Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. május 11. A hét három kérdése O Milyen alapvető kü­lönbség jelentkezik a 40. évforduló keleti és nyu­gati megünneplése között? A második világháborúnak Európában véget vető fegy­verszünetről, a fasizmus fö­lött aratott győzelem 40. év­fordulójáról mindenütt meg­emlékeztek. Keleten és nyu­gaton ünnepségeket és gyű­léseket rendeztek, elhang­zottak beszédek, a sajtóban temérdek írás jelent meg, a televízió képernyőjén itt is, ott is a 40 évvel ezelőtti ese­ményeket felidéző műsorokat láthattak a nézők. Alapvető különbség persze jelentkezett a kétféle ünnep­lés -között. A mi világunkban az kapott hangsúlyt, hogy az emberiségnek mekkora szük­sége van a békére, amelyet 40 esztendeje annyi áldozat, annyi szenvedés után olyan lelkesen köszöntött a világ. Odaát viszont nem egy he­lyen és nem egy vezető szá­jából olyasmi hangzott el, ami korántsem szolgálta a béke ügyét. Reagan elnök például éppen a megemléke­zésre szánt Strasbourg! be­szédében, a közös piaci or­szágok parlamentjében egyet­len szót sem mondott a Szovjetunió akkori szövetsé­gi szerepéről, annál heveseb­ben támadta viszont a szo­cialista rendszert. „Agresz- szív magatartással” vádolta a Szovjetuniót, a nyugati, elsősorban amerikai fegy­verkezési szándékokat ezzel próbálta igazolni. Mihail Gorbacsov — úgy­szólván egy időben a stras- bourgi beszéddel — a Kreml kongresszusi palotájában ar­ról szólt, hogy a szovjet had­sereg felszabadító küldetést teljesített Európában. Az SZKP főtitkára tisztelettel adózott az amerikai, angol és francia katonák emlékének, és mindazoknak, akik kivet­ték részüket a hitlerizmus szétzúzásából. A Szovjetunió háborúk nélküli, fegyverek nélküli világot akar. A mai, bonyolult, sőt veszélyes hely­zet ellenére is van reális lehetőség a militarizmus erő- inek megfékezésére. Az ese- ^ méhyek eddigi menetében fordulat állhat be, ha a gen­fi szovjet—amerikai tárgya­lásokon sikerül számottevő eredményt elérni — hangsú­lyozta Gorbacsov. © Milyen az amerikai el­nök európai kőrútjá­nak a politikai mérlege? Régen volt Reagan szerep­lése ennyire vitatott az ame­rikai sajtóban, mint mostani nyugat-európai körútja so­rán. A Fehér Ház urának vi­szont az lett volna a fontos, hogy a hazai közvélemény többségét nyerje meg magá­nak minden szavával, min­den tettével. A bonni nyu­gati csúcstalálkozón azt sze­rette volna elérni, hogy part­nerei kapcsolódjanak be az USA „csillagháborús” prog­ramjába, de nyílt kiállásra egyikük sem volt hajlandó, a francia elnök pedig kere­ken el is utasította a részvé­telt! Volt még egy igénye az amerikai diplomáciának: a többiek egyezzenek bele egy 1986-ban meginduló gatt- forduló, a „Reagan-round” megszervezésébe, amelyen a világkereskedelem amerikai szájíz szerinti megkönnyíté­séről lenne szó. (Például az USA mezőgazdasági termé­keinek jobb értékesítéséről, vagy az amerikai szolgálta­tások szélesebb körű export­járól.) Megint csak Mitter­rand állott Reagan elképze­lésének útjába... A bonni csúcstalálkozó TOLLHEGYEM Kísértetek Bonn a magas állami vendégeket általában a Gymnich-kastélyban szokta elszállásolni. Az magántu­lajdonban van. Egy báró adja bérbe az NSZK kor­mányának. Ez rendben is van, illetve eddig rendben is volt. A Reagan-látogatás kap­csán azonban az újságírók (amerikaiak és nyugatné­metek egymással verseny­ben) mindent és mindenkit körülszaglásztak. A derék báróról kiderült, hogy — Hitler Adolf volt a ke­resztapja, mivel hogy az ő apja Nürnbergben a náci rezsim egyik magas rangú személyisége volt. Egy ame­rikai újságíró megkérdezte Reagant, tudta-e, hogy a kastély olyasvalakinek a tu­lajdona, aki a Führer ke­resztgyereke? Reagan az­zal vágta ki magát: — Én csak azt tudom, hogy a kastélyban nincse­nek kísértetek! Az amerikai lapok egyi- kében-másikában erre olyan megjegyzések láttak napvilágot, hogy — sajnos — az elnök a bitburgi ka­tonai temetőben sem fe­dezte fel, hogy ott a fasiz­mus kísértett. Pálfy József Események címszavakban Hétfő: Reagan NSZK-beli körútja végén Hambach- ban kommunistaellenes beszédet mondott — Budapesti tárgyalásai után Prágába utazott Da­niel Ortega — Szudáni—líbiai és szudáni—pa­lesztin megbeszélések Khartumban Kedd: Életbe lépett a Nicaragua elleni amerikai blo­kád — Reagant Madridban tüntetők fogadták, az amerikai—spanyol tárgyalásokon sok ellentét jelentkezett — A csehszlovák főváros felszaba­dulásáról százezres tömeggyűlésen emlékeztek meg. Szerda: Mihail Gorbacsov mondott beszédet a fasiz­mus fölött aratott győzelem 40. évfordulóján — Reagant a strasbourgi európai parlamentben a képviselők egy része tiltakozó feliratokkal fogad­ta — Dániel Ortega Varsóban tárgyal Csütörtök: Gorbacsov-távirat Reagannek a győzelem évfordulója alkalmából — Az amerikai elnök Lisszabonban fejezte be európai körútját, itt is tiltakoztak ellene — A Biztonsági Tanács vitája a Nicaragua elleni amerikai embargóról Péntek: Arafat vezetésével közös jordán—palesztin kül­döttség tárgyal Pekingben — Belgium sem csat­lakozott az amerikaiak Nicaragua elleni embar­gójához — Reagan hazautazott, külügyminisztere, Schultz, pedig közel-keleti körútra indult után Reagan az NSZK állami vendégévé változott: a nyu­gat-németországi hivatalos látogatás eseményei egyrészt a megbékélést lettek volna hivatva jelképezni, másrészt az USA és az NSZK szövet­ségének erejét. A bitbourgi katonai temetőben megfor­dulva azonban Reagan és Kohl (meg a két világhábo­rús tábornok, Ridgway és Steinhoff) kevésbé tudta a feledést szolgálni, annál in­kább új vihart kavart ez a temetői látogatás az ottani SS-kátonák sírja miatt. Ott is voltak tüntetések, tiltakozások, de még heve­sebb ellenzés fogadta az amerikai vendéget Madrid­ban, majd Lisszabonban. Kü­lönösen a spanyolországi lá­togatásnak van jelentős po­litikai tétje: ott jövőre nép­szavazást szándékoznak ren­dezni a NATO-tagság kérdé­séről. S a jelek szerint nagy tömegek utasítják el azzal az Amerikával való szövet­séget, amely egy spanyol nyelvű, kis közép-amerikai nép ellen támad. O Mi a visszhangja az Egyesült Államok Ni­caragua elleni embargójá­nak? Szinte megfoghatatlan, miért rendelte el Reagan a Nicaragua elleni embargót épp nyugat-európai kőrútjá­nak első állomásán, úgy hogy a döntésről szóló köz­lés így kezdődött: „Fehér Ház, Bonn...” Talán, azért, gyanítja a hírmagyarázók egy része, mert nyomban le akarta mérni a csúcstalálko­zón ennek a kihívó lépésnek a következményeit. A vissz­hang ott annyira negatív volt, hogy az állam- és kor­mányfők — állítólag — ma­guk nem is tárgyaltak róla, hanem átengedték a vitát külügyminisztereiknek A francia államfő mindeneset­re ismét csak rendkívül ha­tározottan utasította vissza az embargónak, mint politi­kai eszköznek a használatát Az olaszok is siettek kifeje­zésre juttatni ellenzésüket, Londonban sem talált meg­értésre Reagan közép-ameri­kai politikájának ez az új, az angol szövetségest is meg­hökkentő eleme. A mostani hét végén Belgium is azok­hoz csatlakozott, akik — nem csatlakoznak az embar­góhoz, hanem a Nicaraguá­val való normális kapcsola­tok fenntartása, sőt fejlesz­tése mellett állnak ki. A nyugati ellenvélemé­nyekben fel-felbukkan az a gondolat, hogy Reagan „a kommunisták karjaiba taszít­ja Nicaraguát”. A kommen­tátorok közül számosán fi­gyeltek fel Daniel Ortega kőrútjára a szocialista fővá­rosokban. Mindenütt a leg­teljesebb segítségnyújtás szándékával találkozott az új Nicaragua vezetője. Az euró­pai szocialista államok vé- giglátogatása után Ortega az öreg földrész olyan „latin” országaiba is elmegy, ame­lyek nyelvi vagy érzelmi kö­tődés folytán sem érzéketle­nek az iránt, ami Közép- Amerikában végbemegy. Közben pedig a Biztonsági Tanács vitájában is fejére lehet olvasni az USA-nak. hogy képtelenek az olyan washingtoni állítások, ame­lyek szerint a kicsiny Nica­ragua a hatalmas USA biz­tonságát fenyegetné! Remélni kell, hogy mind­ez kijózanító hatással lesz az erőpolitika washingtoni megszállottáira. Áremelés Pekingben Megszűnik péntektől Pe­kingben a hús, a hal, a ba­romfi, a tojás, a zöldség állami ártámogatása: átlag­ban több mint ötven szá­zalékkal emelkednek ennek következtében az árak, az áremelkedés körülbelül 1800 termékre terjed ki. A pe­kingi városi kormányzat eddig évente 400 millió jü­annal dotálta az élelmi­szerárakat, ez most meg­szűnik. A kormányzat ugyanakkor a közel tízmil­liós Peking városi körzete­iben lakó öt és fél millió ember mindegyikének hét és fél jüan bérkiegészítést ad. Mint az áremelésekről tartott csütörtöki pekingi tájékoztatón a városi ve­zetők hangsúlyozták, az áremelés célja: a gazdaság szabályozása, a termelés ösztönzése az értéktörvény eszközével, a piac minél nagyobb szerephez juttatá­sa, a piaci ellátás javítása. Peking a huszonharmadik város Kínában, ahol ren­dezik az élelmiszerárakat. A kínai fővárosban az ár­emelés híre, részben a la­kóhelyi bizottságok révén, napokkal ezelőtt elterjedt, lázas felvásárlás kezdődött, az üzletek előtt hosszú so­rok alakultak ki. Maguk az üzletek sem titkolták a be­következő áremelés tényét: az üzletek belsejében hir­detmény adta tudtul, hogy péntektől drágább lesz a hús, a hal, a baromfi, a tojás, csak azt nem, hogy mennyivel. Természetesen a készítmények árai is fel­szöknek, s megdrágulnak az éttermek is. A marhahús ára például 120—130 száza­lékkal emelkedik. Péntektől az üzletek a megemelt árak körül „lebegtethetik” az árakat, s mint a csütörtöki tájékoztatón közölték: 11 ezer felügyelő ügyel majd arra, hogy ne következze­nek be jogosulatlan drágí­tások. Nem tervezik a ga­bona és az étolaj árának emelését, s ezt hosszú távú politikának mondották a csütörtöki sajtóértekezle­ten. Kínában az árrefor­mot alapvetőnek tartják a gazdasági réfdffm sikeré­hez. *1 A föld alatti paloták meséje Ötvenéves a moszkvai metró — Amellett, hogy Moszk­va legfontosabb közlekedési eszköze, idegenforgalmi lát­ványosság is, dalokat írtak, albumokat adtak ki róla, szimbólummá vált. A moszk­vai metro fogalom. Van, akit az új állomások, a Barikad- naja vagy a Puskinszkaja modern szépsége, van akit a régi csarnokok díszítettsége vonz inkább A föld alatti palotáknak becézett állomá­sok falát vörös és fekete grá­nit, rózsaszínű tufa, fehér mészkő, uráli jáspis és sok különböző színű márványlap borítja. Fontos építő- és dí­szítőanyag az üveg, a majo­lika, a bronz, az acél és az öntött vas. A főváros és az ország egyik büszkesége, a moszk­vai metro ötvenéves: 1935 május 15-én indult meg, pontban reggel 7 órakor az ‘ utasforgalom. Négyszázezer embert szállított az első na­pon a metro Vonalának hossza 11,6 kilométer volt, a Szokolnyiki parktól a város központi kultúrparkjáig ve­szettek a föld alatti sínek. Tizenhárom állomása volt az első vonalnak, tizenhét föld alati csarnokkal. Az alag- utakból és a csarnokok he­lyéről több, mint kétmillió köbméter földet kellett ki­termelni. Az építés során 842 ezer köbméter betont használtak fel. Ennek ellenére meglepően gyorsan épült a földalatti vasút. 1931—32-ben a geoló­giai kutatómunkálatok foly­tak, 1933-ban készültek el az első aknák, a következő év végére pedig gyakorlati­lag kész volt a vonal: 1935 februárjától már jártak a vonatok, ekkor képezték ki a személyzetet. Ma nyolc sugárirányú és egy körvonal üzemel, hosz- szuk 203 kilométer. A 126 állomásból több, mint negy­ven átszállóhely. Forgalma­sabb napokon a moszkvai metro nyolcmilliónál több utast szállít, a város teljes tömegközlekedésének 40—50 százalékát bonyolítja. A mű­ködő vonalak hossza még ebben az évben eléri a 213 kilométert, az állomások száma további hattal gya­rapszik. A legforgalmasabb vonalakon 80 másodpercen­ként követik egymást a kék exp resszek. A sokak által a világ leg­szebb és — zsúfoltsága elle­nére — legkényelmesebb földalatti vasútjának tartott moszkvai metrót számos újabb követte a Szovjetunió­ban. Ma már metrón utaz­hatnak az emberek Lening- rádban, Kijevben, Tbiliszi­ben, Bakuban, Harkovban, Taskentben, Jerevánban, Minszkben. Még ez évben megnyílik a gorkiji és a no- voszibirszki metro, épül a földalatti Szverdlovszkban, Kujbisevben, Dnyepropet- rovszkban. Azután Riga és Alma-Ata következik. A mostani ötéves terv során összesen százhúsz kilométer metróvonal épül a Szovjet­unióban. A moszkvai metróépítők tudását és tapasztalatát nem­csak a Szovjetunióban ka­matoztatták sikerrel. Meg­fordultak a moszkvai építők a budapesti, a prágai, a bu­karesti, a szófiai, a varsói, a belgrádi és a phenjani föld alatti alagutakban. A prágai metro Moszkva állomását moszkvai, a moszkvai metro hamarosan megnyíló Prága állomását csehszlovák szak­emberek építik. Ha valaki végigjárja a moszkvai metro központi ál­lomásait, megismerkedhet a régi orosz építőművészet motívumaival, majd a har­mincas, a negyvenes és az ötvenes évek építészeti stí­lusirányzataival és az új, ki­forrott építészeti törekvések­kel. Fogalmat alkothat a forradalom, a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború harcairól, az újjáépítésről, a szovjet emberek egykori és mai életének mindennapjai­ról, az ország történelméről és jelenéről. Így válik teljes­sé a föld alatti paloták gaz­dag meséje. A második világháború alatt, különösen a moszkvai csata idején a metro volt a szovjet főváros legnagyobb és legbiztonságosabb óvóhe­lye. 217 gyermek született itt a föld alatt, 1941 november 6-án a Majakovszkaja állo­máson tartották meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére rendezett nagy­gyűlést. A sínektől ideiglenes fallal elválasztott Kirovsz- kaja állomáson egy ideig nem álltak meg a vonatok: itt dolgozott a legfelsőbb fő­parancsnokság Az idén, a metro megnyitásának 50. év­fordulója kapcsán erről is megemlékeznek KISTERMELŐK! NAGYÜZEMEK: A FOTK tejes és növendék bárányt vásárol egész évben legmagasabb napi áron. Előzetes bejelentés alapján felnőtt vágó juhokat is felvásároljuk. Az átvételhez állatorvosi igazolás szükséges, ennek hiá­nyában az állatokat nem vesszük át. Átvétel a FOTK te­lepén minden vasárnap 8—12 óra között Nyíregyháza, Pethő-tanya 12. sz. alatt. Tejporgyár után 200 m balra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom