Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
1985. május 9. Kelet-Magjarország 3 ötvenegy éves, a borsodi szénvidék, Kurityán szülötte. Huszonhét éve kapta meg matematika-fizika szakos tanári diplomáját, azóta dolgozik és él Nyíregyházán. Nyolc évig volt KISZ politikai tanácsadó, tanár — miközben matematikát tanított — két évtizede pedig igazgatója a közgazdasági szakközépiskola pénzügyi tagozatának. Több cikluson át a városi pártbizottság tagja, sok más közéleti posztja mellett az utóbbi öt évben országgyűlési képviselője a 3. számú választókerületnek. „Jól megismertem a területet, az embereket. S tettem is lépéseket néhány gond megoldására.” Az arányos fejlesztés híve. E szerint azt jelenti, hogy jól kell tudni egyeztetni a megye, a város és a körzet érdekét. De azt is, hogy az infrastruktúrában elmaradottabb területek fejlesztésére több gondot kell fordítani. Borbánya térségét említi, ahol nagyok a tanteremgondok, Varga Gyula Nyíregyházán, az alvége- si Róka zugban született. Az iskolákat, s a katonai szolgálatot nem számítva tulajdonképpen ebben a városban élte le az életét. Majd’ mindenki ismeri és majd’ mindenkit ismer. Alig van olyan munkahely, amelyikben nem járt, az a több, amelyikben sokszor volt. Közéletisége korán kezdődött. 1947-ben — 15 éves korában — lett a párt tagja, ezután a diákszövetség városi szervező titkára, attól kezdve végig a mozgalomban — a repülőszövetségnél, az MHSZ-nél, a Vöröskeresztnél és tizenhárom esztendeig városi első titkárként dolgozott. Két éve a megyei pártbizottság első titkára. Most a nyíregyházi 3. számú választó- kerület lakóinak bizalmából lett képviselőjelölt. „Az a tény, hogy a választópolgárnak most aktívan kell szavazni, s hogy két jelölt között papíron csupán any- nyi a különbség, hogy abc sorrendben következnek egymás után, számomra is vagy ugyanott gyorsítani szükséges a rendezési tervek megvalósulását, út, járda építését, a kereskedelmi ellátást, a vezetékes gáz bekötését. Vagy Oroson az útépítést, tereprendezést, a Honvéd, Puskin utca térségében az ellátási szintet. Egyáltalán a Szarvas utcától a Borbányáig, Őrösig sokat kellene tenni. Képviselői programja a nagyvárossá lett Nyíregyháza közbiztonságának ' javítása, amely különösen az új lakótelepeken, illetve a város központjában jelent gondot. „Képviselői minőségemben is megmaradtam pedagógusnak. Korábban interpelláltam az ötnapos izgalmas megmérettetés: mennyire ismernek, tartanak e fontos közéleti posztra is alkalmas embernek. Nem titkolom, van bennem drukk, s ez annál is erősebb, mivel a társam sem akárki, hanem érett, már képviselőként bizonyított ember. De már a jelölés ténye is egyfajta elismerés, amely úgy gondolom, nemcsak a beosztásomnak, hanem eddigi életutamnak, tevékenységemnek is szól.” Arról beszél ezután, hogy ha megválasztják, ezzel szélesebb horizonton képviselheti a megyei érdeket, s azon belül felvállalja a szőkébb terület örömeit, gondjait. „Ez a választókerület főleg öreg utcákból áll, de 3-as számú választókerület tanítási hétért, a heti 30 kötelező óra terhelésért. A gyerekek, a pedagógusok frissen és ne fáradtan dolgozzanak az iskolában, jusson több idő a szakkörökre, a korrepetálásra, a ki- kapcsolódásra, a felzárkózásra, az egyetemi előkészítőre. Határozott lépések szükségesek, hogy pedagógus csak képesítéssel taníthasson, hogy növekedjék a nevelők között a férfiak aránya, s hogy a középiskolákba nagy létszámban áramló gyerekek számára megfelelő körülményeket tudjunk teremteni”. Képviselőként a szociális, egészségügyi bizottságban dolgozott, résztvevője volt Számos törvény előkészítésének és sok jó intézkedésnek. Úgy gondolja, a jó képviselői munka alapja: a jövőben részt venni az éves és ötéves tervek előkészítésében. „Amit eddig tettem, az annak is köszönhető, hogy együtt tudtam működni a város vezetőivel, sok lakos segítségét megkaptam, de támogattak nevelőtársaim és megértő, jó a családi háttér is. Most Írét jelölt indul a választó- kerületben, s ez új. Nem vagyunk ellenfelek, csupán sorstársak az ügy, a lakosság szolgálatában.” van új lakótelepe is, ide tartozik a sajátos jellegű Oros és a Kisteleki szőlő egészen Butykáig. Ez meghatározza a képviselőjelölt programját. Ügy hiszem, elsősorban az öregek gondjaival szükséges foglalkozni, fejleszteni kell a napközi otthonok hálózatát, bővíteni a házi szociális gondozás körét. Egyformán szorító az iskolák, s a kereskedelmi ellátás gondja. Azért is szeretnék dolgozni, hogy a város külső képén, tisztaságán a társadalmi összefogással javítsunk. Beosztásommal is ösz- szefügg a jobb munkára, a nagyobb teljesítményekre, a nagyobb összefogásra való ösztönzés, bár a társadalmi munkából eddig sem volt hiány. Úgy gondolom, hogy minden területnek kü- lön-külön is megvan a maga részgondja. A Kisteleki szőlőben példáül felül kell vizsgálni a városrendezési tervet, hogy sok ember juthasson építési lehetőséghez, az Alvégen a gáz-, a vízbekötés, Oroson az utak állapota és bizonyos helyeken a vízelvezetés, Nyír- jesnél a közlekedés gondjainak megoldása sürget...” Azzal fejezi be, hogy van mit tenni, bármelyikük is kapja meg a szavazatok többségét. A Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi üzemében a tmk-mühelyben újítják fel a hibás gépeket, berendezéseket. A pudingtöltő gépet Ré- dei Ferenc javítja. (Elek Emil felvétele) 4 z egyik fontos intézményben volt egy igen fontos ügyem. Az igazgató szívélyesen fogadott, még egy csésze teát is fölszolgált, ami úgy meghatott, hogy egy árva szót sem tudtam kinyögni. Búcsúzáskor az ajtóig kísért, és így szólt: — Nyugodjon meg, minden el lesz intézve. A közeli napokban fölhívom önt az irodában vagy otthon. Ahogy önnek megfelel. — Mindkét esetben hálás leszek. Mindennap vártam az értesítést, hiába. Ahogy teltek a napok, elhatároztam, hogy összeszedem a bátorságomat, és magam hívom fel az igazgatót. A titkárnő jelentkezett: — Az igazgató elvtárs szabadságra utazott, és csak egy hónap múlva jön vissza. — Ki a helyettese? — Az igazgatóhelyettes elvtárs, de ő is szabadságra ment, és csak egy hónap múlva lesz bent. — Akkor egy előadót, aki ezekkel az ügyekkel foglalkozikí-~ — Kapcsolom Pacsirta- nét. Kisvártatva megszólalt egy hang a kagylóban: ( ^ JAN KOPROWSKI: Elintézési mód \ _____________________) — Tessék, hallgatom. Előadtam az ügyemet. — Semmit sem tudok róla — válaszolta Pacsirtáné egy madárka kedvességével. — Szíveskedjék fölhívni Zy- gadlót, ö végzi az igazgató elvtárs és a helyettese munkáját. Fölhívtam a javasolt számot. Zygadló, aki az igazgató és a helyettese munkáját végezte, türelmesen végighallgatott, s végül így válaszolt: — Sajnos, nem tudok önnek segíteni, mivel az ön Nyírbátorban a SZAÉV kivitelezésében 66 lakást építenek fel július végéig. Az első húsz lakás átadására a napokban került sor. (Elek Emil felvétele) TERMÉKVÁLTÁS GONDOKKAL A szeszélyes tavasz próbái Segítség Dadáról, Orosról, Pazonyból, Ibrányból r~--------------------------------------------------------------------------------\ „Az elmúlt tíz esztendőben nem értünk el olyan eredményt, mint 1984-ben. Tavaly a rendkívül nehéz időjárás és gazdasági helyzet ellenére is több, mint 6,2 millió volt a nyereségünk.” (A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz 1985. február 12-1 zárszámadó közgyűlésének beszámolójából.) V________________________________________________________/ — Igazán jó alapot adott az induláshoz a múlt esztendő. Reménykedve kezdtük az 1985-ös évet. Csakhogy ez megcsappant, a kemény tél gondokat okozott. Főleg az, hogy korán beköszöntött és elhúzódott — említi Vámos Tibor tsz-elnök. Nagy elhatározás Sötét fellegek kúsznak az égen, megnyíltak az ég csatornái. Fázik minden. Elmaradtak az őszi talaj munkák, több mint 550 hektár szántás az adósság, amit az elhúzódó tél miatt nem tudtak idejében befejezni. — Olyan körülmények között adódtak e gondjaink, amikor jelentős elhatározására szántuk el magunkat: termékszerkezet-váltást valósítunk meg a jövedelmezőség szinten tartása érdekében — fűzi hozzá gondolatait Gerda György főagro- nómus. Ügy látták helyesnek, hogy mintegy 100 hektárral csökkentik a kukorica vetésterüügyében nem kaptam utasítást. Meg kell várnia, míg az igazgató elvtárs visszajön. Megvártam. Az igazgató szívélyesen üdvözölt: — Mennyire örülök, hogy látom! Mi újság? — Igazgató elvtárs, bátorkodom emlékeztetni az egy hónappal ezelőtti ügyemre. — Milyen ügyre? — kérdezte az igazgató egy csodálkozó gyermek ártatlan képével. Elmondtam, mit és hogy. — Hogyhogy, még nincs elintézve? — Nincs, igazgató elvtárs. És senki sem tud semmiről. — Skandalum! — kiáltotta az igazgató. — Látja, milyen emberekkel dolgozom? Biztosított, hogy egy héten belül értesít ügyem elintézéséről. Eltelt egy hét, eltelt kettő, de az igazgató nem jelentkezett. Időközben a fontos ügyem megszűnt fontosnak lenni. Ily módon magunk mögött tudjuk az ügyet, az igazgató is, én is. Adameez Kálmán fordítása letét, s megnövelik a tavaszi árpáét. Nem titkolt a szándékuk: sörárpaként szeretnék értékesíteni. Ha nem sikerül, akkor is kifizetődik a termelése. — A szabályozók és az időjárás közbeszólása miatt kellett megváltoztatnunk a termelési tervet — veti közbe a tsz-elnök. — így sem tudjuk teljesen megvalósítani elképzelésünket, mert a tervezett 190 hektár tavaszi árpa helyett csak 140-et sikerült vetnünk. Kényszerűségből csak vetünk még plusz 50 hektáron kukoricát is. A kemény és elhúzódó tél, s a szeszélyes tavaszodás próbára tett és tesz embert, gépet. Feladja a leckét az ázó-fázó traktorosgárdának. Olyan munkacsúcsokat okozott és okoz (ki tudja, meddig?), hogy a nyújtott műszakokkal és a szombat-vasárnapi munkával sem tudják megfelelő időben pótolni a jelenlegi gépparkkal a szükséges talajmunkákat. — Március 20-tól — amikor a gépek a talajra ráme-- hettek — nyújtott műszakban dolgozik 3 T—150-esünk és 10 MTZ—80-asunk — mondja Tóth László műszaki vezető. — Gyakorlatilag 40 nappal kevesebb idő áll rendelkezésünkre, mint más „normális” években. Egyharmad- dal kevesebb munkaidő alatt kell most elvégeznünk az összes elmaradt őszi és a tavaszi talaj munkákat — számol Gerda György. Mindenkit mozgósítottak Minden „hadra” fogható erőt fedélzetre szólított a gazdasági és pártvezetés. A változtatásra javasolt éves termelési tervet megvitatták a pártalapszervezetekben. — Különös gonddal a gépészetben és a növénytermesztésben dolgozó kommunisták beszélték meg. Ezeken a pártfórumokon részt vettek a területek pártonkí- vüli gazdasági vezetői is. Láttuk már korábban is, hogy most rendkívüli helytállást igényel mindenkitől a szeszélyes időjárás. Nem kellett itt agitálni senkit a nyújtott műszakra és a hét végi munkára. Érezték az emberek, a kenyerük forog kockán — magyarázza Görög Istvánná, a pártvezetőség titkára. Március 18-án katonás rendben sorakoztak fel a gondosan megjavított gépek, a szemlére. Tavaszi indulásra vártak. — Csakhogy nem vethettük be őket, mert olyan fagyos volt a föld — így Gerda. •»Amikor meg felengedett a föld fagya, nyakukba szakadt egyszerre minden. — Segítségért fordultunk a tiszadadai, az orosi, a nyír- pazonyi és az ibrányi tsz- ekhez. Kaptunk 4 T—150 est, 2 műtrágyaszórót, Ibrányból 2 Rába-Steigert. Felgyorsultak a munkák. így tudtuk utolérni magunkat — magyarázza Vámos Tibor, a tsz elnöke. — Csak az ibrányiaktől kölcsönöztük a gépeket bérmunkában, a többieknek visszasegítünk. Ez így jő nekünk is, mert az önköltségünket megfelelő szinten tudjuk tartani — egészíti ki az elnök gondolatait Tóth László. Már csak egyhetes lemaradással számolnak a Vöró's Csillag Tsz-ben. Egy a gono : hideg a talaj. De várni mai- nem szabad! Vetik a kukoricát. Május elsején is dolgoztak, s reménykednek o napos idő beköszöntőbe . Várják a felmelegedést. Biztos háttér — Vigasztaló, hogy a kemény hideg ellenére jól teleltek a kalászosok. Ez biztató. Baromfitelepünkön megszüntettük az olajfűtést. Idén ezzel körülbelül 5 millió forint értékű energiamegtakarítást érünk el. S -az sem mellékes, hogy az idén nem vettünk igénybe termelési hitelt. És megemlítendő, hogy a holt idényben is biztosítják a melléküzemágaink a szövetkezet pénzügyi stabilitását — összegez reménykedve az elnök. Görög Istvánné, a pártvezetőség titkára azt magyarázza: április 29-én újabb pártfórumokon beszélték meg a legsürgősebb teendőket A rendkívüli helyzetben rendkívüli erőfeszítéseket követelnek mindenkitől. Erre igyekeznek mozgósítani a pártszervezetek a Vörös Csillagban. Farkas Kálmán