Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. május 4. Készülődés az idegenforgalomra Szemle, nyitány előtt Hogyan készültek fel Sóstó vendéglátóhelyei és boltjai a szezonnyitásra? — ezt szemlélte meg a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. termelés-, ellátásfelügyeleti osztálya a napokban a vendéglátó vállalat, a közegészségügyi szolgálat, a Zöldért, az élelmiszer-, az iparcikk-kisker, a vízmű vállalat, a Nyíregyházi Áfész és a Nyírtourist képviselőinek részvételével. A szemle egyúttal kiterjedt a környezetvédelmi szempontokra is. Az érdekelt vállalatok boltjainak, pavilonjainak nagy részét átfestették, kijavították: jelenleg a nyitás előtti utolsó simításokat végzik rajtuk. A jó részük szerződéses üzemeltetésű. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat képviselője kérte: tegyék lehetővé, hogy a szállítójárművek a — víztorony alatti — bolthoz közelebb mehessenek, mert a teherautó személyzetét nem lehet arra kötelezni, hogy a boltba 100 méterről hordják az árut. Egyébként az élel- miszer-kisker. csakúgy mint az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat és a Zöldért mind személyi, mind Bodegák helyett — pavilonok. műszaki tekintetben felkészült sóstói boltjainak, egységeinek szezonidőszaki üzemeltetésére. A Nyírtourist is felkészülten várja vendégeit, de képviselője a fák metszése során feleslegessé vált gallyak elszállíttatásának gondjairól tett említést. A vendéglátó vállalat éttermei, pavilonjai is rendben vannak, illetve szezon- kezdetig rendben lesznek. Egy, a melegstrandon létesítendő lángossütő pavilonnal van gondjuk, tud- r niillik, még neqj tisztázódott, hogy a kijelölt helyen mikor helyezhetik el az épületet. Szó volt a Svájci-lakról ? is, mely kívülről sokkal jobban néz ki, amióta a j vendéglátó vállalat a ke- j rítést lebontotta, azonban j az épületet kívül-belül fel j kellene újítani, ami ma j meghaladja a vendéglátó ' anyagi erejét. A legtöbb gond a Sóstón épült új pavilonsorban levő mellékhelyiségek üze- | meltetése ügyében van. (csgy) A tárgyalóteremből Hajszálra a tragédiától Csurkó István Kisvárdán lakott egy lakótelepi lakásban családjával, de már vagy tíz éve alkoholista, így sohasem éltek békességben. 1981 novemberében fel is bontotta házaságukat a bíróság, s a harminchat éves férfit kötelezte a lakás elhagyására. Csurkó azonban továbbra is ottmaradt, sőt az ítélet napján megrongálta a bútorokat, és megöléssel fenyegette volt feleségét. (Ezért és közveszélyes munkakerülés miatt a büntetett előéletű exférjet harmic nap elzárással sújtotta a rendőrség.) 80-ban, majd két évre ismét, már részt vett alkoholelvonó kezelésen, de mivel azok nem vezettek eredményre, 83 nyarán a nagyfai munkaterápiás intézetbe utalták. A kezelés alatt többször otthonjárt, volt felesége bízott gyógyulásában, s a gyerekek miatt az újbóli együttélést is fontolgatta. Tavaly nyáron azonban Csurkó azzal töltötte a szabadságát, hogy alaposan bepótolta a Nagyfán kényszerből elmú- lasztottakat, ezért ismét ösz- szevesztek. Szeptemberben két levelet írt az asszonynak, s azzal fenyegetőzött, megszökik az intézetből és mindkettőjüket megöli, mert „szereti, és nem tud nélküle élni”. Csurkóné megmutatta a leveleket a rendőrségen, ahonnan telefonáltak Nagyfára, hogy ne engedjék haza a férfit. Ennek dacára szeptember 18-án, „családi problémák rendezése végett” hazaengedték. Majdnem el is rendezte — végérvényesen ... Megérkezése után folyamatosan ivott, s többször kijelentette, hogy megöli az asszonyt. Továbbra is egy lakásban voltak, s 21-én nagy késsel a kezében már be akart menni felesége szobájába, de olyan részeg volt, hogy az ajtóban összeesett. Másnap lejárt a szabadsága, a következő napon indulnia kellett volna vissza. Még egyszer próbálta rábeszélni az asszonyt, hogy fogadja visz- sza. Közben a lakásból elmentek a gyerekek, s egyedül maradt. Csurkóné félt, és el akart távozni, de a férfi közölte: innen már ki nem megy. Hanyatt lökte az asszonyt, rátérdelt, folyto- gatni kezdte, úgy, hogy az alig tudott kiszabadulni a karmai közül. A szomszédba szaladt át segítségért, miután nagy nehezen lelökte magáról a férfit. A megyei bíróság dr. Kozma Istvánná tanácsa Csurkó Istvánt emberölés kísérlete miatt vonta felelősségre, s ezért négy év börtönre ítélte, ugyanennyi időre eltiltotta a közügyektől, és elrendelte a kényszergyógyítását. A vádlott és védője fellebbezett enyhítésért, így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Még mindig a slágerszakmák. Jlvartüzek Végzősök válaszúton H közsé Hogyan tovább? Ez a kérdés több, mint 16 és fél ezer fiatalnak okoz ezekben a hetekben fejtörést. A nyolcadikosoktól a főiskolásokig ennyien fejezik be a különféle oktatási intézményekben a tanulmányaikat Szabolcs- Szatmárban. Nagyobb részük — kevés híján 9 ezer lány és fiú — továbbtanulásra jelentkezett. A többieknek állásra van szükségük — kivéve azt a mintegy félezer általános, illetve kisegítő iskolát végző tanulót, akik nem akarnak dolgozni, illetve mivel még nem töltötték be 15. életévüket nem vállalhatnak munkát. Takarékosabb létszámgazdálkodás A megyei tanács munkaügyi osztályára a különböző munkahelyek nem egészen 5100 állást jelentettek be, ezzel szemben több, mint 7200 fiatalnak lenne szüksége helyre. Még mindig jellemző, hogy elsősorban szakképzett munkaerőket keresnek, bár az idén a szakképzettekre is kisebb az igény, mint amennyien végeznek. Az új szabályozók miatt — érthetően — az eddiginél takarékosabb létszámgazdálkodásra törekszenek a vállalatok, így csak annyi állásra keresnek jelentkezőt, amennyire feltétlenül szükség van. A szakközépiskolások közül a közgazdaságit, kereskedelmit, óvónőit végzők elhelyezkedésével már az előző években is gondok voltak. Rajtuk kívül az idén a mezőgazdasági és az ipari szakközépiskolásoknak sem lesz könnyű az elhelyezkedés. Ettől jobb helyzetben voltak az előző esztendőkben az ifjú szakmunkások, hiszen többnyire még válogathattak is a munkahelyek között. Sajnos itt is megváltoztak a körülmények. Nagymértékben csökkent a kereslet az autószerelők, műszerészek, kereskedők, lakatosok, fűtésvízvezeték-, villany- és autóvillamossági szerelők iránt. Ha sorra kérdeznénk a fiatalokat, hogy ki milyen szakmát választana legszívesebben, még mindig a kereskedő, a kozmetikus, az autószerelő vagy a műszerész mesterségre szavaznának legtöbben. Aki jó szakmával rendelkezik, az boldogul — feltéve, ha állást talál. Az idén — a megyei munkahelyek álláskínálata szerint — már a felsorolt slágerszakmákban sem lesz hely valamennyi, most végző tanulónak. A kereskedők helyzetén például a szerződéses boltok rendszere rontott sokat. Ezekben az üzletekben ugyanis elég egy szakképzett dolgozó, ezprt a szakmunkások helyett szívesebben alkalmaznak szakképzetleneket. Ezzel szemben néhány kevésbé népszerű szakmában várhatóan most sem sikerül betölteni minden helyet. Hegesztőket, cipészeket, ácsokat, kőműveseket, élelmiszer-tartósítókat, húsfeldolgozókat, állattenyésztőket nagyobb számban keresnek, mint amennyien végeznek. Szakiskola után Nem túl kedvezőek a szakiskolások kilátásai sem — kivéve az egészségügyiseket, akik számára bőven van üres állás. A gyors- és gépírók viszont vagy más munkaterületen, vagy megyén kívül tudnak elhelyezkedni. Legsúlyosabb helyzetben ebben a tanévben is az érettségizettek lesznek. Közülük 750-en nem tanulnak tovább. Foglalkoztatásukra mindössze közel száz munkahelyet jelentettek be a megyei tanácsra. Elsősorban cipőipari betanított munkára, valamint szállításkísérőnek, kalauznak hívják őket. Ezek a foglalkozások nem tartoznak a vonzóak közé. Szívesebben mennek az érettségizettek például könyvelőnek, laboránsnak, adminisztrátornak, operátornak vagy ügyintézőnek, de ilyen állásokat csak minimális számban hirdetnek a megyében. Főiskolásoknak hatszáz ajánlat A két főiskola végzősei valamennyien el tudnak helyezkedni a megyében. Velük együtt több, mint 600 helyre várnak főiskolát, vagy egyetemet végzetteket Szabolcs-Szatmárban. Legnagyobb számban műszaki szakemberekre lenne szükség, de szép számmal keresnek egészségügyi főiskolásokat, mezőgazdászokat, tanárokat is. Várhatóan műszaki diplomások, orvosok, közgazdászok, pedagógusok kevesebben jönnek majd, mint amennyire szükség lenne. A vállalatok egy része sajnos nem ad pontos tájékoztatást az üres állásokról. Amelyik helyre már van jelöltjük, azt betöltöttnek tekintik. Ezért valószínű, hogy a tanév végén több fiatal kezd majd a megyében, mint amennyi üres állást bejelen- - tettek a tanácsra. Sajnos valamennyi fiatal elhelyezkedésére nincs lehetőség. Becslés szerint a végzős iskolások közül mintegy másfél ezernek megyén kívül kell állást keresnie. Házi Zsuzsa a nem is riasztó, de elgondolkoztató adatot közöl a tanácsi falragasz. Az ötezer lelkes község területén a múlt hónapban kilencven kisebb-na- gyobb tűz keletkezett. A lángok avarégetéskor, az összegereblyézett fűcsomók illetve az árokpartok égetésekor szabadultak el. Olykor elegendő volt a lakosság közreműködése a megfékezésükhöz, máskor a tűzoltók oltották el a terjeszkedő tüzet. Mindez áprilisban egyetlen településen történt. A száraz talajon az élénk szél táplálta a lángokat, martalékul kínálta a bálákba rakott gyümölcsösládákat, egyéb gyúlékony göngyöleget, takarmányt, vagy a gazdasági épületekhez közeledett vészesen a tűz. Tavasszal a kerti, szántóföldi munkák korántsem veszélytelen nyitánya komoly károkat okozhat tehát. Fontos figyelmeztetés, hogy a márciusi olvadás óta csapadékot alig látott a föld, ezért nagy elővigyázatossággal szabad bánni a nyílt lánggal. A vonatablakból kidobott cigeretta is okozott az elmúlt hetekben tüzet. Pedig úgy gondolhatnánk, hasonló esetek csak nyáron aratáskor fordulhatnak elő. Az erdőket is fenyegeti veszély. A friss zöld aljnövényzet még nem elég erős, az elszáradt, tavalyin egy-kettőre végigfutnak a lángok, melyek elhatalmasodva kárt okozhatnak a bokrokban, fákban. A tavaszi szabadtéri nagytakarítás is tartogat tehát veszélyeket. A gondosan, körültekintően elégetett avar füstje a májusi esőt szomjazó földek felett jelzi a szorgalmat, az értékteremtő erőfeszítést. Ha odafigyelünk, nem sodorjuk veszélybe munkánk gyümölcsét, nem szaporodik újabb adatokkal az idei terjedelmes avartűz- statisztika, s reméljük, a kedvezőtlen hírek nemcsak átmenetileg, az esős napokon csökkennek. R. G. Üdiilőház társadalmi munkában Hónapokon keresztül dolgoztak a múlt évben a záhonyi körzet vasutasai, társadalmi munkában, hogy egy olyan üdülőházat alakítsaKétértelmű E löl tizenkettes, hátul tizenhetes. Melyik az igazi? Nem számjátékról van szó, hanem arról az aprónak tűnő figyelmetlenségről, amely bosszúságot okozott jó néhány nyíregyházi utasnak. Előfordul — mint ez a napokban is megtörtént jómagámmal és másokkal —, hogy az autóbusz elején és hátulján más más számtáblát helyeztek ki. Bi-j zonyára nem akarattal. így aztán a közlekedésiek nem kis galibát okoztak a 12-es vonalán. Az utasok egy része a tizen-í kettesre szállt fel, másik része pedig a tizenhetes-- re. Attól függ, ki melyik számot látta. Az egy-- értelmű, világos tájékoztatás a bizalom jele. A közlekedésben különösen. Vigyázzanak rá jobban. (f) nak ki Karcag-Berekfürdőn, ahol mindenki nyugodtan pihenhet. A hétszobás faházban május 1-től indult a szezon, összesen 20 turnusban több, mint négyszázan élvezhetik a gyógyhatású fürdő vizét. A dúvadak kivételével még javában tart a vadászati tilalom, ez azonban nem jelenti azt, hogy hallgatnak a puskák: ilyenkor lehet leginkább csiszolni a célzás „tudományát”. A Nagycserkeszi Vadásztársaság április 24-én tartotta meg szokásos tavaszi lő bajnokságát, mely egyben felkészülés a közelgő Milotay Gábor-emlékversenyre is. Felvételünk verseny közben készült. (Jávor László felvétele) nál több a néprajzi és a zenei hitelességgel. Az előadás így nagymértékben hozzájárult a cigányokról kialakított romantikus kép megerősítéséhez. Egyes jelenetekben a furfangos cigány folklorisztikus alakját bu- gyutának ábrázolja, mert aki az erdőben él, annak tudnia kellene, hogy a fatönknek mély gyökerei vannak, s nem lehet puszta kézzel kiborítani. Továbbá, tényleg igaz volna, hogy a cigányasszonyok, ha lehetett önmaguk áruba bocsájtásával keresték meg a kenyerüket? Én úgy tudtam eddig, hogy éppen ilyen dolgok miatt vágták le a férjek hűtlen asz- szonyaik haját, fülét, orrát. A ballada szereplőinek viseleté is hiteltelen. Tudjuk, maga az író is dolgozott téglavető cigányok között, tehát látnia kellett, hogy a cigányasszonyok a fejkendőt nem a derekukra kötik, hanem a fejükre. Ez náluk íratlan, de szigorú törvény. Baj van a viselkedéssel is: a fiatal cigányasszony soha sem kacérkodik úgy idegen férfiakkal, ahogy azt a filmben láttuk. Az igaz, hogy a cigányok nem kötik alkalomhoz a közös táncot, éneket, de ilyen önkívületi állapotban az egész telep soha nem szokott táncolni. Mindehhez hozzátartozik, hogy amit énekeltek, gyenge szövegű és dallamú cigány műdaiok voltak, megint csak a folklorisztikai hitelesség nélkül. Ha már ilyen romantikus képet kaptunk elődeinkről, — amit egyébként a tévé és rádió nótaműsorai is szorgalmasan terjesztenek —, legalább az apró részletek lehettek volna hitelesek, s akkor nem fordulhatott volna elő az a „színészi alakítás” melyben a mezítlábas, rongyos cigány férfi a kifinomult etikett szabályai szerint kézzel töri, s nem harapja a kenyeret. Balázs Gusztáv M a egy hete az esti lo- műsorban vetítette a televízió Lakatos Menyhért és Fátyol Tibor Átok és szerelem című zenés balladáját. Magam is cigány származású vagyok, s mint etnográfusjelölt, a cigány folklórból írtam szakdolgozatomat. Érthető, hogy feszült figyelemmel követtem az előadást, melyet szövegíróként a népszerű cigány író neve fémjelez. A cselekményt tekintve új stílusú balladának voltunk szemtanúi, ahol a fiatal cigányasszony „megrontja” férjét, aki az erdész feleségébe szerelmes. A rontás balul sül el, mert a feleség, annak reményében, hogy férjét visszaszerzi, megöli. Félve a cigányok törvénykezésétől, maga is öngyilkos lesz. A történet ellen semmi kifogásunk nem lehet, anTv-jegyzet Cigány romantika ?
