Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-14 / 111. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 14. NYARALÁS FALUN. A szabadbattyányi Magyar—Szovjet Barátság Tsz leányvállalata, a SATURNUS-TURS az elsők között szervez falusi turizmust. A városi kőrengetegben élő embereknek kikapcsolódást jelent a falusi élet meg­ismerése, egy pár hetes nyaralás. A SATURNUS-TURS a kisebb falvakban lévő parasztbázakat bérbe veszi, és ki­adja a turistáknak. Felvételünk Heves megyében a Kis­körei Víztározó melletti Sarud községben készült, ahol je­lenleg hét falusi házban pihenhetnek a vendégek. Ha Utas kézzel távoznak... Minta után, előjegyzésre Ránézésre nem lehet pa­nasz a kínálatra a nyíregy­házi áruházak műszaki osz­tályain. Van bőven csillár, hajszárító, rádió, porszívó, s még hosszan folytathatnánk a sort. Sajnos sokan mégis üres kézzel távoznak a bol­tokból, mert gyakran hiá­nyoznak bizonyos fajta tele­víziók, akadozik az ellátás automata mosógépekből, s még néhány keresett cikkből. Ilyen helyzetben a vevőknek már az is megnyugvás, ha legalább előjegyzést vesznek fel az áhított árura. Hűtőszekrényt, mélyhűtőt és mélyhűtőládát -jegyeztet­hetnek elő nálunk az érdek­lődők — sorolta Papp György a Kelet Áruházban. — Igény lenne még a televízió és a Simson motorkerékpár elő­jegyzésére is. Ám ezekből a termékekből nagyon keveset kapunk, így ez a módszer nem biztosíték rá, hogy rövid időn belül hozzájuthat az áruhoz a vásárló. NEM VÁLLALJÁK Kereskedelmünkben az el­múlt öt-hat évben került elő­térbe az előjegyzéses vásár­lás és a minta utáni értéke­sítés. Sürgette elterjesztésü­ket, hogy egyes hiánycikkek köre állandósult, ugyanakkor évről évre újabbak jelennek meg. Az új értékesítési mód­szerek bevezetéséről többek közt a vásárlási biztonság ja­vítását, az áruvisszatartás, a jogosulatlan előnyszerzés megszüntetését várták a szak­emberek. E módszerek a vártnál las­súbb ütemben hódítottak te­ret a kereskedelemben. Egy­részt mert a hiánycikkek kö­re szinte kiszámíthatatlanná vált, másrészt a szállítások bizonytalansága miatt nem vállalják az előjegyzést az üzletekben. BEÉRKEZÉSTŐL FÜGGŐEN Pedig igény lenne rá. Bizo­nyítja ezt, hogy a Nyírfa Áruházban kifejezetten a vá­sárlók követelésére vesznek fel előjegyzést színes televí­zióra, holott a szállítások mi­att bizonytalan, mikor kerül sor a várakozókra. (Jelenleg több tucatnyian várnak szí­nes tv-re, melyből havonta 5—10 darab érkezik.) Ilyen esetekben „beérkezéstől füg­gően” jut hozzá a termékhez a vevő, ami gyakran fél éven túl is elhúzódik. Azok a ter­mékek, melyekből viszonylag folyamatos a szállítás, 30 szá­zalék előleg befizetése mel­lett hat hónapon bélül kapja meg az árut a megrendelő. Megyénkben az iparcikk­kiskereskedelmi vállalat, a VASVILL, a TÜZÉP, s né­hány nagyobb városi ÁFÉSZ vállal előjegyzéses értékesí­tést, mintegy 40—50 üzletben. Különösen a kisebb települé­seken javítottak sokat ezzel az ellátáson. Jó néhány fo­gyasztási szövetkezet falusi boltjaiban megrendelést vesz­nek fel egyes tartós fogyasz­tási cikkekre. Főleg olyan árukra, melyekből megfelelő a kínálat a szövetkezetek központi szaküzleteiben. Így az érdeklődők rövid idő alatt, s fárasztó utazgatás nélkül vásárolhatnak például por­szívót, hűtőt. Újdonság a TÜZÉP-nél a lakásépítési áruvásárlási elő­jegyzés. Ezzel a családiház­építési engedéllyel rendelke­zőknek igyekeznek segíteni a beszerzésben. Hasonló elvek szerint kötnek árubiztositási szerződést a VASVILL üzle­teiben is a lakásépítéshez szükséges felszerelésekre. Ért­hetően hamar közkedveltté váltak ezek a lehetőségek a vásárlók között. HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS Megfelelő színvonalú min­ta utáni értékesítéssel a VASVILL depóhálózatában és részben a TÜZÉP-minta- boltban foglalkoznak. A min­ta utáni értékesítés indokolt a Nyír-Domusban is, ahol a házhoz szállításról is gondos­kodni kellene. Napjainkban sürgető fel­adat e két értékesítési forma továbbfejlesztése. Ám ehhez elengedhetetlen, hogy csök­kenjen a hiánycikkek köre — például a termeltetés szerve­zésével, a határ menti áru­csere lehetőségeinek jobb ki­használásával, s megalapo­zott szerződéskötésekkel. Házi Zsuzsa T - MINT TANULÓ Tv-mailéit Karambol felejtés miatt Nem véletlenül virít a nagy T betű azokon az autókon, amelyekben ta­nulóvezető ül. Hiszen jó­formán gyakorlat nélkül máris a forgalomban ta­lálja magát, aki új jogo­sítványt akar szerezni. — Nem egészen így igaz — cáfol Rinyu László, a Gép­járműközlekedési Tanintézet igazgatója. — Mert előbb a rutinpályán vezetnek annyit, hogy a forgalom minimális feltételeinek megfeleljenek, utána viszont egytől egyig szakképzett oktatók vigyáz­nak rájuk. Mindenesetre tény, hogy a gépkocsivezetők oktatásánál — nagyon helyesen — arra helyeznék nagy súlyt, hogy minél előbb a forgalom kö­rülményei között mutassák meg, mire képesek. Ezért már az utcákon gyakorolják azt is, miként lehet két par­koló kocsi közé beállni, ho­gyan lehet indulni. Nem csökkent ma sem az érdeklődés az autóvezetés iránt. A megye későbbi mo­torizációját jelzi, hogy 1975- höz képest két és félszer any- nyi autó járja az utakat, s az ötvenezer kocsit egyre többen akarják vezetni, ta­nul a feleség, a nagyfiúk is arra várnák, hogy az apuka odaadja a kocsit. Ezért leg­többen az „úrvezetők” van­nak, akik jogosítványt kíván­nak szerezni. Egy évben a tanintézet mintegy 3500 em­bert oktat. A mostani sta­tisztika szerint a legidősebb úrvezető 71 éves volt, ami- tor jogosítványt szerzett, míg az alsó korhatár a betöltött 17 év. — És minden rossz hiede­lemtől eltérően a friss jogo­sítvánnyal rendelkezők ke­vesebb balesetet okoznak — mutatja a statisztikát Rinyu László. — Vagyis az emberi felelőtlenség, a felejtés az, ami balesethez vezet. Vannak olyanok is, akik ismételt vizsgára jelentkez­nék. Náluk látszik meg leg­jobban, hogy jóval gyengéb­bek közlekedési ismeretek­ből, mint hiszik magukról. Egyébként már nincsenek több tucatszor vizsgázók (a megyei rekorder mátészalkai volt, 78 vizsgával), mert aki a tanfolyamon ötször bukik, annak újból kell kezdenie, aki pedig a forgalomban öt­ször nem válik be, annak pályaalkalmassági vizsgála- ton keli részt vennie. / A megyében a tanintézet a jogosítványt szerzők felét oktatja. A legjobb eredmé­nyességgel, ugyanis náluk csak 30 százalékos a bukási arány. (Oka abban kereshe­tő, hogy a pénzéért sem ve­szi mindenki komolyan a ta­nulást.) Pedig most már egy­re inkább a technika is se­gíti a képzést. Decembertől már a videózás is rendelke­zésükre áll, a jól felszerelt műhelyek mellett. Később pedig a számítógépes admi­nisztrációt vezetik be. Ugyancsak a változott szem­léletet jelzi, hogy a különfé­le segédanyagokat is beszer­zik a tanulóknak, alkalmaz­zák a műszakra épített ok­tatást, nyáron a diákoknak és pedagógusoknak 10 napos nappali tanfolyamot szervez­nék. A nyíregyházi központ mellett Kisvárdán és Máté­szalkán kirendeltség, Nyír­bátorban iigyintézőség mű­ködik, de kérésre bármely helyen megszervezik az ók- tatást. Még egy érdekesség: a mostani tanulókocsik na­gyobbik része magán rend­számmal üzemel. Gazdasági megfontolásból teszik így. mert különben évente ezer kocsit kellene cserélni csak a tanintézetekben. (Most vi­szont az a gond, hogy a gyorsan elhasználódó autó helyett nehezen kap újat az oktató is.) Ráadásul a több­féle típus azt is lehetővé te­szi, mindenki olyan autón tanuljon vezetni, amilyet ké­sőbb vezetni szeretne. (1) Többet érdemlő magazin A reflektor egy pilla­natra