Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 4. Készülődés az idegenforgalomra Szemle, nyitány előtt Hogyan készültek fel Sóstó vendéglátóhelyei és boltjai a szezonnyitásra? — ezt szemlélte meg a Nyír­egyházi Városi Tanács V. B. termelés-, ellátásfelügyele­ti osztálya a napokban a vendéglátó vállalat, a köz­egészségügyi szolgálat, a Zöldért, az élelmiszer-, az iparcikk-kisker, a vízmű vállalat, a Nyíregyházi Áfész és a Nyírtourist kép­viselőinek részvételével. A szemle egyúttal kiterjedt a környezetvédelmi szem­pontokra is. Az érdekelt vállalatok boltjainak, pavilonjainak nagy részét átfestették, ki­javították: jelenleg a nyi­tás előtti utolsó simításo­kat végzik rajtuk. A jó ré­szük szerződéses üzemelte­tésű. Az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat kép­viselője kérte: tegyék le­hetővé, hogy a szállítójár­művek a — víztorony alat­ti — bolthoz közelebb me­hessenek, mert a teherautó személyzetét nem lehet ar­ra kötelezni, hogy a bolt­ba 100 méterről hordják az árut. Egyébként az élel- miszer-kisker. csakúgy mint az iparcikk-kiskeres­kedelmi vállalat és a Zöl­dért mind személyi, mind Bodegák helyett — pavi­lonok. műszaki tekintetben fel­készült sóstói boltjainak, egységeinek szezonidőszaki üzemeltetésére. A Nyírtourist is felké­szülten várja vendégeit, de képviselője a fák metszése során feleslegessé vált gallyak elszállíttatásának gondjairól tett említést. A vendéglátó vállalat ét­termei, pavilonjai is rend­ben vannak, illetve szezon- kezdetig rendben lesznek. Egy, a melegstrandon lé­tesítendő lángossütő pa­vilonnal van gondjuk, tud- r niillik, még neqj tisztázó­dott, hogy a kijelölt he­lyen mikor helyezhetik el az épületet. Szó volt a Svájci-lakról ? is, mely kívülről sokkal jobban néz ki, amióta a j vendéglátó vállalat a ke- j rítést lebontotta, azonban j az épületet kívül-belül fel j kellene újítani, ami ma j meghaladja a vendéglátó ' anyagi erejét. A legtöbb gond a Sóstón épült új pavilonsorban le­vő mellékhelyiségek üze- | meltetése ügyében van. (csgy) ­A tárgyalóteremből Hajszálra a tragédiától Csurkó István Kisvárdán lakott egy lakótelepi lakás­ban családjával, de már vagy tíz éve alkoholista, így so­hasem éltek békességben. 1981 novemberében fel is bontotta házaságukat a bí­róság, s a harminchat éves férfit kötelezte a lakás el­hagyására. Csurkó azonban továbbra is ottmaradt, sőt az ítélet napján megrongálta a bútorokat, és megöléssel fe­nyegette volt feleségét. (Ezért és közveszélyes munkakerü­lés miatt a büntetett előéle­tű exférjet harmic nap el­zárással sújtotta a rendőr­ség.) 80-ban, majd két évre is­mét, már részt vett alkohol­elvonó kezelésen, de mivel azok nem vezettek ered­ményre, 83 nyarán a nagyfai munkaterápiás intézetbe utalták. A kezelés alatt több­ször otthonjárt, volt felesé­ge bízott gyógyulásában, s a gyerekek miatt az újbóli együttélést is fontolgatta. Ta­valy nyáron azonban Csurkó azzal töltötte a szabadságát, hogy alaposan bepótolta a Nagyfán kényszerből elmú- lasztottakat, ezért ismét ösz- szevesztek. Szeptemberben két levelet írt az asszony­nak, s azzal fenyegetőzött, megszökik az intézetből és mindkettőjüket megöli, mert „szereti, és nem tud nélkü­le élni”. Csurkóné megmu­tatta a leveleket a rendőrsé­gen, ahonnan telefonáltak Nagyfára, hogy ne enged­jék haza a férfit. Ennek dacára szeptember 18-án, „családi problémák rendezése végett” hazaenged­ték. Majdnem el is rendezte — végérvényesen ... Megérkezése után folya­matosan ivott, s többször ki­jelentette, hogy megöli az asszonyt. Továbbra is egy lakásban voltak, s 21-én nagy késsel a kezében már be akart menni felesége szo­bájába, de olyan részeg volt, hogy az ajtóban összeesett. Másnap lejárt a szabadsága, a következő napon indulnia kellett volna vissza. Még egy­szer próbálta rábeszélni az asszonyt, hogy fogadja visz- sza. Közben a lakásból el­mentek a gyerekek, s egye­dül maradt. Csurkóné félt, és el akart távozni, de a férfi közölte: innen már ki nem megy. Hanyatt lökte az asszonyt, rátérdelt, folyto- gatni kezdte, úgy, hogy az alig tudott kiszabadulni a karmai közül. A szomszédba szaladt át segítségért, mi­után nagy nehezen lelökte magáról a férfit. A megyei bíróság dr. Koz­ma Istvánná tanácsa Csur­kó Istvánt emberölés kísér­lete miatt vonta felelősség­re, s ezért négy év börtön­re ítélte, ugyanennyi időre eltiltotta a közügyektől, és elrendelte a kényszergyógyí­tását. A vádlott és védője fellebbezett enyhítésért, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely helyben­hagyta az elsőfokú ítéletet. Még mindig a slágerszakmák. Jlvartüzek Végzősök válaszúton H közsé Hogyan tovább? Ez a kér­dés több, mint 16 és fél ezer fiatalnak okoz ezekben a he­tekben fejtörést. A nyolca­dikosoktól a főiskolásokig ennyien fejezik be a külön­féle oktatási intézményekben a tanulmányaikat Szabolcs- Szatmárban. Nagyobb részük — kevés híján 9 ezer lány és fiú — továbbtanulásra je­lentkezett. A többieknek ál­lásra van szükségük — kivé­ve azt a mintegy félezer ál­talános, illetve kisegítő isko­lát végző tanulót, akik nem akarnak dolgozni, illetve mi­vel még nem töltötték be 15. életévüket nem vállalhatnak munkát. Takarékosabb létszám­gazdálkodás A megyei tanács munka­ügyi osztályára a különböző munkahelyek nem egészen 5100 állást jelentettek be, ez­zel szemben több, mint 7200 fiatalnak lenne szüksége helyre. Még mindig jellem­ző, hogy elsősorban szakkép­zett munkaerőket keresnek, bár az idén a szakképzettek­re is kisebb az igény, mint amennyien végeznek. Az új szabályozók miatt — érthe­tően — az eddiginél takaré­kosabb létszámgazdálkodás­ra törekszenek a vállalatok, így csak annyi állásra ke­resnek jelentkezőt, amennyi­re feltétlenül szükség van. A szakközépiskolások kö­zül a közgazdaságit, keres­kedelmit, óvónőit végzők el­helyezkedésével már az elő­ző években is gondok vol­tak. Rajtuk kívül az idén a mezőgazdasági és az ipari szakközépiskolásoknak sem lesz könnyű az elhelyezkedés. Ettől jobb helyzetben vol­tak az előző esztendőkben az ifjú szakmunkások, hiszen többnyire még válogathat­tak is a munkahelyek között. Sajnos itt is megváltoztak a körülmények. Nagymérték­ben csökkent a kereslet az autószerelők, műszerészek, kereskedők, lakatosok, fűtés­vízvezeték-, villany- és au­tóvillamossági szerelők iránt. Ha sorra kérdeznénk a fiatalokat, hogy ki milyen szakmát választana legszívesebben, még mindig a kereske­dő, a kozmetikus, az autószerelő vagy a műszerész mester­ségre szavaznának legtöbben. Aki jó szakmával rendelke­zik, az boldogul — feltéve, ha állást talál. Az idén — a megyei munkahelyek álláskínálata szerint — már a felso­rolt slágerszakmákban sem lesz hely valamennyi, most vég­ző tanulónak. A kereskedők helyzetén pél­dául a szerződéses boltok rendszere rontott sokat. Ezekben az üzletekben ugyanis elég egy szakképzett dolgozó, ezprt a szakmunká­sok helyett szívesebben al­kalmaznak szakképzetlene­ket. Ezzel szemben néhány ke­vésbé népszerű szakmában várhatóan most sem sikerül betölteni minden helyet. He­gesztőket, cipészeket, ácso­kat, kőműveseket, élelmi­szer-tartósítókat, húsfeldol­gozókat, állattenyésztőket nagyobb számban keresnek, mint amennyien végeznek. Szakiskola után Nem túl kedvezőek a szak­iskolások kilátásai sem — kivéve az egészségügyiseket, akik számára bőven van üres állás. A gyors- és gép­írók viszont vagy más mun­katerületen, vagy megyén kí­vül tudnak elhelyezkedni. Legsúlyosabb helyzetben ebben a tanévben is az érett­ségizettek lesznek. Közülük 750-en nem tanulnak to­vább. Foglalkoztatásukra mindössze közel száz mun­kahelyet jelentettek be a megyei tanácsra. Elsősorban cipőipari betanított munká­ra, valamint szállításkísérő­nek, kalauznak hívják őket. Ezek a foglalkozások nem tartoznak a vonzóak közé. Szívesebben mennek az érettségizettek például köny­velőnek, laboránsnak, admi­nisztrátornak, operátornak vagy ügyintézőnek, de ilyen állásokat csak minimális számban hirdetnek a me­gyében. Főiskolásoknak hatszáz ajánlat A két főiskola végzősei va­lamennyien el tudnak he­lyezkedni a megyében. Ve­lük együtt több, mint 600 helyre várnak főiskolát, vagy egyetemet végzetteket Szabolcs-Szatmárban. Leg­nagyobb számban műszaki szakemberekre lenne szük­ség, de szép számmal keres­nek egészségügyi főiskoláso­kat, mezőgazdászokat, taná­rokat is. Várhatóan műszaki diplomások, orvosok, köz­gazdászok, pedagógusok ke­vesebben jönnek majd, mint amennyire szükség lenne. A vállalatok egy része saj­nos nem ad pontos tájékoz­tatást az üres állásokról. Amelyik helyre már van je­löltjük, azt betöltöttnek te­kintik. Ezért valószínű, hogy a tanév végén több fiatal kezd majd a megyében, mint amennyi üres állást bejelen- - tettek a tanácsra. Sajnos va­lamennyi fiatal elhelyezke­désére nincs lehetőség. Becs­lés szerint a végzős iskolá­sok közül mintegy másfél ezernek megyén kívül kell állást keresnie. Házi Zsuzsa a nem is riasztó, de el­gondolkoztató adatot közöl a tanácsi falra­gasz. Az ötezer lelkes község területén a múlt hó­napban kilencven kisebb-na- gyobb tűz keletkezett. A lán­gok avarégetéskor, az össze­gereblyézett fűcsomók illet­ve az árokpartok égetésekor szabadultak el. Olykor ele­gendő volt a lakosság közre­működése a megfékezésük­höz, máskor a tűzoltók oltot­ták el a terjeszkedő tüzet. Mindez áprilisban egyetlen településen történt. A száraz talajon az élénk szél táplálta a lángokat, mar­talékul kínálta a bálákba ra­kott gyümölcsösládákat, egyéb gyúlékony göngyöle­get, takarmányt, vagy a gaz­dasági épületekhez közeledett vészesen a tűz. Tavasszal a kerti, szántóföldi munkák korántsem veszélytelen nyitá­nya komoly károkat okozhat tehát. Fontos figyelmeztetés, hogy a márciusi olvadás óta csapadékot alig látott a föld, ezért nagy elővigyázatosság­gal szabad bánni a nyílt lánggal. A vonatablakból ki­dobott cigeretta is okozott az elmúlt hetekben tüzet. Pedig úgy gondolhatnánk, hasonló esetek csak nyáron aratáskor fordulhatnak elő. Az erdőket is fenyegeti ve­szély. A friss zöld aljnövény­zet még nem elég erős, az el­száradt, tavalyin egy-kettőre végigfutnak a lángok, me­lyek elhatalmasodva kárt okozhatnak a bokrokban, fákban. A tavaszi szabadtéri nagytakarítás is tartogat te­hát veszélyeket. A gondosan, körültekintően elégetett avar füstje a májusi esőt szomja­zó földek felett jelzi a szor­galmat, az értékteremtő erő­feszítést. Ha odafigyelünk, nem sodorjuk veszélybe munkánk gyümölcsét, nem szaporodik újabb adatokkal az idei terjedelmes avartűz- statisztika, s reméljük, a kedvezőtlen hírek nemcsak átmenetileg, az esős napokon csökkennek. R. G. Üdiilőház társadalmi munkában Hónapokon keresztül dol­goztak a múlt évben a záho­nyi körzet vasutasai, társa­dalmi munkában, hogy egy olyan üdülőházat alakítsa­Kétértelmű E löl tizenkettes, há­tul tizenhetes. Me­lyik az igazi? Nem számjátékról van szó, hanem arról az aprónak tűnő figyelmetlenségről, amely bosszúságot oko­zott jó néhány nyíregy­házi utasnak. Előfordul — mint ez a napokban is megtörtént jómagámmal és másokkal —, hogy az autóbusz elején és há­tulján más más szám­táblát helyeztek ki. Bi-j zonyára nem akarattal. így aztán a közlekedé­siek nem kis galibát okoz­tak a 12-es vonalán. Az utasok egy része a tizen-í kettesre szállt fel, másik része pedig a tizenhetes-- re. Attól függ, ki me­lyik számot látta. Az egy-- értelmű, világos tájékoz­tatás a bizalom jele. A közlekedésben különö­sen. Vigyázzanak rá job­ban. (f) nak ki Karcag-Berekfürdőn, ahol mindenki nyugodtan pi­henhet. A hétszobás faház­ban május 1-től indult a szezon, összesen 20 turnus­ban több, mint négyszázan élvezhetik a gyógyhatású fürdő vizét. A dúvadak kivételével még javában tart a vadászati ti­lalom, ez azonban nem jelenti azt, hogy hallgatnak a pus­kák: ilyenkor lehet leginkább csiszolni a célzás „tudomá­nyát”. A Nagycserkeszi Vadásztársaság április 24-én tar­totta meg szokásos tavaszi lő bajnokságát, mely egyben fel­készülés a közelgő Milotay Gábor-emlékversenyre is. Fel­vételünk verseny közben készült. (Jávor László felvétele) nál több a néprajzi és a zenei hitelességgel. Az elő­adás így nagymértékben hoz­zájárult a cigányokról kia­lakított romantikus kép meg­erősítéséhez. Egyes jelene­tekben a furfangos cigány folklorisztikus alakját bu- gyutának ábrázolja, mert aki az erdőben él, annak tudnia kellene, hogy a fatönknek mély gyökerei vannak, s nem lehet puszta kézzel kiborí­tani. Továbbá, tényleg igaz volna, hogy a cigányasszo­nyok, ha lehetett önmaguk áruba bocsájtásával keres­ték meg a kenyerüket? Én úgy tudtam eddig, hogy ép­pen ilyen dolgok miatt vág­ták le a férjek hűtlen asz- szonyaik haját, fülét, orrát. A ballada szereplőinek vi­seleté is hiteltelen. Tudjuk, maga az író is dolgozott tég­lavető cigányok között, te­hát látnia kellett, hogy a cigányasszonyok a fejken­dőt nem a derekukra kötik, hanem a fejükre. Ez náluk íratlan, de szigorú törvény. Baj van a viselkedéssel is: a fiatal cigányasszony soha sem kacérkodik úgy ide­gen férfiakkal, ahogy azt a filmben láttuk. Az igaz, hogy a cigányok nem kötik alkalomhoz a közös táncot, éneket, de ilyen önkívületi állapotban az egész telep so­ha nem szokott táncolni. Mindehhez hozzátartozik, hogy amit énekeltek, gyen­ge szövegű és dallamú ci­gány műdaiok voltak, me­gint csak a folklorisztikai hi­telesség nélkül. Ha már ilyen romantikus képet kaptunk elődeinkről, — amit egyébként a tévé és rádió nótaműsorai is szor­galmasan terjesztenek —, legalább az apró részletek lehettek volna hitelesek, s akkor nem fordulhatott vol­na elő az a „színészi alakí­tás” melyben a mezítlábas, rongyos cigány férfi a kifi­nomult etikett szabályai sze­rint kézzel töri, s nem ha­rapja a kenyeret. Balázs Gusztáv M a egy hete az esti lo- műsorban vetítette a televízió Lakatos Meny­hért és Fátyol Tibor Átok és szerelem című zenés balla­dáját. Magam is cigány szár­mazású vagyok, s mint et­nográfusjelölt, a cigány folklórból írtam szakdolgoza­tomat. Érthető, hogy feszült figyelemmel követtem az elő­adást, melyet szövegíróként a népszerű cigány író neve fémjelez. A cselekményt te­kintve új stílusú balladának voltunk szemtanúi, ahol a fiatal cigányasszony „meg­rontja” férjét, aki az erdész feleségébe szerelmes. A ron­tás balul sül el, mert a fe­leség, annak reményében, hogy férjét visszaszerzi, meg­öli. Félve a cigányok törvény­kezésétől, maga is öngyilkos lesz. A történet ellen semmi kifogásunk nem lehet, an­Tv-jegyzet Cigány romantika ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom