Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-17 / 114. szám

Kádár János látogatása a Magyar Sajtó Házában Kádár János, az MSZMP főtitkára csütörtökön a Ma­gyar Űj sági rák Országos Szö­vetségének székiházába láto­gatott. Kíséretében volt Be- recz János, a Központi Bi­zottság titkára és Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. A párt főtitkárát a Magyar Sajtó Házában Pálfy József, a szövetség elnöke és Me­gyeri Károly főtitkár köszön­tötte. Jelen volt Bányász Re­zső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke és Murai György, a VI. kerületi párt- bizottság első titkára. A MUOSZ elnökségének tagjai körében Megyeri Ká­roly tájékoztatta Kádár Já­nost az öt és félezer tagot számláló szövetség munkájá­ról. Miint mondotta, az utób­bi hónapokban közéletünk kiemelkedő eseményei — a párt kongresszusa, a felszaba­dulás jubileuma — felelős­ségteljes feladatot jelentettek a sajtó munkásai számára, s ezekben a hetekben—hóna­pokban megélénkült a szö­vetség szervezeti élete is: közgyűlésre készül a MUOSZ. E fórum lehetőséget ad majd arra, hogy a tagság megvi­tassa: miként válhat még érdemibbé, színvonalasabbá a politikai, szakmai tájéko­zódás, a műhelymunkát szol­gáló szakosztályok tevékeny­sége; hogyan segítheti a szö­vetség az újságírók munka- feltételeinek javítását, e nagy feszültséggel, szellemi igény- bevétellel járó szakma műve­lőinek egészségvédelmét. Am mindenekelőtt arról esik szó a közgyűlésen, hogy me­lyek ma az újságírók leg­fontosabb feladatai a párt politikájának szolgálatában. Világos, tettekre ösztönző program: a pártkongresszus határozatának birtokában vehetik számba legfontosabb teendőiket az újságírók — ezt állapították meg a köz­gyűlési előkészületek során tartott szerkesztőségi tanács­kozásokon, küldöttválasztó gyűléseken is. Az eddigi ta­pasztalatok szerint — mon­dotta a MUOSZ főtitkára — a sajtó munkásai egyetérte­nek abban, hogy szocialista építőmunkánk céljainak va- lóraváltása ma talán minden eddiginél jobban igényli az újságírók elkötelezett, alkotó közreműködését, cselekvésre mozgósító, a példaadó kez­deményezéseket és a fejlő­dést gátló tényezőket egy­aránt megmutató tudósítása­it, állásfoglalásait. A szövet­ségnek tehát ahhoz kell sok­oldalú segítséget adnia, hogy a sajtó e küldetését maga­sabb színvonalon tölthesse be. A beszélgetés során Pálfy József arról a felelősségtel­jes feladatról szólt, amelyet a külpolitikai újságírók vál­lalnak a világról alkotott ár­nyalt, hiteles kép közvetíté­sében. Eck Gyula azokról a lehetőségekről beszélt, ame­lyekkel az agrár-újságírók segíthetik a mezőgazdaság fejlesztését, a magyar falu szocialista átalakulását. Ké- kesdi Gyula hangsúlyozta, hogy a mai belpolitikai új­ságírásnak a valóság válto­zásaira érzékeny, azokkal lé­pést tartani képes, s széles körűen tájékozott publicis­tákra van szüksége. (Folytatás a 4. oldalon) Javítani gazdaságunk alkalmazkodóképességét Faluvégi Lajos a VII. ötéves terv koncepciójáról — Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Csütörtökön a Parlament­ben — Papp Lajos állam­titkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével — együttes érte­kezletet tartottak a fővárosi és megyei tanácselnökök, valamint a budapesti és me­gyei pártbizottságok gazda­ságpolitikai kérdésekkel fog­lalkozó titkárai. A fő napi­rendi téma a VII. ötéves terv koncepciója, valamint az ezzel kapcsolatos tanácsi tervezőmunka volt, s erről Faluvégi Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke adott tájékoztatást. Hangsúlyozta egyebek kö­zött, hogy a tervkoncepció alapvető követelménye a kö­vetkező tervidőszakra, hogy az eddigi nehéz évek után megteremtsük a feltételeit gazdaságunk fokozatos élén­kítésének, és enyhítsük a szociális feszültségeket. Ugyancsak o fő feladatok közé tartozik, hogy javítsuk a magyar gazdaság alkal­mazkodóképességét a változó külső, nemzetközi feltételek­hez, hiszen az eddig elért egyensúly egyelőre törékeny, s ezért stabilizálni kell. A következő öt évre olyan cse­lekvési programot kell ki­dolgozni, amely mozgósít a teljesítmények növelésére, amelyben ha szerényebbek is, de reálisak a növekedési célok. Számolni kell^azzal, hogy a gazdálkodás “külső feltételei nem lesznek keéP" vezőbbek. Ezekre is tekintet­tel a tervkoncepció három változatban készült el, me­lyek közül az egyik a törzs­változat, a másik egy vi­szonylag kedvezőbb fejlődés­sel számol, a harmadik pe­dig — a körülményekhez igazíthatóan — az úgyneve­zett készenléti változat. To­vábbra is megmarad a fontos szerepe nemzetközi hitelkap­csolatainknak, annak, hogy tovább mérsékeljük adóssá­gunkat. Jobb és hatékonyabb munkánk mellett meghatáro­zó jelentőségű előrehaladá­sunkban a KGST-országok- kal folytatott együttműkö­dés. Mi alapozza meg a taná­csok 1986—1990. évekre szó­ló tervezőmunkáját? A VII. ötéves népgazdasági terv koncepciója, a tanácsi irá­nyítási rendszer korszerűsí­tése, az országgyűlés határo­zata a terület- és település- fejlesztés hosszú távú fel­adatairól, valamint azok a törekvések, amelyeket a nép- gazdasági tervezésről, a ta­nácsokról és az állami pénz­ügyekről szóló, módosított törvények tartalmaznak. Fi­gyelembe kell venni, hogy ma már erősödő társadalmi igény az arányosabb területi fejlődés, az életkörülmények javítása. Ehhez a korábbinál nagyobb önállóságot kapnak a tanácsok. (Folytatás a 4. oldalon) Jó lehetőség a palántázásra Megyénkben nem egészen szokatlan a kép, amely a ha­tárban járót fogadja. A ku­korica háromnegyed része van már a földben, de az el­múlt két-három évhez ké­pest lehetne több is. Az idő­járás azonban nem nagyon adott többre lehetőséget. Áp­rilisban átlagosan 40 milli­méter csapadék hullott Sza- bolcs-Szatmárban, a meg­oszlása azonban többet mond. A harmadik dekádra, amikor a kukorica már vethető, egy­ből 25 milliméter esett, de jó tudni, hogy például Tu- zséron 50 milliméter, OJcs- vaapátiban 59. Az aranyat érő májusi csapadékot az Ecsed'i-lápon, Erdőháton, Be- regben és a Felső-Tisza men­tén nem mindenütt fogadták örömmel. A megyei átlag a május­ban élteit tíz nap alatt ugyancsak 40 milliméter, de ez 14-én újabb 70—80 miilli- métemel egészült ki, súlyos helyzetet előidézve a már említett vidéken. A homoki és mezőségi talajú tájon sok­kal kedvezőbb a helyzet, a vetést befejezték, a kora ta­vasziak és az őszi kalászo­sok ígéretesen fejlődnek. Nem úgy például Csaholom, ahol 200 hektárra való tava­szi árpa és 100 hektárra elő­irányzott zab vetőmagja ma­radt a zsákban. Befejezték a burgonya-ültetést, amely a nehéz piaci helyzet miatt úgy tűnt, hogy nem lesz annyi, mint amennyit tervez­tek, végül mégis túlteljesí­tették. A tavalyi készlet ex­portja meghiúsult, megkez­dődött a takarmányként va­ló féLhasznélása. A csapadékos idő és a ned­ves talaj nagyon jó lehető­séget nyújt a palántázásra. Valamennyi szántóföldi zöld­ségnövény ültetését meg­kezdték, igen jól haladnak a dohánnyal, különösen a ház­Növényvédelem helikopterrel. A máriapócsi Rákóczi Terme­lőszövetkezet a MÉM Repülőgépes Szolgálat segíti a ka­lászosok fejtrágyázását. A helikopter egy felszállással — hétszáz liter növényvédő szerrel — tíz hektáron végzi el a munkát. (JL) tájikban. A párás, dunsztos levegő jó mikroklímát te­remt a gyümölcsösökben a gombakántevöknek, ezért nem késlekednek a soron lé­vő permetezésekkel. A virág­zás a legtöbb helyen, befeje­ződött és már a gyümölcskö­tés is tanulmányozható. A