Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-02 / 101. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. május 2. Bemutatóterem (?) Alaposan kinőtte már a bemutatótermet a város bútorforgalma — inkább raktárnak hat. összesen öt helyen van „igazi” raktáruk, a kiválasztott szekrénysort vagy más bútort onnan szállíthatja el a vevő. A forgalom nagy: a választék sem szűkös, hiszen kapcsolatban állnak az országban csaknem minden bútorgyárral. A jövő héten Nyírma- dán, a művelődési házban rendeznek — már hagyományos — kiállítást és vásárt. A képen: az érdeklődők szinte elvesznek a bútorok között az apró helyiségben ... Az új iskoláért Hatmilliós felajánlás Hosszú évek óta szorító gond Vásárosnamény két városrészében, Vitkán és Gergelyiugornyán, hogy hiányzik a kellő számú tanterem az általános iskolásoknak. A vitkai részen a most véget érő ötéves tervben már szerepelt egy négy tantermes iskola építése — ám közbeszóltak az anyagi nehézségek. Másra kellett a pénz. Az ugornyaiak most úgy döntöttek, hogy: „segíts magadon, és a tanács is megsegít ...” A napokban tartott tanács- tagi jelölőgyűlésen határozott és nagyvonalú javaslat hangzott el Gergelyiugornyán: a városrész lakói válBolti szarkák Csábító — nincs más kifejezés az új ABC-áruházra. Tágas, jó árukészletű, jelentős a forgalma — ezért írhatjuk le a szomorú tényt, hogy elég sok a bolti szarka. Eddig tizenhat alkalommal kényszerültek arra az eladók, hogy a pénztártól való távozás után az irodába hívják a magáról megfeledkezett vásárlót ... S ami meghökkentő: a tizenhatból 14 alkalommal ugyanaz a fiatal eladólány jó szeme leplezte le a kisebb vagy nagyobb stílű tolvajt. Volt, aki filléres poharat emelt le, a másik több száz forint értékű márkás italt próbált kicsempészni, a harmadik pedig értékes kölnit tett zsebre ... Sajnos, azt is hozzá kell tenni, hogy nemcsak maszatos kissrácok fülét kell meghúzni egy-egy csoki miatt, hanem jól szituált, ismert emberek is elvörösödtek már a halk, de határozott szóra: „Megkérem, hogy fáradjon velem...” Hogy mi lehet emögött? Nehéz megmondani, mert nem tudja az ember, hogy miért éri meg a nyolcforintos semmiség zsebre tétele a több ezer forintos büntetést. Üres szerviz Aki a 41-es úton érkezik Vásárosnaményba, jó ideje látja már a hosszú fehér épületet a kanyarban. melynek tetején ott a jókora felirat: Autószerviz. Az ajtók zárva. az épület kihalt — immár közel egy éve. Azt tervezték — tervezik? — hogy kisiparosok veszik birtokba a szervizállomást. és ezzel lényegében megoldódna a város egyik nagy gondja. Egyelőre azonban nyoma sincs a munkának. Az ok: félresikerült néhány dolog az építkezésnél. Nincs megfelelő szellőzés a szerelőaknában, hiányos a világítás. sőt, valamiféle pereskedés is folyik az építő és az építtető között — pénzügyi vita nyomán. Mindez természetesen egyáltalán nem érdekli azokat, akik autójuk vagy motorjuk javítására várakoznak valahol, s közben mérgelődnek, mert hosszú a sor előttük. Nagyon hiányzik már az ú.j szerviz a városnak és a környéknek! Ha halkan javasolhatunk valamit: talán próbálják meg kijavítani a hibákat mielőbb. és megnyitni a szervizt, de gyorsan. A pereskedés utána is . ráér... ■' ... ? ERŐSÍTŐ ÉS SZÉKEK Indiántábor gyerekeknek Kellemes színű, csillogó fémvázú új székek sorakoznak a művelődési központ előcsarnokában, mellettük jókora papírdobozok — ezeket bontogatják. Nagy Ferencné népművelő (egyébként a vitkai városrész klubházának vezetője) mosolyogva mondja: végre megkapták a száz új széket, most már nem lesz gond egy-egy nagyobb rendezvénynél, nem kell annyit rakosgatni az eddig meglévőket. Aztán visszaérkezik sietősen valahonnan a művelődési központ igazgatója. Sánta Miklós is. Arca hasonló elégedettséget tükröz: egy gondot ismét kipipálhat az intézményiben. Segítség diszkókoz — Több mimt százezerbe kerültek ezek a székek — mondja aztán kicsit kesergő- sen, aminek az az oikia, hogy bizony nem a mellényzsebbőJ fizet ki ekkora összeget a művelődési központ. — Kaptunk a napokban háromszáz- ezret a tanácstól, és ebből próbáljuk rendezni a legsürgetőbb hiányainkat. — Még mindig maradt csaknem kétszázezer . . . — Nem tartók attól, hogy a nyakunkon marad. Bőséggel van helye. Hogy csak egyet-kettőt mondjak: a viit- kai tanácstagi jelölőgyűlésen magam is részt vettem, s ott többen is elmondták, hogy nagy gondjuk a fiataloknak a sok „üres” hétvégi este. A klubkönyvitár ugyanis meglehetősen gyengén felszerelt, ezért aztán azt várják a fiatalok, hogy segítsünk nekik. Nos, már e héten kapnak technikai felszerelést az annyira kedvelt diszkóhoz: erősítőt, hangfalakat. Ha minden igaz. máris szólhat a zene péntek esite vagy szombaton ... Hasonló gondjaink vannak a gerge- lyiugornyai klubházumkkal. Ott a berendezés szegényes. Az új székek ezen is segítenek — innen, a művelődési központból viszünk ki székéket nekik. — Itt, a művelődési központban is csak kéthetente van zenés-táncos )est... „Nomád“ körülmények között — így igaz — s ez kevésnek tűnik, nagyon szeretik a fiatalok. Valószínűleg gyakoribbá fogjuk tenni, hetente tartjuk majd. Meg kell vallanom azt is, hogy mi is örülünk ennek, mert bizony nem állunk jól pénz dolgában, ezek pedig bevételes rendezvények ... — Ha az ablakon kinézve ez nem is tűnik igaznak, mégis: hamarosan itt a nyár. Mit terveznek? — Mindenekelőtt hagy említsem a táborainkat. Idén is megrendezzük a minden évben nagy sikerű fafaragótábort. ahol a résztvevők elismert szakemberek, művészek irányításával ismerkedhetnek meg a fafaragás titkaival. Másodszor rendezzük meg a Tisza-parton a tavaly rendkívüli érdeklődést keltett indiántábort! A népművelők egyesületének megyei csoportja a fő szervező. Tavaly a részt vevő gyerekek olyan lelkesedéssel távoztak a táborból, hogy nyilvánvaló volt: idén újra jönnek. Itt „nomád” körülmények között élnek, megtanulják az indiánok sok szokását, használati tárgyakat készítenék, lovagolnak — nem is kell tovább mondami. Azt hiszem, minden gyerek álma egy ilyen ... — A múltkor már a lap hasábjain is megemlítettük a készülő szabadtéri színpadot. Tízéves intézmény — A hozzá való anyag már itt van a művelődési központ mögött, hamarosan hozzálátunk, s remélem, egy jó hónap alatt el is készül. A színpad a múzeumépület mögötti árnyas fák alá kerül, a nézőtér pedig az itt lévő betonozott sportpályán lesz. No, nem állandóan, csak ha szükséges, akkor rákjuk ki a székeket, padokat. Ügy tervezzük. hogy egy ajtó nyitásával a mi épületünkhöz csatlakoztatjuk. így az öltözők is rendelkezésre állnak majd. Szeretnénk a nyáron könnyűzenei koncerteket, színházi előadásokat tartani az új színpadunkon. Végül említsünk meg egy mai kiállítást. A művelődési központban több tucat festmény sorakozik a falon: a városban élő művészetkedvelők gyűjteményének illusztris tagjai. Az idén tízéves intézmény már rendezett egyszer hasonló tárlatot — 1975-ben. Megszépült a városközpont egyik patinás épülete — a festők az utolsó simításokat végzik. lalják — mondták, hogy körülbelül hatmilliós értékű társadalmi munkát adnak, ha épül náluk egy négy tantermes iskola! Az itt élők között aránylag sok az iparosember — kőműves, ács, villanyszerelő és más szakma képviselője — ezért aztán a tanács vezetői úgy vélik: ha nagy fába is vágták a fejszéjüket az ugornyaiak, nem lőttek túl a célon a több milliós felajánlással. Kezdődhet hát a tanácson a fejtörés, a tervezés: miképp lehet kiaknázni a lehetőséget, hogyan tudják előteremteni a többi milliót? ... Finnországba utazik a kórus Barátok között Tavaly Vásárosnaményban járt, és nagy sikerű koncertet adott a finn testvérváros, Vammala énekkara. Idén a naményi dalosok viszonozzák a látogatást, és júliusban egy hétre ellátogatnak Finnországba. A két kórus tagjai között már több éves a barátság — a személyes kapcsolat! — hiszen először 1982- ben jártak itt a „rokonok". Most is úgy lesz, mint eddig: az énekkar tagjait a finn családok látják vendégül ott- tartózkodásuk idején. A kialakult barátságra jellemző, hogy rendszeres a levelezés a magyar és finn énekkari tagok és családjuk között, jön- nek-mennek a születésnapi üdvözlőlapok, az apró ajándékok. Az sem ritkaság, hogy nyáron turistaként, vendégként látogatnak a Tisza-part- ra a vammalai polgárok ... Amikor április 30-án ott jártam, már az utolsó kenyerek kerültek a hosszú alagútkemencébe a városi sütőüzemben. Előzőleg kétszázhúsz mázsa egy- és kétkilós kenyeret szállítottak a boltokba: összesen huszonhat településre. Ez az utolsó sütés amolyan tartalék volt, mert hiába csak egynapos az ünnep, ilyenkor sok kenyér fogy ... Kamion a Tisza-parton? Nyitás: május vénén Azt hiszem, senki sem hiányolta tegnap, hogy a Tisza- part csöndjét nem verte fel tányércsörgés vagy pohárkoccanás. Sajnos, a hideg időjárás miatt nem nyithatott majálissal a kedvelt fürdőhely. Mint az áfésznél elmondta Gergely Ferenc elnök, idén május végén tervezik a nyitást. Eddig már két alkalommal szervezték meg a szokásos évi nagytakarítást, ahol a szövetkezet dolgozói társadalmi munkában rendbe teszik az étterem, a presszó és más létesítmények környékét, a tél okozta károkat helyrehozzák. Sajnos, mindkétszer közbeszólt a hideg, az eső . .. — A tavalyi évünk a parton nem volt túlzottan sikeres — kesereg az elnök. — Az árbevételünk megközelítette ugyan a kétmilliót, de összességében veszteséges volt ez az üzlet számunkra. Elég, ha csak annyit mondok: á múlt év tavaszán több, mint háromszázezer forintot költöttünk a rendbetételre. Történt mindez annak ellenére, hogy átalakítottuk az éttermet önkiszolgálóvá, és nagyon jó szellemű fiatalemberek vezették. Idén — reméljük — jobban fog sikerülni. Most folyik a számolgatás, hogy milyen üzemeltetési formát válasszunk. Ad- juk-e ki szerződéses üzletnek vagy pedig jövedelemér- dekeltségű legyen? Az én véleményem: meglehetősen sokat kockáztatna a szerződést vállaló. Annyira az időjárás függvénye a forgalom, hogy... Ezért úgy vélem: a jövedelemérdekeltségű forma lenne a legjobb. Az idén megnyílt új ABC- áruház és a Tisza-parti vendéglátás jó együttműködési lehetőséget nyújt — az áruház hűtőkapacitása nagy, a távolság gépkocsival nem sok, azért aztán arra is érdemes gondolni — és gondolnak is —, hogy a napi utánpótlásban nagy segítséget adhat. — Emellett — folytatja Gergely Ferenc — alakulóban van egy érdekes tervünik. A Hungarocamion hajlik árra, hogy számunkra kedvező áron átad nekünk egy kétva- gonos hatalmas hűtőkamiont! Letelepítenénk a Tisza- parton, átállítják nekünk villanyra, és nem fájna a fejünk a kánikulai napokon... Persze, a hűtéssel eddig i s jól álltunk, idén is van a tárolóban több száz mázsa jegünk. Volt miiből vágni a télen... De persze, egy ekkora hűtőtér mégiscsak más lenne. S ha már az új ABC-ről szót ejtettünk, érdemes itt folytatni. A tágas, ötmilliós árukészletű áruház forgalma megközelíti a tervezettet, elsősorban a környékről autóbusszal járók kedvelik — márpedig ők igen sokan vannak. Érdekes azonban, hogy a régi, kisebb ABC sem vesztett vonzerejéből, ott is százezres a napi forgalom. Ezért aztán azt hiszem, félre lehet tenni a tervet, mely szerint ezt az áruházat két részletben tartanák nyitva. — Volt egy olyan elképzelésünk, hogy délelőtt tízkor bezárjuk, s csaik kettőkor nyit újra. Most már látjuk azonban, hogy ez nem jó: a törzsközönsége megmaradt, jobb lesz a folyamatos nyit- vatartás. Az oldali összeállította: Tárná völgyi György
