Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám
1985. május 27. Kelet-Magyarország o o a távközlési üzem vezetője Juszku Sándor Tervezik-e konténerközpontok létesítését Jósavárosban, Örökös- földön, egyáltalán rendelkezik-e a posta elegendő pénzzel, hogy mihamarabb megoldja a telefongondokat? — kérdezi Sánta János a Kossuth u. 62-ből. — Tervezzük konténerközpont telepítését, annál is inkább, mivel további bővítésre nincs hely a jelenlegi főközpontban. A telepítés időpontja jelenleg nem határozható meg, ugyanis egy ezres kapacitású konténerközpont 17 millióba kerül. A postának egyébként nincs elég pénze. Hogy érthetőbbek legyenek gondjaink, elmondom: a postának egy telefon 70— 80 ezer forintba kerül. A legutóbbi 4800-as bővítés 80 millió forint volt, pedig épületet és hálózatot sem kellett létesíteni, csupán a számkapacitás bővült. Van-e szándékuk kötvénykibocsátással meggyorsítani a fejlesztési lehetőséget? — kérdezi Kerekes János Nyíregyházáról. — Szegeden volt erre példa, most összegzik a tapasztalatokat. Ha ezek kedvezőek, akkor minden bizonnyal kiterjesztik a módszert más városokra is. A Kossuth utca 2—4—6. számú házból érdeklődött Boros Lász- lóné és Jármy László: mikor számíthatnak telefonra? — A most látható kábel- fektetési munkák a Kossuth u. 2—4—6. számú házat nem érintik, de előkészítik a jövő évi műszaki megoldás lehetőségét. A mostani munkák eredményezhetik, hogy a jövő évben telefonhoz juthassanak a várakozók. Tizenegy éve vár telefonra Tósz Andrásné, Nyíregyháza, Smidt Mihály u. 3. sz. alatti lakos. — Nagyobb arányú bővítésre a jövő év elején számíthatnak, ezt követően szerelhetnek fel újabb telefonokat a Csaló-közben. Hasonló jellegű Morauszki Valéria, Vértanuk útja és Németh Jőzsefné Szántó Kovács János u. 26. szám alatti lakos kérdése : meddig kell még várniuk, kérelmüket több mint egy évtizede beadták? — Egyik helyen sincs kiépítve a hálózat, így sajnos nem tudom megmondani meddig kell még várakozniuk. Mikor kapcsolják be Nyíregyházát a nemzetközi távhívó hálózatba? A Tanácsköztársaság téri automata mellett mikor lesz lehetőség újabb nyilvános telefonfülke felszerelésére? — kérdez» Kiss Gábor, nyíregyházi olvasónk. — Nyíregyházát várhatóan a VII. ötéves tervben kapcsolják be a nemzetközi távhívó hálózatba, s akkor már a lakásokból és azokból a nyilvános fülkékből is hívható külföldi szám, amelyiket erre kijelölünk. Nyilván figyelembe vesszük a várható forgalmat is. Egyenlőre nincs műszaki lehetőség újabb nyilvános állomás üzemeltetésére. Papagorász Nikosz nyíregyházi lakos is arról érdeklődik, mikor számíthat arra, hogy telefonigényét kielégítsék. — A távbeszélő állomás felszerelését a második félévre ütemeztem. öt kérdés érkezett a Szamu- ely-Iakötelepről, valamennyien a telefonbekötést sürgetik. — A Szamuely-lakótele- pen jelenleg hálózatépítési munkák folynak. Befejezésük várható ideje 1985. szeptembere. A távbeszélő állomások felszerelését szeptember és december között tervezzük. Körülbelül 300 telefon felszerelésére lesz lehetőség az Árpád, a Toldi, a Móricz Zsigmond és a Szarvas utca új épületeiben. Mikor fejlesztik a telefonhálózatot Oroson is? — kérdezik a 12-222-es telefonról. Ugyancsak erről a telefonról érkezett a kérdés: számíthatnak-e újabb segélykérő telefon létesítésére? — Szorgalmazzuk Nyíregyházával egységes hálózat kialakítását, jelenleg azonban még terv sincs és pénz sincs megvalósítására. Üjabb segélykérő telefon létesítését nem tervezzük. A Korányi Frigyes utca 2-es ütemében épülő lakások tulajdonosai nevében kérdezi Benke József: mikor számíthatnak arra, hogy telefonjuk lesz? Mai lakóhelyükön sokan rendelkeznek telefonnal. Kérdezi, előnyt jelent-e számukra, hogy most is telefonelofizetők? — A posta tervé.ben szerepel a lakótelep kábelhálózatának kiépítése, a kivitelezés idejét azonban még nem tudjuk. Ha elkészül a hálózat, akkor a jelenlegi szabályozás szerint saját besorolási kategóriáján belül előnyt élvez, akinek volt már telefonja. A kábeltelevízió tőlünk fejlettebb Országokban rég tért hódított, de csak akkor, amikor már nem voltak telefongondok. Ma Nyíregyházán a telefonra várók ezrei nem értik: miért előz szabálytalanul a kábeltévé? — kérdezi Balogh József nyíregyházi olvasónk. — Ahol a nagyiközösségi antennarendszer kiépült, ott olcsóbb, mint a telefonhálózat. Ezzel a témával egyébként nem a posta foglalkozik. A 18-386-ról kérdezik: három éve eladtak egy házat, amelyben volt telefon, most pedig vesznek egy házat, amelyben szintén van telefon. Megkaphat- ják-e ha a kérelmük bent van? — Amennyiben időben és fontossági sorrendben sincs megelőző várakozó, akkor megkaphatják. Szemcsék János kisvárdai és Brezina Klára nyíregyházi olvasónk is telefonbekötését sürgeti. — Ahol a kérdezők laknak, sajnos még a megelőző várakozók kérelmét sem tudjuk kielégíteni a hálózat telítettsége hniatt. Palánki András Arany János utcai lakos is tíz éve vár telefonra, közben új helyre költözött, vajon ez okozta-e a hosz- szú várakozást? — A távbeszélő állomás felszerelését a második félévre ütemeztem. A régi várakozót, ha új helyre költözik, akkor új igénylőként vesszük nyilvántartásba. Tíz éve vár telefonra Takács László is a Krúdy-közben. — Sajnos ez olyan része a városnak, ahol nincs távbeszélő hálózat, a közelben lévő hálózat pedig teljesen telített. File Béla Vásárosnamény II. kerületében lakik, s nem érti, ha egy I. keró'etbeu lakóval akar beszélni, miért nem kapcsolják, miért távhívásra jegyzik? — Vásárosnamény II. kerülete (Gergelyiugornya) nincs egységes helyi hálózatban Vásárosnaménnyal, az előfizetők vonala külön központon él, így csak távolsági hívásként lehet kezelni a Vásárosnaménnyal kezdeményezett beszélgetéseit. B. 3. Szabolcs a vásáron Meleg zuhany az út mentén Közép-európai szemeket könnyen elkápráztatnak az új Ikarus autóbuszmodellek, a Ganz-MÁVAG arab feliratos vasúti kocsija, a japán autók. E sorok Írója azonban nem a BNV kirakat látványosságairól akar szólni, hanem arról, hogy a pazar áruk mellett jelen volt a kalmárszellem is. az a piaci szemlélet, amelyet idestova ötödszázada hiányolnak a magyar közgazdászok a gazdaságból. Csinos nő, az Alumíniumipari Kereskedelemi Vállalat megbízottja tárgyal a Nyíregyháza Mezőgép fogadásra berendezett boxában, a K— 20-as pavilon egy szegletében. — Egyetlen darab szűrőciklon kellene nekik, de egy hónapon belül —- mondja Juhász Gyula, a Mezőgépértékesítési csoportvezetője, miután a hölgy távozik. — Ennyiért nem éri meg előkészíteni a gyártást. De tenni fogunk valamit, néha a kereskedelem is tud varázsolni, különben ez a ciklon nincs is kiállítva. lobb mint újonnan Egy paklira való névjegy- kártyát mutat Tóth János, a Mezőgép CNC automatika és gyártmányfejlesztő csoport- vezetője. — Ennyien érdeklődtek az esz ter gag ép-felúj í tásaimk iránt, és még csak a második nap délelőttjén járunk. Nem csiak megreparáljuk ezeket a masinákat, de olyan tartozékokkal látjuk el, ami megkönnyíti és pontosabbá teszi a kezelők munkáját. Az EE—500-as típus például programozható, számjegyvezérléssel működtethető. Tudni kell, a szakemberek nem véletlenül veszik a fáradtságot, hogy megkeressék — a különben legeldugottabb — hangárnagyságú K—20-as épületet. A gépfelújítás tömeges igényként jelentkezik a magyar iparban. Ugyanakkor a felújítás költségként számolható el, tehát érintetlenül maradhatnak a beruházásra fordítható kemény forintok. Ráadásul a nyíregyházi fejlesztések jóvoltából az eredetinél korszerűbb esztergához juthatnak az érdekelt vállalatok. sára alkalmas acéltartályokat is hoztak magukkal a nyírtelekiek. A zárt végű, óriás hengerformák mellett meséli Nemes Tibor: — Figyelmet keltettünk a tartályokkal. Számos hazai érdeklődő volt már itt, de csehszlovák cégek is tapogatóztak. Persze a konkrét üzletkötés hosszadalmasabb előkészítő munkával jár, de ezzel a BNV-n való bemutatkozással sokat használtunk magunknak. Ez már most látszik. Képviselet áttétellel Nem győzött meg Szalma Attila, az Ipari Szerelvényéi Gépgyár fejlesztő osztályának vezetője arról, hogy a nagyvállalat minden tekintetben tudja képviselni a gyáregysége érdekeit egy ilyen termékbemutatón úgy, mintha azt maguk a gyártók, jelen esetben a mátészalkai gyáruk emberei tennék. Egyébként a szálkái gömbcsapok BNV-d£jat kaptak. — Megnézem a típusjelét, de legyen szíves adja át a névjegyét! Különben én azt nem tudom, hogy a vevőknek mennyire tetszik a nyíregyházi abroncs — így válaszolt. Kedvesen, de nem igazán vevőcsalogatóan a Taurus standjánál egy hölgy. Igaz, megeshet, hogy kinézte belőlünk a szakmaidegent. Sztancs János A nyírteleki napmelegítős zuhanyozó. ' Nem hideg zuhany — Állítsunk ki együtt! — ajánlkozik egy leányfalusi kiskereskedő. — A Dunakanyar felé vezető úton fogom kínálni a napmelegítős zuhanyzójukat. Keresve se találnának jobb reklámot. A maszek a nyírteleki Agrogép képviselőjét, Nemes Tibort ostromolta így. — Fantáziát látok a Neptun szabadtéri zuhanyzóban indokolta a kiskereskedő. — Van itt ilyen több is a vásárban. De szerintem ez a legjobb. És ami a legfőbb, tudnak árat mondani, nem is magasat. Veszélyes hulladék tároláSZERKESZTŐI OOOOOOOQ «toteáfy Gitta, a táncos „A hazai néptáncmozgalom jelentős eseményének színhelye volt a hét végén Szolnok; s a város tizenkettedik alkalommal adott otthont az országos néptáncfesztiválnak.” így kezdődik a Szolnok megyei Néplap május 20-i, hétfőd számának nagy fényképes tudósítása az első oldalon. Van azután még egy mondat a cikkben, mely számunkra is izgalmassá teszi az olvasmányt: „A fesztiválon első alkalommal szereplő Nyírség táncegyüttes például szinte berobbant műsorával.” Először vett részt megyénkből együttes ezen a rendkívül magas követelményeket támasztó fesztiválon, s kiemelt nívódíjat nyert. — Milyen érzés volt „berobbanni"? — kérdezem Gittát, a táncoslányt, aki örömtől kipirult arccal ül a szerkesztőségi sz-obában és lelkesen emlékezik. — Negyedórás műsort kértek tőlünk. Első számunk a Szatmári oláhos volt. Csak fiúk táncolták, de olyan tempóval. hogy ereztük: itt valami lesz. Utána mi lányok, még mindig a „háttér takarásában” álltunk: Balázs Gusztáv és Dede Zoltán táncolták a Cigány botolót. Végre mi következtünk! A feszültség, ami eddig fogva tartott, valahogy eltűnt, jártuk a fiúkkal együtt az Eesedi táncokat, s csak arra emlékszem, hogy nagyon jó volt a hangulat. — A Nyírség tavaly már „aranyat” hozott Sárospatakról. A KISZÖV és la tanárképző együttese megyénk leg- reményteljesebb „erős csapata”. Mióta táncol benne Gitta, azaz Porkoláb Margit? — Amióta főiskolás vagyok .— mondja —, három . éve. Derecskén születtem, ott jártam gimnáziumba. Ott is volt tánccsoport, az alapokat meg tudtam szerezni. Eltökélt széndkom volt, hogy Nyíregyházán is táncolni fogok, így kerültem a csoportba, s úgy érzem, éppen a legjobb időszakban. Akkor kezdett beérni a két oktató, Balázs Gusztáv és Dede Zoltán munkája. Akkor születtek az első komolyabb eredmények. Akkor volt éppen szólóban egy táncos fiú, aki megfogta a kezem, s így hamar bekerülhettem az előadási darabokba. — Mi a terve, ha végez a főiskolán? — Tanítani szeretnék, s itt valahol a közelben, hogy tovább táncolhassak. Az én életem az együttes tölti ki. A közösség, mely igen nagy erőfeszítést igényel, de sok-sok örömöt ad. Heti két próba, hétvégi közös gyakorlások, a fellépések. Szinte mindig együtt vagyunk és nagyon jól érezzük magunkat. A néptánc: életforma, én egyelőre ezt vállaltam, s hogy benne élhetek, boldog vagyok. A Nyírség táncegyüttes, melynek Gitta oly lelkes tagja, a kiemelt nívódíjon kívül — ahogy már hírt adtunk róla — szólótáncosi díjat is nyert (Balázs Gusztáv) és személyesen vették át Szabó István megyénkben született szobrászművésztől az általa alapított vándordíját. — Megfordítottam a szép plakettet — mondja Porkoláb Margit —, az volt a hátára írva, hogy „kapták: Vidrócz- ki együttes, Jászság együttes” és a harmadiknak a friss vésés: Nyírség. Ezért érdemes dolgozni. Mester Attila Q KÉRDÉSEIRE FHTTTTTÜI ^ ég kopogott a telexgép vasárnap délelőtt a szerkesztőségben (a püspökladányi baleset részletes tudósítását adta debreceni kollégánk), amikor megérkezett kisvárdai tudósítónk. A hét végén ‘készített fotókkal egy tudósítást is hozott: pénteken késő este Kisvárdán egy ittas gépkocsivezető öt perc alatt két balesetet is okozott. Naponta olvasom az MTI fekete krónikáját és szerkesztőségünk munkatársainak tudósításait a balesetekről. Nem lehet ezeket a szomorú híreket megszokni, de ha gyakran látja az ember, egy idő után talán mégis gyorsabban nyugtázza, már megint... Most azonban nehezen adtam tovább szerkesztő kollégámnak a két tudósítást. Nemcsak a hét áldozatra, családjára gondoltam. Hanem arra is, hogy vajon hány halott, hány baleset kell (?!) ahhoz, hogy legalább egy kicsit változzon a helyzet a közutakon. Mert nem véletlenről, nem műszaki hibáról, mondhatnám: tulajdonképpen nem is balesetről van szó a két tudósításban. Hanem szándékos szabályszegésről, piros fényről, italról. Amelynél szinte törvényszerű a baleset, inkább az a véletlen, ha a vétkes járművezető ideig-óráig megússza. Nem tudom, miért és hova sietünk állandóan, hogy miért nem számít a tilos jelzés. Naponta látom Nyíregyházán is, hogy a pirosra váltott jelzőlámpánál szinte mindig „áthúz” még egy-két autós. Naponta hallom, hogy a jól kiépített útkereszteződésekben csikorognak, két keréken fordulnak az autósok. Társaságban hallom, hogy egy sör, egy féldeci után még nyugodtan el lehet indulni, legfeljebb bekapunk egy rágógumit. S legtöbbször az ismerősök még el is ismerik, ha valaki vezetés előtt iszik, kanyarban két keréken fordul, vagy százhúszas tempóban előz. És itt van most az újabb fénysorompós tragédia, az újabb ittas vezető, aki öt- percenként okoz balesetet. Mégiscsak komolyabban kellene már venni... M. S. ^ _______________________________/ A Mezőgép számjegyvezérlésű felújított esztergája.
