Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-10 / 108. szám
1985. május 10. Kel«t-Magyarország 3 „Elnök elvtárs, tudod, a tegnapi ügyben ...” — lép be az ajtón az idős paraszt- ember. Az elnök tisztelettudóan bólint, és megnyugtatja az öreget: „Igen, Jóska bácsi, tessék csak nyugodt lenni, már intézkedtem ...” A sajátos viszony a 41 éves téeszelnök és a harminc évvel idősebb tag között abból adódik, hogy — miként Bánfalvi András mondja — „kölyökkorom óta ismer Jóska bácsi, hiszen itt nőttem föl Űjfe- hértón”. A szabolcsi mammutköz- ségben immár tíz esztendeje, tehát a szakszövetkezetekből történt megalakulása óta elnöke a Lenin Tsz-nek. Annak előtte fő- agronómusként dolgozott az egyetem elvégzése után a másik szövetkezetben, tehát sorsa egészen a, falué. Ma egy hatezer hektáron gazdálkodó, immár másodszor „Kiváló” téesz vezetője, ahol 1984 után több, mint 23 milliós nyereséget könyvelhettek el. A 430 dolgozó tag és a csaknem kétszer ennyi nyugdíjasjáradékos egyformán ismeri az elnököt: energikus, határozott ember — akinek Dr. Harmat László A virágba borult almafákra úgy pillant az intézet vezetője, mint édes gyermekeire — mint ahogyan szinte azok is a dús fácskák. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat újfehértói állomása így, virágpompában a legszebb talán — de az itt folyó munka mindig izgalmas. Az igazgató: dr. Harmat László a választó- kerület jelenlegi ország- gyűlési képviselője — és a közelgő választáson az egyik jelölt. A kutatóállomás — hatalmas kert, az itt dolgozók: a Szabolcs életében oly fontos alma nemesítői. Sok a gond mostanság az almával, ezt tudja, érzi az újfehértói és a környékbeli emberek mindegyike is. Nem kis várakozással pillantanak hát át az intézet kerítésén — s miként az igazgató mondja: ha rajtuk múlik, nem is csalódnak. Az alma fajtakutatásával és termesztési technológiájával egyaránt foglalkoznak, mert: „ma a közelebbi cél a hozamnövelés, s ehhez korszerű ismeretek kellenek. Ebben segítünk mi kutatásainkkal.. .” A „szabolcsi arany” minden híresztelés ellenére nem a múlté — állítja Harmat László meggyőződéssel, s emögött 12 esztendő szívós kutatómunkája áll. Azóta dolgozik Űjfehértón a ma 53 éves férfi, s amikor munkájáról, sőt: a Munkáról beszél — megnyílik a tekintete. „Igényesség” — vissza-visszatérő kifejezés mondandójában. Igényesség önmagunk, mások, a feladat, a cél iránt. Megfelelni — mindig magasabb szinten . .. 1980-ban választották képviselővé az újfehértóiak és a hat másik község polgárai, s azóta alaposan megismerte az itt élők napi gondjait-örömeit. Amikor kérdezem, hogy mit tart eredménynek az elmúlt öt évben, elsőként azt említi: hogy mik azok a dolgok, amelyek a legégetőbbek a körzetben. Mert ha megválasztanak, ha nem — ezek foglalkoztatnak és foglalkoztatni is fognak...” Aztán sorolja is — látni, hogy nem először fut végig ezen a gondolatsoron. A megyeszékhely árnyékában él ez a terület, Nyíregyháza „előfalvai”. Nagy a szerepük a város ellátásában, sokat kell hát tenni a jó közlekedés, az alapellátás, ahogyan fogalmaz: „a komfortérzet” javításában. A város piaca üres lenne az itt élő termelők nélkül, márpedig tudjuk, ez mit jelentene. Mondja: az itt élők nagy többsége nem 8 órát dolgozik, hanem kétszer ennyit. Ott vannak példának a háztájik a té- eszben: sokat lehet segíteni az ezeken gazdálkodóknak. Aztán beszélgetés közben fölemlít még valamit: atomizálódnak az emberek, távolodnak egymástól. „Gyermekkoromban képtelenség volt elképzelni, hogy az utcánkban ne vezessük el a felgyűlt vizet az útról. Ma sokan legyintenek, és a tanácsra várnak, majd az intézkedik...” Az embereknek a közért érzett felelősségére jobban kell — és lehet — építeni. De ehhez sokat kell jámi- kelni, beszélgetni, meggyőzni ... „Egy jóízű beszélgetés többet ér, mint száz plakát!” változott az Ügyintézés ... Mintha pontosabb, következetesebb lenne a tanácsok munkája, s nagyobb az odafigyelés a körzet fejlesztési elképzeléseire is. Említ tantermeket, szól a közrendről és több más dologról, melyek javultak az utóbbi esztendőkben — aztán gyorsan hozzáfűzi: „Természetesen nem az én érdemem! De ahol tudtam, szót emeltem . ..” Aztán újra kedves témájához kanyarodik: a gyümölcsfákhoz. A környék életében meghatározó a mezőgazdaság, azon belül is a gyümölcstermesztés. Az alma sokak számára az élet... Fontos, nagyon fontos, mondja: megtartani versenyképességünket e téren, hiszen ez hoz jólétet, magasabb életszínvonalat — így marad falujában a fiatal, így érzi jól magát otthonában-kertjében az idősebb. S a képviselő, aki most újra jelölt, ezt állítja a középpontba. Ha megválasztják, ott folytatja, ahol eddig — ha nem, akkor is. Közéleti ember, a szó legjobb értelmében. Nem önmaga, hanem a leendő képviselő számára fogalmazza meg: „Állandó, élő kapcsolatban kell lenni a lakossággal, sokat mozogni az emberek között — ez a legfontosabb ...” 4-es számú választókerület Képviselőjelöltjenk Bánfalvi András mindig van pár jó szava a hivatalos ügyeken kívül is. „Mintha áramot vezettek volna belém — fogalmaz tréfásan — amikor megtudtam, hogy képviselőjelöltnek javasoltak.” A tréfa mögött azonban látni a szemén, hogy komoly töprengések bújkálnak benne. Végigfut gondolata a hét falut és számtalan tanyát magában foglaló választó- kerületen: Nyírtelek, Nagy- cserkesz, Kálmánháza, Üj- fehértó, Érpatak, Bököny és Geszteréd tartozik ide — összesen mintegy 33 ezer ember él a területen, kétharmaduk június 8-án az urnák elé járul. „Hogy izgulok-e?” — kérdezi, szinte csak önmagától. — Természetesen. De nem csak az munkál bennem, hogy vajon én leszek-e a képviselő vagy a másik jelölt... Inkább az, A „Fémmunkás” Vállalat nyíregyházi gyárának balkányi üzemében ebben az évben 160 millió forint értékben készítenek Dorog „B” típusú ajtókat, ablakokat. A képen Benke Józsefné és Nagy János a gyártósornál. (Császár Csaba felvétele) Mi ösztönzi a letelepedést? „Nekem Nyírbéltek a főváros...“ Egy település fejlődését elsősorban az jellemzi, hogyan érzik magukat az ott élők, jövőjük tervezésében szerepel-e a lakóhely, beépül-e az emberek hosszú távú elképzeléseibe. Nyír- bélteken erre kerestük a választ. Csík Mihály, a nagyközségi közös tanács elnöke évekre visszamenően pontos statisztikát vezet, amelyben a születések és halálozások számán túl az is szerepel, hányán költöztek el, s hányán érkeztek a faluba. Többen lakják — Örömmel mondhatom, hogy tíz év után az elmúlt évben először