Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-12 / 136. szám

1985. június 12. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Nyáron egyszerű Ifjú levélírónk elnézést kér az elcsépelt téma mi­att. Nincs miért szabad­koznia. A téma ugyanis — nevezetesen a fiatalok szórakozási lehetőségei — amennyire „elcsépelt”, legalább annyira örökzöld is. „Letudni” sohasem le­het, hiszen újjászületik minden nemzedékkel. A 60-as években már- már úgy tűnt, megtalál­tuk az egyedül üdvözítő megoldást: minden vala­mirevaló helyen ifjúsági klub alakult. Aztán jött a 70-es években a népmű­vészet reneszánsza, s meg­teremtette . a táncházakat. Az évtized vége felé is­merkedtünk meg a disz­kóval, amely mostanra túljutott fénykorán, noha még nemigen tudni, mi lép a helyébe. De él a másik két forma is. Az egyszerűség kedvé­ért most ne beszéljünk arról, egyénenként hány válfaja lehet a szórako­zásnak, hiszen tudjuk, az azonos korosztályhoz tar­tozás sem garancia arra, hogy amit az egyik tizen­éves kedvel, osztály- vagy munkatársa nem fogja esetleg unalmasnak tarta­ni. Maradjunk tehát a ze­nés-táncos programoknál, amelyek a legnépszerűb­bek a fiatalok körében. Elsősorban az ilyen ren­dezvényeket kérik számon a tizen- és huszonévesek, amikor a szűkös lehetősé­geket róják fel. Nyolc fiatal elégedet­lenségét megfogalmazó le­vélírónk is az ilyen prog­ramokat kevesli Nyíregy­házán. Jó példaként tulaj­donképpen csak a mező- gazdasági főiskola video- diszkőját említi. Jómagam sajnos régóta kilógok a popkoncertek látogatóinak soraiból, és napját sem tudom, mikor voltam diszkóban. Utána kellett tehát néznem, ok­kal, ok nélkül kesbreg- nek-e a fiatalok.. Nos, ér­zésem szerint a művelő­dési központot nem érheti elmarasztalás. Bizonyára elkerülte a levélírók fi­gyelmét, hogy klubkávé- házukban minden pénte­ken és vasárnap diszkó van. A Sóstói Ifjúsági Parkban a megnyitás óta egymást érik a koncertek, ezen a nyáron is vendé­gül látnak szinte minden „menő” zenekart, az Első Emelettől az Ergón, Dolly Rollon át a Neotonig ... Es nem múlik el hét (leg­alább egy) diszkó nélkül. Igaz viszont, hogy té­len másképp fest a hely­zet. A művelődési köz­pont falai nincsenek gu­miból, márpedig a mun­kahelyek csak kivételkép­pen tudnak alkalmat adni az ilyesfajta együttlétre — nincs alkalmas helyi­ség, nincs pénz, nincs, aki vállalja az ügyet. Szesz­mentes szórakozóhely sincs a megyében, állító­lag nem kifizetődő. Még szerencse, hogy nyakunkon a nyár, ami­kor minden egyszerűbb. Gönczi Mária baba, létszám fölött Bensőséges névadó ünnepséget terveztünk hét kis­babának. Évek óta nem volt részünk ilyen esemény­ben, bizonyára megértik tehát örömünket. Annál na­gyobb volt csalódásunk, amikor kiderült, hogy egy­szerre legfeljebb hat gyereknek tarthatunk névadót. A családi eseményeket rendező iroda ugyanis hét gyerek­kel már nem vállalta az ünnepség lebonyolítását. Egy megyei rendeletre hivatkoztak, és megértésünket kér­ték. De hogyan magyarázzuk meg egyik kollégánknak, hogy az ő gyermeke „létszámfeletti”? És ki legyen az a bizonyos „hetedik”?Ráadásul a közeli jövőben nem is lesz módunk újabb névadót tartani. Nem volt mit tennünk, mivel hiába kértük, hogy ezúttal tekintsenek el a rendelet betűjétől, beletörőd­tünk a megváltoztathatatlanba. Mígnem a Kelet-Ma­gyarország május 28-i számában megjelent egy hír, hogy 12-es (!) névadó volt Kisvárdán ... Ezúton kérdezzük: ha Kisvárdán lehet rugalmasan alkalmazni ezt a rendeletet, Nyíregyházán miért kell mereven ragaszkodni az előírásokhoz? 2. számú általános iskola szakszervezeti bizottsága Nyíregyháza VESZÉLYES VONATOZÁS Nap mint nap szemtanúja vagyok annak, hogy a kisvo- naton, amikor a szerelvény a végállomásról a Petőfi térre tart (vagy ellenkezőleg), für­tökben lógnak a 10 év körüli gyerekek. Egymással vetél­kedve ugrálnak le és fel, cso­da, hogy eddig még épségben megúszták a veszedelmes ját­szadozást. A VASVILL-de- pó előtt járművek is közle­kednek, rágondolni is rossz, mi lesz, ha egy gyerek épp egy gépkocsi elé ugrik. Jön a vakáció, a szülők még elejét vehetnék a bajnak. A kisvonat személyzete is jobban odafigyelhetne arra, mi történik ezen a rövid úton a szerelvényen. B. L., Nyíregyháza HOGY TISZTÁBB LEGYEN A KÉP... Megdöbbenéssel olvastam a Kelet-Magyarország jú­nius 5-i számában egy bal- kányi olvasó levelét, amely „egy pórul járt szülő” alá­írással jelent meg. A feladó néhány mondatával nem ér­tek egyet. Mi ugyanis egy szülőt sem köteleztünk ar­ra, hogy a gyermekéről az óvodában készült képet meg­vegye, ezt a fényképész is tudomásul vette. Azokat a képeket, amelyek nem jól si­kerültek, nem kellett elvin­nie a szülőknek, emiatt sok képet vissza is küldtünk a fényképésznek. A szerkesztő megjegyzé­séhez csak annyit, hogy ez a fotós több évvel ezelőtt dol­gozott már nálunk, és akkor elégedettek voltunk a mun­kájával. Ez jelentette szá­munkra az előzetes informá­ciót. Fejes Andrásné vezető óvónő Balkány, Ságvári u. 11. sz. MIÉRT ÉG? Hetek óta égnek a lámpák Oroson, a Rozsnyai és a Deák utcában, anélkül, hogy a pazarlás feltűnt volna az illetékeseknek. Kérjük a TITÁSZ-t, nézzen utána, mi lehet az oka a fölösleges „ki­világításának. Kiss Mihály Oros, Rozsnyai u. 28. sz. MOZGÁSSÉRÜLTEK KIRÁNDULÁSA A Mozgássérültek Szabolcs- Szatmári Egyesületének nyír­bátori csoportja 23 résztvevő­vel kirándulást szervezett. Űticélunk Eger volt, ahol már várták bennünket a Heves megyei társegyesület vezetői és tagjai. A kölcsö­nös ismerkedés után város­nézésre indultunk. Autóbu­szunkkal olyan helyekre is behajtottunk, ahová egyéb­ként nem engednek be tö­megközlekedési járműveket. Erre -a kirándulásra nem kerülhetett volna sor a Cse­pel Fúrógépgyár támogatá­sa nélkül. Ök bocsátották rendelkezésünkre az atutó- buszt, díjmentesen. A nyírbá_ tori KÍSZ-bizottság két ifjú­gárdistát küldött velünk, hogy segítsenek a ki- és be­szállásnál. Ez a nap felejthetetlen azoknak, akik mankóhoz, to­lókocsihoz vannak kötve, és alig mozdulhatnak ‘ki ottho­nukból. Jóleső érzés volt ta­pasztalni, hogy számtalan gonddal-bajjal terhes vilá­gunkban is vannak olyanok, akik magától értetődően se­gítenek a rászorulókon. Kö­szönet érte. Papp János a mozgássérültek nyírbátori csoportjának vezetője FIGYELMES BUSZVEZETŐ Vonattal érkeztem nemrég Nyíregyházára, ahonnan to­vább kellett mennem Érpa­takra. Mivel ismeretlen va­gyok a városban fogalmam sem volt, merre induljak. Ta­nácstalanságomat látva egy buszvezető felvett az ő jára­tára. Elvitt az autóbusz­pályaudvarhoz legközelebb lévő megállóig, és még ott is útbaigazított. Mindez május 31-én fél 2 —2 között történt, a busz rendszáma: BZ 77-85. Ha a vezető nem ilyen szívélyes, bizonyára sokáig keresgél­hettem volna a Jókai teret. özv. Nagy Gáborné Szarvas, Kossuth u. 37. sz. NEM KELL ASZFALT Egy kis eső is elég ahhoz, hogy szinte járhatalanná vál­jon a kótaji vasútállomás te­rülete. A MÁV Debreceni Igazgatóságát többször is megkerestük emiatt, de — a kisvasút megszüntetésére hivatkozva — azt válaszol­ták, hogy nem költhetnek útépítésre. Közben a községi tanács megépíttette a vízelve­zető árkot, de a terület ren­dezetlensége miatt ez a csa­padéknak csak egy részét ve­zeti el. Ügy tudjuk, hogy a kisvas­út felszámolását az illetéke­sek hosszabb időre elhalasz­tották. így most már talán nincs akadálya annak, hogy a MÁV rendbe tegye saját területét. Nem kérünk mi asztfaltot, csak azt, hogy fel- tÖltéssel valami szilárd bur­kolatot kapjon az állomás környéke.- ­Béda Ferenc ny. tanácselnök Kótaj, Lenin u. 16. sz. üzenetek Az illetékesekhez fordul­tunk Ács Jánosné panyo- lai, ifi. Tótfalusi Istvánné jármi, Fülöp Péterné nyír- jákói, „ Hamar Károlyné benki, Tóth László bese­nyőéi, Szitái Etelka nyír­egyházi, Bódi Ferenc ber- keszi, Kovács Miklós tisza- rádi, Seres István ilki, Lu- sánszki Sándor dombrádi, Fekete János ófehértói, Si­pos Pálné benkeszi. Nagy Sándor gégényi, Popovics Miklósné baktalórántházi, Sepa János demecseri, Fo­dor Zsigmondné őri és özv. File Sándorné tiszabecsi ol­vasónk ügyében. Karafa Ferencné és lakó­társai köszönetét ezúton tolmácsoljuk az ingatlan- kezelő vállalatnak, akik so­ron kívül intézkedtek, hogy a kért pihenőpadot mielőbb megkapják a Nyíregyháza, Színház utca 4. sz. épület idős lakói. Popovics Miklósné vas­megyeri és Karasi Istvánné csengeri lakos köszönő so­rait megkaptuk, örülünk, hogy közreműködésünk eredményes volt. Dr. Mohos József nyír­egyházi lakos panaszára a megyei postahivataltól a következő választ kaptuk. A hírlapokat a mozgópos­tán osztják szét, a hivatal­hoz csak a kézbesítendő példányok kerülnek, ezért az előfizető esetleg hiányzó példányát a hírlapárusok anyagából pótolni nem tud­ják. Az Élet és Irodalom egyébként is korlátozott példányszámban érkezik, és mire kiderülne, hogy né­hány előfizetői példány hi­ányzik, a hírlapárusoknál már elfogyott ez a lap. Az olvasónk által említett pél­dányt a megyei postahiva­tal a Központi Hírlap Iro­dától megkérte, és az érin­tett öt előfizető részére utó­lag kézbesítette. Áz illetékes válaszol JOGOS! Árdrágításról panaszko­dott egy berkeszi levélíró a május 15-i Fórumban. Megállapítottuk, hogy K. J.-nének igaza volt. A vá­sárló kártalanításáról intéz­kedtünk. Az ABC vezetőjé­nek kifogását, hogy ti. a ve­gyes gyümölcslekvár üvegén 31,20 Ft-os ár volt feltüntet­ve, nem lehetett elfogadni, mert a számlán a helyes ár szerepelt, és ennek alapján a boltvezetőnek a terméket át kellett volna áraznia. A 11,80 Ft-os árkülönbözetet a vásárlónak természetesen visszafizettettük, és intézked­tünk a boltvezető felelősség­re vonásáról is. Dombrád és Vidéke Áfész RENDSZERES ELLENŐRZÉS Rendszeresen szabálytala­nul parkolnak a gépkocsik Nyíregyházán, az Űj utca bal oldalán, noha ez tilos — panaszkodtak a környék la­kói. Panaszuk helytálló, ezért intézkedtünk, hogy az Űj ut­cát a lehetőségekhez mérten — elsősorban a piaci napló­kon — rendőrjárőr ellenőriz­ze. A KRESZ szabályait fi­gyelmen kívül hagyó gép- járművezetőkkel szemben meg fogják tenni a szüksé­ges intézkedéseket. A parko­lás, megállás szabályozása érdekében a tanáccsal és a közúti ; igazgatósággal is felvettük a kapcsolatot. Rendőrkapitányság, * Nyíregyháza Túlóra átalányban; jár-e béremelés? Gubik Mihály nyíregyházi lakos — leveléből kivehe­tően — túlóradíj-átalányban részesül. Véleménye szerint azonban ennek az összege nincs arányban az elvégzett pluszmunkával. Tájékoztatjuk, hogy túlmunkát csak olyan mértékben lehet elrendelni, hogy az a dolgozó számára (egészségére, családi körülményeire való tekintettel) ne jelentsed arány­talan terhet. A kétnapi munkaidő között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Az elrendelt túlmunkát egyébként — amennyiben a felsorolt szabályokba nem ütközik — teljesíteni kell. A fizikai dolgozóknak a teljesített túlmunkáért pénzbeli dí­jazás jár. Ez történhet átalánnyal vagy túlóradíjazással. Az átalánnyal való díjazásnak mindig tapasztalati számo­kon kell alapulnia, és nem eredményezhet bérkiegészítést vagy a dolgozó megkárosítását. Ebből következően az átalánydíjazást időközönként (félévenként, évenként) cél­szerű fölülvizsgálni és a tényleges szükségletekhez igazí­tani. Ha a teljesített túlmunkát a dolgozó kérésére sza­badidővel váltják meg, akkor egy teljesített túlmunka­óráért egy óra szabadidő jár. Here István kemecsei olvasónkat munkáltatója fegyel­mi büntetésben részesítette. Vétségét nem vitatja, de a kiszabott büntetést és annak következményeit aránytala­nul súlyosnak tartja. Az enyhítés érdekében munkaügyi vitát kezdeményezett. Kérelmét azonban a döntőbizottság elkésettségre való hivatkozással elutasította. Olvasónk ezt sérelmesnek tartja, ugyanis a késedelemnek közvetlen fe­lettese félrevezető tájékoztatása volt az oka. A levélírónak lehetősége van a döntőbizottság hatá­rozatának megváltoztatása érdekében keresettel fordulni a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz, ahol próbálja ké­sedelmét kimenteni. Erre alkalmas lehet a levelében fel­hozott indok is, tehát, hogy felettese megnyugtatta őt, nem lesz súlyosabb következménye vétségének. Fehívjuk fi­gyelmét, hogy a határozatban közölt kereset benyújtására előírt 30 napos határidőt tartsa be. Fodor Ferencné nyíregyházi olvasónk gyermekgondo­zási szabadságon van. Erre hivatkozva munkáltatója ki­hagyta az éves bérfejlesztésből. Jogos-e a munkáltató el­járása? — kérdi. Központi bérfejlesztés az Idén nem volt. A vállalatok differenciáltan használhatták fel a bérfejlesztésre rendel­kezésükre álló összeget. A differenciált felhasználás egyéb­ként nemcsak joguk, de kötelességük is. A munkáltató te­hát nem kötelezhető béremelésre. A táppénzes állományban és a gyermekgondozási sza­badságon lévőik részére a béremelésnek csak a munkába állást követően van jelentősége, mert a táppénz és a gyer­mekgondozási díj alapja a megelőző naptári év átlagke­resete, 1985. január 1-től a nettó kereset. A gyermekgon­dozási segély pedig független a keresettől. Tóth Sándor záhonyi levélírónk nyugdíjba vonulása óta (már több éve) dolgozik. A szabadság kiszámításánál eddig minden munkáltatója figyelembe vette valamennyi, munkaviszonyban töltött idejét, ezért minden évben 24 nap szabadságot kapott. Jelenlegi munkáltatója azonban úgy tájékoztatta, hogy a nyugdíjas dolgozónak csak az alapszabadság jár. Ez az információ téves, a nyugdíjasok részére is jár pótszabadság. Ennek kiszámításánál a nyugdíjazás előtti munkaviszonyt is figyelembe kell venni, függetlenül a munkaviszony megszűnésének módjától és a két munka- viszony között kiesett időtől. Nem jár viszont pótszabad­ság „kilépett” munkakönyvi bejegyzés esetén. A pótsza­badság legfeljebb évi 9 nap lehet, az alapszabadság 15. Csonka IVÍihályné nyírbátori lakos több társával együtt osztott munkaidőben lát el takarítói feladatokat. Azt sze­retnék tudni, jár-e részükre délutáni pótlék, mert délutá­ni munkaidejük 17-től 20 óráig tart. A műszakpótlék hatálya nem minden munkáltatóra és munkakörié terjed ki. Ä levélíróknak nem jár pótlék, mert munkájukat osztott munkaidőben végzik ugyan, de egy műszakban. Nagy Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom