Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

Keiet-Magyarország 1985. május 30. 2 A Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ hodászi 70-es számú ABC-kisáruházának a múlt évben húszmillió forint áruforgalma volt, ami alapvető élelmiszerek, háztartási és vegyi cikkek, rövidáruk, kötöttáruk, hús- és töltelékáruk, műszaki áruk és lakásfelszerelések, vala­mint zöldség-gyümölcs eladásából tevődik össze. A kisáruház kollektívája erre az évre 21,5 millió forint áruforgalmat tervez. Képünkön a korszerűen felszerelt áruház. (Császár Csaba felvétele) Tájjellegű ételek, népzene... Magyar gasztronómiai napok Ungváron A nyírségi gombóclevestől a Gundel-palacsintáig sok­féle magyaros étel került asztalra a magyar gasztronó­miai napok keretében május 20. és 26. között Ungváron. Megyénket már jó ideje szo­ros szálak fűzik a Szovjet­unió Kárpátontúli területé­hez. Az együttműködés kere­tében írt alá szocialista szer­ződést idén januárban a Kárpátalja Közétkeztetési Vállalat valamint a Szabolcs megyei Szálloda és Vendég­látó Vállalat. Márciusban szovjet szaká­csok. felszolgálók és vendég­látóipari szakemberek ven­dégeskedtek megyénkben. A nyíregyházi Korona étterem­ben megtartott kárpátaljai vacsoraesteken olyan külön­legességeket kínáltak a ven­dégeknek mint a bores. a szoljankaleves. vagy pél­dául a huculos sertésborda. A Szabolcs megyei vendéglátó vállalat dolgozói — köztük három mesterszakács. egy mestercukrász, két felszol­gáló. s a Hotel Szabolcs népi zenekara — május 20. és 26. között viszonozták a látoga­tási Ungváron. az Uzsgorod Ho­telban magyan népzene kí­séretében tálalták a szabolcsi szakácsok főztjet — ebéde­ket és vacsorákat — köztük több tájjellegű ételt is. A szálló szakemberei igyekez­tek ellesni például a gulyás, a kanászpecsenye. vagy a szálkái aprópecsenye készí­tésének titkait, mivel úgy tervezik, hogy ezentúl min­dig szerepel majd az étla­pon néhány magyaros gaszt­ronómiai csemege. Kárpáti mtúli tartózkodá­suk alatt a szabolcsi küldött­ség tagjai fölkerestek több éttermet. Baráti beszélgeté­sek keretében jo néhány szak­mai kérdést megvitattak a szovjet kollégákkal. A jövő­ben hagyománnyá szeretnék tenni a cserelátogatásokat. /---------------------------------------­Ötletek lapokból V __________________j KÖZÖNSÉGFAGGATÓ összesen hétezer kérdőívét jut. tatott el felnőtt bérlőihöz s esy- e°y gimnáziumi, illetve szakkö­zépiskolai és -szakmunkás bérleti előadás nézőihez a győri Kisfa­ludy Színház az idei évad végé­hez -közeledvén. A közönségfag­gató íveken a bemutatott tíz elő­adásról szóló véleményekre vol­tak kíváncsiak, emellett leheteti szavazni a legjobb alakításokra, rendezésre, előadásra. Nemcsak a mar játszott produkciók fogad­tatása. hanem a következő évad előtti várakozás is érdekelte *• kérdőívek szerkesztőit. Két da­rabra konkrét javaslatot is kér­tek. s azt figyelembe veszik a műsor összeállításánál. A szín­ház nem kívánja .,ingyen" a né­zők közreműködését, bár maga az nyereség lehet, ha a kívánsá­gokat figyeiembe veszik. A visz- szaküldött kérdőívek a Színházi Magazin programjában június :>- án sorsoláson vesznek majd részt. A födi ja egy 5 napos út a Magas- Tátrába. hozzászólás | Közös ügy — más szemszögből A Keiet-Magyarország 1985. május 11-i számában megje­lent „Nem mellékes a közös iigy” című írásával kapcsolat­ban van néhány észrevételem. Az OTP-társaslakások sor­sáról leírt kép úgy teljes és igazságos, ha más szemszög­ből, az ott lakók szempontjairól is tájékoztatják a közvé­leményt! TÁRSASHÁZUNKBA 1980-BAN KÖLTÖZTÜNK. Akkor szó sem volt arról, hogy az OTP által megálla­pított 70 fillér négyzetméte­renkénti felújítási alap nem lesz elegendő. Csak 1983-ban jötték rá, hogy az eddig be­fizetett díj több mint négy­szerese fogja fedezni a maj­dani tartozás költségeit. Két­lem, hogy ez a négyzetméte­renkénti 3 forintos összeg reális lenne. Nem lehet 15— 20 évre előre tervezni. Ki gondolta volna a 60-as évek közepén, hogy ilyen árrob­banás lesz Magyarországon?! (Sőt még a 70-es években sem tudták a legmagasabb szintű vezetőink sem.) A négyzetméterenkénti 3 forintos havonkénti felújí­tási alap mellett 15—20 év alatt egy lakó a minimális 5 százalékos kamat mellett összesen kb. 60 000 forintot fizet be, csak felújítási alap­ra. (Időközben vannak a társasházzal kapcsolatos egyéb javíttatások is, melye­ket az üzemeltetési számlá­ról egyenlítenek ki.) Ehhez az összeghez 15 éven belül biztos, hogy nem nyúlnak a társasházak, mégsem kapnak rá magasabb kamatot! ÉRDEMES AZON ELGON­DOLKOZNI, hogy az OTP. a kivitelező és a lakók „hár­masából” ki van hátrányos helyzetben?! 1. A kivitelező cég? Ko­rántsem, hiszen felépít, & továbbad egy olyan lakóépü­letet (több száz lakás), mely­nek minősége erősen kifogá­solható, tele hibákkal, me­lyek legtöbbször a későbbi­ek során derülnek ki. Az OTP-től a kivitelező meg­kapja a pénzét, s a feladata ezután már csak annyiban merül ki, hogy a sorozatos reklamációk felelőssége alól miképpen tudjon kibújni. Ebben partner az OTP is. 2. Az OTP? Eladja első osztályú áron a nem éppen első osztályú minőségű laká­sokat, s a továbbiakban csak annyiban törődik velük, hogy beszedi a havi törlesztő rész­leteket. Mivel a közös kép­viselő közvetlenül nem pe­reskedhet a kivitelezővel, az OTP továbbítja a közös kép­viselő reklamációit (kelletle­nül) a vállalathoz, vagy a bírósághoz. 3. A lakóké tulajdonosok? Havonta fizetik a törlesztő részleteket egy olyan lakás után, melynek rendbehoza­tala évek fáradtságos mun­kájába kerül. (Az átadás hi­ányosságai miatt, bár vado­natúj lakást vásároltak.) Jog­gal érzik becsapottnak ma­gukat. Mások silány munká­jára dolgozzanak évekig? Csoda-e. ha sem erejük, sem idejük nincs a közös ügyek­kel foglalkozni. Tehát van helyettük egy személy: a kö­zös képviselő. A NEB vizsgálta, hogyan látják el feladataikat a la­kóközösségek, közös képvise­lők. Eddig azonban őket sen­ki sem kérdezte meg. Véle­ményeiket, javaslataikat, problémáikat nincs kinek el­mondani! MAJDNEM 6000 LAKÁS­RÓL VAN SZÓ. Ezek túl­nyomó többsége munkásla­kás. vagyis egyszerű, kevés jövedelemű munkásemberek kapták, vállalati támogatás­sal. Az OTP eladja a laká­sokat, a lakónak nincs vá­logatási lehetősége, kényte­len elfogadni. S jönnek a hibák! Az általuk nem ja­vítható hibákat a közös kép­viselőn keresztül továbbít­ják az OTP-hez, s innen kez­dődik az évekig tartó peres­kedés. S eközben a lakók ez­reseket fizetnek ki az új la^ kásokra, hogy kijavíttassák azokat a hibákat, melyek NEM az üzemeltetés során keletkeztek. örülnek, ha anyagilag ezzel megbirkóz­nak! A havi rezsi már most is olyan magas, hogy alig győzik, különösen a több gyermekes családok érzik ezt. MIT TESZ A KÖZÖS KÉPVISELŐ? Amíg a tanácsi bérlakások­nál egy egész vállalat (IKSZV) látja el a különbö­ző ügyek intézését, addig az OTP-lakások esetében 1 sze­mély, a közös képviselő. Ö intézi a ki-befizetéseket, ja­víttatásokat. Egy személyben műszaki és egyéb ügyintéző, adminisztrátor, - könyvelő, gazda ságvezető, jogász stb. (Mindezt munkaidején kívül végzi!) Felelős a társasház minden gondjáért, bajáért. NEM FŐÁLLÁSBAN VÉG­ZI ezeket, csupán megbízá­sos jogviszony alapjain, me­lyért minimális tiszteletdíjat kap. S e tiszteletdíjból a ta­nács pénzügyi osztálya „le­gombolja" az adót. mert ez „szellemi tevékenység”. A közös képviselő nem mond­hatja el. hogy tulajdonkép­pen neki e tiszteletdíj bői vajmi kevés marad. mert ebből fedezi az egyéb olyan költségeket, melyeket nem lehet a közös díjból elszá­molni. Például veszi a kávét, italt, csak találjon valakit, aki egy-egy apróbb ügyben segít: pl. csőtörés van a ház­ban. A maszeknak ez piti ügy. ezért ki sem fárad. Vál­lalat nem vállalja, mert van saját területe, elég neki, ha ott megoldja a probjémá at. (Lakszöv. IKSZV.) Ok eleve visszautasítják a kérést. Csakhogy a közös képviselő­nek olyan valaki kell. aki hivatalos, valódi számlával igazolja a munka elvégzését, különben őt fülelik le. MEGÉRTJÜK. HOGY VAN ROSSZ PÉLDA a rosz- szul végzett közös képviselői tevékenységre, de ez még­sem általános. Eddig viszont csak elmarasztaló cikkek je­lentek meg. Ez rossz fényt vet azokra, akik munkáju­kat becsülettel látják el. Stevanyik Sándorne közös képviselő Nyíregyháza, Rákóczi u. 27. A SZERKESZTŐ MEGJEGY­ZÉSE: A Népi Ellenőrzési Bi­zottság is látta ezeket a gondo­kat, ezért tette azt a javaslatot az Országos Takarékpénzár Ve­zérigazgatóságának és a SZÖ- VOSZ-nak, hogy több kisebb la­kásszövetkezetet lenne célszerű szervezni a lakóközösségekből, amelyek ezzel jogi személlyé válnának. Több lehetőségük len­ne, akár függetlenített embert is alkalmazhatnának, s nem kel­lene embereket társadalmi mun­kával ilyen mértékben megter­helni. Ifjú zenebarátok: Kiemelt hangversenykórus Eddigi hazai és nemzetkö­zi sikereikhez méltó felké­szültséggel állt a népes és lelkes zenekedvelő közönség elé a megyei és városi műve­lődési központ Nyíregyházi ifjú zenebarátok kórusa a közelmúltban a Vasvári Pál Gimnázium aulájában — minősítő hangversenyén. Négy évszázad kórusmű­veinek gyöngyszemeit hall­hattuk előadásukban. A lényegében kronológiai rend­ben felhangzó művek között az első részben többnyire reneszánsz szerzők (Gallus, Byrd, Hassler) művei csen­dültek fel. Kuriózumként ha­tott Gallus és Schütz két kó­rusra írt műveinek bemu­tatása (a kórus egyik fele a karzaton helyezkedett el), pontosan összecsiszolt, szép hangzásban. Majd a 18. és 19. század szerzőinek (Soler, Ladmiraul, Dawson) főleg barokk és romantikus hangzású kompozíciói után a magyar szerzők szebbnél szebb alkotásai hangzottak el (Kodály, Bárdos. Szőnyi. Petrovics) — köztük Bárdos: Missa tertia-ja is dr. Széles Csabáné orgonakíséretével. A kiváló karvezető (Geb- ri József) igényességét jel­lemzi, hogy Petrovics: Trian- dulum c. művének a középső, igen nehéz számát is bemu­tatták, noha erre csak a leg­jobbak vállalkoznak. S hogy a legmodernebb effektusok sem . hiányoznak eszköztá­rukból. arra bizonyíték — csattanós befejezésül — Erd­mann: Táncolda c. hangula­tos műve. (Meg kellett ismé­telni!) A magas színvonalú hang­versenyen az ifjú zeneba­rátok kórusa igazolta jó hírét; azt. hogy nem hiába kap rangos hazai és nemzet­közi kórusrendezvényekre szóló meghívást. (Ez évben — a többek között — a Ma­gyar Rádió egyenes adásban közvetítette hangversenyü­ket; nemzetközi kórusverse­nyen Franciaországban 2. he­lyezést értek el...) Karnagyuk nemcsak szak­mai munkájáért érdemel el­ismerést, hanem baráti kö­zösséget teremtő pedagógiai tevékenységéért is. Végered­ményként a kórusok országos tanácsa által delegált szak­mai zsűri (Emődi Györgvi. G. Horváth József, Igricz György) ismételten a leg­magasabb minősítéssel ho­norálta teljesítményüket — az ifjúsági kórusok kategó­riájában: KIEMELT HANG- VERSENYKÖRUS. Erdős Jenő A „HOLTOMIG LAN - HOLTODIGLAN’- ELŐTT Csongrád megyében új módsze­reket szeretne bevezetni a Sze­gedi Városi Tanács kórház-ren­delőintézet család- és nővédelmi tanácsadója és a KÖJÁL egész­ségnevelési osztálya. Tanfolya­mokat szerveznek a házasulan­dók részére egyelőre Szegeden, kísérleti jelleggel. A kötelező, esküvő előtti tanácsadás mellett havonta egyszer előadások hang­zanak majd el a párválasztás s családtervezés, a fogamzásgátlás, a szexuális zavarok témaköréből, valamint családszociológiai és családjogi kérdésekről. A tanfo­lyam résztvevői az egész ország területén korlátlan ideig érvé­nyes igazolást kapnak, amelyet házasságkötés előtt minden anya­könyvvezető elfogad. VACSORACSOMAGOT KAPNAK Tovább szélesedik Miskolcon az idős emberekről való gondosko­dás az idén. A város három öre­gek napközi otthonának 120 tag­ja a reggeli é.s ebéd után este vacsoracsomagot is kap. A tech­nikai feltételeket is megterem­tették: a szociális otthon kon.w bájában steril műanyag tálcára sajtot, töltelékárut és egyéb hen­tesárut helyeznek el. majd fóliá­val légmentesen lezárják. A mintegy 12 forint értékű élel­miszert tartalmazó csomagokat kiszállítják az öregek napközi otthonaiba, ahol a hűtőkben tá­rolják és este. hazatéréskor ki­osztják. Hasonló módon oldják meg még a szombati, vasárnapi és ünnepnapi ellátást, amikor is a csomagokba konzerv, félkész, illetve gasztrofol étel kerül. INGYENES HIRDETŐTÁBLÁK Figyelemre méltó együttműkö­dési szerződést kötött Fehérvá­ron a városi tanács és a Magyar Hirdető Fejér megyei központja. A megállapodás a városkép vé­delmét és gazdagítását, a közér­dekű tájékoztatást, valamint .1 hirdetési szolgáltatások bővíté­sét egyaránt szolgálja. Egyúttal módot nyújt a lakosságnak díj­talan utcai hirdetésekre is. Több új megoldás mellett a külföldi turistákra való tekintettel pikto- grammok, nemzetközileg ismert „beszédes ábrák” segítik majd a tájékozódást, útbaigazítást. A jő. vőben lehetőség nyílik arra is, hogy egyes kietlen tűzfalakat nagyméretű, színes reklámábrák díszítsenek, és enyhítsék a kör­nyezet szürkeségét, egyhangúsá­gát. A tárgyalóteremből Bosszúállók Apa és fia bosszút állni in­dultak augusztus 22-én Ke- mecsén. Délután hallották, hogy a fiú, a húszéves Kul­csár Gyula testvérhúgát, az­az a negyvennégy esztendős Kulcsár Miklós leánygyer­mekét megverték; estefelé pedig arról érkezett hír, hogy hasonlóképpen járt az édes­anyja, illetve felesége is. Úgy értesültek, hogy M.-ék fia és annak a barátja volt a bűnös, ezért az M.-porta felé vették az irányt. A szü­lők és a bűnösnek vélt fiú is otthon volt éppen. Szó szót követett (nem a legbékésebb hangnemben), majd Kulcsá­rék — bár felszólították őket, hogy ne tegyék — az udvarrá; is bemeritek. Kulcsár Gyula elvett egy kútláncot az M.- fiútól, s az­zal megütötte előbb M.-et. majd a feleségét is. Az apa sem tétlenkedett, ő is M.-nét bántotta. Mivel azonban csak az egyik sértett terjesztett elő magánindítványt a köny- nyű testi sértés miatt, Kul­csár Miklós ellen csak ga­rázdaságért és magánlaksér­tésért indult eljárás, míg fia vádpontjai között a testi sér­tés is szerepelt. A Nyíregyházi Városi Bí­róság dr. Tolnai Erzsébet tanácsa Kulcsár Gyulát nyolc hónap — két év próbaidőre felfüggesztett — szabadság- vesztésre és kétezer forintra; Kulcsár Miklóst hat hónap — ugyancsak két évre fel­függesztett — börtönre és háromezer forintra ítélte jog­erősen. Tíz között Joggal lehetnek büszkék Joó Erika IV. c. osztályos közgazdasági szakközépis­kolai tanulóra szülei: a ti- szaszalkai Magyar Acéláru­gyár lakatosa, s a leszáza­lékolt tsz-növénytermesztő. A szülők ugyanis arról ér­tesülhettek Fehérgyarma­ton, hogy lányuk könyvvi­telből az ország tíz leg­jobbja között van. Az egykori tiszakerecse- nyi kiváló úttörő,' fehér- gyarmati kollégistaként is a mozgalmi munkát tekin­tette a legfontosabbnak, a tanulás után. A kollégiumi DT-tag, gazdasági felelős: sikeresen szerepelt a házi­versenyen, s onnan már szinte megállíthatatlanul jutott a Pénzügyminisztéri­um dísztermébe, az orszá­gos döntőre. Könyvvitel ta­nára — Kullár Lászlóné — is elégedett lehet, hiszen növendéke így közelebb jutott életcéljához, a Pénz­ügyi és Számviteli Főisko­lába történő felvételhez. Ugyanis az országos helye­zés azt is jelenti, hogy sem érettségiznie, sem felvéte­leznie nem kell ebből a tárgyból a jelöltnek, (m. k.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom