETELT ABLAKOK Napjainkban egyre nagyobb szerephez jut a magánerős la­kásépítés, és nem mindegy, hogy a fészekrakás ezernyi gondját- baját magára vállaló polgár kap-e pénzéért megfelelő meny- nyiségű és minőségű építőanya­got. Ez utóbbit igyekszik segíte­ni a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat a nem kulcs­ra kész építési mód bevezetésé­vel. A lakások panelszerelése néhány napot igényel, s nem ke­rül többe, mint a hagyományos módszer. Ez az építési mód fel­keltette az érdeklődők figyelmét. A tervezők energiatakarékossági okokból hang- és hőszigetelt ab­lakok beépítését javasolják. A költségek gyorsan megtérülnek a fűtés során. Az épitők a Ferrfa-Dufa márkájú hangszige­telt ablakokat időben megkap­ják. A vállalat kidolgozta a ce- rnenttakarékos betongyártást is, a szilárdság csökkenése nélkül. A vízmennyiség és a kavicsszer­kezet helyes megválasztásával egy köbméter betonhoz egy má­zsával kevesebb cementet hasz­nálnak fel. Mindez befolyásolja az építési költségeket. (Petőfi Ncpe) GMK AZ „EMBERISÉGÉRT” Egyre nagyobb súlyt kap nap­jainkban a környezetvédelem. Talán ezért is érdekes, hogy má­jusban egy olyan gmk alakult meg Miskolcon, amely nem a bennünket körülvevő környezet védelmével, hanem környezet- gazdálkodással kíván foglalkoz­ni. Tagjaik között van energia­technikai szakmérnök, geológus, barlangkutató, kertészmérnök, rajzoló, környezetvédelmi szak­mérnök. E sokoldalú gárda a biztosítéka, hogy minden oldal­ról megalapozott szakvéleménye­ket készítsenek a levegő, a vi­zek, a talaj- és zajvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. Ki­emelt feladatuknak tartják a hulladékok elhelyezésével kap­csolatos tanulmánytervek készí­tését is. Foglalkoznak ezenkívül — sok más mellett — tájrende­zéssel, parképítéssel, kőzetek, ásványok csiszolásával, műemlé­ki felmérésekkel és mezőgazda- sági tervezéssel a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a kisállattenyésztés területén. (Észak-Mag var ország) TERRARIUM AZ OSZTÁLYBAN A budapesti Lenhosséik utoai Általános Iskola egyik negyedik emeleti osztályában különös lát­vány fogadja a belépőt. Az ab­lak előtt kisdiákok tolonganak. Nem a sivár háztetőket, hanem az ablakban elhelyezett terrári- um lakóit, a termetes amursik- lókat figyelik. Az első osztályos kis házigazdák nagy szakérte­lemmel magyarázzák idősebb társaiknak az állatok gondozá­sát, a megfigyelt érdekességeket. Az állatok gondozását nagy lel­kesedéssel végzik a gyerekek. Ju­talmuk — a látványon kívül — a kígyók levedlett bőre, amely gyűjteményük féltett kincsei kö­zé tartozik. Vetélkedő „Lappantyusrófoló" Kicsikart légyott

Next

/
Oldalképek
Tartalom