pozitív a mérleg, sőt megindult egy örvendetes folyamat, lassan növekedni kezdett az itt lakók száma. Ez a tény további intézkedésekre ösztönöz bennünket. Tennivaló bőven akad. Szükség is van a tettekre. hiszen tapasztaljuk: a fiatal házasok fele itt telepedik le. Az alapellátáson és a szolgáltatások színvonalán kell a legtöbbet javítani. Egyre több helyi munkalehetőségre van szükség. A Ganz, az Áfész és a Kossuth Tsz biztos kenyeret ad az embereknek. ez azonban mégis kevés. Naponta ötszáz bélte- ki száll buszra, vagy vonatra, hogy lakóhelyétől távolabb keressen munkát. — Nyírbéltek helyzete ily módon speciálisnak is tekinthető. Amíg a férjek tá~ volabbi munkahelyeken dolgoznak, addig a feleségek a ház körül és a földeken. Nyír- bélteken az utóbbi években ezért megnőtt a föld értéke. Itt nincs tsz. Az elhagyott földeken egyre többen kezdenek művelésbe. A cél az, hogy a sok kis parcellát közös táblába hozzuk, hogy az egyéni gazdálkodás mellett a nagyüzemi mezőgazdaság is megkezdődhessen. Ezért szorgalmazzuk a telekcseréket. Mivel a csereföldeket jó helyen, jó minőségben kapják meg az emberek, segítik és támogatják az elképzelésünket. Legutóbb 1983 őszén volt részleges földrendezés, közel 500 hektárt tudtunk így egy táblába hozni. — Hogyan vesznek részt az emberek lakóhelyük fejlesztésében? — Ebben sincs hiba az utóbbi időben. Tavaly május 1. óta van egészséges ivóvíz a faluban, melyet csak a lakosság komoly anyagi támogatásával tudtunk megvalósítani. Telkenként 15 ezer forintot űzettek az emberek s néhány hónap alatt 300 házba vezették be az egész séges ivóvizet Nyírbélteken. Ezt az eredményt megyei támogatással értük el, a vízmű értéke 36 millió forint. Készül a tanulmányterv Öm- bölyre is. — Melyek most a jövő tervei? — A szolgáltatás és az alapellátás javítására a hetedik ötéves tervben több figyelmet fordítunk. Üj ABC és posta épül, és gyógyszer- tárat is szeretnénk. Az ezekhez szükséges pénz felét mi álljuk, másik felét a megyei Gyógyszertári Központ fedezi. Tervezzük fogászati rendelő létrehozását, gyermek- gyógyászati rendelés és minilabor működtetését. Jó telekkínálat — ösztönzi a letelepedést, hogy jó a telekkínálat Nyírbélteken 167 magántelek és 11 állami, Ömbölyön 10 magán-, 11 állami telek áll az építkezők rendelkezésére Az elmúlt évben megtörténi a nyírbélteki összevont rendezési terv felülvizsgálata amelyet a tervek szerint ez év első felében széles körű társadalmi vitára bocsátunk Nyírbélteken évente közel 30 új ház épül. Ezek egyike a Kossuth utcán Tündik László kőművesé. A szépen formálódó új épület tulajdoA bővülő Ganz újabb munkalehetőséget teremt a Nyírbélteken élőknek. nosát arról kérdeztük, miért éppen Bélteken? — Itt születtem, itt élnek a szüleim, rokonaim is. A barátaim zöme is bélteki. Jó itt a légkör. Idehozták a gyárat, nagyközség lettünk, így arra is van remény, hogy továbbfejlődünk. Az építkezésben sok barát és rokon segít, akiknek eddig én segítettem, vagy ezután fogok. Az új házban már jut külön szoba a gyerekeknek, s központi fűtés is lesz. Addig azonban pihenésre nem sok idő marad. Nincs szombat, nincs vasárnap. Gondolkodtam, hogy talán Debrecenben építek, végül mégis letettem róla. Nekem Béltek a főváros, csak itt tudok élni, itt érzem igazán jól magam. A Nyírbélteki Áfész vegyesboltjába nem a legjobbkor érkeztünk. Lánczi Sándorné boltvezető éppen a tűzvédelmi ellenőrzéssel van elfoglalva, s a boltban a közeli napokban tatarozás, átalakítás kezdődik. A pultok azonban tömve vannak áruval. Rengeteg a gyermekholmi, de van cipő, • elegáns muszlinruha is. A hűtőpulton téliszalámi, gyulai kolbász kínálja magát, ötszáz-hatszázezer forint a havi forgalom, amely mindig attól függ, minek van a szezonja. — Mit keresnek az asz- szonyok, mi az, amit a látszólag gazdag választék ellenére sem tudnak adni a vásárlóknak? Önállóbb gazdálkodás — Alapvető élelmiszerekben nincs hiány, de szükségünk lenne még több pótkávéra, a befőzési tartalékok úgy látszik már elfogytak, mert egyre többen keresik a savanyúságot, amit sajnos, nem tudok adni, mert nincs. A mátészalkai Füszérttel van kapcsolatunk, s ebből adódnak a gondok is. Ami náluk nincs, nem tudjuk máshonnan beszerezni. Jó lenne mással is szerződést kötni, így színesedhetne a választék is.’ Szívesen vásárolnék például Nyíregyházán, az új önkiszolgáló Füszért-raktár- ban. Ott mint boltvezető azt venném meg, amit a vevők a legjobban keresnek. Nyírbélteken szorgos napokkal zajlik az élet. Az eddig elért eredmények biztatóak a jövőre nézve is. Az itt élőknek már konkrét elképzeléseik vannak. A cél az, hogy a helyi tanács a lakosság igényei és anyagi hozzájárulása alapján önállóan gazdálkodhasson. Ebben lesz majd komoly lehetősége az itt lakóknak 1986. január 1-e után, ha döntés születik a településfejlesztési hozzájárulás ügyében. Kovács Éva kell. Hát ezért automatát állítottak Lencsa helyébe. [ Bedobsz egy pénzdarabot. I és nyomban kiugrik belőle egy pohár kávé vagy I egy fánk — amit kívánsz. I És nincs szükség eladóra. 1 Manapság olyan idők jár- J nak, Cola néni, amikor I mindenütt gépesíteni kell. \ a kétkezi munkát gépek- I kel kell felváltani. — A gépesítés persze jó dolog — szűri a szót tűnődve Cola néni. — De miféle emberek téblábol- nak ott az automata mögött? — A gépbeállító meg a lakatos. Az egyik javítja az automatát, a másik pe- J dig megtölti fánkkal és I kávéval. \ Egyszóval kiszolgálják J a technikai berendezést. | — Tehát az egy szem \ Lencsa helyettesítéséhez I két jól megtermett legényre volt szükség, meg ráadásul az automatára? Nos, most már okvetlenül felkutatom ezt a drága kislányt. Az ilyen aranyat éri | Gellért György fordítása ( I Krisztjo Markov: Az aranyat érő meny A z idős munkásnő, akit a gyárban r mindenki Cola néninek nevezett, odament | a műhely főnökhöz: f — Nem tudja, hová tűnt Lencsa? I — Miféle Lencsa? — I ronta fel szemöldökét a . főnök. | — Hát, az a talpraesett I lány, aki fánkot meg ká- ' vét árusított a büfénkben. 1 Már elfelejtette? I — A, szóval ez ... De ' miért van szükséged rá, í Cola néni? I — Már régen kiválasz- ' tottam — remek lány, I ügyes teremtés, éppen I ilyen kellene nekem ' menynek! Bizalmasan el- . árulhatom, meg akartam ] kérni a kezét a fiam szá- I mára. — Elszalasztottad a me- \ nyedet. Cola néni, elsza- I Iosztottad! A te Lencsá- dat elbocsátották. i — Elbocsátották? Ta- I Ián vétett valamit? — Nem erről van szó, 1 Magad is tudod, hogy I mindenütt takarékoskodni
