Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-03 / 128. szám
’935. június 3. Kelet-Magyarország 3 az Adatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóis, Tamás Imre Miért nem lehet olcsó marha- leveshúst kapni? — kérdezi Kovács Imréné nyíregyházi olvasónk. — Ennek az a feltétele, hogy a marhahúst testtáji bontásban szállítsuk ki a kereskedelemnek, ahol megfelelően szortírozva értékesítik. Jelenleg az üzem adottságai ennek nem felelnek meg. 1986 végén tudjuk ezt megoldani, de a kereskedelemmel együtt addig is találnunk kell valamilyen megol- idást. Miért tapasztalható alkalmanként, hogy a sertéshús zsíros, szalonnás? — kérdezi Molnár Józsefné nyíregyházi olvasónk. — Sajnos, a háztájiban van olyan fajtájú sertés, amelynek nemcsak a húsfelülete zsírozódik el, hanem a hús között is, s bármennyire letisztítjuk, a zsír az izomrostokat már átszőtte. A vállalat ezután olyan tenyészállatokat helyez ki, amelyek nem zsírosodnak, ezáltal lehet majd a minőséget javítani. Olyan árrendszert akarunk kialakítani, amely ilyen fajta sertés tenyésztésére ösztönöz. Miért nem lehet rendszeresen borjú-, bárány- és malachúst kapni? — kérdezi Papp Zoltánná. — Egyik oka, hogy nem alakultak ki olyan fogyasztási szokások, amelyek ilyen, de különösen bárányhúst igényelnének. Van ettől meghatározóbb ok is: az erős exportorientáltság miatt olyan magasak a felvásárlási árak, hogy ha ezt érvényesítenénk a fogyasztói árban, akkor a vevők nem vásárolnák. Egyébként lehet ilyen termékeket kapni hetente egy napon és korlátozott mennyiségben Nyíregyházán a dombházban, de erre az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat és a húsipari vállalat is ráfizet. Miért kevés a boltokban a füstölt áru? — kérdezi Huták An- talné. használhatunk fel, a többi belsőség. Miért kevés a táj jellegű, speciálisan ízesített húskészítmény? — kérdezi Tomasovszki János nyíregyházi olvasónk. — Mi a nagy tömeg ízlésére és általános ízlésre rendezkedtünk be, speciális igényeket kis tételben nem tudunk kielégíteni. Ezért üdvözöljük örömmel a tsz- ek kis üzemeinek törekvéseit. Mi tömeget állítunk elő, ők pedig színesítik a választékot. Amilyen fogalom a vál- laji szalonna, legyen olyan a ságvári kolbász, vagy más kis üzem terméke. Vállalatunk 5 ezer tonna töltelékárut állít elő, s emellett nincs mód kis tételek készítésére. Miért nem lehet előre csomagolt húst, illetve töltelékárut kapni? — kérdezi Jóni Árpád Nyíregyházáról. — Mert a húst nem tudjuk darabolni, s nincs olyan gépünk, amelyik becsomagolja. Egyébként tervezzük a megoldását. Több olvasónk tette szóvá, hogy akár a Dunántúl városaihoz, akár a fővároshoz viszonyítva kevés a választék. Mi ennek az oka? — A vállalatnak jelenlegi üzemi adottságai mellett sem megfelelő pácoló, sem megfelelő füstölő lehetősége nincs. Miért vizes a parizer? — kérdezi Gál Béláné kisvárdai olvasónk. — A termékek béltartalmát a hatóság rendszeresen ellenőrzi, s egyik súlyponti vizsgálat éppen az, hogy mennyi a víztartalom. Egyértelmű, hogy mi szabványos terméket adunk ki. A gond, hogy nem minden hús tartja meg egyformán a vizet. Például a zsíros sertéshús nem olyan víztartó, mint a marha. Azt a termékcsaládot, amelyhez a vizes áruk tartoznak, be akarjuk jelenteni a Kiváló Áruk Fórumán, s akkor minden esetben azonos recept szerint azonos anyagokból készítjük, olyanokból, amelyek teljes mértékben megfelelnek ennek a kritériumnak. A parizerből és a vizes árukból sok fogy, mert olcsó, ráadásul korszerű is, mert kevés a zsírtartalma. Ezért kívánjuk stabilizálni a minőséget. Miért nem lehet olyan minőségű hurkát kapni az állami kereskedelemben, mint a maszek hurkásoknál? — kérdezi Levele- ki Attiláné mátészalkai olvasónk. — Minket sajnos, a szabványok kötnek, így a hurkafélékbe minden alapanyagból annyit teszünk, amennyit ezek a szabványok előírnak. Tudjuk, hogy erősebb fűszerezéssel, 40—50 százalék rizs bedolgozásával el tudnánk érni azt a minőséget, amit a közönség igényel, ám a szabvány más. Mi például csak mintegy 20 százalék rizst — Ez bonyolult dolog. A választék az, ami a fogyasztó előtt megjelenik. Lehet, hogy egy boltban 40 féle töltelékáru van, de csak húsznak van helye a hűtővitrinben, s a fogyasztónak ez a húsz a választék. Mi éves szinten 60 féle készítményt állítunk elő, s ezek folyamatos gyártására be is rendezkedtünk. Ha lenne a kereskedelemnek olyan és annyi hűtőberendezése, ahol kínálni tudná, mi a mai igényeknél lényegesen többre lennénk képesek. Sokan tették szóvá, bogy a megyeszékhely viszonylagos jó ellátása mellett nagy a különbség a kistelepülések, sőt sokszor a nagyközségek ellátásában. Mi ennek az oka? — Először is a témát ketté kell választani. Külön kell a tőkehússal és a húskészítményekkel foglalkozni. A kistelepüléseken nem megoldott a higiénikus, hűtött tárolás lehetősége. A hús- készítményeknél tudunk segítséget adni, s ez bizonyos mértékű megoldást jelent. Évente 20—25 kisboltba helyezünk ki hűtőszekrényeket, ezekben csak a mi termékeinket tárolhatják. Korábban Szatmárban, most Nyíregyháza környékén szerveztünk ilyen akciót. Ami a húst illeti: ebből még mindig keretgazdálkodás van, tehát megszabott mennyiséget értékesíthetünk. Ez a keret azonban nincs kihasználva, ebben a fél évben' például kb. 500 tonnával adhattunk volna több húst, mint amennyit tőlünk igényeltek. Ez a visz- szamaradt mennyiség sok település húsgondját megoldotta volna. B. J. Lágyabb tapintásúvá alakítja a fonalat az az új NSZK gyártmányú terjedelmesítő gép, amelyet a közelmúltban állítottak özembe az Újpesti Gyapjúszövő újfehértói gyárának fonodájában. Képünkön: Mikó Ildikó ismerkedik az új berendezéssel a próbaüzem során. (GB) Vállalati tanács születik Érdekek párharca — Javaslom, valamennyi termelőegységből válasszunk képviselőit a vállalati tanácsba — mondja az igazgató. — A jelentős üzemeknek kell lehetőséget biztosítanunk, amelyek meghatározók a vállalat életében — kontráz a párttitkár. Kisüzem és nagyüzem A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat négyszögülésén hangzott el ez a párbeszéd. S folytatódott az érvekkel, az ellenérvekkel, majd következett a kompromisszum. — Nem ilyen könnyű és egyszerű a helyzet — magyarázza Vaskó Sándor igazgató. — Előbb megállapodtunk a létszámban, most már végleges a harmincegy. Ezen belül tizenhat dolgozó a választott delegált, tíz a vezetői képviselet, négy az általam delegált képviselet. (A harmincegyedik személy maga az igazgató.) fim EMBERE Győztes, szekercével Mozsik Lászlót győztesnek kijáró tisztelettel, szeretettel fogadták itthon Szabolcsban az anyavállalatnál, az ÉP- SZER-nél. Laci augusztusban lesz 18 éves, s máris az ország legjobb ifjú ácsszakmunkása. Nem iszik, nem dohányzik, szereti a matekot, a fizikát, s játszi könnyedséggel oldotta meg Budapesten az országos verseny gyakorlati és elméleti feladatait. — Egy tetőszerkezet közép szelemenének a csomópontját kellett elkészítenünk rajz alapján, méretpontossággal. Mándoki fiatalember. Szakoktatója Hegyes János büszke rá, ő készítette fel, s izgulta végig versenyzését. De legalább ilyen büszke rá Matejkó Jászéi, az ácsbrigád vezetője és tagjai, ahol II. éves tanuló korától nevei- ték-tanították. Munkásszemmel nézve szívesebben veszik az emberek, ha a közvetlen környezetükből képviseli őket valaki, mint mondjuk a mándokiidkat fogja most a záhonyi delegált. Vagy ugyanígy a dombrád iákat is a demecseri dolgozó képviseli majd a vállalati tanácsban. Holott a nagyobb üzemek vezetői eleve a delegáltak közé tartoznak. így akad olyan üzem, ahonnan két-bárom képviselő is lesz, míg a másikból egy sem. Létszámarányos megoszlás 7 — Csak azt mondhatom, ragaszkodunk a létszámarányos elosztáshoz — köti magát eredeti elgondolásához a párttitkár, Kovács István. — Különben is, rövid időn belül megszűnnek a kisüzemek, beleolvadnak a nagyokba — érvel az szb-titkár. — Mi már most szeretnénk hosszú távra előre megoldani ezt a kérdést — mondják. A másik vélemény mellett Először az osztályversenyt nyerte meg tizennyolc társa előtt. Négyen jutottak tovább. A megyei vetélkedőt az ÉPSZER-nél rendezték. Mozsik László most Kisvárdán épít óvodát. Ide utazik minden nap Mándokról. — ősztől remélem az ÉVISZ-be járok, ha felvesznek a szakközépbe — mondja. — Bízom benne, mert jeles bizonyítvánnyal végeztem. A szekercét ezért nem teszem le. — Most a győztesnek járó kéthetes NDK-beii út jutalmát vettem át Nyíregyházán. Farkas Kálmán az szól, hogy ez lesz a vállalat legmagasabb demokratikus fóruma. Ezért is akarta az igazgató, hogy az ő delegáltjai a két helyettes, a főmérnök és a főkönyvelő legyen, valamint két fizikai dolgozó. Az utóbbi helyett a pártvezetőség két osztályvezetőt javasolt. Vagyis így a központban dolgozók közül minden tizedik tagja lesz a vállalati tanácsnak, a fizikai dolgozók közül pedig minden hatvanadik. Márpedig a vállalati tanács nem egy másik vezetői gyülekezet, s hol van a létszámarányos megoszlás? A vállalati tanács feladata a demokratikus vezetés to- vábbszélesítése, a dolgozók beleszólása a vállalat jövőjé- De. Ahhoz pedig nem a már vezető beosztásban dolgozók pozíciójának újabb megerősítésére van szükség, sokkal inkább a termelőmunkát végzők bevonására. Feladathoz az embert A sütőipari vállalatnál kompromisszumot kötöttek. Azt viszont nehéz kibogozni; érdekek párharca ütközött, vagy csak egyszerűen ellenkezés szülte ezt a konfliktust. Legyen bármelyik, nem szabad elfelejteni egy örök igazságot: a feladat határozza meg az embert, nem fordítva. Ezt vallja Vaskó Sándor igazgató is, hiszen a vállalatnak naponta háromszáz- negyvenezer ember kenyér- ellátásáról kell gondoskodni. Olyan tesületi munkát várnak a tanácstól, amely a bölcs többség meglátásával a vállalat eredményeit, ezen belül a lakosság ellátását javítják. Július másodikétól, a vállalati tanács megalakulását követően már eszerint dolgozhatnak. Sipos Béla Példa a rugalmasságra Szerződés egy hónapon belül Ha a Mezőgazdasági Építőipari Közös Vállalat vezetőit megkeresik a megrendelők, tíz napon belül elkészül az árajánlat, elfogadása esetén egy hónapon belül szerződés van, s kezdődhet a munka. Ezt a rugalmasságot bizonyítja, hogy 1984-ben 40 millió forint értékben építettek nem mezőgazdasági létesítményeket is. Tavaly összesen 52 kisebb-nia- gyobb létesítményt adtak át, s az összes hiánypótlás alig haladta meg az 1 millió értéket. Valamennyi létesítményt határidőre vagy előtte adták át. Sőt. mindezek mellett arra is maradt erejük, hogy terven felül elkészítsék a Nyíriugosi Állami Gazdaság megrendelésére a konzervüzemet, a nyíregyházi Ságvári Tsz-nek gabonatárolót, s a ti- szadobi Táncsics Termelőszövetkezetben megkezdjék az ezer férőhelyes szarvasmarhatelep építését. így 1984-ben az éves 90 milliós termelési tervüket 107 millióra teljesítették úgy. hogy 86 fős létszámot takarítottak meg. A napokban a TESZÖV öklévé, lét vehette -át Varga Lajos igazgató, amelyet az elmúlt évben végzett kiemelkedő gazdasági munkájáért érdemelt ki a MEZÉP. © KÉRDÉSÉI RE l!i! 1 /---------------------------------------\ SZERKESZTŐI o o qooooo S zabolcs-Szatmár egész társadalmához fordult legutóbbi ülésén a megyei pártbizottság, amikor megállapította: a rendkívül zord téli időjárás, a mezőgazdaságunkat sújtó ár- és belvíz az év eltelt négy hónapja alatt megnehezítette, sok tekintetben gátolta gazdasági építőmunkánkat. Akárcsak az egész országban, nálunk is megtörte az ütemes munkát a kényszerű energiakorlátozás, építőiparunkban a hosz- szan tartó fagyszabadság, s ezek következményeként számottevő többlet- költségek, határidőcsúszások keletkeztek. önmagában már ez is indokolja a társadalmi méretű összefogást, a jobban szervezett és fegyelmezettebb munkát az év hátralévő hónapjaiban. Ám az idei esztendő — minden váratlan nehézségével együtt — döntő a VI. ötéves terv megvalósításában, az újabb elképzelések alapozásában. Ezért is született a megye vezető párttestületének kezdeményezése: minden munkahelyen, valamennyi kollektívában sürgősen mérjék fel a lehetőségeket, mozgósítsák erejüket, tartalékaikat a tetemes kiesések pótlására, tervcéljaink megvalósítására. A feladat nagysága egyértelmű, gyors cselekvéssel pártszerveink, pártalapszervezeteink, a társadalmi és tömegszervezetek, munkahelyi kollektívák — glint any- nyiszor az elmúlt időszakban — most is bizonyíthatják: — úrrá tudnak lenni a gondokon. A. S. *---------------------------------------)