nagy meleg kissé „megéget­te” a virágokat, ennek elle­nére jó termés ígérkezik. A Tiszán levonult árvíz utóhatása még mindig érző­dik, az ottani vetések álla­potáról már eldöntött, hogy nem sok minden lesz belő­lük, legnagyobb kárt azon­Nyír bátor, növényolajgyár: Befejeződött a napraforgó-feldolgozás Befejeződött a napraforgó­feldolgozás a nyírbátori nö­vényolajgyárban. összesen 4870 vagon napraforgóma­got dolgoztak fel, amelyből 1970 vagon napraforgóolajat állítottak elő. A késztermék jelentős részét tőkés orszá­gokba exportálták. Köztük van Ausztria, Svájc, NSZK, amelynek kereskedői már törzsvevőnek számítanak a gyárban. Albániába például csereüzlet alapján szállítják a finom napraforgóolajat. Az albán partner olyan árut szállít a nyírbátori olajért, amelyet egyébként dollárért kellene megvásárolnunk. A magfeldolgozás után azon­nal megkezdték az olajgyár berendezéseinek átvizsgálá­sát, a hibák kijavítását, a karbantartást. Kicserélik az elhasználódott alkatrészeket is. A munkálatok befejezése után, a tervek szerint július 1-től megkezdik az idei rep­cemag feldolgozását, mely­ből összesen 830 vagonnal várnak a növényolajgyár dolgozói. Csütörtökön tovább folyta­tódtak Szabolcs-Szatmár megyében a választási gyű­lések. Csengerben este 7-kor a 13-as számú országgyűlési választókerület jelöltjeinek választási gyűlésén Kerezsi Miklós, a csengeri nagyköz­ségi pártbizottság titkára köszöntötte a helybelieket és a szomszédos községekből érkezett választókat, majd Konczos István és Szécsi Fe­renc képviselőjelölt mondta el választási programját. LÉTRAGYÁR. 17 ezer kétágú háztartási létrát gyártanak a Gávavencsellői Vegyes­ipari Szövetkezet asztalosüzemében. A 4—10 fokozatú létrákat a VASVILL fél Ma­gyarországon forgalmazza. (Elek Emil felvétele) iban az okozta, hogy nem lehet legeltetni az ártéri gye­peken. A gávavencsellői, tí­márt, rakamazi, tiszai oki ter­melőszövetkezet növendék szarvas marha-állományának rövid kintlét után ismét já­szolhoz kell szoknia, több he­lyen áthidaló megoldásokat keresnek és már Borsodban is érdeklődnek bérlegélók iránit. Kiváló az újfehértói Lenin Tsz Kiváló szövetkezet lett az újfehértói Lenin Tsz. Tíz éve annak, hogy há­rom szakszövetkezet és egy közös társaság egye­sülésekor megalakult ez a mezőgazdasági üzem. Az azóta eltelt időben a tsz megháromszorozta a termelési értékét, amely ma már megközelíti a 100 millió forintot. Fennállásuk óta vala­mennyi évet nyereséggel zártak az újfehértóiak. Tavaly minden eddigi eredményt túlszárnyaltak, 24 millió forint tiszta ha­szonról adhattak számot. Jól fut a szövetkezet sze­kere. Ezt jelzi az is, hogy ma már — a korábbiakkal ellentétben — a vezetőség kedvére válogathat a ná­luk munkára jelentkezők között. A múlt esztendőben az őszi búzájuk hektáron­kénti terméshozama több mint egyharmaddal volt nagyobb mint 1981-ben. Ugyanezen idő alatt az őszi árpa termésátlagát 13 százalékkal növelték. Egyre több az alaptevé­kenységen kívüli tevé­kenységgel előállított ér­ték. 1981-ben a különböző ágazatokban önelszámoló egységeket szerveztek. En­nek jótékony hatása a költségtakarékosság és az anyagi érdekeltség javulá­sában mutatkozott meg. A kiváló szövetkezet kitüntető címet Lakatos András, a megyei tanács elnökhelyettese adta át tegnap Bánfalvi András tsz-elnöknek. Az ünnepsé­gen részt vett Csonka Zoltán a TESZÖV titkár­helyettese is. XLlI. évfolyam, 114. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. május 17., péntek hü»■■■■ mmmm mammmm M y* ’ V * *-* * M | ■ aw k a a ■ jr ■ Ifi Ö FŰT IIP OH fOlIflfltlOlf O VOlOCTflQflIí Ihiil CitívCii iGjIUlliiGK Ű nulfluLuulln Választási gyűlés Csengerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom