Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-11 / 109. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 11. Épületgondok a bölcsődékben Elhelyeztek minden gyereket TAVASZI NAPFÜRDÖ. (ELEK EMIL FELV.) Régi álmunk vált valóra: Nyíregyházán helyhiány mi­att egyetlenegy bölcsődés korú gyerek bölcsődei felvé­telét sem kell elutasítani. A megyeszékhely tizenöt böl­csődéjében összesen 1200 gyermeket gondozhatnak, azonban a szülők jelenleg 1122 gyereket helyeztek el az intézményekben. Hét böl­csődében van szabad hely, ami részben az új rendele­teknek, illetve a gyermek- gondozási díj bevezetésének tudható be: a szülők tovább gondozzák otthon gyermekü­ket. S mivel a bölcsődékben kevesebb a gyerek, ezért a gondozónők a gyerekeknek jobb ellátást tudnak nyúj­tani. — A gyerekeket a Bölcső­dék Országos Módszertani Intézete által kidolgozott el­vek szerint gondozzuk, ne­veljük — mondja dr. Bor­bély György, a Nyíregyházi Városi Tanács bölcsődei igaz­gató főorvosa. — A legtöbb gondot az okozza, hogy a szülők egy része a beteg gyermekét reggel begyógy- szerezve elhozza a bölcsődé­be, akin csak később, mond­juk délben látszik meg, hogy nem egészséges. De addig már sok baktériumot szét­szórt, s ezzel több társát ve­szélyezteti. Egyébként az or­vosok rendszeresen látogat­Csak szükséges rossz a felújítási alap? Nem mellékes a közös ügy Milyen egyszerűnek látszik az egész: az OTP felépít egy házat, aztán átadja a kulcsokat az új tulajdonosoknak, megalakul egy lakóközösség, aztán kész. Eltelik vagy 15 év, a házról lemegy a vakolat, fel kellene újítani, de kö­rülbelül tizedannyi pénz van a közös kasszában, mint amennyi egy ilyen munka elvégzéséhez kellene. Nagyjából ez az OTP-laká- sok sorsa, márpedig 5964 la­kás — ennyit épített Nyír­egyházán az OTP 24 év alatt — akkora nemzeti vagyon, melynek megőrzése több, mint 5964 család magánügye. Ez inspirálta arra a Nyír­egyházi városi Népi Ellenőr­zési Bizottságot, hogy ta­pasztalatokat szerezzenek ar­ról: megfelelően látják-e el feladataikat a lakóközössé­gek és a közös képviselők, hogyan gyűjtik össze a fel­újításra, fenntartáshoz szük­séges pénzeket, s miként használják fel ezt az össze­get? TÖBB LENNE REÁLIS Ami a megállapításokat illeti: sok helyen tapasztal­ták, hogy az alapító okirat nem utal a felújítási alap felosztásának módjára. Már­pedig ez az egyik legfonto­sabb terület egy lakóközös­ség életében és egy OTP-la- kás sorsában. Igaz, a lakó- közösségek pénzét általában az OTP kezeli, többnyire külön vezeti a felújítási és üzemeltetési számlákat, de két lakóközösség kivételével sehol nem fizetnek annyi felújítási alapot, amennyi ahhoz szükséges, hogy ha majd felújításra kerül sor, kedvezményes hitelt kaphas­sanak a tulajdonosok. Négy­zetméterenként 3 forintot csak a Fazekas János tér 5., a Krúdy köz 1—5. számú ház lakói fizetnek és tavaly még az Árpád út 55. lakói is fi­zették. Valamikor fizetett az Iskola u. 5—7. szám alatti lakóközösség is, de ők is csökkentették az összeget, fe­lét pedig visszahelyezték az üzemeltetési számlára, mi­vel ott a költségek jelentő­sen megemelkedtek. A vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy két em­lített házon kívül felújításra fizetett összeg nem lesz elég a felújításokhoz, hiszen eze­ken az épületeken a külső homlokzatokat, a födémszi­getelést is javítani kell, a közművezetékeket ki kell cserélni. Ma már mindez nagy összegbe kerül, s ki tudja, mennyi lesz majd, ha az utóbbi néhány éviién épült lakóházak felújítására kerül sor egy évtized múlva. NAGYOBB Érdeklődést: Alapvető baj az is, hogy a lakóközösségek tagjai nem sokat törődnek a közös ügyekkel. Kevesen vesznek részt a közgyűléseken, nem hiányolják, ha a ház sorsá­ról nem, vagy csak alig kap­nak tájékoztatást, s nem kü­lönösebben törődnek azzal sem: mi lesz az általuk be­fizetett pénz sorsa. Pedig legalább ezzel törődhettek volna. A Búza utcai társas­háznál például két éve nem volt közgyűlés, a közös kép­viselő nem számolt el a kö­zösség pénzével, s amikor két év gazdálkodását a né­pi ellenőrök csak úgy ceru­zával lekönyvelték, kiderült, hogy 14 ezer forinttal nem tudott elszámolni. Megkérdezték: vállalná-e valaki a közös képviselői megbízatást, s a 196 tulaj­donosból mindössze húsz olyan akadt, aki vállaikozott volna. A többiek időhiány­ra, s más elfoglaltságra hi­vatkozva mondtak nemet, ám az is befolyásolta a dön­tésben őket, hogy híre kelt: néhány lakóépületben a kö­zös képviselő hozzányúlt a pénzhez. Nem tudott elszá­molni a Toldi u. 66. számú lakóépület képviselője sem, sok helyen pedig a lakók és a képviselők közötti kapcso­lat nem nevezhető elfogad­hatónak. Rendezetlen a közös kép­viselők tiszteletdíjának kifi­zetése, az pedig szinte álta­lános, hogy ezt a tiszteletdí­ják a bölcsődéket, őrködnek a gyerekek egészsége felett. — Újdonság, hogy amíg régen a szülőknek a bölcső­dében a gyerekeket mezte­lenre vetkőztetve kellett a gondozónőnek átadni, addig most már a szülőnek a gye­reket a bölcsődei ruhájába öltöztetve kell a gondozónő gondjaira bíznia — veszi át a szót Sarudi Györgyné gaz­dasági igazgatóhelyettes. — Ez a szülők körében nem­tetszést váltott ki, mert emi­att a megszokottnál kicsit hamarabb kell otthonról el­indulniuk. Azonban e válto­zást a gyerekek érdekében vezették be, hiszen manap­ság a gyerekek nagy része egy-két éves korában kerül a bölcsődébe, s otthon ahhoz szokott, hogy a szülők vet- kőztetik, öltöztetik, és ha ezt a szülők a bölcsődében is megteszik, akkor a gyerme­küket számos, a számára kellemetlenül szokatlan moz­zanattól kímélik meg. A régi bölcsődeépületek elavultak. A fenntartásukra évek óta százreket költenek, különös látszat nélkül. Az új bölcsődék pedig beáznak. E létesítmények már a garan­ciális idejükön túl vannak, de a bölcsőde a saját kereté­ből nem tudja kijavíttatni. A hármas számú, Bessenyei téri bölcsőde széntüzelésű kazán­ját gázüzeműre cserélik ki. — Nehéz anyagi helyzet­ben vagyunk — folytatja Sa­rudi Györgyné. — Nagyon elkelne a szülők társadalmi munka segítsége. Csak egy példa: egy kisiparos a 10. számú bölcsőde kerítését 22 ezer forintért akarta lefes­teni. (cselényi) Finn Baráti Kör a Nyírségben Veidégek Kajaaiitól Akinek megadatott, hogy a varázslatos Finnország ven­dége lehet, annak az élmény­élete feledhetetlen eseménye lesz. Az „ezer tó országa»* azok számára is egzotikus tájat idéz fel, akik még nem jártak Suomiban. Nem vé­letlen, hogy a finnek iránti érdeklődés egyre nagyobb. A megnyilvánuló kíváncsiság és szeretet egyik tanújele, hogy több magyar város után néhány hónapja Nyír­egyházán is megalakult a Finn /Baráti Kör. Csermely Tibor, a Hazafi­as Népfront megyei titkár­helyettese mondja: — Nyíregyháza 1981-ben létesített testvérvárosi kap­csolatot Kajaanival és ter­mészetesen a finn baráti kör létrehozásának gondolata is akkor vetődött fel először. Ennek a testvérvárosi kap­csolatnak is köszönhető, hogy az elmúlt években megyénk­ből is többen eljutottak Finnországba a Hazafias Népfront által hároméven­ként szervezett finn—ma­gyar baráti hét-keretében. Amikor a Kajaani Városi Tanács első hivatalos dele­gációja Nyíregyházán járt, ők is felvetették a hivatalos kapcsolatok mellett a szemé­lyes találkozások szervezését. — Ilyen előzmények után jött létre a népfrontmozgal­mon belül az elmúlt év de­cemberében a finn baráti kör. Magunk is meglepőd­tünk, mert az érdeklődés vá­rakozáson felüli volt. Bizo­nyára oka ennek a közismert nyelvrokonság is. A baráti kör működése a népfront és a városi tanács együttműködésének köszön­hető. A kör elnöke Csernussi Endre, a városi tanács el­nökhelyettese lett. jat nem jelentik be a Tár­sadalombiztosítási Igazga­tóságnak és az Illetékhiva­talnak, pedig ezután is jö­vedelemadót kell fizetni. Sok helyen nem fizetik a tulaj­donosok a felújítási és fenn­tartási költségeket, s ezeket a tartozásokat a közösségek­nek bírósági úton kell be­hajtani a felelőtlen emberek­től. Egy kisiparost ellenőriz a megyei tanács kereskedelmi felügyelősége, a városi ta­nács, a társadalmi ellenőr, az illetékhivatal, az sztk, a KIOSZ. Az OTP-lakások la­kóközösségeit pedig senki, holott milliárdos értékek sor­sáról van szó. Egy darabig még jogszabály sem volt, amely szabályozta volna a társasházak működési jogi feltételeit, de mára az 1977- ben alkotott jogszabályt is túlhaladta az idő. A népi el­lenőrök épp ezért próbáltak elindítani valamit, s tapasz­talataik alapján egy sor ja­vaslatot is tettek, melyek nö­velhetik a lakóközösségek felelősségét saját lakásuk megőrzésében, a közös gon­dok iránti közömbösség csökkentéséb en. Balogh József Nagykállói Mikro-klub. Két PRIMO A—48-as személyi szá­mítógépet vásárolt az év elején a nagykállói művelődési ház. A felnőttek tanfolyama mellett tizenöt hetedik, nyol­cadik osztályos gyermek rész vételével megalakult a helyi Mikro-klub. Eleinte egyszerű játékkal kezdték, azóta már a programozás alapjaival is megismerkedtek játékos formá­ban. (gb) A tárgyalóteremből Különös kegyetlenséggel... Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, ezért a Legfelsőbb Bíróság hozott jogerős döntést id. Kabay Károly ötvennyolc éves nyírbogáti nyugdíjas ügyé­ben. Az ítélet: 13 év fegyház és tíz év közügyéitől eltiltás, te­hát nem akármilyen súlyos bűncselekményt követett el. Kü­lönös kegyetlenséggel elkövetett emberölés . . Két éve özvegy id. Kabay, az­óta mértéktelenül ivott. Egy ideje állandó társat is talált eh­hez, az TC éves, foglalkozás nél­küli M. 'éter személyében. Igen jó barátságban voltak. Kab3y támogatta anyagilag, M. Péter Időnként cserébe ebédet vitt ne­ki. viszonyukon az isem sokat rontott, bogy M. kétszer meg­lopta barátját, amiért az meg­pofozta. Mindkét család igye­kezett megszüntetni ezt az ital- barátságot, ám hiába. Tavaly a munka ünnepét pá­linkával tették emlékezetessé. Kabay lakásán megittak hozzá­vetőleg egy litert, aztán a házi­gazda pénzt adott újabb fél Li­terre. Estefelé már igen „jó” állapotban lehettek, amikor M. Péter hazafelé indult. A vera..- dalépcsőnél jártak, a hálátlan vendég benyúlt a gazda puló­vere alá, bogr a még ott lapu­ló kétszáz formte4 elvegye. Ezen roppantul felmórgesítette magát Kabay. Bal kézzé' nagy erővel halántékon vágta társát, aki összeesett ettől. Kabay visszatért a lakásba, egy hajtásra megivott még két deci pálinkát. Hogy mi járha-: tott szeszgőzös agyában. vnem‘ tudni, mindenesetre odakint magához vette a fejszét. A vei, randán fekvő M. Péternek esett, és számolatlanul szórta a fejj szecsapásokat a fejére. A sérf tett természetesen meghalt. Kai bay ekkor lefeküdt aludni, majd éjjel felébredve eszébe jutott, hogy mit tett. Felkelt, M. Pé tér holttestét hátravonszolta i kertbe, s a kerítés mellett le­fedte egy vaslemezzel, öt nap­pal később a fia arra lett fi gyelmes, hogy az apja valami rugdos. Ö vette észre, hogy eg: lábat próbál visszaerőszakolni a vaslemez alá. / A vádlott gyakorlatilag nem is védekezett a tárgyaláson, csak azzal mentette magát, hogy naj gyón megdühödött, amikor 3 legjobb barátja meg akarta lopj ni. És a másik, hogy olyan sog szeszt megivott... A bíróság -4 a fegyházbüntetés mellett — elf rendelte Kabay kényszergyógyít tását is. A baráti kör nemcsak tag­jainak foglalkozása szerint, hanem életkoruk szerint is rendkívül változatos képet mutat. Általános iskolástól nyugdíjasig minden korosz­tály képviselteti magát. Meg­kérdeztük a baráti kör né­hány tagját, miért is járnak ide. Dr. Czipott Ernő erre azt válaszolta, hogy neki gyer­mekkora óta, idestova 46 éve a hobbija Finnország. — Ami megjelenik Finn­országról, azt mind elolva­som, megtanulom. Kétszer jártam Finnországban. Na­gyon sok barátom van ott: 22 családdal tartom' a kap­csolatot. Az idén is készü­lök, más országba már nem is vágyom. Leginkább a fin­nek őszintesége és nyíltszí- vűsége fogott meg. Barati Dóra, Barta Éva, Halmi Sándor és Minya Ká­roly a tanárképző főiskola III. éves magyar—orosz sza­kos hallgatói az elmúlt év­ben minden pénzüket félre­téve saját erőből jutottak el Finnországba. Dr. Révay Valéria, a ba­ráti kör titkára a következő­ket mondta el a kör munká­járól és terveiről: — A Finn Baráti Kör cél­ja távoli nyelvrokonainknak, a finn nép életének, kultúrá­jának, szokásainak és hagyo­mányainak megismerése. Finn művészeti csoportok­kal, kórusokkal és más test­vérvárosi delegációkkal való találkozásokkal és diákleve­lezésekkel szeretnénk elérni, hogy a személyes kapcsola­tok tovább szaporodjanak a két város között. A baráti kör havonta egy­szer találkozik. Az első fél­éves programban szerepelt élménybeszámoló Finnor­szágról és Kajaaniról, bemu­tatták a finnországi nemze­tiségieket és a finn népda­lokat, valamint a Kalevalát és ennek a művészetekre gyakorolt hatását. A követ­kező összejövetelükön a Finnair képviselői tartanak filmvetítéssel egybekötött ál­talános tájékoztatást Finnor­szágról és az utazási lehető­ségekről. A kör tagjai júni­usban találkoznak a kajaani vegyes kar tagjaival, július­ban pedig a baráti hét ke­retében városunkba érkező kajaani küldöttséget látják vendégül. . , Bodnár István Európai fogtérkép Szabolcs-Szatmár is részt vett abban a fogá­szati szűrésben, melyet az Egészségügyi Világszer­vezet genfi irodája szer­vezett Európa szinte va­lamennyi országának be­vonásával. A szűrés célja az volt, hogy feltérképezze a fo­gászati ellátás jelenlegi állapotát, s az eredmé­nyek alapján kidolgozzon egy olyan komplex terve­zetet, amely az ezred­fordulóig megszabja $ helyzet javításához szük­séges feladatokat. A szűrésben való rész/ vétel nagy megtisztelte­tésnek számít, s igen sol^ eredményt is hozhat. / A fogászati ellátás jaj- vitására égető szükség van. mert Magyarország az európai országok kör zött a lista végén szerepet e tekintetben. Így bizo-1 nyára nagy haszna les? majd a tapasztalatoknál! az útmutatásoknak, szűrésbe Magyarországra 2700 embert vontak b^ ebből 300-at megyénk la/ kőiből. Közöttük 200 gyermek, akik Nyíregy háza és Tiszavasvári egyek általános iskoláinak táj nulói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom