Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-25 / 147. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. június 25. JUBILEUMI KONCERT. „Egyesít minket jellem és eszme, fel hát, a tettre fel...” — ezt a szép és kifejező idézetet választották mottóként a Nyíregyházi 4. számú Általános Iskola jubileumi koncertjének meghívójára. Ennek szellemében zajlott a találkozó is vasárnap a Korona termeiben. Kiállítás elevenítette fel az elmúlt tíz esztendő jeles pillanatait, a kezdetektől a világhírig. Szabó Dénes Liszt-díjas karnagy korábbi és mostani tanítványai, az „öregdiákok” és az ifjúsági kórusok koncertje az előadóknak és a hallgatóknak egyaránt emlékezetes élményt nyújtott. (Jávor László felv.) Nagyivók voltak Búcsú Mister Alkoholtól Meddig bírják tartani magukat az ellenséges arc vonal mögött harcoló partizáncsapatok? Lesz-e elég muníciójuk, amíg a reguláris seregek felfejlődnek, és megindul a mindent elsöprő támadás? A szemléltetesen és találóan fogalmazott kérdések a megyei alkoholizmus elleni bizottság legutóbbi ülésén hangzottak el az öngyógyításuk érdekében tömörülő volt alkoholisták klubjairól. Ezek a pótolhatatlan társadalmi csoportok jelentik ma megyénkben is a mértéktelen italfogyasztás elleni küzdelem „partizáncsapatait”, ám ha úgy tetszik, elhangzott a felmentő seregek toborzója. Az év elején ugyanis a Minisztertanács elfogadta az alkoholizmus elleni állami bizottság programját, mely a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítását szolgálja. Ez a terv meghatározza a munkahelyekkel — gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel — szemben támasztott legfontosabb elvárásokat azzal együtt, hogy a mértéktelen italozás visz- szaszorításához a helyi modellt illetve módszereket az egyes vállalatoknak maguknak kell kialakítaniuk. Nő .tehát a munkahelyek felelőssége. A szenvedélybetegségek közül hazánkban az alkohol szedi a legtöbb áldozatot. A szeszes italok fogyasztása az egészségkárosító hatás mellett személyiség és közösségromboló következményei miatt érdemel újfent szélesebb körű figyelmet. A nagyivó, az iszákos ember feldúlja családja nyugalmát, munkahelyén italos állapotban veszélyezteti saját és mások testi épségét. Az italozó magatartás gyakran vezet társadalmilag veszélyes cselekedetekhez. Az alkoholizmus elleni küzdelemben eddig is fontosnak tartották a széles körű összefogást, az erőfeszítések azonban nem hoztak látványos eredményeket. Úgy tűnik, a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorításához szükséges újabb lépések alapos előkészítő munka után tehetők meg. Az okok és okozatok alapos vizsgálata vezethet csak el azokhoz a módszerekhez, melyekkel elérhetők az elsődlegesen kívánt célok: a kulturált ivási szokások kialakítása, az absztinens magatartás társadalmi rangjának emelése. Kanyarodjunk vissza . az alkoholizmus elleni klubok mozgalmához. Szabolcs- Szatmár megyében pillanatnyilag öt ilyen klub létezik, egy kivételével egymásfél esztendeje alakultak. A nagykállói mentálklub a legrégebbi, melyet a kényszer elvonókúrán részt vevők további sorsának figyelemmel kísérésére szerveztek. Ezenkívül Nyíregyházán, a Jósa városban és a KPVDSZ Művelődési Házban, Nyírbátorban és Tisza- vasváriban működik klub. Tagjaik havonta egyszer- kétszer találkoznak. Rendszerint családtagjaikkal együtt jelennek meg a klub- foglalkozásokon, ahol nehézségeik, gondjaik megoldásához az orvosoktól kapnak tanácsokat. Az öngyógyulás igényléséig eljutok, a szenvedélybetegségektől szabadulni igyekvők nem érzik magukat támasz nélkül. Az alkoholizmus legyűrésében e csoportok szerepe igen fontos. A közösség fellépése megakadályozhatja az elvonókúra utáni visszaesést, az összefogás eredmé-' nyeként reménytelennek hitt esetek juthatnak el a teljes gyógyulásig. Ugyanakkor elgondolkoztató, hogy ezek a klubok szinte alig kapnak a helyi tanácsoktól illetve a tagok által érintett munkahelyektől anyagi, erkölcsi támogatást. Pedig ahhoz, hogy a klubok továbbra is fennmaradjanak, a vállalt feladatoknak eleget tehessenek, hogy a tevékeny „partizáncsapatok” kitarthassanak a felmentő seregek érkezéséig, az eddiginél több figyelmet érdemelnek. R. G. ÍZLÉS wzlés dolga: kinek a I papné, kinek a lánya. JIL Ez jutott eszembe, amikor a napokban a Petőfi rádióban a Napközben adását hallgattam. A csecsemők, a kisgyerekek öltözködéséről volt szó. Egy divattervező (kutatóintézet munkatársa) fejtegette, hogyan kell öltöztetni nyáron a gyerekeket. Mint oly sokszor már, most is elhangzott, rétegesen. Akkor van mit levenni róla, ha éppen meleg van. Eddig még rendben is volt a dolog, a meghökkentőbb ezután következett. A divattervezőnő szerint nem esztétikus a gyerekeken a harisnyanadrág. Sőt kimondottan csúnya, amikor még pelenkát hordó kislányokra adják. Szó szerint idézem: „nem keli még ilyen korban nőiesnek lenni”. Ez utóbbival nagyon egyetértek, hiszen gyerek még az a gyerek, de az előbbivel nem. Bízzuk ezt a szülőkre, s mint gyakorló apa, én is tudom, mi a harisnya- nadrág előnye és hátrány^. Két lányom ugyancsak nagy- fogyasztó ebből a ruhaneműből. Amiért tollat ragadtam, ami azóta sem hagy nyugton az, hogy miért ilyesmivel foglalkozik egy kutatóintézet. Sokkal inkább azt kellene kutatniuk tudományos ala-- pon, hol szorítanak a gyerekcipők, miért csak sarok nélküli szandált lehet kapni. Ez is az egészség megóvását szolgálná, nemcsak a harisnyanadrágon való meditálás. Vagy miért rövid a gyerekpólók hossza, netán hol kapható a fültisztító pálcika, miért nem árusítanak nyolcvanas guminadrágot, s minden szülő tudna még hozzátenni valamit. Lehet, túl messzire mentem az említett rádióriporttól, de ilyen hallatán emelkedik a vérnyomás. Ne azt kritizáljuk, amit lehet kapni, a hiánycikkekért ostorozzuk a gyártót és a kereskedelmet. Hátha megunják egyszer és elkezdik gyártani, megrendelni. A harisnyanadrág pedig ízlés dolga, mindenesetre praktikus. Félek, ha továbbra is ez marad a fő téma a kutatóintézet és a divattervező látókörében, akkor egyhamar nem változik meg a gyerekholmik kínálata, ami jelenleg bőven hagy maga mögött kifogásolnivalót. (sípos) FELVÉTELI OSZTÁLY Betegellátás hajnaltól hajnalig — Az ötnapos munkahét bevezetésével először szük- ségmegoldásként a rendelőintézetben indult a munka tíz fekvőhellyel. A személyzetet kórházon belüli átcsoportosítással gyűjtöttük egybe. A felvételi osztályon mindig van gyakorlott belgyógyász és sebész szakorvos, de bármilyen szakorvos hívható konzíliumra, ha arra szükség van. Nem a beteget szállítjuk tehát a különböző osztályokra, hanem a beteghez jön a megfelelő szakember. 1982. január elsején önálló betegfelvételi részleg kezdte meg a munkát a nyíregyházi Jósa András Kórházban. A cél az volt, hogy minden súlyos állapotba kerülő vagy mentős beteg mihamarabb a lehető legmegfelelőbb orvosi ellátásban részesüljön — mondja dr. Vágvölgyi János, a kórház főigazgatója. Jobb feltételek A gyors és szakszerű beteg- ellátáshoz életmentő felszerelések teljes skálája, jó diagnosztikai háttér van. Minden együtt tehát, ami a gyors és szakszerű betegellátáshoz szükséges. Április elejétől az új kórházi szárny átadásával tovább javultak a feltételek. Növelhettük az ágyak számát — jelenleg 17 fekvőhelyünk van —, hat vizsgálóban folyhat a munka. Az ágyak számának növelésével lehetővé vált, hogy a betegek megfigyelésének idejét 48 órára növeljük. Ez idő alatt eldől, hogy hazamehet-e a beteg, vagy itt marad, s ha igen, melyik kórházi osztályra kerül. Nagyon jó dolog, hogy „egy kézben” van az akut betegfelvétel. Ide kerülnek a körzeti örvösök által beutaltak, de a hirtelen rosszullé- tesek is. Kivételt képeznek a szülészet, nőgyógyászat, gyermek és fertőző betegek, s az elmegyógyászati esetek. Rajtuk kívül minden beteg a felvételi osztályra kerül először. Ebiben a helyzetben bőven akad tennivalója az itt dolgozó orvosoknak, nővéreknek. Gyors diagnosztika Dr. Pikó Károly főorvos irányítja és fogja össze a felvételi osztály munkáját. — Nyugaton már régi forma a kórházaikban az úgynevezett sürgősségi betegellátó rész, melynek feladata az I „Tűzellenes“ téeszrészleg | Kisjavítás - helyszínen Egyévi garanciával negyvenezer tűzoltókészülék ellenőrzését, kis- és nagyjavítását végzi el az idén a levelek! Dózsa Termelőszövetkezet nyíregyházi tűzoltókészü- lék-javító részlege. Kádár János egységvezető tájékoztatása szerint az utóbbi években a megyében lévő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, üzemek, vállalatok és különböző intézmények nagy figyelmet fordítanak a tűzvédelemre, de ebben jelentős szerepe van a tűzoltóság megelőző tevékenységének is. A leveleki Dózsa Termelő- szövetkezet tűzoltókószülék- ellenőrző és -javítórészlegének a 250 szerződéses partnere, megrendelője között szép számmal vannak Borsod, Hajdú és Heves megyeiek is. A közületek egy részénél még ma sem ügyelnek kellően a tűzvédelemre. Megtörtént, hogy egy vállalatnál lévő 400 por-, illetve haboltó készülék köziül 300 használhatatlan volt. A Dózsa Termelőszövetkezet 3 műhelykocsival tervszerűen járja a megyéket. A készülékek kisjavítását, ellenőrzését az adott helyszínen, a nagyjavítását pedig a nyíregyházi műhelyében végzi el, s a berendezések szállítását is saját maga oldja meg. A poroltóknak nagyobb a hibalehetőségük mint a haboltóknak, de az áruk is kisebb. Érdemes megjegyezni: ha valahol tűz volt, akkor a tűzoltókészülékeket a javítórészleg szakemberének ellenőrzése nélkül akkor sem szabad a helyére visszatenni, ha az oltóanyagból alig használtak. Az idén a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet tűzoltó- készülék-ellenőrző és -javító részlegénél 14 millió forint árbevételt terveznek. A tevékenység nyereséges. A közelmúltban a tűzoltőfcészülé- kek ellenőrzésével foglalkozó szakemberek Debrecenben megtartott országos tanácskozásán a leveleki tsz ez irányú tevékenységéről többen dicsérően szóltak. (csgy) életmentés, jellemzője pedig a gyors diagnosztika. A kórházunkban bevezetett megoldás ilyen formában egyedülálló az országiban. Minden akut beteg a mi osztályunkra kerül. Ennek a szakmai előnyökön kívül az is haszna, hogy sok kórházi ágyat tudunk megtakarítani. 1984- ben például kb. 80 ágyas osztály munkáját spóroltuk meg. Ez nem kis pénz, ha tudjuk, hogy egy kórházi ápolási nap a belgyógyászaton 3— 400 forint. Jóval nyugodtabb lett az éjszakai munka is a különböző kórházi osztályokon. Munkánkhoz minden feltétel adott. Gondjaink azonban vannak. Nem egyenletes például a napi forgalom. Délután négy óra körül van nálunk a csúcs. A hozzánk beutaltak nagy része szívpanaszokkal érkezik. Különösen megnő a számuk időjárás- változás idején. Sajnálatosan magas az öngyilkosok száma is. Gyakori a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztásából eredő probléma. Éjszakánként 30—40 beteget kell ellátnunk. Ilyen helyzetben talán érthető, ha a betegektől és főleg hozzátartozóiktól több türelmet kérünk. Nem könnyű a helyzetünk, ha például egyik vizsgálóasztalon súlyos szívbeteg, a másikon pedig súlyos mérgezett fekszik! A beteg is segíthet A szakemberek örömmel üdvözölték a felvételi osztály megalakítását. Az itt folyó magas szakmai munkának elsősorban a beteg emberek veszik hasznát. Az orvosok és szakdolgozók dolgát azonban sokszor a felelőtlenség szaporítja. A krónikus (betegek gyakran szegik meg az utasításokat. Cukorbetegek például, akik nem törődnek magukkal, — de ha megtörtént a baj, gyors segítséget várnak az orvostól, alkoholisták, akik elvonókúra után gyógyszerszedés mellett is isznak. Munka pedig akkor is ibőven akad, ha ilyesmivel nem szaporítjuk. A felvételi osztály ugyanis közel 300 ezer ember számára nyújt biztonságot, legyen bár nappal vagy éjszaka. K. E. A lakótelepek jellegzetes polgárai a kulcsos gyerekek, s azokat a kisfiúkat és kislányokat illetik e jelzővel a pedagógusok és az Ifjúság ügyét szívükön viselő felnőttek, akikre szüleik éppen a gyakori és hosszan tartó távoliét miatt az otthon kulcsát rábízzák. A kis fémlap a biztonság kedvéért madzagra fűzve lóg a gyerekek nyakában, akik a szülői felügyelet hiányában társaiknál többet tartózkodnak az utcákon, parkokban. A kulcsos gyerekek szabadsága Irigylésre méltó pajtásaik körében, s a legtöbben nem is gondolják, milyen veszélyes szabadságról van szó. Mert sem az iskola, sem a társadalom figyelme nem képes pótolni a szülői ház alapvető kötelességét, a gyermek helyes irányba való nevelését. A kellő figyelem és erély hiánya szolgáltatott már szomorú következményt: néhány kulcsos gyerek átváltozott álkulcsossá. A 18 éves Szőke Józsefet és a 17 éves K. Zoltánt gépjárműel- lenörzés során fogták el a rendőrök. A fiatalok egy lopott autóban ültek. Miként a tettenérésnél szokás, azonnal házkutatás következett. Az eredmény még a tapasztalt nyomozókat is meg„Három a kislány...11 A tárgyalóteremből ✓* , A I kulcsos gyerekek lepte. Negyvenhat betörés szinte valamennyi keresett tárgya előkerült a két fiú holmijai közül, az okozott 79 ezer forint kárból 72 ezer ily módon megtérült. Jobbára műszaki cikkek voltak, filmvetítők, magnók, lemezjátszók. A képhez tartozik, hogy Szőke József most éppen a negyedik nevelőapánál tart, de egyik sem szolgált rá a nevére, hiszen a fiúnak nagyapja viselte gondját, ö csak dicsérte unokáját. Jó gyerek volt, néha még éjjel 2 órakor is motort szerelt — mondta róla. Meglepő az is, hogy K. Zoltánék másfél szobás lakásában nem tűnt fel a f szülőknek a gyerek által hazahordott temérdek műszaki cikk. Amikor az eset kitudódott, édesanyja is belebetegedett a bánatba. Pedig a figyelem korábban kellett volna. A két fiú egyre bátrabban járt betörni. Általában K. Zoltán ment szemrevételezni a terepet és másnap éjjel visszatértek. Legutóbb már álarcot is készítettek magúiknak. Egy alkalommal két gördeszkával távoztak a betörés helyszínéről, s azzal szállították el a dolgokat. A nagy zörgéssel járó utazás nem bizonyult előnyösnek, ezért gyorsan loptak két kerékpárt és azzal mentek tovább. Azután hamarosan rájöttek az autózás ízére. Már a harmadik kocsit lopták el, amikor az a bizonyos ellenőrzés következett. A kulcsos gyerekek szabadsága tehát veszélyes dolog, s figyelni nemcsak rájuk szükséges. Ugyanis a családi háttér féltő gondoskodását nélkülöző gyerekek csak kis hányadának lóg a nyakában lakáskulcs. Nemcsak a cím, de a látványosság is operettbe illő volt június 16-án délelőtt Mándon. Óriási esemény, s a település történetében egyedülálló esemény színhelye volt az iskola. Három kislány névadóünnepségén szorongott szinte a fél falu. A műsorban valamennyi helyi tanuló (mind a 18) közreműködött. Eljöttek a helyi tsz, illetve a Hazafias Népfront, s természetesen a közös tanács képviselői. Az üzemek küldöttei is köszöntötték a szülőket és apróságokat, akiket a kisdobosok egy-egy nyakkendővel is megajándékoztak, s kisdobossá fogadtak.
