Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

1985. május 28. Kelet-Magyiurország 3 Képviselő elölt eiiik Biszku Béla Mondják, egy ember éle­tét, gondolkodását megha­tározzák a gyermekkor él­ményei, az indíttatás esz­tendei. így emlékezhet Bisz- ku Béla hatvanöt év távla­tából is a márokpapi zsúp- fedeles házra, airra a bere­gi vidékre, ahol először ta­nulta a betűvetés tudomá­nyát, ismerte meg a szegény emberek küzdelemmel teli életét. A megélhetés kényszere hajtotta családját a főváros­ba 1929-ben. Angyalföldön laktak, ott szerzett géplaka­tos és hűtőgépszerelő szak­mát, ismerkedett meg a vasas ifik csoportjával. A szervezett munkások adták kezébe az első marxista könyveket, az ő hatásukra lépett be a szakszervezetbe, majd a háború kellős kö-\ zepén a kommunista párt­ba. Bújkálnia kellett a be­hívó elől, hogy a felszaba­dulás első napjaiban már pártot szervezzen, részt ve­gyen az újjáépítésben, a gyárak indításában. S az új kor hajnalán — a kerület­ben elsőként — kötött há­zasságot mozgalomban meg­ismert társával. Ekkor már függetlenített pártmunkásként tevékeny­kedett, s az ötvenes évek nemegyszer cikcaklkos or­szágépítő munkájában a gondokon hitével, a mun­kások iránt érzett elkötele­zettségével lett úrrá. Dol­gozott a budapesti pártbi­zottságon, a pártközpont­ban, Kőbányán és Angyal­földön kerületi titkár volt, pártfőiskolát végzett. Az el­lenforradalom után a buda­pesti pártbizottság újjá­szervezése lett a feladata, majd 1961-ig belügyminisz­ter. Egy évig miniszterel­nök-helyettes, ezt követően Dr. Kelemen Miklós A legszegényebbek közül való hatgyermekes család­ból indult a szabolcsveres- marti születésű Kelemen Miklós, hogy a szűkebb szü­lőföldön bizonyítson; érde­mes tanulni, érdemes a kö­zösségért dolgozni, mert aki így tesz, az megszerzi kör­nyezete bizalmát. Tulajdon­képpen mándokinak vallja magát, hiszen ma is élő szü­lei jó negyven évvel ezelőtt odaköltöztek. Ott járt álta­lános iskolába, Szolnokon gépipari technikumba, hogy a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen 1963-ban szerzett gépészmérnöki dip­loma után újra hazajöjjön Előbb a fehérgyarmati, majd a tyúkod i gépállomás­ra került, onnan a megyei tanács ipari osztályára, hogy 1965-ös nősülése után Tiszalökön, a faipari válla­latnál folytassa, s 1968 ja­nuárjában az elsők között kerüljön Vásárosnamény- ba, hogy forgácslapgyárat építsenek, indítsanak. Mondhatnánk, hogy Vá­sárosnaményba kerülésével egyidejűleg a faiparral és az emberekkel való foglal­kozással jegyezte el magát. Műszaki előadóként kezdte, végigjárta a ranglétra min­den fokát, amíg 1974-ben az ÉRDÉRT forgácslapgyárá- nák igazgatója lett. Közben üzemgazdász mérnöki okle­velet is szerzett, a marxista esti egyetem szakosítóját is elvégezte, s 1983-ban faipar­ból doktorált, ötletember­nek is hívhatjuk, hiszen ne­ki és gondolkodó munka­társainak köszönhető, hogy a gyár mindig képes volt megújulni, amit Kelemen Miklós számtalan, milliós értékű újítása segített, _ aki eljutott a Kiváló Újító arany fokozatáig, tavaly megkapta azt az Újhelyi­Szűcs Gyula Megtiszteltetésnek érzi mind maga, mind az if­júsági mozgalomban dol­gozók számára a jelöltsé­gét Szűcs Gyula, ez a folyton mosolygós, pilla­natok .alatt emberi kapcso­latokat teremtő, ízig-vér.ig mozgalmi munkát végző fiatalember, aki 1954-ben született Nagy viarsányban. Kiisvándán érettségizett, Tuzséron, a Hungarofruct hűtőházában diiszpécserke- idiett, majd a határőrség­nél Záhonyban teljesített szolgálatot, hogy visszatér­ve már a nagyközségi KISZ- bizottságot vezesse. Ked­vélte a sportot, szervezte a fiatalokat, még húsz éves sem volt, amikor a párt tagija lett. Közben jutott ideje a tanulásra, a S __________________________________ nyíregyházi tanárképző fő­iskolán szerzett oklevelet. A fordulat 1979-ben kö­vetkezett be életében, ami­kor hazahívták, a KISZ városi bizottságának tit­kárává választották. Bár nem volt előtte sem is­meretlen számára ez a te­rület, hiszen szinte min­den megmozduláson ott volt, részt vett az amatőr csoport munkájában, az irodalmi színpad fellépé­sein.----------------------------------------------------> 16-os számú választókerület a Központi Bizottság titká­ra. Ma már nyugdíjas, de továbbra is részt vesz a po­litikai és közéletben, a Szakszervezetek Országos Tanácsa számvizsgáló bi­zottságának elnöke. Munkája révén sem sza­kadt meg kapcsolata a sző­kébb szülőfölddel, ahol 1958-tól — négy év kivéte­lével — országgyűlési kép­viselőként szólt az itt élő emberek érdekeiért. Nem­csak figyelte a mezőgazda­ság átszervezését, hanem maga is járta a falvakat, aztán az iparosítás nagy fel­adatában vállalt részt a maga eszközeivel, s együtt örült az itt élőkkel, amikor villanyt kapott szülőfaluja, amikor a vízmű avatásán vehetett részt. Tudja, hogy az élet nem állt meg, a fejlődés új igé­nyeket teremtett, s ennek jegyében kell egy képvise­lőnek tevékenykednie. Ügy, hogy ismeri az országos ösz- szefüggéseket, de nem hagy­ja figyelmen kívül választó­kerülete helyzetét, lehetősé­geit sem. Hiszi, hogy ezt csak akkor lehet elérni, ha többet törődünk közös dol­gainkkal, ha megmarad az a bizalom, amely politikán­kat, országgyarapító .törek­véseinket övezi az utóbbi évtizedekben. Energia minién napra M inden energia. Ellen­tétben a hiedelem­mel a megye me­zőgazdaságában nem csak a több mint 7000 önjá­ró gép (traktor, teher­autó, kombájn) fogyaszt energiát, de mjnden ter­melési tevékenységnél hal­latlanul nagy mennyiségű energiát használunk el. Természetesen ha az ener­gia. szóba kerül, minde­nekelőtt a folyékony ener­giahordozókra (benzinre, olajra, gázolajra stb.) gon­dolunk, aztán a villamos energiára, gázra és ke­vésbé jut eszünkbe, hogy az energiagazdálkodás kö­re óriási. Takarékoskodni tehát sokoldalúan, ezeregy- féle-képpen lehet. Szabolcs-Szatmár terme­lőszövetkezeteiben — ma már hagyományosan — évente ismétlődik az ener­giagazdálkodási verseny. Alapvető cél a folyékony energiahordozók felhasz­nálásának csökkentése, a folyékony energia kiváltá­sa olcsóbb hazai energia- hordozókkal. Szempont a V* versenyben, a verseny ér­tékelésekor az is, hogy a gazdaságok az energiahor­dozókat mennyire hatéko­nyan és gazdaságosan használják jel. Tavaly eb­ben a versenyben 44 ter­melőszövetkezet és két társulás vett részt. Elért eredményeik alapján első a napkori Kossuth, máso­dik a tímári Béke, har­madik a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetke­zet lett. Mindhárom termelőszö­vetkezetben nagymérték­ben csökkent az energia­felhasználás, az energia- költség, ugyanakkor nőtt a termelési érték. Az energiaköltség csökkenése az adott gazdaságokban nem a kevesebb energia­felhasználást jelenti, in­kább a minőségileg más energiát. Az import kő­olajszármazékok egy részét például az üzemben kép­ződött mezőgazdasági hul­ladékokkal váltották ki. Nincs ma olyan üzem, ahol ne keletkezne évről évre tonnaszámra tüzelés­re alkalmas növényi szár­maradvány, nyesedék, er­dészetben gally és tuskó, faiparban fúrészpor, háncs és forgács. Ezek fűtésre, szárítók üzemeltetésére, hatáfokcsökkenés nélkül alkalmasak. Más része az energiamegtakarításnak (és az említett termelőszö­vetkezetek ebben is jeles­kedtek) hogy jól beszabá­lyozott gépeket üzemel­tettek, hogy az üresjára­tokat megszüntették. Az energiagazdálkodási verseny idén is folytató­dik. A tartalom és a cél a korábbiakkal azonos, de a verseny jelentősége meg­növekedett. Olyan idősza­kot éltünk át a rendkívüli hideg téllel, amikor nem volt mód takarékosságra, sőt tartalékainkat is fo­gyasztottuk. Ezt figyelem­be véve szükséges minde­nütt cselekedni. A ver­senyben elért kimagasló eredményeket díjazzák (nem egy utolsó szempont), de nem az első helyért já­ró 25 ezer forint most a fontos, hanem azok a mil­liók, amelyek az üzemi, a ' népgazdasági terheket csökkentik és lehetővé te­szik, hogy legyen elég energiánk minden mun­kához, minden napra. Seres Ernő Készül a kísérleti gép emlékérmet, amit a mező- gazdaság valamelyik szak­ágában azoknak adomá­nyoznak, akik a műszaki és gazdasági fejlődésben kima­gasló eredményt érnek el. A jobbért való küzdést a szülői házból is hozta (a fel- szabadulás óta párttagok szülei), ő pedig a forgács­lapgyárban indította a pártalapszervezetet, vezette igazgatói kinevezéséig. Ter­mészetes, hogy dolgozik a városi pártbizottság tagja­ként, tagja volt a végre­hajtó bizottságnak is. Hív­ták máshová, magasabb be­osztásba is, de maradt, mert úgy érezte, itt tud legtöb­bet alkotni, nyugodtan ne­velni két lányát. — Meggyőződésem, a mi térségünk, a megyén belül ■ez a vidék hátrányosabb helyzetben van — szól rö­viden programjáról. — Nyo- masztóak a bérkülönbsé­gek, kevés a munkahely, ezen szükséges változtatni, az ellátásban kell jobb fel­tételeket teremteni. A nyug­díjasokkal, az idős embe­rekkel ugyancsak törődni kell, s mindezt úgy, hogy látni kell az országos ké­pet, mert aki a Parlament­be kerül, annak tudnia kell: az itteni haladáshoz az egész ország gazdaságának is előrébb kell lépnie. — Nagy felelősségnek érzem a jelöltséget — vallja. — Az a feladatom, hogy minél többet tegyek a közösségért, s ehhez még jobban meg kell ismer­nem a területet. Mert nemcsak a fiatalok sorsa izgat, hanem azoké is, akik­nek szinte évente kell bi­zonyítani, hogy a megvál­tozott körülmények között is képesek termelni, s azoknak az érdekében is szólnom kell, akik rossz feltételek között élnek, akik egy becsületesen le­dolgozott élet után kisebb nyugdíjból kell, hogy meg­éljenek. Az emberi tisztességet, a tiszta kapcsolatokat tart­ja a legfontosabbnak, ami­vel szót lehet érteni a munkás- és parasztembe­rekkel. Tudja, hogy , az utóbbi évtizedek óriási kü­lönbségeket számoltak fel a körzethez tartozó köz­ségekben és Vásárosna- ményban egyaránt. Azon­ban azzal is tisztában van, hogy ennek még Export Nagykállóból A Nagykállói Vasipari Szö­vetkezet a korábbi eszten­dőkben már kétszer kiérde­melte a Kiváló 'Szövetkezet címet is. Tavalyi eredményeik alapján az OKISZ elnökség vándorzászlaját kapták meg. Megrendeléseiket határidő­re teljesítették — mégpedig megemelt tervek alapján. A növekvő termelés mellett 430 ezer forint értékű energiát sikerült megtakarítaniuk. Ja­vult a munkaidő kihaszná­lása és csökkent a hiányzá­sok száma is. A vasipari szövetkezet legjelentősebb partnere a Ganz-MÁVAG. Az elmúlt esztendőben 47 millió fo­rint értékben gyártottak vas­úti kocsi üléseket a fővá­rosi gyár megrendelésére. A Diósgyőri Gépgyárnak 5 milliós értékben készítet­tek hűtőszerkezeteket. A MÜÁRT-nak 7 millióért emelőgépeket. Jelentős volt az élelmiszeripari gépek és berendezések gyártása is. Ér­tékük elérte a-11 millió fo­rintot. Ezek mellett a szö­vetkezet gyártott még mező- gazdasági gépeket, FMS- ajtóesukókat és villamos szekrényeket is. Az eredmények eléréséhez hozzájárultak a vállalati Úri László és Horváth István burkolatot szerel a fordító­pályás üvegöblitő gépekre. gazdasági munkaközösségek is. (A szövetkezetben 10 GMK csoport működik, összesen 85 tagot foglalkoztat.) A munkaközösségek 13,36 mil­liós értéket állítottak elő. Idén is a közvetett tőkés exportot jelentő Ganz- ülések határozzák meg a szövetkezet termelését. Eb­ben az évben 52 milliós ér­tékű szerződést kötöttek erre a termékre. Az élelmiszeripari gépek gyártása várhatóan nőni fog, s a második fél évben exportra is kerülnek ezek­ből a berendezésekből. Már készül az új hidraulikus eme­lőgép prototípusa. Ezek a gépek hazai piacra kerülnék, de egy sikeres itthoni bemu­tatkozás után e termék iránt is várható külföldi érdek­lődés. Gaál Béla >o#c#o«o«G#o#o#ogo#o#o# nem értek a végére, hi­szen bőven található hát­rányos helyzetű ember, sokan vannak, akik a jobb megélhetés reményé­ben másutt keresnek bol­dogulást. Ezért szeretné, ha erősödne a fiatalok le­telepedési szándéka, ha ehhez megfelelő feltétele­ket tudnának teremteni. Ahogy Vásárosnamény- ban a központ jellegét szükséges erősíteni, úgy a környező községekben az alapellátás teljes körűvé tétele, a vezetékes víz el­juttatása minden utcába a feladat. — Ha itt nekünk job­ban megy a munka, az­zal erősítjük és képvisel­jük az országos érdeke­ket — fogalmazza meg azt a közös célt, amellyel mindenki boldogulását meg lehet alapozni. Fiatalos lendületét, kö­tődését képviselőként is a beregi tájban szeretné ka­matoztatni a nagyobb kö­zösség javára. Rumen Balabanov: Apró lélek I smerek egy Apró lel­ket. Már ötvenedik évében jár, és mindene apró. Apró a teste, apró a fe­je, apró a cipője, még a pénztárcája is apró, ahol az apró százasait tartja. Egyszer az Apró lélek meg­hívott vendégségbe. Elmentem. Hatalmas lakás fogadott, hatalmas szobákkal. A gye­rekei is hatalmasok voltak, és hatalmas hivatalokat fog­laltak el. A hűtőszekrény is hatalmas volt, tele hatalmas mennyiségű élelemmel. Meg­mutatta hatalmas autóját, és eldicsekedett, hogy van egy hatalmas villája a hatal­mos Szófia környékén. Ezután leültünk egy hatal­mas üveg whisky mellé. Ivott egy apró kortyot, én azonban — szégyen ide, szé­gyen oda — egy kicsit na­gyobbal. — Nézd csak! — mondta az Apró lélek. — Tudom, mit beszélnek rólam. Azt mond­ják, Apró lélek vagyok... Az ambícióm azonban ha­talmas, ezért értem el mind­ezt... És apró kezével körbe­mutatott. — Na és hogyan érted el? — kérdeztem. — Megmondom — válaszol­ta mosolyogva az Apró lélek. — Körbe vagyunk véve Ha­talmas lelkekkel... A nyo­mukban járok apró lába­immal, és mindent összesze­dek! A Hatalmas lelkek sze­retik mutogatni magukat olyanok előtt, mint én va­gyok ... Tudsz kölcsönadni kétszáz levát? — Tudok — motyogtam. — Na látod — mondta a házigazda. — Te is Hatalmas lélek vagy! Szeretem az ilyen embereket... Ezután az Apró lélek sza­vaitól büszkén, hatalmas léptekkel távoztam. Hazamentem apró laká­somba, megsimogattam apró gyermekeim fejecskéjét, ap­rópénzben kiszámoltam két­száz levát, és bekaptam egy apró idegnyugtatót. Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom