Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-19 / 142. szám

1985. június 19. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabonfás Akkor Hányszor halljuk, mond­juk: „Addig örülj, amíg gyerek vagy!”. Nem hi­szem, hogy a felnőttek eme figyelmeztetését va­laha is komolyan vették volna az érintettek. A gyerek életében a bánat­nak, a szorongásnak, a kudarcnak, sőt, a boldog­talanságnak éppúgy he­lye van, mint az öröm­nek. Gyermekfejjel érthe­tetlen tehát, miért gon­dolják a felnőttek, hogy a kicsik élete csupa derű — egy rossz osztályzat, a ba­rátnő pártütése vagy egy eltörött pohár okozta ke­serűség talán mosolygásra készteti a felnőttet, hi­szen mi ez a lakásgon­dokhoz, munkahelyi prob­lémákhoz, családi konflik­tusokhoz képest... Pedig csak az arányok mások. A kis embernek nagy bánatot tud okozni egy apróság is. Azért mostanában rit­kábban emlegetjük a „íel- hőtlen gyermekkor”-t. Szánjuk, és nem irigyel­jük a kicsiket a degeszre tömött iskolatáska, a kora reggeltől késő délutánig tartó elfoglaltságok, a zsú­folt osztályterem, a fá­radt, türelmetlen szülők miatt. Talán csak egyetlen nap van, amikor igazán cserél­nénk a gyerekekkel: a va­káció első napja. Ehhez hasonló lebegést, felsza- badultságot a felnőtt már csak akkor élhet át, ha jól végzett munka tudatá­ban, restanciák nélkül mehet szabadságra, s a két-három hetet nem ház­építéssel, különmunkával, kukoricakapálással kell eltöltenie. S ugyan hány­szor jön ez így össze?! A vakáció legfeljebb a szülőknek okoz fejfájást: mit csináljanak a gyerek­kel, amíg ők dolgoznak, hiszen a vakáció két és fél hónapja végtelen hosszú időnek tűnik a felnőttek szabadságához képest. Szerencsés család, ahol van nagymama, aki elvál­lalja a csemetéket pár hétre. A városiak számá­ra külön szerencse, ha ez a nagymama falun vagy legalább kertes házban la­kik. Ha viszont nincs türel­mes, némi áldozattól sem visszariadó nagyszülő, ak­kor marad a napközis tá­bor. A felső tagozatosok persze az ezzel együtt járó (minimális) kötöttségeket is terhesnek érzik, leg­többjüket nem is lehet rá­bírni a táborozásra. A szülő kénytelen-kelletlen beletörődik, hogy gyerme­ke saját belátása szerint csapja agyon az idő jó ré­szét. Azért ha megbeszéli a szülő a gyerekkel, mit csinál (csináljon) napköz­ben, ha rendszeresen fi­gyelemmel kíséri, hogyan, milyen társaságban tölti az időt a család legkisebb tagja, ha a lehetőségek szerint minél több közös programot szervez a csa­lád — szóval, ha a szülők nem hajítják a lovak kö­zé a gyeplőt, akkor nem fogja üröm keseríteni a vakáció örömét. Gönczi Mária NINCS EGY HELY... Házunkat csaknem öt évvel ezelőtt adták át, kör­nyékünk azonban még ma is rendezetlen. Társadalmi összefogással megpróbáltunk rendet tenni a Dob utca és Holló utca közötti területen, hogy legyen a gyere­keknek egy kis szabad helyük. Most igazi játszótér ki­alakítására is mód lett volna. Ehhez a Kossuth u. 2—12. sz. ház lakói (200 ember) ajánlottak fel társadalmi mun­kát. A közúti építőipari vállalat elvégezte volna a föld­munkát. A HNF városi bizottságától fűmagot kaptunk és ígértek facsemetét is. Egy óvoda hintákat ajánlott fel — szóval, már minden együtt lett volna. De mikor a városi tanácstól engedélyt kértünk, kiderült, hogy a közelben számítóközpont épül, a Dob és a Holló utca közötti rész felvonulási terület lesz. Most vagyunk tehát igazán gondban, hová vigyük majd gyerekeinket játszani, levegőzni? 280 család több mint 300 gyermekéről van szó! Kérjük az illetékeseket, egy kis szabad helyet hagyjanak nekünk, ezt mi tár­sadalmi munkával rendbe tennénk. Az építkezés bizo­nyára nem fejeződik be néhány hónap alatt, s a gye­rekeknek addig is játszani kell valahol. Kopcsó Jánosné közös képviselő Nyíregyháza, Kossuth u. 12. ZÖLDÁR Elszomorító tapasztalatok­ra tettem szert június 10-én néhány nyíregyházi, zöldsé­get, gyümölcsöt is árusító üzletben. Amíg például a balmazújvárosi tsz Lenin té­ri boltjában 18 forintért árulták a zöldborsót, addig a ZÖLDÉRT Széchenyi utcai üzletében 32 forintot kértek érte! Korábban is megfigyeltem már, hogy a ZÖLDÉRT-nél igen eltérőek az árak. Álta­lában drágábbak, mint a ma­gánkereskedők. Azért akad kivétel is: 31-es számú bolt­jukban például 70 forintért kínálták a földieper kilóját, pedig a piacon még 110—130 forintba került. Tudom, a zöldség-, gyü­mölcsárakat számos tényező befolyásolja, mégsem találok elfogadható magyarázatot az ekkora különbségekre (ezt csak az eltérő minőség in­dokolhatná). Ha az időjárás is kedvezőtlen, akkor meg végképp elszabadulnak az árak, s megindul az „aki bírja, marja”. És szinte min­dig mi, vásárlók húzzuk a rövidebbet. Kruspier György Nyíregyháza, Petőfi u. 12 HIDEG ZUHANY Nagy meleg volt június 6- án, ezért egy barátommal bementünk Mátészalkára, hogy felfrissüljünk egy ki­csit a strandon. Ott azonban legnagyobb meglepetésünk­re zárt ajtókra találtunk. Egy alkalmazottól megtud­tuk, hogy a KÖJÁL ihatat­lannak találta az ivóvizet, ezért zárták be a strandot. Pedig pár nappal azelőtt volt KÖJÁL-vizsgálat, és akkor még rendben volt minden... Még egy megjegyzésem van. A fedett fürdőt több, mint egy éve tatarozták te­temes összegért. Falait is szépen kicsempézték. Már befejeződött a tatarozás, ami­kor kiderült, hogy' kidőlés­sel fenyeget a homlokfal, emiatt a szépen felújított fedett részt nem lehet hasz­nálni. Hárommillió forintot tehát kidobtunk az ablakon. Mindezt el lehetett volna kerülni, ha a felújítás előtt megvizsgálják az épületet, érdemes-e rá ennyit költeni. De hát a felelős munkavég­zés, úgy látszik (még min­dig), nem erős oldalunk. NEM AZ A 40 FORINT ... Másfél héttel ezelőtt meg­keresett az állatforgalmi vál­lalat képviselője a szarvas- marhák leadása miatt. Kö­zölte, mikor és hol veszik át tőlem az állatokat. Felhívta figyelmemet arra is, hogy a leadás előtt vizsgáltassam meg a szarvasmarhákat az illetékes körzeti állatorvos­sal. Ez meg is történt. 120 forintot fizettem érte. A vásártéren aztán ismét megjelent egy állatorvos, aki elvégezte ugyanazt a vizsgá­latot, ezúttal 40 forintért. Hiába mutattam az igazo­lást, közölte velem, hogy én ehhez nem értek. Azt viszont tudom, hogy egy vágóállat leadásához egy hivatalos or­vosi igazolásnak elégnek kell lennie. Vagy a körzeti állatorvos igazolása nem hi­vatalos? Ez esetben viszont miért kéri a vállalat az ő közreműködését is? Nem az újra befizetett 40 forint bosszant, hanem az, hogy ezek szerint a két vizs­gálatból az egyik felesleges. Mindez sok embert érint, és évek óta nem változik a helyzet. De miért nem? Cserhalmi András Nyíregyháza, Fecske u. 34. KÜLÖNBUSZ Minden nyáron nagy gond volt Nyíregyházán, hogy jus­sanak ki a gyerekek a sós­tói napközis táborba. Strand­ra igyekvő felnőttek között, sokszor már zsúfolásig meg­telt buszra kellett feltüle­kedni 40—90 gyereknek. Ál­talában ugyanez volt a hely­zet hazafelé is. Az idén végre megszűnik ez az áldatlan állapot. A Vo­lán ugyanis különböző bu­szokat bocsátott rendelkezé­sünkre, így kényelmesen utazhatnak a zömmel alsó tagozatos napközisek, s nem kell aggódniuk a szülőknek sem. Elismerés illeti a Volánt a gesztusért. Városi Tanács művelődési osztálya Nyíregyháza CSAK EGY CSŐ Mi, a Soltész Mihály utca végén lakó idős, beteges em­berek a 80. sz. ház előtt lé­vő közkútról hordjuk a vi­zet. De csak nagyon nehezen bírjuk lenyomni a kart, amelyről hiányzik egy 20—30 centis cső. Ezúton kérjük a SZAVICSAV-ot, hogy sze­relje fel a kútra ezt a da­rab csövet, ne kerüljön olyan nagy fáradtságba a vízhú­zás. Szabó János Nyíregyháza, Soltész M. u. 84. Szerkesztői üzenetek Jánkfalvi Lajos nyíregy­házi, Kelemen Antal ököri- tófülpösi, Barkaszí István ófehértói, Papp György bi- ri, Oláh Sándor márokpa- pi, Brudnyák Sándor nyír­egyházi, Miskolczi Mihály- né kisvárdai, Danka De- zsőné pócspetri. Balogh Sándor fehérgyarmati, Ja­kab Sándor szamosszegi, Szilágyi Istvánná kemecsei, Cserhalmi András nyíregy­házi, Darabont János fe­hérgyarmati, Horánszki László piricsei, Hamza Lászlóné újkenézi, Tóth Jó­zsef kótaji, Puskás Mátyás nyíregyházi, Zihor Zoltán­ná leveleki, Kocsmáros Já­nos nyíregyházi és Baracsi Kálmánná nyírbátori olva­sónk ügyében az illetéke­sekhez fordultunk. Radvánszki Béla őri le­vélírónk sorait köszönjük, örülünk, hogy segítségére lehettünk. A MODUL Vállalattól megkaptuk az értesítést, miszerint a záhonyi úttörő- csapat régóta javításra vá­ró erősítőjét működőképes állapotban átadták az is­kolának. A vállalat 6 hó­napos garanciával végezte el a javítást. Ugyancsak orvosolták Gönczi Jánosné gávavencsellői lakos pana­szát. A tv-készülék javítá­sa alkatrészhiány miatt hú­zódott el. Tóth Lászlót (Besenyőd) a Társadalombiztosítási Igazgatóság tájékoztatta, hogy méltányossági csalá- dipótlék-kérelemmel a lak­hely szerint illetékes tár­sadalombiztosítási igazga­tóság vezetőjéhez fordul­hat. A kérelmet a megyei igazgató bírálja el, aki az adatok körültekintő mérle­gelése után dönt az ügy­ben. Áz illetékes válaszol KEVESEKET ÉRINT Ha nem akarnak gyalogol­ni, akkor legfeljebb taxival juthatnák ki az utasok a nyíregyházi pályaudvarra a kora reggeli órákban induló vonatokhoz — tette szóvá a június 5-i Fórumban Bodnár János, akihez levelében Ilos- vay András is csatlakozik. Az írásra az alábbi választ kap­tuk a Volántól: A régi vasúti menetrend szerint is indultak vonatok a nyíregyházi vasútállomásról 4.35 előtt, de tömeges igény hiányában ezekhez helyi autóbuszközlekedés nem volt. 4.35 órakor Budapestre in­dult gyorsvonat, nyáron pe­dig 4.50-kor Budapest érinté­sével Fonyódra. Miskolcra a 4.36 órás személyvonattal le­hetett eljutni. Ezekhez a Töl­gyes csárdától 4.03-kor indí­tottuk az első 12ies járatot. 1985. március végén a nyír­egyházi helyi autóbuszjára­tokon utasszámlálást tartot­tunk és megállapítottuk, hogy a két vonathoz együtt 3-4 utas szállt le a vasútál­lomáson az első járatról. Az új menetrend értelmé­ben tehát június 2-től a bu­dapesti vonat indulása 4.55 órára módosult, a miskolcié pedig 4.30 órára. A MÁV közvetlen vonatot indít 6.25 órakor, ezzel még 8 óra előtt Miskolcra lehet érni. To­vábbra is megmaradt hétfői napokon a 6.05 órakor indu­ló közvetlen vonat, ami 7.41 órára ér Miskolcra. Mivel három-négy ember utazása nem tömegközleke­dési igény, kihasználatlanság és a fenti körülmények mi­att június 2-től az első 12-es járatot 4.23-kor indítjuk a Tölgyes csárdától. Záhonyba mindennap van személyvo­nat, ami 5.02-kor indul, és az első járattal elérhető, csak­úgy, mint a Budapest felé közlekedő gyors. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Lőrincz Sándor Mándok, Petőfi u. 32. Kocsi kölcsönbe; az életiárs öröksége Fodor Ferencné nyírbátori levélírónk fia két évvel ez­előtt nősült meg. A közelmúltban gyermekük született. Mivel a fiatal pár szűkös anyagi körülmények között él, levélírónk vásárolt egy gyermekkocsit, amit szükség ese­tén kölcsön ad a házaspárnak. Időközben az ifjú férj és felesége kapcsolata megromlott, a válópert is megindítot­ták. ' A fiatalasszony most magának követeli a gyerekko­csit, amit olvasónk jogtalannak érez. Ez esetben nincs szó a tulajdonjog átruházásáról, ajándékozásról, miután a gyermekkocsit olvasónk meg­határozott időre adta használatra. Tulajdonjoga tehát megmaradt, a fiatalasszony követelése alaptalan. Juhász Zoltánná mátészalkai lakos édesapja meghalt, miután 20 évig élt élettársával. Ez idő alatt közösen vá­sároltak egy kertes családi házat, az ingatlan azonban csak az élettárs nevén szerepel. A levélíró azt szeretné tudni, hogy a ház, a telek közös szerzeménynek minősül-e, és neki, mint örökösnek lehet-e igénye édesapja élettársá­val szemben? Az élettársi együttélés alatt szerzett vagyon közös szerzemény, bár nem abban az értelemben, mint a há­zastársaknál. Házastársaknál ugyanis az együttélés alatt szerzett va­gyon közösnek számít, bárkinek a jövedelméből szárma­zik is. Élettársaknál viszont a hozzájárulás mértékének ará­nyában oszlik meg a közös vagyon, de természetesen itt minden tevékenységet figyelembe kell venni. Ha olvasónk édesapja nem készített végrendeletet, akkor a törvényes öröklés rendje szerint olvasónk az örö­kös. Ha volt végrendelet, és az édesapa másra hagyta va­gyonát, leánya akkor is követelheti örökrészének felét „köteles rész” címen. Csüllög Józsefné nyírlövői levélírónk férje üzemi bal­eset következtében életét vesztette. Az özvegy a biztosí­tótól megkapta a biztosítás összegét, és kapott temetke­zési segélyt is. A levélíró úgy véli, ennél többre jogosult. Amennyiben férje valóban üzemi balesetet szenvedett, abban az esetben a munkáltató az özvegynek kártérítés­sel tartozik. A gyerekek után árvaellátásban, ő pedig öz­vegyi nyugdíjban részesül. Ezt az összeget azonban a férj munkáltatója köteles kiegészíteni úgy, hogy elérje a férj átlagkeresetét. özv. Radács Gáborné botpaládi lakosnak peres ügye volt szomszédjával. A bírósági ítélet elmarasztalta levél­írónkat, aki az iránt érdeklődik, van-e lehetősége, hogy ügyét tovább vigye. A jogerős bírói ítélet ellen csak a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének és a legfőbb ügyésznek van joga óvást emel­ni. A kérelmet hozzájuk lehet benyújtani. Ennek azonban nincs halasztó hatálya, fellebbezésnek nem tekinthető. A kérelem alapján döntenek arról, hogy emelnek-e óvást vagy sem. Döntésük eredményéről a kérelmezőnek értesí­tést küldenek. Kerezsi Istvánná nyíregyházi lakosnak is hasonló prob­lémája van. Férjétől elvált. A válóper során tisztázták a vagyoni kérdéseket is. A levélíró azt sérelmezi, hogy a másodfokú bíróság a javára első fokon megítélt összeget lényegesen csökkentette. Ez esetben is csak azt tudjuk tanácsolni, hogy fordul­jon kérelemmel a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez vagy a legfőbb ügyészhez. Más lehetősége nincs. Viszont, ha rendelkezik olyan új bizonyítékkal, amit a perben nem bíráltak el, és amelynek valódisága esetén kedvezőbb ítéletre számíthat, akkor perújítást kezdemé­nyezhet. Kifogásolta a levélíró azt is, hogy a perben eljáró szakértő az ő jelenléte nélkül állapította meg, melyik va­gyontárgy az övé és melyik a férjéé. A szakértői szemléről előzetes értesítést kell küldeni. Nem a szakértő, hanem a bíróság dönti el, melyik va­gyontárgy kié. A szakértő a vagyontárgyak értékéről nyi­latkozik, de a tulajdonjog megállapítása nem az ő fel­adata. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom