Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-08 / 106. szám
1985. május 8. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Virágot apának Arra a kérdésre, hogy milyen lehet egy védelemre szoruló család, tízből kilencen kapásból sorjáznák: alkoholista, brutális, dologkerülö apa, kötényével a család „szégyenét” takargató anya, aki hajszálnyival még az elvisel- hetőség határán túl is igyekszik összetartani övéit... Hasonló sztereotípiák ugranak be a „csonka család” hallatán is: újfent az anya, aki a válás idegtépő megpróbáltatásai után is talpon maradt, s minden erejével azon van, hogy megteremtse az immár félágas családfa növekedéséhez szükséges körülményeket. Ha „egyedülálló”, akkor az csak anya lehet, védőszárnya alatt gyermekeivel, aki a társadalom megértésére és támogatására szorul. Nem is csoda, hogy kitaposott ösvényen indulnak el gondolataink. A szertehullani készülő családok zömében valóban a gyönge jellemű apa oldja meg a kévét. Ennek következményeként az esetleges válás után teljes joggal az anya neveli tovább a gyermekeket. Fehér holló számba ment (megy) a bírósági gyakorlatban, hogy az apa találtatott volna alkalmasabbnak a szülői hivatás betöltésére. Csakhogy mind bonyolultabbá váló életünk egyre sűrűbben produkál eddigi skatulyáinkba bele nem gyömöszölhető jelenségeket. Itt-ott szólunk már a válásuk után talajt vesztő, „negyvenszázalékos” férfiakról, akik életük derekán ott tartanak, ahol tíz-húsz évvel azelőtt: a nullánál. Mindent újra kell kezdeniük. Ha képesek rá. Szaporodnak a megszokottól eltérő szereposztásban lezajló családi drámák is. A közelmúltban fordult hozzánk tanácsért az a kétségbeesett apa, aki immár hónapok óta eredménytelenül hadakozik gyermekeiért. Házassága a feleség alkoholizmusa, erkölcstelen magatartása miatt futott zátonyra. Számtalan bizonyíték, pszichológus szakvéleménye, az alkoholelvonó intézet (itt kezelték a volt feleséget) állásfoglalása és 14 (!) tárgyalás kellett ahhoz, hogy levélírónknak ítéljék a gyerekeket. A feleség természetesen megfellebbezte a döntést. Ismét tárgyalás, újabb pszichológiai vizsgálat. Faggatják a gyerekeket, anyjuk fenyegetőzik. A kálvária újabb stációi. S meddig még? A gyerekek továbbra is anyjuknál vannak, hiábavalónak látszik minden. Ügy tűnik, a szokásjog (nem akad hirtelenjében jobb szó) béklyói erősebbek, mint vélnénk. írjuk pedig mindezt a gyermeknap közeledtén. az anyák napja után. Azt mondják, férfiaknak nem illik virágot adni Gönczi Mária A MOTOROSOKRÓL UTOLJÁRA Kovács Kálmán nevű olvasójuk véleményem szerint végtelenül leegyszerűsíti a „motorosproblémát” (a legutóbbi Fórumban). A motorosok igenis zavarják a Lenin téren lakók nyugalmát. Ennél is nagyobb baj, hogy a fiatalok úgy „mutogatják” egymásnak motorkerékpárjukat, hogy pl. minimális dőlési szöggel kanyarodnak, ami többször borulással végződik. Gyakran átlépik a záróvonalat, veszélyeztetve a szembejövők és önmaguk testi épségét. A száguldozás, az egykerekes mutatványok persze nagyszámú nézőközönség előtt zajlanak, nem törődve a gyalogosokkal és a környék lakóival. Ezek tények, amiről két-három esti szemlélődés alkalmával bárki meggyőződhet, v T. Gy. Nyíregyháza, Lenin tér A SZERK. MEGJEGYZÉSE: ezzel a levéllel a magunk részéről lezárjuk a motorosok ügyében kipattant vitát. Levélíróink többségének véleménye szerint, no meg saját tapasztalataink alapján úgy ítéljük meg, csakugyan kívánnivalót hagy maga után ennek a néhány fiatalnak a magatartása. A motorkerékpár közlekedésre való, nem pedig mások bosz- szantásának eszköze. De tartunk tőle, hogy eme nyilvánvaló tény papírra vetésével nem fogjuk jobb belátásra bírni az ifjú titánokat. Az intézkedésre hivatottaknak bizonyára akadnak ennél nyomosabb érveik is ... ) FAÜLTETÉS TÁRSADALMI MUNKÁBAN Száz facsemetét ültettek el Nyíregyházán, az Eperjes utca környékén. A körzetben élők ezzel folytatták tavaly megkezdett szépítő munkájukat; akkor a 9-es iskola mellett parkosítottak és ültettek el hatvan facsemetét. De sok fiatal fa esett vandál pusztítás áldozatául. Ezért a faültetők most fokozott gondossággal óvják a növekedő csemetéket. Fügedi Imre Nyíregyháza ÜGYELET Napozás közben egy kullancs ment a lábamba április 22-én hétfőn, a Malom utcai fürdőben. Ott nem tudtak segíteni, ezért elmentem a baleseti sebészetre, ahol az volt kiírva, hogy rovar-, kullancscsípés esetén a Víz utcai bőrgyógyászaton látják el a rászorulókat fél 5- ig. Taxiba ültem és 4 óra előtt pár perccel oda is értem. De rendelés nem volt. Egy asszisztensnőt és két utcai ruhába öltözött hölgyet ugyan találtam ott, ők viszont mit sem tudtak a rendelésről. Ezt nem éppen kifogástalan hangnemben adták tudtomra. Nemcsak a tájékozatlanság, a hölgyek modora is arra késztetett, hogy tollat fogjak. Szebeni Dezső Nyíregyháza, Toldi u. 53. sz. SZÍVVEL, SZÍVTELENÜL Fél kiló tüdőt vásároltam a múltkoriban a víztoronynál lévő ABC-ben. Sokallot- tam az árát, amit szóvá is tettem. Mint kiderült, azért kellett többet fizetnem a szokásosnál, mert ez az üzlet csak szívvel együtt árusítja a tüdőt. A boltvezető készségesen felajánlotta, hogy visszaveszi az árut, de szükségem volt rá. Nem értem, miként lehet az, hogy az egyik boltnak csak ilyen „árukapcsolással” szállítják a belsőséget, míg a másikban külön-külön is meg lehet vásárolni az éppen kiszemelt árut. Bartha Dezső nyugdíjas Nyíregyháza, Árpád u. 41. sz. ELFELEJTETT EMLÉKTÁBLA „Mátészalka fásításáért” emléktáblát avattak 1981- ben a város keleti határában. Ezt a területet kistermelők művelik meg, rajtuk kívül más alig vetődik arra. Kevesen szereznek tehát tudomást róla, milyen elismerésben részesült Mátészalka négy évvel ezelőtt. Nem ismerem ugyan a terület rendezési tervét, de véleményem szerint a város valamelyik terén vagy parkjában méltóbb — ideiglenes vagy végleges — helyet lehetne találni az emléktáblának. Bakos Pál Kocsord NEM TUDJA A JOBB KÉZ ...? Gyakran panaszkodnak az ott élők az örökösföldi állapotokra. Vannak szerencsére tettrekész emberek is, akiknek köszönhetően azért már akad a lakótelepen gondozott, zölddel beültetett terület. Mi is rendbe hoztuk (a népfront felhívására) a házunk környékét. De legnagyobb meglepetésünkre röviddel azután munkások jelentek meg, és járdát építettek, keresztül a parkosított területen. El lehet képzelni, mi maradt a nyomukban ... Kárbaveszett a fáradságunk, nem is szólva kis parkunkról, amelynek jó része tönkrement, elborította a törmelék. Miló András Nyíregyháza, Fazekas J. tér NINCS GÁZ A mi falunkban ötször- hatszor is el kell menni a gázcseretelepre ahhoz, hogy ki tudjuk cserélni a palackot. Ha már nagyon unjuk a járkálást, akkor átmegyünk a szomszéd községbe, mert ott mindig van gáz. Legutóbb, április 30-án délután a férjem elment palackot cserélni, de persze nem kapott. Azt mondták neki, minden percben várják a szállítást. Másnap ünnep volt. 2-án reggel látom, hogy viszik az emberek a tele palackokat. Mentem én is rögtön az üres palackkal, de hiába: „már elfogyott”. Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy nem is volt szállítás... Hiába mondtam: saját szememmel láttam, hogy vitték a palackot, erre meg azt felelték, maradt még keddről kettő ... Igaz, gyesen vagyok, de az én időmből sem futja a fölösleges sétálgatásra, cipe- kedésre, és ráadásul ilyen mondvacsinált kifogásokkal fizetik ki az embert — gáz helyett. Ónodi Jánosné Nyírtura Szerkesztői üzenetek Levélben válaszoltunk Nagy Istvánná nyírbátori, Treszkai András nyíregyházi, Rohály Mihály kis- várdai, Ruszke József jé- kei, Kása Gáborné paposi, Szaniszló József vajai, Farkas LÁszlóné anarcsi, Pis- kóti Sándor baktalóránthá- zi, Kánya Miklósné tisza- vasvári, Szilágyi Miklós császlói, Takács Olga vajai, Lukács Ferencné gem- zsei, Kerekes Sándorné mátészalkai, Sípos Andrásné sóstófürdői és Rusznák Sándorné mezőladányi olvasónknak. Az illetékesekhez fordultunk Opre Miklósné piri- csei, Tóth György újfehértói, Mészáros Lászlóné en- csencsi, Várkondi Sándor nyíregyházi, Tudlik Mihály nyírtéti, Dibóczi Zoltán nyírbogáti, Radvánszki Béla őri, Uszkai József kis- varsányi, Kovács Endre pátrohai, Ugyan Mária napkori, Lehoczki György- né győrteleki, Szász István nyírbátori, Jakabóczki József geszterédi, Molnár Jánosné biri, Madarász Lászlóné dombrádi, Szász Zoltán porcsalmai, Fehér Aronné tiszaszalkai, Molj nár Márta záhonyi, Mészáros Istvánná csengeri, Kiss Zoltán porcsalmai, Orosz Gyula nyíregyházi, Berták Györgyné nyírmadai, Réka- si Andrásné vásárosnamé- nyi, Kondor Andrásné nyíregyházi, Gyüre Imréné és Szabó Tiborné demecse- ri, Gyula Mihályné jékei, Csüllög Józsefné nyírlövői, Czvik János baktalóránt- házi, Kovács Ferencné vasmegyeri, valamint Lakatos Vilmos olcsvai levélírónk ügyében. Többen érdeklődtek az anyasági segélyről. Ennek összege 2500 forint, amely 1985. szeptember 1-vel emelkedik 4000-re. A felemelt összeget tehát csak azok kapják majd, akik szeptember 1. után fognak szülni. A Családi Lap áprilisi száma téves információt közölt ezzel kapcsolatban. Az illetékes válaszol NEM TŰNT EL! Hová lett az emléktábla az Ungvár sétány 1. sz. épület faláról? — kérdezte egy városlakó. A tábla jelenleg a jósavá- rosi 15-ös iskola falán látható. Áthelyezését a Jósa András megyed Emlékbizottság rendelte el. Nyíregyházi Városi Tanács műszaki és fenntartási iroda TORLÓDÓ KÜLDEMÉNYEK Gyakran (olykor csak több napos) késéssel érkeznek a levelek rendeltetési helyükre — panaszolta egy olvasó a lap március 13-i számában. Mivel az említett levelek közönséges küldemények voltak, a késés okát nem tudtuk egyértelműen megállapítani. A levélszekrény kiürítésével kapcsolatban nem derült fény hiányosságra. Az írás azon észrevétele, miszerint a csütörtökön feladott levél azon a héten már nem ér célba, elsősorban a Budapesten átmenő küldeményeknél fordul elő torlódás vagy a csatlakozás lekésése miatt. Amennyiben az eset megismétlődne, konkrét adatok közlésével szíveskedjék tájékoztatni. Debreceni Postaigazgatóság SZÜKSÉGES A KÉMÉNYSEPRÉS A Fórumban Miért fizetünk? címmel április 10-én megjelent olvasólevél feladója azt kifogásolta, hogy gázfűtéses lakásban él, mégis kérik tőle a kéményseprés díját. Ráadásul nem is tud róla, hogy ilyen munkát végeznének az épületben. Az írásban foglaltakat megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a négyszintes, 7, lépcsőházas épületben tavaly áprilisban és decemberben, az idén pedig márciusban söpörtük a kéményeket. Mivel a lakók nagy része nem volt otthon, házfelügyelő pedig nincs, így dolgozóink nem minden családot tudtak tájékoztatni a munka elvégzéséről. Sok vitára ad okot, hogy a háztulajdonosok közül többen még mindig abban a tudatban élnek, hogy gázfűtésnél nem szükséges a kémény tisztítása és ellenőrzése. De ez nem így van. Nézeteltérések tárgya az is, hogy a lakás- szövetkezet kezelésében levő lakásoknál ki fizeti a kéményseprési díjat. Ezúton is szeretnénk közölni, hogy ezt a lakásszövetkezet nem vállalja magára, a számlát tehát minden esetben a lakónak kell kiegyenlítenie. Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat Háztáji az özvegynek; szerződésben a tsz-szel Terűik Ferencné nyírbátori levélírónk férje termelőszövetkezeti tag volt. A halálát követő első évben a tsz vezetősége hozzájárult ahhoz, hogy az özvegy használja a háztáji földet. Később azonban nem engedélyezte a juttatást, arra hivatkozva, hogy levélírónk nem rendelkezik a jogosultsághoz szükséges feltételekkel. Megígérték viszont, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor 3000 négyzetméter háztáji földet juttat a tsz. Ez nem történt meg. Olvasónk hozzánk fordult tanácsért. A rendelkezések értelmében a háztáji föld használatára, termény juttatásra jogosult tag halálát követően, vele együtt élt házastársa (élettársa) a tsz-től 3000 négyzetmétert meg nem haladó föld használatára, illetve ennek megfelelő terménybeni juttatásra jogosult, ha a haláleset bekövetkezésekor elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy tartósan munkaképtelen, vagy törvényes kötelezettség alapján mást eltart, és személyi tulajdonában vagy használatában nincs ilyen mértékű föld. A háztáji föld akkor is megilleti a házastársat, ha pl. a halálesetet követő egy éven belül tölti be 55. életévét. Ha azonban a juttatásra jogosító feltétel csak egy év után következik be — mint levélírónk esetében — a tsz vezetősége méltányosságból engedélyezheti a juttatást. Olvasónk tehát kérhet a termelőszövetkezettől háztáji földet, de kérésének teljesítése nem kötelező a vezetőség számára. Szabó Dénes nyíregyházi termelőszövetkezeti tag tehergépkocsi üzemeltetésére kötött szerződést a közös gazdasággal. A szerződésben nem rögzítették azt, hogy kap-e majd levélírónk fizetett szabadságot. Olvasónk most tőlünk kérdezi, hogy szerződő félként jogosult-e fizetett szabadságra? Szerződéses vállalkozás esetén a tagsági viszonyt szüneteltetni kell, tehát az ebből eredő jogok és kötelezettségek is szünetelnek. A tsz és a vállalkozó közötti jogokat és kötelezettségeket írásbeli szerződésnek kell tartalmaznia. Ha tehát szerződéses üzemeltetésről van szó, fizetett szabadság a tsz-től nem jár, mivel nincs jogi alapja. Ha viszont a megállapodásban nem „szerződéses üzemeltetésű”, hanem pl. „átalányelszámolásos rendszer”-ről van szó, akkor az üzemeltető fizetett szabadságra jogosult, de a kifizetendő összegre nem a termelőszövetkezeti jogszabályok érvényesek. Azt javasoljuk, forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz. Özv. Kovára Józsefné balkányi lakos férje 1962-ben lépett be a tsz-be 7 hold földdel. Ezt követően 800 négyszögöl földjuttatásban részesült. Közben munkát vállalt a helyi áfésznél, onnan ment nyugdíjba is. A halálát követő évben a tsz már nem engedélyezte az özvegynek a háztáji föld használatát. Levélírónk azt szeretné tudni, hogy a férje által a tsz-be vitt föld alapján neki most joga van-e a háztáji további használatára? Háztájit a tsz-től az a tag kaphat, aki a részére megállapított munkamennyiséget a közösben teljesítette. Ez az alapja annak is, hogy a nyugdíjas tsz-tag, illetve özvegye használhassa a háztáji földet. Olvasónk levele alapján feltételezzük, hogy férje nem teljesítette ezt a kötelezettséget, így az özvegy sem részesülhet a juttatásban. A közösbe vitt föld után a tsz vagy föld járadékot fizet, vagy pedig megváltja azt, és ezzel a föld a gazdaság tulajdona lesz. Dr. Nyitrai Zoltán
