Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-26 / 148. szám

1985. június 26. Kelet-Magyarország 7 Betű szerint Gondolom, újságot nem mondok vele, ezért inkább csak emlékeztetni szeret­nék arra, hogy létezik a munka akadályozásának egy sajátos tormája. Ar­ról van szó, amikor min­denki kizárólag azt csi­nálja, amit előírtak szá­mára. Se többet, se keve­sebbet. Se másként. Kü­lönösebb fantázia - nélkUI is el lehet képzelni, mek­kora kerékkötője lehet a munkának az, aki a sza­bályokat szó szerint ülte­ti át a gyakorlatba, anél­kül, hogy jottányival is gyarapítaná vagy meg­másítaná a számára meg­szabott feladatokat. Az efféle magatartás nemcsak a munkát teszi lehetetlenné (nem vélet­len, hogy a sztrájk egyik formájaként is alkalmaz­zák ...). Mindennapi éle­tünk is elviselhetetlen lenne, ha így viselked­nénk. Ez szerencsére megva­lósíthatatlan, mármint társadalmi méretekben. Az emberek ugyanis a jó­ra épp úgy hajlanak, mint a rosszra, mindkettőnek bajos elejét venni, ha va­laki erősen elszánta ma­gát. De hogy milyen lenne egy ilyen „szabályszerű” világ, sajnos nem elkép­zelhetetlen — embertár­saink tesznek érte, hogy fogalmat alkossunk ró­la ----- Pedig nem követ­nek el semmi törvénybe ütközőt. A közöny, az ér­zéketlenség, az empátia hiánya nem büntetendő. Példának okáért nem lehet felelősségre vonni azt az ügyintézőt, aki nem figyelmeztette új dolgozó­jukat, hogy ha nem áll munkába még aznap, ak­kor egy sor hátránnyal kell majd számolnia. Igaz, a fiatalasszonynak nem ez volt az első mun­kahelye, mégsem kellett volna arra hagyatkozni,' hogy „ő tudja, mit csi­nál”. Nem tudta. És hiá­ba a hozzánk küldött, se­gítséget kérő levél, nem tehetünk semmit, hiszen nem történt szabálytalan­ság. Mindenki tette a dol­gát. De csak azt. Nem lehet elmarasztal­ni azt az orvost sem, aki­ről ezen az oldalon olvas­hatnak. Valóban nem du­kál mentő annak, aki a fogászatra szeretne eljut­ni. Még akkor sem, ha az illető történetesen száz­éves. Ilyen szabály, amely ezt megengedné, valóban nincs. Elismerésünk még­is azoké, akik megszegték az előírást: az asszisztens- nőé, a főorvosé, a szakor­vosé. Minden (legalábbis majdnem minden) rendel­kezés lehetővé teszi a méltányosságot (nem a kiskaput!). Tehát kivételt lehet tenni az arra rá­szorulókkal. Amely kivé­tel azért — mint ismere­tes — a szabályt fogja erősíteni. De nem a betű­jét. A szellemét. Gönczi Mária AUTÓ A PARKBAN Játszótér és park van a Stadion utca 16. sz. ház előtt. Már négyszer figyeltük meg, hogy (általában szombaton) a gyógyszertár felől a járdán át behajt a parkba egy piros, utánfutós Dácia (a rendszámát is feljegyeztük), majd megáll a füvön. A tulajdonos el­intézi ügyeit az épületben, majd folytatja útját, most már a játszótéren keresztül. Végül a járdán át lehajt az úttestre. Az ember esze megáll, amikor látja, hogy mit enged meg magának ez az autótulajdonos! Már a játszótéren sincsenek biztonságban a gyerekek? Sajnos, ez a játszótér egyébként is sok bosszúságot okoz a szülőknek: elhanygolt, tele van üvegcserepek­kel. Kavicsot évek óta nem hordtak ide, hiába kér­jük. A betonból készült pingpongasztalok tönkremen­tek, nem lehet rajtuk játszani. Szeretnénk, ha végre történne valami a gyerekek érdekében. Juhász Istvánné a HNF 6. sz. környezetvédelmi bizottságának tagja Nyíregyháza, Stadion u. 6. sz. HÁZICIPÖ Hónapok óta járom az üz­leteket posztó házicipő után, de hiába. Idős asszony va­gyok, állandóan fájnak a lábaim, és nem tudok a mű­bőr papucsokban menni. Gondolhatna a kereskede­lem miránk is. Ha jön is az üzletekbe kényelmes, nekünk való posztó házipapucs, ci­pő, azt jóformán csak pult alól adják. Falun lakom, nem járhatok be állandóan a vá­rosba, hogy talán sikerül ki­fogni egy ilyen lábbelit. özv. Rogány Istvánné Nagyhalász, Ibrányi u. 52. TISZTASÁGOT A BUSZON Elég gyakran utazom a távolsági járattal Nyíregy­háza—Kálmánháza között. Minket, utasokat sokszor felháborít, hogy a buszok belseje milyen rendetlen. Az ülések porosak, a padlón el­dobálva gyümölcs, papír­zsebkendő és egyéb szemét. Mindez természetesen az utasok lelkén szárad, de ha már néhány ember nem tö­rődik a tisztasággal, akkor ügyeljen jobban a rend be­tartására a busz gazdája. Pár ember hanyagsága miatt nem lehet azzal „büntetni” az utasokat, hogy mindannyi­an ilyen körülmények között utazzanak. Katona Lajosné Felsősima, Hosszúháti út 9. ELKÉSZÜLT AZ ÜT Régi gondja volt a Dankó- bokorban lakó nyolc család­nak, hogy a hozzájuk vezető út szinte járhatatlanná vált ősztől tavaszig. Most végre jó utat kaptunk. A nyírte­leki tanács, a lakásszövetke­zet és a Dózsa Tsz segítségé­vel, valamint az ott élők köz­reműködésével készült el az út. Az elvégzett társadalmi munka értéke eléri a 70 ezer forintot. Köszönet minden­kinek, aki részt vett a közös munkában! Sztaskó Mihály Nyírtelek-Dankó-bokor ÜDÜLŐTELEP A tiszalöki üdülőtelepen szoktam tölteni a nyarat. A környeztet nagyon szép, a horgászoknak valóságos pa­radicsom. Ilyenkor már be­népesül az üdülőtelep fel- nőtekkel, vakációzó gyere­kekkel. Örömünk azért nem teljes. Elkelne itt egy hírla­pot, szórakoztató könyvet, strandcikkeket, játékokat, ajándéknak valót árusító pavilon. Az is jó lenne, ha egy kicsit elegyengetnék az utakat. Az itt üdülők ehhez szívesen hozzájárulnának társadalmi munkájukkal. Egy üdülőtulajdonos Tiszalök, üdülőtelep FÉL KILÓT NEM? Sóstóhegyen, a Nyírség ut­cában akartam kenyeret ven­ni június 13-án. A kisbolt helyett az Áfész mozgókocsi­ja árusított. Az elárusító nő azonban kereken megtagad­ta, hogy fél kiló kenyeret ad­jon, bár a kisboltban erre mindig volt lehetőség. Mi­kor szóvá tettem, hogy miért csak egy kiló kenyeret ad, s hogy a feletteseinél érdek­lődni fogok, szabály-'e ez, sértő megjegyzést tett rám. A panaszkönyv ideadását megtagadta. Annál kevésbé értem a dolgot, mert utánam bejött valaki, akinek szintén csak fél kiló kenyér kellett, és ő kapott is. Ezúton kérdem az illeté­keseket, hogy ha mozgóbolt árusít, akkor valóban nem adhatnak-e egy kiló kenyér­nél kevesebbet, és hogy sza- bad-e a panaszkönyv át­adását megtagadni? Kritóf Ilona Nyíregyháza, Sóstói út 8. f HOL A HAL? A Jósa városban egyetlen halbolt található (a városban se sok van). Mégis bezárták az üzletet, nem tudjuk, mi­ért. Hallottuk, hogy a halá­szati szövetkezet rosszul zár­ta az elmúlt évet, de hát emi­att mégsem kellene lehúzni a rolót ezen a kis üzleten. Számíthatunk-e egyáltalán arra, hogy újra kinyitnak? Fügedi Imre Nyíregyháza EMBERSÉG Századik éves nagyma­mámnak június 6-án megfáj­dult a foga. Édesanyám, aki maga is a 80-hoz közeledik, elment a körzeti orvoshoz. Ilyen esetben ugyanis, te­kintettel a nagymama korá­ra, mentőt szoktak hívni, az hozza-viszi a nagymamát. Sajnos, körzeti orvosunk .szabadságon volt, a helyet­tese pedig kereken megta­gadta, hogy mentőt hívjon. De hát egy taxitól nem le­het elvárni, hogy még fel is vigye a fogászatra, majd le­hozza az emeletről nagyma­mát! Ezért édesanyám ki­ment a fogászatra, és el­mondta az asszisztensnőnek, mi történt. Ö telefonált a fő­orvos úrnak, aki nagyon se­gítőkész volt, és kiküldött a nagymamához egy fogszak­orvost, dr. Winkler Lászlót. Végül ő húzta ki a nagyma­ma fogát. Bárcsak minél több ilyen lelkiismeretes ember dolgozna az egészségügyben! Mindezt azért írtam meg, mert egyedül nevelem gyer­mekemet, fizetésemből nem futja taxira (amit a körzeti orvos helyettese ajánlott), nagyon jólesett tehát az emberi segítőkészségnek ez a három példája. Bakk Anna Nyíregyháza, Garibaldi u. 18. Szerkesztői üzenetek Az illetékesekhez for­dultunk Korbély György nyíregyházi, Simon Fe- rencné tiszadadai, Antal Pálné nyírbélteki, Bíró Sándorné gulácsi, Szabó Gusztáváé tiszaszalkai, Gombos Péter tiszalöki, Kusnyér József né kislétai, Dajka Bertalan berkeszi, Sörös Lászlóné ófehértói, Végső Mihályné nyírvas­vári, Gazi Józsefné nagy­hódos!, Bállá Zoltánná dombrádi, Orehóczki Ist­vánné papi, Szabó Etelka kocsordi, Bakó Józsefné varsánygyürei, Búb ász Fe- rencné mándoki, Hegedűs Mihály nyíregyházi, Csa­tári Ferenc csengerújfalui és Dankó Istvármé ajaki olvasónk ügyében. Levélben válaszoltunk Szabó Gusztáváénak (Ti- szaszalka) és Nagy Antal­nak (Nyírbéltek). Jakab Sándor szamos- szegi lakos panaszát a Debreceni Állattenyésztő Vállalat nyíregyházi állo­mása megvizsgálta. Meg­állapították, hogy levél­írónk jogosan kéri az ál­latok többlettartási költ­ségének kifizetését. Az összeget kiutalták. Berták Györgyné nyír- madai levélírónk ügyé­ben a megyei társadalom­biztosítási igazgatóság in­tézkedett. Tájékoztatták levélírónkat, hogy mun­káltatója helytelenül járt el, amikor nem 100, ha­nem csak 65 százalékos táppénzt fizetett. A kere­sőképtelenség oka ugyan­is üzemi baleset vplt. In­tézkedtek, hogy a külön- bözetet a munkáltató mi­előbb kiutalja. A SZAVICSAV értesí­tette szerkesztőségünket, hogy nyugdíjas dolgozó­juk, Puskás Mátyás toló­kocsijának átalakítását a Zalka Máté és a Kun Bé­la szocialista brigád vál­lalta. A motort már meg­vásárolták, felszerelését a közeljövőben elvégzik. A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósága közölte Tamás Ferenc gégényi la­kossal, hogy panasza jo­gos, bojlerét még a hónap végéig bekapcsolja a vál­lalat kisvárdai kirendelt­sége. Az illetékes válaszol MEGNYÍLT A BOLT Tiszabezdéd vegyesboltját félig lebontották, a megma­radt részben azonban tovább árusítottak. Mi lesz az üzlet sorsa? — tette fel a kérdést a község egyik lakója a kö­zelmúltban. Mivel az áfésznek nincs pénze új üzlet építésére, ezért úgy tervezzük, hogy felújítjuk, átalakítjuk a 41- es számú vegyesboltot. A fel­újítás megkezdésekor még árusítottunk, hogy a lakos­ság minél rövidebb ideig le­gyen kénytelen nélkülözni az üzletet. A levélíró azon vélekedé­se, hogy az épület életveszé­lyes, alaptalan volt, ennek ellenére bezártuk az üzle­tet, amíg a bővítés, korsze­rűsítés befejeződik. A munkával azóta elké­szültünk, a hét elején meg is nyílt a bolt. Most 24 négy­zetméterrel nagyobb eladótér várja a vásárlókat, és új raktár is épült. Községi tanács, Tiszabezdéd KIJAVÍTOTTAK Miért ég? címmel jelent meg a június 12-i Fórumban egy olvasólevél, amelynek feladója azt kifogásolta, hogy hosszú ideje fényes nappal is égnek a lámpák Oroson a Deák és a Rozsnyai utcá­ban. A bejelentés jogos volt. A cikk megjelenését követő na­pon kijavítottuk a hibát, amit a vezetékek összecsa- pódása okozott. * TITÁSZ Nyíregyházi Ü zemigazgatósága Juttatás vissza­követelése; földmegváltás a tsz-ben Bálint István nagykanizsai levélírónk és két testvére 1439 négyzetméter külterületi és 1424 négyzetméter bel­területi földet örökölt. Mindkét területet a vásárosnamé- nyi termelőszövetkezet használja, az örökhagyó ugyanis nyugdíjas tsz-tag volt. A területért a termelőszövetkezet összesen 240 forint megváltási árat akar fizetni. Ezt az összeget az örökösök kevésnek tartják. A tsz a külterületi, zártkerti föld megváltásakor az úgynevezett „kataszteri tiszta jövedelem” (aranykorona- érték) nyolcvanszoros forintösszegét köteles a kívülállók részére megfizetni. A tsz által fizetendő térítésnek tehát nem a megváltandó földterület nagysága az alapja. A kívülállók termelőszövetkezeti használatban lévő belterületi földje megváltás ellenében állami tulajdonba kerül. Az ilyen föld a tsz ingyenes használatában marad, ezért a belterületi föld megváltási árát általában nem a tsz, hanem a tanács fizeti. Ennek összege 1500 négyzet- méterig a kisajátítással járó kártalanítási összeg. A megváltásra kerülő föld után a tsz nem köteles földjáradékot fizetni. Tóth László biri lakos az elmúlt év végén megszün­tette tsz-tagságát. 1985 februárjában viszont még pré­miumban részesült. Ezt követően kérte volt munkáltató­ját, hogy a korábban jegyzett részjegy összegét fizessék vissza. Kérésének a tsz eleget tett, de kilátásba helyezte a már kiutalt prémium levonását, arra hivatkozva, hogy azt tévesen fizették ki. A levélíró azt szeretné tudni, jo­gosan vonja-e le a tsz a már kifizetett prémiumot? A munkáltató a dolgozót a jogalap nélkül, tévesen ki­fizetett munkabér visszafizetésére a kifizetéstől számított 30, illetve a munkaügyi szabályzat külön rendelkezése ese­tén 60 napon belül írásbeli határozattal kötelezheti. Ha tehát a prémium kifizetése és a visszakövetelés között több mint 60 nap telt el, eredményesen kérheti a szövetkezet döntőbizottságától a tsz intézkedésének meg­változtatását. Jakabóczki József geszterédi olvasónk áthelyezéssel vállalt munkát egy termelőszövetkezetben. A munkaszer­ződésben meghatározták az órabérét. A termelőszövetke­zet azonban új bérszabályzata alapján ezt megváltoztatta, és havi alapbért, valamint teljesítménybért állapított meg. A levélírót, aki időközben tsz-tag lett, az új bérezési for­ma hátrányosan érinti. Sérelmezd, hogy a tsz az ő bele­egyezése nélkül módosította a munkaszerződést. A munkaszerződéssel megállapított személyi alapbér valóban csak közös megegyezéssel módosítható. Kivétele­sen azonban egyoldalú módosítás is lehetséges. Ilyen eset az is, amikor az időbért teljesítménybérre változtatják. Az ösztönzés szempontjából ugyanis a teljesítménybér elő­nyösebb az időbérnél. Ezért írja elő a jogszabály, hogy ahol a feltételek megteremthetők, a bérezésnek a teljesít­ményen kell alapulnia. A termelőszövetkezet tehát jogosan járt el. Angyal Andrásné nyírjákói levélíró tsz-tagsági viszo­nya 1985 áprilisában megszűnt Tavaly teljesítette a kö­zösben a részére megállapított munkaórákat. Háztájit még­sem kapott ebben az évben. Azt kérdezi, jogos-e a tsz el­járása? Tagsági viszony megszűnése esetén a vezetőség enge­délyezheti, hogy a háztáji földet a termés betakarításáig használják, illetve, hogy az egykori tag a terményjuttatás arányos részét megkapja. Ez esetben az előző évben tel­jesített munka a háztáji juttatásnak nem feltétele. A ház­táji föld juttatásáról a vezetőség dönthet, tehát engedé­lyezheti, de meg is vonhatja a háztáji használatát. A ve­zetőség döntése ellen nem lehet fellebbezni. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom