Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 23. autóklub: ói Műszaki állomás Űj műszaki állomást ava­tott tegnap Nyíregyházán a Magyar Autóklub nyíregy­házi szervezete. A 4-es fő­útvonal mentén a Debre­ceni és a Tünde út sarkán felépített hat kocsiállásos műszaki állomás nyolc és fél millió forintba került. Április elsején megkezdő­dött a próbaüzem, sőt már az időszakos hatósági vizs­gáztatást is megkezdték hétfői, szerdai és pénteki napokon. Jelentős állomás ez az autóklub szabolcs-szatmári szervezetének életében, amelynek öt éve még csak 1250 tagja volt, szolgálta­Az új létesítmény — korszerű műszerpark segíti a sze­relőket. V ___^ tásukat pedig egyetlen „sár­ga angyallal” tudták meg­oldani. Komoly lépésnek számított amikor a város központjában az Autóköz­lekedési Tanintézet műhe­lyében megszervezhették az alapvető szolgáltatásokat, s ez olyan népszerűvé vált, hogy nyitás után néhány hónappal már két műszak­ra kellett áttérniük. A tegnap felavatott mű­szaki bázis nem jelenti a városközponti műhely be­zárását, hiszen megszokták ezt a város, a megye lakói, ezért ha szolgáltatásaikat kiköltöztetik az új műszaki állomásra, a régi helyen futózott gumik felszerelését és árusítását is vállalják majd. Az új műszaki bá­zistól — amelynek avatá­sán részt vett Balogh Ti­bor, a Magyar Autóklub főtitkára — a taglétszám növekedését is várják. Jog­gal reménykedhetnek eb­ben, hiszen az öt évvel ez­előtti taglétszám több mint hatszorosára nőtt, s ma már meghaladja a 8 ezret. Gyermekfilmek szemléje Gyermekfilmek fiatalítot­ták meg a hét elején a te­levíziót. Hatodik alkalom­mal rendezték meg ugyanis Kőszegen a televíziós gyer­mekműsorok és gyermek­filmek szemléjét. Három napon át sugározták a se­regszemlére benevezett al­kotásokat, hogy ne csak a Kőszegen összegyűlt gyere­kek gazdagodhassanak él­ményekkel. Bár az utóbbiak így is előnyben voltak az ország több pontján kijelölt isko­lák tanulóival együtt, mert ők osztályozhatták, minő­síthették a levetített mese- és dokumentumfilmeket. Súlya volt tehát a szavuk­nak, közvetlenül beleavat­kozhattak a közönségdíj sorsába. A gyermekfilmek szemléjének egyik pozití­vuma éppen ebben a nyi­tottságban rejlik. A televízió műsorait gyakran éri elmarasztalás. Elsősorban a felnőtteknek szóló adások miatt teste­sednek időnként a kritikai észrevételek, indulatok. Szerencsére a gyermekmű­sorokkal nincsenek ilyen gondok. Szórakoztatók, ér­dekesek, élvezetesek. A tv- filmek rendszerint sikeres ifjúsági művek adaptációi, a sorozatok pedig hétről hétre a képernyő elé szó­lítják az aprócska tv-néző- ket. Megismertetnek a bá­bok csodálatos világával és kedvet teremtenek a szín­játszáshoz, a képzőművé­szetekhez, a zenéhez. Ha azt akarjuk, hogy a felnö­vekvő nemzedék később is utat találjon a szellem ér­tékes alkotásaihoz, akkor az értékrend alapozását gyermekkorban el kell kez­deni. A televíziós gyermekmű­sorok készítői erre a célra nem sajnálják az időt, az energiát, a jobbnál jobb ötleteket. A mesesorozatok alkotói egymás után hív­ják életre a kedves és ara­nyos figurákat, akik barát­ságos otthonra találnak a gyermeki szívekben. A kő­szegi szemle nyitó napján tűnt fel ismét a képernyőn a gyurmából formázott Se­baj Tóbiás és a bájosan együgyű Süsü sárkány. Utóbbi méltán lett világ­hírű, ami egyben azt is je­lenti, hogy a Magyar Te­levízió gyermekműsorai „exportképesek”. Jó áron adhatók, s a cserében vá­sárolt filmek bővítik a vá­lasztékot. Reszler Gábor Virágban Megyeszerte virágba borultak a fák. A szorgos méhek gyűj­tik a nektárt. (Elek Emil felvétele) Á családvédelem új formái Segítségért bizalom Szabolcs- Szatmár megye is bekapcsolódott abba az or­szágos kísérletbe, mely a családsegítő központok lét­rehozását kezdeményezte. Az országos kísérletben Buda­pest két kerülete, Bács-Kis- kun és Szolnok megye vesz még részt. A családsegítő központok célja az, hogy egységes alapokra helyezze a hátrányos helyzetben, konfliktusok között élő csa­ládok segítését. Üjszerűsége abban van, hogy nem pusz­tán a problémás családtago­kat, hanem az egész csalá­dot figyelembe véve próbál segítséget nyújtani a rászo­rulóknak. A szociálpolitika eddig a beteg emberek rehabilitáció­jával foglalkozott. A szem­léletbeli változás eredmé­nyeként a gondokkal küzdő családok önkéntes jelentke­zése után a központok szak­emberei, — melyek között orvos, védőnő, házi gondo­zónő, pedagógus, gyógypeda­gógus, pszichológus van — a tőlük telhető maximális se­gítséget nyújtják az egész családnak. Milyen problé­mákkal fordulhatnak ide az emberek? Veszélyeztető If fiatalok A házassági konfliktus­helyzetben lévők, a szociáli­san veszélyeztetett terhesek és csecsemők családjai, a nehéz szociális helyzetben élő családok, a veszélyezte­tett fiatalok, fogyatékosok és alkoholisták családjai is joggal remélhetnek segítsé­get. A kiragadott eseteken túl is bármilyen probléma megoldásában számíthatnak a családsegítő központok munkatársaira, akik az ered­ményes működés érdekében kapcsolatban állnak a taná­csok egészségügyi és műve­lődési osztályaival, az ideg- és alkoholgondozó intéze­tekkel, nevelési tanácsadók­kal, öregek napközi ottho­nával, és a különféle társa­dalmi szervekkel is. Szabolcs-Szatmár me­gyében csakúgy, mint a töb­bi helyeken, 30 ezer ember számára tervezték az egyes központokat. A beindítás nem volt könnyű, hiszen év­közben kellett megteremteni a lehetőségeket. Nyíregy­házán. a Vécsey köz 2. szám alatt, a volt gyermekkörzeti rendelőben kapott helyet a családsegítő központ. A Gu- szev-lakótelep, a Himes, a Jósaváros és a Ságvári-te- lep tartozik hozzájuk, de a város bármely pontjáról reg­A minőség javításáért Meóstanfolyam Meóstanfolyam kezdődött Nyír­egyházán, a Divat Ruházati Vál­lalatnál. A Vörös Október Férfi- ruhagyár budapesti szervező­fejlesztő leányvállalatának köz­reműködésével indított tanfolya­mon a Divat Ruházati Vállalat 15 szakembere, illetve a cég koope­rációs partnerei, azaz a mária- pócsi mezőgazdasági termelő- szövetkezet, és a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság meósai is részt vesznek. Mindez a Divat Ruházati Vállalatnál három éve megkezdett termelésszervező- fejlesztő tevékenység sikeres to­vábbvitelét célozza. Nem akármilyen életút áll a huszonhét esztendős kis- várdai Csiki Aladár mögött. Tizenhat évesen állt először a bírói pulpitus előtt, akkor vagyon elleni vétség miatt megrovást kapott, két évre rá rablás miatt ítélték el (másfél év börtön), újabb két év elteltével öt hónap sza­badságvesztést kapott kisebb vagyon elleni bűncselek­mény miatt, 1979-ben pedig három és fél év fegyházbün­tetésre ítélték súlyos testi sértés miatt. 1983 elején sza­badult. Ritkán ítélnek el nőt garázdaság és rongálás mi­att, de Váradi Jánosné 39 éves tuzséri asszonynak ré­sze volt benne tavaly má­jusban. A felfüggesztett bün­tetés azonban nem érte el a célját, mint azt az alábbi­akban látni fogjuk. Hogy milyen kapcsolatba került Csiki és az analfabéta, ál­landó munkát nem vállaló Váradiné, arra is hamaro­san fény derül. Éppen egy éve történt, A tárgyalóteremből 0 rabló meg a markecoló esete hogy Váradiné Kisvárdán töltötte az éjszakát — az ut­cákon járkálgatva. Találko­zott egy részeg férfivel. Megszólította, s felajánlko­zott neki... Amaz vállalko­zott is, hogy édes kettesben töltsenek el egy kis időt, de nem gondolta, hogy ennyire rövid ideig lesznek csak együtt. A Felszabadulás la­kótelepen folyó építkezések­hez mentek, s miközben a férfi ölelgette, Váradiné el­szedte tőle a pénztárcáját és az óráját. A nő elrohant. Itt kapcsolódott be az ese­ményekbe Csiki, azaz már korábban is, mert azóta fi­gyelte — néhány társával — a furcsa párt, mióta elindul­tak az építkezés felé. Vára­diné után ment, s követelte tőle az ellopott dolgokat. Az asszony tagadta, hogy nála ilyesmi lenne, Csiki ezért ha­tásosabb eszközhöz folya­modott: pofon vágta Váradi- nét, majd a földre került nőt tovább bántalmazta. Közben átkutatta a zsebeit, de nem talált rá a tárcára meg az órára. (Váradiné, aki ebben az ügyben egyszerre volt vádlott is és sértett is, agy­rázkódást szenvedett és el­törött, az orra.) A Kisvárdai Városi Bíró­ság dr. Kutas István tanácsa Csiki Aladárt rablás kísér­lete és súlyos testi sértés miatt négy év fegyházra ítélte. Váradi Jánosné bün­tetése lopás vétsége miatt három hónap fogház. Az íté­let jogerős. gél fél nyolctól fél hatig bárki betérhet ide, ha se­gítségre van szüksége. Ibrányban ideiglenesen a nagyközségi tanács épületé­ben működik a családsegítő központ, melyet hivatali idő­ben szintén mindennap fel­kereshetnek a rászorulók. Huszonnyolc család Pillanatnyilag huszon­nyolc családot tartanak nyil­ván, akiknek segítségre van szüksége. Könnyíti a hely­zetüket, hogy ibrányiak a munkatársak, s még az ut­cán járva-kelve is tudják figyelni, hol van szükség se­gítségre. Természetesen nagy hasznát veszik a beje­lentéseknek, s munkájuk el­ismerése, ha önként jönnek hozzájuk az emberek. Na­gyon vigyáznak arra, hogy ne kövessenek el hibát, s így sikerüljön a bizalmat megszerezni, s megőrizni. Anyagi támogatás mellett gyakran van szükség erköl­csi támogatásra. Sok esetben nem a büntetés, hanem a jó szó. az erkölcsi meggyőzés vezet célhoz. A személyes kapcsolatot igen fontosnak tartják. Szatmárcsekén is a tanács ad otthont a családsegítő központ három munkatársá­nak, akik Túristvándi lakói­nak gondján is segítenek. Dolguk már eddig is akadt. Működésüket javítaná egy pszichológus is, de jelenleg erre nincs mód. ötvenezer forint segélyalap áll rendel­kezésükre. Tudtak már se­gíteni gyermek elhelyezésé­ben, családi konfliktus elsi­mításában, munkahely kere­sésében. A két község lakói tudnak az új lehetőségekről, s remélhetőleg jelentkeznek gondjaikkal, amelyeken ma­ximálisan segítenek a köz­pont dolgozói, akik a to­vábblépéshez is keresik az utat. Nyírbátorban a városi ta­nácson működik a családse­gítő központ. Segíti munká­jukat, hogy külön cigány gondozót is foglalkoztatnak, hisz nem titok, hogy az ide fordulók egy része ebből a rétegből kerül ki. Minden feltétel adott az eredményes munkához. Jogászt is foglal­koztatnak, mert igen sok bi­zonytalan, jogilag tisztázat­lan helyzet adódik az ügyek intézése közben. Nemcsak az egyón A szocialista társadalom egyik legnagyobb vállalása az állampolgárokról való gondoskodás, ami egyben társadalompolitikánk fő pro­filja is. Ennek a törekvés­nek egyik fontos láncszeme a kísérleti jelleggel ez év márciusában megszervezett családsegítő központ is. Az eddig eltelt idő bizonyítja a bevezetés jogosultságát. Hi­szen ha valahol probléma van, ott nemcsak az egyén, hanem az egész család szen­ved. Az új, szociális gondo­zói intézmény távolabbi cél­ja az. hogy a születéstől a halálig gondoskodjon az er­kölcsi vagy anyagi válsá­gokkal küszködőkről. A társadalom az intézmé­nyek létrehozásával megtet­te az első lépést. Eredmény azonban csak úgy születhet, ha az emberek önként be­térnek ezekbe az intézmé­nyekbe, ahol az esetleges anyagi segítség mellett jó szót, erkölcsi támogatást i kapnak. Kovács Éva MEGYEI LAPOKBAN OLVASTUK FELÚJÍTJÁK A DÖMÖTÖR-TORNYOT Megkezdték az Alföld egyik legrégibb műemléke, a szege­di Dömötör-torony felújítá­sát. A fogadalmi templom előtt álló régi építészeti em­léket az utóbbi években fő­ként a nedvesség károsította, veszélyeztetve az épület bel­sejét díszítő Aba Nová.k-fres- kót is. Maga a műemlék a fo­gadalmi templom építése előtt lebontott szent Dömötörről elnevezett belvárosi templom­hoz tartozott. Értékét már akkor felismerték és ezért meghagyták az utókornak. A későbbi kutatások bizonyítot­ták, hogy a kis torony alap- fala a XI. századból, alsó négyszögletes része a XII. századból, míg a felső, csúcs­íves ablakokkal díszített, nyolcszögletes része a XIII. századból való. A szegedi mű­emlékek gyöngyszemének ne­vezett Dömötör-torony tetőze­tét most megújítják. Csúcsá­ra elhelyezik annak a ke­resztnek a máisát, amely régi dokumentumok rajzaiból is­mert. A 100—140 centiméteres alapfalakat vegyszerrel szige­telik, az ablaknyílásokra új zsalukat tesznek. (Csongrádi Hírlap.) HONOSODIK AZ ŐSZI LEN A szombathelyi rostlenter- mesztési kutatóállomás fran­cia kapcsolatainak eredmé­nyeképpen 1983 őszén kapott nemesített őszi lenfajtákból vetőmagot. A Hiver 9—4-et és a Hiver 9-et két parcellába vetették. A vetés ősszel szé­pen bokrosodott, szára elte­rült a földön, egy-egy tő 8—9 oldalágat is hozott. A febru­ár végi hidegek után vi­szont kiritkult és márciusban fokozatosan elpusztult a nö­vényállomány zöme. A par­cellákról azonban tudtak annyi magot betakarítani, hogy 1984 őszén ismét vethet­tek. Magyarországon áttelelt fajták télállósága erősödött, hiszen az idén szép sűrű ál­lományú e növény, gyom­mentes, így a szakemberek bíznak a sikeres betakarítás­ban. Az őszi lent hazánkban 40 évvel ezelőtt termesztették, főként nagy termőkénesséee és gyors tavaszi fejlődése mi­att. (Vas Népe) A BARCSI ÖSBORÓKÁS A barcsi ősborókás külön­leges darabja a természetnek, felébredt tavaszváró álmából. Fái, a bársonytörzsű nyír, a boróka ölelő védelmében nö­vekedő éger, kizöldültek. Vi­zei bőségesek, mocsarai, ta­vai felduzzadtak a téli hóta­karótól, a tavaszi esőktől. Kü­lönleges, tulajdonképpen em­berkéz alkotta világ, növény­zete két-háromszáz éve tár­sult ritka közösséggé. A kö­zeli falu, a darányiak marha- és birkalegelője volt egykor, a hosszú legeltetés során az öreg fák megmaradtak, a fia­talok közül a gyorsan szapo. rodó nyír és az erdei fenyő fejlődött, no és a szívós örök­zöld boróka, amelynek bok­raiban magasra nőtt az éger. A boróka pedig hat-nyolc méterre is megnő, favastagsá- gű törzzsel, szabályos kúp alakúra is, vannak köztük kétszáz évesek is. Hasonló növénytársulást nem is ta­lálni közelebb, mint a német és holland Heide vidékeken. (Népújság) PEZSGŐ KIS PALACKOZÁSBAN A Kecskeméti Borgazdasági Kombinát tavaly a gyengébb szőlőtermés következtében kevesebb bort értékesített külföldön. Az idén pótolni akarják a hiányt. Az év első negyedében hajóval, kamion­nal is küldtek árut a szom­szédos országokba. Naponta 10—15 vagon hagyja el a gaz­daságot. A szocialista országo. kon kívül Dánia, Belgium és az USA is vásárlói közé tar­tozik. Palackozáshoz műanyag helyett magyar—portugál együttműködésben készített parafadugót használnak. Je­lenleg már nemcsak 1 literes pezsgőt gyártanak, hanem 0,35 literest is, amelyek után egyre nagyobb a kereslet. (Petőfi Népe.) MADARAK „MENTŐÁLLOMÁSA” Állomást nyitottak beteg, legyengült, védett madarak megmentésére a Tatai Állami Gazdaság vadaskertjében a tatai öreg-tavat övező erdő­ben. Komárom megyében ezen a környéken található a legtöbb védett madár. Az ornitológusok több mint 200 ritka madárfajt figyeltek meg I a tó mentén. Csaknem négy- I száz önkéntes természetvédő I vállalkozott arra, hogy ha i sérült állatot látnak, azonnal B a tatai állomásra szállítják. \ A beteg madarat itt az ügye- | letes állatorvos veszi kezelés- I be, s ha szükséges, átviszik a 3 tatai állatkórházba, A gyó- | gyulás után szanatóriumiként g működik a vadaskerti „mén- ! főállomás”, a madarakat csak g teljes épségben engedik út­jukra. (Dolgozók Lapja.) * 1 ^ A tv-me!lett ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom