Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
1985. május 7. KeUt-Magyarország 7 Már szedésre érett az uborka özv. Gerliczky Andrásné portáján a fóliasátor alatt. A Rókabokorban a család évek óta foglalkozik fóliasátras zöldségtermesztéssel. Tavaly a paprika adott jó jövedelmet, most bíznak a primőr uborkában. Rajzik a káposztalégy Keríiljiik a mélyültetést zás után 100 négyzetméterenként 20—26 dekagrammos Ditrifon 5 porozószerrel (20— 26 kilogramm/hektár), 8—10 napos ismétléssel szép sikereket érhetünk el a kártevő elleni küzdelemben. Basudin 5 granulátumból 2 gramm szükséges folyóméterenként, a Decis 2,5 EC permetezőszerből pedig 0,03 százalék permetlé ajánlható. Dr. Széles Csaba Új könyv 88 színes oldat a hazai halakról Batta István könyvének bevezetője halaink származását ismerteti, a jellegzetes szociális viselkedési formákat, a vizek közötti és a vizeken belüli vándorlásokat, mozgásokat, a halak életének különböző fejlődési szakaszait az ikrától az öregkorig. Ezután következik az egyes fajok bemutatása. A színes felvételekhez tartozó szövegek a könyvsorozat addig kialakult rendszerének megfelelően rövidek és tömörek. A leírások a következő logikai felépítést követik: a hal előfordulási helye, mérete, testtömege. A következő bekezdés a táplálkozás módjáról és a táplálékról szól, végül pedig az ívás és az ivadékgondozás idejét, körülményeit írja le a szerző. A védelem alatt álló fajok esetében erre a tényre mindig külön felhívja a figyelmet. A fajleírásokat 11 bio- tóp (élőhely) fotója és leírása követi, majd a hazánkban előforduló fajok rendszertan szerinti felsorolása latin nevükkel és szinonim neveikkel kiegészítve. A műhöz egy táblázat is tartozik, amely a különböző fajok biotópo- kon belüli előfordulásait tartalmazza. Hogy no csavarogjanak... Nyugdíjpótlék a kiskertből Méhek vándoroltatása Előírások és kötelességek A káposztafélék egyik legveszedelmesebb rovarkártevője, a tavaszi káposztalégy, báb alakban telel át a talajban. Tapasztalt kertészek megfigyelése szerint, ha a talaj tíz centiméteres mélységében a maximális hőmérsékletek összege eléri a 80 Celsius-fokot, megkezdődik a kártevők rajzása. Ebben az időszakban már virágzik a mogyoró és a Dávid mandula. A legyek rajzáscsúcsára a szilva- és a cseresznyefák virágzásakor lehet számítani. A rajzás végét az orgona és a kökény virágainak megjelenése jelzi! A zömök testű, házi légyre emlékeztető felépítésű és nagyságú — 7 milliméter hosszú — sárgás színű nőstények, szivarszerű tojásaikat a káposztafélék gyökér- nyaki részére helyezik el. A lárvák orsószerűek, csontfehérek, s 20—30 nap alatt a 8 milliméter hosszúságot is elérhetik. Kártételük nyomán először csak a hajszál- és oldalgyökerek pusztulnak el, de később a vastagabb gyökérrészek is megsemmisülhetnek. A beteg növények levelei ólomszínűre változnak, lankadnak, majd elhervadnak. A károsítok jellegzetes tulajdonsága, hogy a fertőzött növényeket — támadásuk után — rendkívül könnyű kihúzni a talajból, s ilyenkor jól megfigyelhetők a sérült, idő előtt elhalt gyökerek. A nyűvek 3—6 centiméterre a talajban bábozód- nak. Az 5—8 milliméter nagyságú, sötétbarna tonnabábokból 14—20 nap elteltével repülnek ki az imágók (a legyek). E tavaszi nemzedéket még egy nyári, s majd egy harmadik őszi nemzedék is követi! A védekezés egyik alappillére — kertészeknek az a több évtizedes megfigyelése — hogy elsősorban a mélyre került káposztapalánták fertőződnek leggyakrabban. Ezért kerüljük a mélyülte- tést! Ha 0,1 százalékos wu- xálos öntözővízzel segítjük — már a kezdeti időszakban — a növénykék fejlődését, úgy azok szinte kinőnek a kártevő „foga” alól! A rendszeres öntözéssel jelentősen mérsékelhetjük a következő nemzedékek számát. Fontos tudnunk azt is, hogy a szabadföldön történő palántáMárföldi András, a nyugdíjas munkás kellemesen elfáradva érkezett ma este is haza. Míg le nem bukott a nap, amíg csak látott, kinn dolgozott a kertben. A hirtelen kitavaszodással igencsak megszaporodtak a tennivalók. — Reggel 7 órakor már munkálkodtam. Ha most két nap egybe folyna, akkor is kevés volna, annyi a pótolnivaló. Ma (április 22-én) fejeztem be az őszibarackfák metszését. A metszés után a metszlapokat festettem le. Estig tartott. A téli fagyok különösen a fiatal, egy-két éves fákat viselték meg — magyarázza. Márföldi András alapító tagja a nyíregyházi központi kertbarátklubnak. 600 öles kertje ott húzódik a repülőtér mögött a Rozmaring utcában. Ide jár ki, minden szabad idejét itt tölti. A Vasvári Pál u. 18/a. szám alatti lakásában jóformán csak télidőben tartózkodik. A kertben minden az ő keze munkája nyomán született, él, fejlődik. Van 40 almafája, 30 őszibarackfa, néhány tőke szőlő, egy pár körte- és meggyfa. — Ennyivel könnyen boldogulnék, csakhogy a két fiamnak is van 600—600 öl. Én vettem nekik még gyerekkorukban. Elsősorban azért, hogy ne csavarogjanak, no meg, hogy szeressék meg a kertészkedést — böl- cselkedik András bácsi. Elérte célját. Fiai: András és Mihály valóban megkedvelték a kertészkedést. — András fiam úgyannyi- ra, hogy Debrecenben az agráron szerzett diplomát, és elvégezte a növényvédő szakmérnökit is Gödöllőn. Olykor, ha szükségem van rá, ő ad tanácsot. De az az igazság, hogy elég kevés ideje van, mert ő Túrkevén dolgozik a tsz-ben. Ha szerét teheti, azért segít. Húsvét- kor, amikor itthon volt, együtt metszettünk. Jól jött a segítség, mert a három kertet egyedül nem bírnám — magyarázza. Gondosan művelt kertek. Innen kerül ki a család számára szükséges gyümölcs és a zöldségfélék. S még értékesítésre, piacra is jut. — Tavaly szép mennyiséget értékesítettünk az áfész- nek az almából, körtéből. Így megakad a kertből egy kis parázspénz is — fűzi hozzá magyarázatképpen. Márföldi András hatvanöt esztendős, tizennyolc esztendeje kertészkedik. — Most, a napokban következnek a nagy munkák, a növények ápolása, a gyümölcsfák permetezése. No meg kell az ember öreg csontjainak is a mozgás, életszükséglet. Különben el- satnyulnának az izmok. Szeretem is csinálni. Én már enélkül aligha tudnám elképzelni az életem. Létkérdés is, amolyan nyugdíj- pótlék kereset, kiegészítés is a kert. Kevés nyugdíjat kapok, így igazán jól jön egy kis pótlás, amit megtermelt gyümölcs- és zöldségfélék után kapok, vagy árulok a piacon (farkas) A méhészek hamarosan megkezdik a méhcsaládjaik vándoroltatását a szabolcsi akácerdőkbe. Ilyenkor egy- egy területre nagyszámú méhcsaládot telepítenek le, ami a zsúfoltság veszélyével jár. A vándortanyára különösen fontos az egészséges méh- állomány telepítése, mert a beteg méhcsalád ilyen területen rövid időn belül és nagy számban fertőzheti a vándortanya szomszédos méhészeteit. A megelőzés érdekében a méhészek kötelesek: a méhek tavaszi tisztuló kirepülése és betelelés közötti időszakban a méhcsaládjaikat 2—4 hetenként méhegészségügyi szempontból ellenőrizni. Az ellenőrzés terjedjen ki mind a mé- hekre, mind a fiasításra. Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakásával összefüggő területen van, a tulajdonos (bérlő) köteles a méhek tartási helyén a nevét és lakcímét egy legalább 40x30 centiméter nagyságú táblán feltüntetni. A VÁNDORLÁS SZABÁLYAI A méheket állandó tartási helyükről csak egy hétnél nem régebbi állategészségügyi igazolással szabad kivinni. Érvényes ez az áttelepítésre, vándorlásra, átköltözésre, vagy adásvételre is. A Megyénk legjelentősebb málnatermő vidéke Nyírbél- teken és környékén található. Mivel e bogyós gyümölcsöt mezőgazdasági nagyüzemek nem tudják rentábilisan termelni, kistermelők vállalják magukra ezt a jelentős kézi munkával járó, de jövedelmező feladatot. A kistermelőket a helyi áfész fogja össze szakcsoportba. A szakcsoport tagjainak a telepítéshez ingyen biztosítja a málnasarjakat, rendszeres szaktanácsadással segíti munkájukat és garantálja a megtermelt gyümölcs felvásárlási árát. Kavalecz Miklósnét, a szakcsoport egyik régi tagját Nyírlugoson, a házuk melletti málnaültetvényen méhek kiszállítását és bevitelét a helyi szakigazgatási szervnek 8 napon belül be kell jelenteni. A vándoirterü- letre érkezéskor a bejelentés során közölni kell a tulajdonos nevét és lakóhelyét, a méhek legutóbbi tartási helyét, az állatorvosi igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésre szolgáló terület pontos megjelölését és a méhállomány őrzésének módját. A helyi szak- igazgatási szerv köteles ezeket az adatokat nyilvántartani. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Vándorolni csak egészséges méhcsaládokkal szabad. A méhcsaládok egészségi állapotát meghatározott állategészségügyi igazolással biztosítják. A méhész a vándorlás során az állategészségügyi igazolást köteles magánál tartani. A vizsgálatok torlódásának elkerülése végett ajánlatos, hogy a méhész a vándorlás megkezdése előtt legalább két héttel kérje a méhcsaládjainak vizsgálatát a méhegészségügyi felelőstől. Továbbvándorlás és hazatelepítés esetén a méhész minden helyváltoztatás esetén köteles az elszállítást megelőző munkanapon a vándortanyáról történő eltávozást az elhataláltuk munka közben. Apósával, idős Kavalecz Miklóssal a cserjék között gyomot kapáltak. — Idén már 18 éve, hogy málnatermesztéssel foglalkozunk. Két helyen, itt a ház mellett, a kertben és kint a határban összesen 600 négyszögölnyi területen telepítettük az ültetvényt. Ügy érzem, ezen a homokos földön, ezzel a gyümölccsel a legérdemesebb foglalkozni. — A tavaszi metszés és kapálások mellett permetezni is kell, majd szálanként dróthuzalhoz kötözzük a termő vesszőket. Ez elég nagy munka, de az érés folyamán egyenletesen éri a napfény a gyümölcsöt, és kégyott vándortanya helye szerint illetékes helyi szakigazgatási szervhez bejelenteni. A vándoroltatás befejezése után a méhész köteles a méhek hazatelepítését a hatósági állatorvosnak 48 órán belül jelenteni. VIGYÁZAT, MÉHEK! Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakáso- kat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50—50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat, méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Vándorméhészetet húsz családnál nagyobb állandó méhészettől legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek. A vándorméhészetek egymási melletti telepítésének védőtávolságára nincs előírás. Jó lenne, ha minden vándorméhész erre vonatkozóan betartaná a kívánatos 100—200 méter telepítési távolságot. Vándoroltatás céljából méheket csak olyan helyre szabad telepíteni, amelynek 5 kilométeres körzetében nyúlós költésrothadás, illetőleg 1 kilométeres körzetében európai költésrothadás miatt zárlat alatt álló méhészet nincs. Fontos, hogy a letelepedés előtt a vándorméhész mindig érdeklődjön a járványhelyzetről és az esetleges zárlatról. Dr. Bodnár András megyei szakállatorvos Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás sőbb megkönnyíti a szedést is. A szüret június 20 körül kezdődik. Bizony, ez sem valami szapora munka. Ilyenkor nekilátunk férjemmel, a három gyerekkel, a barátokkal, a nagyszülőkkel és kalákát alkotva együtt szedjük az ízletes, piros gyümölcsöt. Az elmúlt évben még csak 300 négyszögölről tudtunk szüretelni. Ezen a területen is gyengébb volta termés a száraz idő miatt, de így is 40 ezer forintot kaptunk érte. Az ültetvény többi része most fordul termőre. Reméljük, kegyesebb lesz az időjárás, s a növények bő terméssel hálálják meg a sok törődést. Gaál Béla Kavalecz Miklósné éa apósa a málnaültetvényt gondozza. „Ezzel a gyümölccsel érdemes foglalkozni" Málnatermesztés •í ..... " ~
