Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-24 / 120. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. május 24. Választási kislexikon a községi, a városi Es a FŐVÁROSI KERÜLETI (KÖZÖS MEGJELÖLÉSSEL: HELYI) választási elnökség: A helyi választási elnökség a) dönt a tanácstagjelöltek elfogadásáról, nyilvántartásba veszi és közzéteszi a jelöltek nevét; b) elbírálja a jelölőgyűlés lefolytatásával kapcsolatban emelt kifogást; c) gondoskodik a tanácsi választási hirdetmények elkészítéséről és közzétételéről, továbbá az elfogadott jelöltek nevének a szavazólapokon való feltüntetéséről ; d) megállapítja és nyilvántartja a tanácsi választókerületek választási eredményét; e) elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak a szavazás alatt tett intézkedése, vagy a tanácsi választásnál a szavazás eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek; f) megállapítja a tanácsi választás összesített eredményét; g) pótválasztást tűz ki; h) kiadja a megválasztott helyi tanácstagnak a megbízólevelet, illetőleg a megválasztott póttanácstagnak a megválasztásról szóló értesítést; i) lebonyolítja a tanácstag visszahívásáról döntő szavazást; j) beszámol a helyi tanácsnak a választás helyi lefolyásáról ; AZ ORSZÁGGYŰLÉSI választókerület székhelyén működő HELYI választási elnökség Az országgyűlési választó- kerület székhelyén működő helyi választási elnökség — egyéb feladatai mellett a) elbírálja az országgyűlési képviselői jelölőgyűlés lefolytatásával kapcsolatban emelt kifogást; b) elbírálja azt a kifogást, amelyet a szavazatszedő bizottságnak az országgyűlési képviselőválasztás szavazási eredményével kapcsolatos határozata ellen emeltek; c) megállapítja az országgyűlési választókerület választási eredményét; d) kiadja a megválasztott országgyűlési képviselőnek a megbízólevelet, illetőleg a pótképviselőnek a megválasztásáról szóló értesítést ; e) lebonyolítja az országgyűlési képviselő visszahívásáról döntő szavazást. A SZAVAZATSZEDÖ BIZOTTSÁG A szavazatszedő bizottság a) átveszi a szavazáshoz szükséges nyomtatványokat; b) levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényességéről és zavartalanságáról ; c) megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét ; d) továbbítja a szavazási jegyzőkönyvet a helyi választási elnökséghez. A szavazásra meghatározott idő elteltével a szavazatszedő bizottság elnöke a szavazóhelyiséget bezáratja. A szavazás lezárása után a szavazatszedő bizottság megszámlálja a szavazatokat. A szavazatok összeszámlálá- sa alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak az Országos Választási Elnökségnek és az illetékes választási elnökségnek a tagjai, az e szervekhez beosztott dolgozók, továbbá a Hazafias Népfront, és a sajtóigazolással ellátott megbízottai tartózkodhatnak. SZAVAZÁSI JEGYZŐKÖNYV A szavazatszedő bizottság a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról választókerületenként két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyben fel kell tüntetni a) a szavazás helyét és napját; b) a szavazókor és a választókerület sorszámát, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét; e) az urnák felnyitásának tényét és eredményét; d) a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját; e) a nyilvántartásba felvett választópolgárok számát; f) a leadott összes szavazat számát; g) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát; h) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, külön- külön; i) azoknak a szavazólapoknak a számát, amelyeken valamennyi jelölt nevét törölték ; j) a visszautasított választó- polgárok számát; k) a szavazás közben előfordult fontosabb eseményeket, a szavazatszedő bizottsághoz benyújtott kifogások rövid leírását és a hozott határozatokat. Nyugat-európai kőrútjának első állomására, Ausztriába érkezett Sergio Ramirez nicaraguai alelnök (a képen balra). A politikus megkezdte tárgyalásait a jobb oldalt látható Fred Sinowatz kancellárral. Vállalkozni szükséges a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról.) miatt a tervezett kukoricavetést nem teljesítették. Ugyancsak a napi gondok közé tartozik, hogy egyes termékeknél értékesítési problémák vannak, akadozik a hízott állatok átvétele. A szabályozás elvonásai szintén nehéz helyzet elé állítják a gazdaságokat, az erre az évre adott 138 millió forint egyszeri járulék nem ad megoldást. Vannak olyan tartós feszültségek a megye mezőgazdaságában, amire az irányítóknak és gazdálkodóknak közösen kell keresni a megoldást. A termelőszövetkezetek egy részénél gyengül az érdekeltség, a költségek gyorsabban nőnek a felvásárlási áraknál. Ez oda vezet, hogy az egyszerű újratermelés feltételei is alig vannak meg. A termelési struktúrát különösen az ültetvényeknél nehéz a gyors piaci változásokhoz igazítani, de ugyanez vonatkozik a gépállományra is. Az év hátralévő részének tennivalói közé tartozik a kongresszusi határozatok alapján a helyi feladatok megszabása. Megfelelő önállóságot és érdekeltséget szükséges teremteni a kisebb közösségeknél is. A jó költséggazdálkodás, a veszteséges ágazatok nyereségessé tétele, a tartalékok feltárása hozhat eredményt, ami párosulhat a szövetkezetek összefogásával — fejtette ki Varga Gyula. ★ Kiváló termelőszövetkezet lett a ramocsaházi Rákóczi Tsz. Az átlagban 10 és fél aranykoronás földeken dolgozó üzem a burgonya terméshozamát két év alatt majdnem megduplázta. Tavaly 33 tonna krumplit takarítottak be egy hektárról. Munkaigényessége miatt a korábbi években nagy gondot okozott a zöldségtermesztés, amit azzal oldottak meg, hogy teljes egészében részes művelésbe adták át tagjaiknak és alkalmazottjaiknak. Az exportra szállított téli alma aránya az 1982. évihez viszonyítva 57 százalékról 79 százalékra nőtt. Tavalyelőtt még nem volt melléküzemági tevékenységük. Tavaly egy cipőfelsőrész-készítő üzemet indítottak, hogy a folyamatos foglalkoztatást megoldják. A szövetkezet egy év alatt kis híján kétszeresére növelte a háztájiból felvásárolt és a nagyüzemen keresztül értékesített áruk értékét. A szövetkezet nyeresége 8 és fél millió forint volt. A kitüntető okmányt Kovács István, a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium főosztályvezetője adta át Gaál Ákos tsz-el- nöknek. (Folytatás az 1. oldalról) lakásba. Törölni kellett azokat, akik időközben elha- láloztak, akiket közben elítéltek, s akiket eltiltottak a közügyektől, ugyanakkor volt egy amnesztia is, s akik ebben részesültek, felkerülhetett nevük a választói névjegyzékre. Voltak sokan, akik beköltöztek Nyíregyházára, vagy elköltöztek innen, s olyanok, akik katonai szolgálatra vonultak be. A most készített, s mától közszemlére tett névjegyzék r SZOVJET PÁRTMUNKÁS- KÜLDÖTTSÉG JUGOSZLÁVIÁBAN Május 16—20 között szovjet pártmunkásküldöittség tartózkodott Jugoszláviában. Az SZKP küldöttségét Gen- nagyij Szizov, a központi revíziós bizottság elnöke vezette. A látogatásra az SZKP és a JKSZ pártközi kapcsolatainak keretében került sor. MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA BÉCSBEN Ausztriában élő magyar képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a bécsi Collegium Hungaricumban. A tárlatot, amelyen mintegy 20 művész alkotásai láthatók, a főváros után Grazban és Linzben is bemutatják. FÖLD KÖRÜLI PÁLYÁN A KOZMOSZ—1653 A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályára bocsátották a „Kozmosz—1653” jelzésű mesterségs holdat. A műholdon a föld nyersanyagkincseit kutató műszerek vannak. A Kozmosz kezdeti keringési ideje 89,6 perc. A pályának a Föld felszínétől mért legnagyobb távolsága 322, a legkisebb 222 kilométer. A mesterséges hold pályájának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 82,3 fok. A műhold berendezései rendeltetésszerűen működnek. már véglegesnek tekinthető, de azért célszerű újból meggyőződni azoknak, akik az előzőről kimaradtak, hogy ezen szerepel-e a nevük. Természetesen még mindig történhet változás a szavazás napjáig, de aki már most tudja, hogy június 8-án nem tartózkodik állandó lakhelyén, s élni szeretne választói jogával, a helyi tanácsnál kaphat igazolást, amely- lyel az ország bármely részében szavazhat, de csak az Elhunyt Cs. Nagy István Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy 1985. május 23- án, 58 éves korában váratlanul elhunyt Cs. Nagy István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szat- már megyei Bizottságának tagja, a pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Temetése május 29-én, szerdán 14 órakor lesz Nyíregyházán, az Északi temető ravatalozójából. Emlékét kegyelettel megőrizzük! Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága A halál híre mindenkor megdöbbentő, különösen fájdalmas akkor, ha olyan ember távozik az élők sorából, aki alkotó ereje teljében végzi mindennapi munkáját. Cs. Nagy István halála mindezeken túl azért is pótolhatatlan vesztesége pártunknak, Szabolcs-Szat- már megyének, mert olyan harcostárssal lettünk szegényebbek, akinek egész életútja, több évtizedes küzdelme összefonódott a munkásmozgalommal, a szocializmus építésével, a szőkébb haza gazdagításával. A társadalmi lét mélyéről, agrárproletár családból indult, hogy aztán részt vállaljon a nagy történelmi igazságtevésből, a munkáshatalom megszilárdításából, az új élet, a szocialista haza felvirágoztatásából. Mielőtt cipészsegéd lett Püspökladányban, maga is gazdasági cselédként dolgozott. A fel- szabadulás után az elsők között kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba SZIT- titkárként. Volt községi segédjegyző, miközben szak- érettségin gyarapította ismereteit. Hamar felfigyeltek a szorgalmas, tehetséges, elkötelezett fiatalemberre s ösztöndíjasként 1950-ben a Szovjetunióba küldték tanulni, ahol kitűnő eredménnyel végezte el a Rosz- tovi Közgazdaságtudományi Egyetemet, s vált elméletileg felkészült pénzügyi szakemberré. Hazatérve előbb a Pénzügyminisztériumban töltött be főelőadói munkakört, majd a párt hívó szavára vidéki szolgálatra jelentkezett: így érkezett 1955-ben Szabolcs-Szatmár- ba, a megyei pártbizottság ipari osztályára, ahol előbb munkatárs, majd éveken át osztályvezető-helyettes, 1968 őszétől pedig a gazdaságpolitikai osztály vezetője volt, haláláig. Olyan korszakban állította a párt erre a felelősség- teljes posztra, amikor Szabolcs-Szatmár nagy erőfeszítésekkel és központi se★ gítséggel pótolni igyekezett a súlyos történelmi örökség hátrányait. Cs. Nagy István e küzdelem élvonalában állt helyt több évtizeden át, mint a gazdaság fáradhatatlan, nagy tudású szervezője, irányítója. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a megye iparosításában, a szocialista mező- gazdaság megerősítésében. Lankadatlan szorgalommal tevékenykedett az új gyárak, üzemek megvalósításáért, több tíz ezer új munkahely létrehozásáért és mindenkor nyitott volt a szükséges változásokra, a magasabb követelmények teljesítésére. Szakmailag, politikailag megalapozott, elemzései nagyban segítették megyénk vezető szerveit a helyes következtetések levonásában, a döntések meghozatalában. Munkatársait és a megye gazdasági szakembereit szüntelenül ösztönözte az új ismeretek elsajátítására. Mint az Oktatási Igazgatóság tanára sok éven át adta át tudását, tapasztalatát a felnövő generációnak. Részt vett az ellenforradalom után a párt újjászervezésében, ott volt a termelőszövetkezetek alapításánál, irányította a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság létrehozását. Nyílt, őszinte, a köz ügyeiért bátran véleményt nyilvánító pártmunkásként tisztelték és szerették sokan a megyében, aki gyakorta erejét meghaladóan dolgozott, nem kímélve a szívét. Nagy ívű és eredményes életútját, küzdelmét számos kitüntetés fémjelzi: méltóvá vált a Szocialista Munkáért Érdeméremre, több ízben a Munka Érdemrend arany fokozatára. A magyar— szovjet barátság ápolásáért, a gazdasági kapcsolatok erősítéséért KGST-emlékérem- mel tüntették ki, s többek között tulajdonosa a „Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Alkotói Díjának”, mely jelképe is a szűkebb haza megbecsülésének. országos listára. A Magyar expedíció a Spitzbergákon A legnagyobb kozák Nyolcvan éve született Mihail Solohov A Don melletti Vjesenszkajában látta meg a napvilágot 1905. május 24-én. Anyja kozáklány volt, foglalkozását élete végéig változtatgató apját ő maga olyan embernek írja le, aki „bevándorló” volt ugyan, de akit a kozákok befogadtak. A nagy forradalom szele a tizenhárom éves gimnazista Solohovot hazarepíti szülőföldjére. Előbb csak szemlélője az akkor még mindig vérontással járó gyors változásoknak, de a húszas évek elején már maga is fegyverrel harcol a Don-vidéken garázdálkodó ellenforradalmi bandák ellen. 1922 végén Moszkvába költözött, de három év után végleg visszatért szülőföldjére. Tizenkilenc éves korában jelent meg első elbeszélése, az Anyajegy, s ezt két év múlva az első önálló kötete követte, Doni elbeszélések címmel. Ez már az a mű ami az irodalmat értőkkel megsejteti: nagy író indult útjára! A Doni elbeszélések érdeklődést keltettek nemcsak irodalmi berkekben, hanem az akkor még meglehetősen szűk, az új irodalmat váró és kívánó olvasói körökben is. Az elbeszéléskötet megjelenésének évében — 1926-ban — kezdi írni az író fő művét, a Csendes Dpnt. A regény főhőse, a kozák Grigorij Meljehov, az első világháború során döbben rá, hogy a kozákság a hatalmas birodalom más népeit leigázni segítő eszköz a cárizmus kezében. Ezt a kiábrándító felfedezést Grigorij élete végéig nem képes önmagában feldolgozni, mint ahogy azt sem érti meg, hogyan kezdhette ki az idő a kozákok nagy családjának belső békéjét, miért harcol egymás ellen kozák és kozák, orosz és orosz, szegény és még szegényebb. Grigorij az eposzi méretű műben folyton sodródik — vörösöktől a fehérgárdistákhoz, a lenézett szegények közül a gazdag tisztek közé, egyik asszony ágyából a másikéba ... Miért ez az elátkozni való vándorlás ? ... Miért sodródik egyik oldalról a másikra, véglettől végletig Grigorij ? Bizonnyal azért, mert keresi a harmadik utat. Ilyen út viszont nincs — az embernek szint kell vallania, ha embernek tartja önmagát! A visszavonultan élő „legnagyobb kozák”-ot még a harmincas évek végén tagjai sorába választotta az SZKP Központi Bizottsága, évtizedekig tagja volt a Legfelső Tanácsnak is. A Nagy Honvédő Háború idején központi lapok haditudósítójaként is véreiről, a hadra kelt doni kozákokról írt legtöbbet, amint arról az 1946-ban megjelent A gyűlölet iskolája című könyvében olvashatunk. Az 1965-ben elnyert No- bel-díj a szovjet irodalom egyik legnagyobb alkotóját koszorúzta meg. A hatalmas, lezárt életművet reánk hagyó „legnagyobb kozák” 1984. február 21. óta nincs közöttünk. Szülőfalujában, a Don magas, meredek partjától kőhajításnyi- ra pihen, immár örökre. Az Északi-sark közelében levő Spitzbergákon sítalpon megtett 1050 kilométeres út után csütörtökön egészségben visszaérkezett Moszkvába a Magyar Természetbarátok Szövetségének háromtagú expedíciója. A csoport az Artyikugol szovjet vállalat tá mogatásával egy hónapot töl tött a Spitzbergákon, mégis mételve az Északi-Jeges-ten- geren a természetbarát-szövetség több korábbi expedíciójának komoly sporttelje sítményét. Mór most gondoskodjon cserépkályha-beépítési igényének megrendeléséről. Megrendelését több színben és mintában tudjuk kielégíteni. Kedvezményként megrendelő kérésére — igény esetén — bárom havi részletfizetést biztosítunk. Megrendeléseket elfogadunk: Nyíregyháza, Kereszt u. 9. szám. Kisvárda, Bódi Lajos út 38. szám. Mátészalka, Zrínyi I. út 13. szám. Vásárosnamény, József Attila u. 2. szám. Fehérgyarmat, Vörösmarty u. 32. szám. Nyírbátor, Iskola u. 24. szám. Sz.-Sz. m. Kommunális Szolgáltató Vállalat (855) VÉGE V.