a gazdasági munkaközösségeknél előfordulható csalásra, meg­vesztegetésre vetítette su­garát a Ganz-MÁVAG-ból vett példán. Egy másik ri­portban a hivatal packázá- sait ismerhettük meg egy Somogy megyei kisközség jó szándékú művelődési tö­rekvéseinek gátjaként. Köz- érdeklődésre tartott számot az aszódi javító-nevelő in­tézet hétköznapjainak fel­villantása, de még a Nép- szava-futás is kedves szín­folt volt abban az egyórás adásban, amelyben az Üj reflektor magazin jelentke­zett pénteken este a televí­zióban. Havonta egyszer belpoli­tikánk időszerű kérdéseivel foglalkozó, igencsak aktuá­lis műsort állít össze a szer­kesztőgárda Ilkei Csaba ve­zetésével. A p>ergő műsorok a szakszervezeti érdekvéde­lemmel éppúgy foglalkoz­nak, mint más, az embere­ket naponta foglalkoztató eseményekkel. (így láthat­tunk egy hónapja nyíregy­házi riportot, amikor zárt intézetbe akart juttatni egy becsületes asszonyt a nye­részkedni vágyó lakástulaj­donos.) A műsor kapcsán óhatat­lanul két kérdés fogalmazó­dik meg a rendszeres né­zőben: az egyik, hogy a magazinnak miért nem ad­nak igazibb nyilvánosságot, hiszen egyáltalán nem mondható nagy nézettségi időnek a péntek kora este. (Ugyanakkor a szombati tv- híradóknál sokszor látszik az erőlködés, hogy a műsor­időt mindenképpen kitölt- sék.) Ezzel függ össze a má­sik kérdés is: a szintén nép­szerű A Hét című műsor belpolitikai blökkja miben különbözik ettől a magazin­tól? Dicséretére legyen az Üj reflektornak, hogy havi jellege mellett is legalább annyi aktualitást felölel, ri­porterei olyan felkészült­séggel kérdeznek, alkot­nak véleményt a nézőkkel együtt, hogy kedvünk len­ne akár gyakrabban is meg­nézni. L, B. Könyvhétnyitó május 31-én Dedikálás a Nyírfánál Az ünnepi könyvhét több mint fél évszázad óta jelen­tős eseménye kulturális éle­tünknek. Supka Géza, aki 1927-ben a könyvnapok meg­rendezésének gondolatát felvetette, azt javasolta, hogy az „a magyar kultúrának egyetemes nemzeti ünnepe legyen”. Az ünnepi könyvhét 1985. május 31-től június 5­Házi Jogtanácsadó Néhány cím a legfrissebb szám tartalmából: Ki, hol és milyen módon kérheti a vég­rehajtás elrendelését? Mikor és melyik bíróság függeszti fel a végrehajtást? Mikor szünetel a végrehajtási eljá­rás? A munkabér hány szá­zaléka tiltható le? Melyek a foglalás általános szabályai? Melyek a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak ? Ho­gyan történik a gépjármű le­foglalása? Mikor, milyen mó­don történik az ingatlan ér­tékesítése? Hogyan történik a gyermek elhelyezésére és át­adására vonatkozó határozat végrehajtása? — Végrehajtás gazdálkodó szervezet ellen, a követelések kielégítésének sorrendje. Mi az eljárás fede­zethiány esetén? Mi a kielé­gítési sorrend? Az új társadalombiztosítási rendelkezésekről szóló össze­állítás első részében a nyug­ellátások kiegészítéséről, va­lamint a táppénzrendszer módosításáról jelenik meg részletes tájékoztatás. A Gmk-posta című összeállítá­sunk a kisvállalkozók kérdé­seire válaszol. A Család és jog rovat pedig „Nem min­denki apa, akit annak anya­könyveznek” címmel az apa­ság vélelmének megdöntését ismerteti. ig tart, az országos megnyi­tót Debrecenben rendezik meg. A könyhét alkalmas ar­ra, hogy újfajta /rendezvé­nyekkel is bővüljenek a prog­ramok. Irodalomtörténészek, kritikusok tartanak ankéto- kat a kortárs magyar iroda­lomról, találkozókat írók­kal, képzőművészekkel, ti­pográfusokkal a könyv szü­letéséről, útjáról. A találko­zók gondos előkészítése és jó szervezése fontos felada­ta a helyi szervezőknek. Az ünnepi könyvhét me­gyei előkészítő bizottsága Nyíregyházán már jóváhagy­ta az idei programot. Ezek szerint a megyei megnyitó­ra május 31-én délután 3 órakor kerül sor Nyíregyhá­zán a Zrínyi Ilona utcában — a Nyírfa Áruház előtt — ahová fővárosi író vendégeket is várnak, Kunszabó Fe­rencet és Zsoldos Pétert. Lesz könyvsátor, dedikálás, több színes program. A megyében élő Ratkó József, valamint Mocsár Gábor és Sánta Ferenc is az ünnepi könyvhét megyei vendége lesz. Szerepelnek a programban a szabolcsi író­csoport tagjai, külön önálló előadást tart a tervek sze­rint a megye egy településén az irodalmi hangos folyóirat, a „Hangsúly” is. A tárgyalóteremből Üldözés a Selyem utcában Nem filmfelvétel folyt január 25-én Nyíregyházán a Selyem utcában. A fiatalemberek való­ban menekültek, s üldözőik sem játékból szaladtak utánuk. A járókelők pedig csak csodálkoz­tak, mi ez a nagy hajsza. Mi­előtt sajnálni kezdenénk az „ül­dözötteket”, ismerkedjünk meg az előzményekkel. Két húszéves ramocsaházi fia­talember, Csorba Géza és La­katos László vásárolni jött Nyír­egyházára. (Velük volt Lakatos fiatalkorú öccse is, de az ő sze­repe elhanyagolható a későbbi eseményekben.) Mielőtt azonban szétnéztek volna a Hatzel téri piacon, igyekeztek hangulato­sabbá tenni napjukat egy kis szesszel. Kissé túllőttek a célon, mert a Selyem utcán járva, a buszmegálló környékén már olyan állapotban voltak, hogy szórakozásképpen ablakokat kezdtek betörni. Mire ezt meg­unták, újabb ötletük támadt, be­lekötöttek volna az élő fába is; az arrajárók alig tudtak kitérni előlük. Volt akinek nem is si­került. Előbb egy idős ember került a földre, majd A. Zs. Le­ütötték. rúgdosták, ahol érték. a szerencsétlen sértett tele volt már horzsolásokkal, amikor közbeléptek az emberek. Ekkor kezdődött az üldözés. Végül is a Rákóczi utca—Vasvári Pál út sarkán sikerült elkapni a ma­gukból kivetkőzött fiatalembe­reket. Időközben értesítették a rendőrséget is, így kijózanodá­sukra már őrizetben került sor. A. Zs. szerencsére csak köny- nyebb, nyolc napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. Mivel magánindltványt terjesz­tett elő a vádlottak ellen, nem volt akadálya, hogy könnyű tes­ti sértésért is felelősségre von­ja — garázdaság mellett — őket a Nyíregyházi Városi Bíróság. A jogerős ítélet szerint a bíróság dr. Bodnár Zsolt tanácsa az egy­aránt büntetlen Csorba Gézát és Lakatos Lászlót nyolc hónap fogházra ítélte. A szabadságvesz­tés végrehajtását két év próba­időre felfüggesztette, ugyanak­kor a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalembereket kötelezte, hogy hatvan napon belül léte­sítsenek állandó munkaviszonyt, egyben eltiltotta őket a nyilvá­nos szórakozóhelyek látogatá­sától. Vaslakodalom Ritka családi ünnepség­re került sor pénteken es­te Nyíregyházán a Riskó családnál: vaslakadalom volt. Riskó János, 1920-ban kötött házasságot Bellus Juliannával. A hatvanöt éves évforduló tiszteletére az anyakönyvvezető előtt megújították az akkor tett házassági fogadalmat. Já­nos bácsi a múlt század­ban, 1894-ben született, ma is élénken emlékszik visz- sza az esküvő napjára. „Azon az éccakán nagy vi­har volt, fákat csavart ki a szél, de az esküvőnk nap­jára olyan szép idő lett, mint most.” Nyírtelek, Felsösóskúton laktak. János bácsi innen, a helyi Dózsa Tsz-ből ment nyugdíjba. Júlia néni a háztartásban, az öt gyer­mek nevelésével volt le­kötve. Négy éve, hogy vég­leg beköltöztek Nyíregy­házára legfiatalabb lá­nyukhoz, az Ószőlő u. 85. szám alá. János bácsinak legnagyobb szórakozása a rádió hallgatása, mivel lá­tása megromlott, az utcán is csak unokái, vagy déd­unokái kíséretében mehet le. Júlia néni legnagyobb szórakozása az olvasás, de eljár a boltba bevásárolni, vagy lányához, aki a város másik végén lakik. A há­zassági évfordulón a Ris­kó házaspárt, a család ne­vében Varga Andrea déd­unoka verssel és virágcso­korral köszöntötte. Elek Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom