Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-03 / 78. szám

1985. április 3. Kelet-Magyarország 3 A napfényes Prominy Több mint tíz éve műkö­dik a Tisza gépgyártó egye­sülés kezelésében lévő Pro­miny szanatórium. Az ung­vári járásban Antonovka fa­lu határában festői környe­zetben található az üzemi pi­henő- és üdülőközpont. Min­den évben bővítik az épüle­tet és a szolgáltatásokat. A szanatórium épületegyüttese közelében nemrégiben egy mesterséges halastavat alakí­tottak ki. Nagyon sok munkás és al­kalmazott pihente ki a mun­ka fáradalmait a szép kör­nyezetben, a sportpályákon és a nyári beszélgetések al­kalmával. Kényelmes és szép környezet fogadja az érke­zőt. A természeti szépségek mellett a gyógyuláshoz is minden feltételt megterem­tettek. Gyógyfürdőket ve­hetnek az üdülők, amelyre 'az orvos mellett felügyel An­na Leonyidovna Gricajenko szanatóriumvezető is. Egy év alatt itt 400-an keresnek gyógyulást. Üzemünk dolgozói gyakran töltik itt szabadnapjaikat, szabadságukat. Sokan a csa­láddal érkeznek, különösen télen. Az antonovkai hegyet hatalmas hó borítja, ahol szánkóznak és síelnek az üdülő családok. Felfrissít a téli hegyi levegő. Telente a megelőző rész­legben az ogyesszai politech­nikai főiskola hallgatói ren­dezkednek be, cserébe dolgo­zóink nyáron az ogyesszai Sirály sportegészségügyi in­tézetben, a tenger mellett pihennek. Nyaranta gyermekzsivaly veri fel a Prominy szanató­riumot. Üttörőtábort szervez­nek a dolgozók gyermekei­nek, akikkel az egyesülés komszomoldstái foglalkoznak. Nyár végén ismét megérkez­nek a felnőttek. Szvetlána Fatula, a Tisza egyesülés munkásnője Új tudományok doktorai Disszertáció Ungváriéi Az A. F. Joffe nevét viselő leningrádi fizikai-technikai intézetből jó hír érkezett: az ungvári egyetem tudományos munkatársa, I. Sz. Aleksza- hin megvédte doktori disz- szertációját a fématomok és az elektronok kölcsönös fo­lyamatairól. A brjanszki járásból jött Kárpátontúlra. 1955-ben kezdte meg tanulmányait az ungvári egyetem fizika—ma­tematika karán. 1960-ban kezdett tudományos munká­val foglalkozni. Először op­tikával, majd az elektronok­kal. Negyedszázad kutató­munkája után születtek meg a számottevő eredmények. Százhat publikációja jelent meg a szaklapokban, kilenc nemzetközi és tucatnyi szov­jet konferencián vett részt, több alkotás szerzője. I. Sz. Alekszahin munkáit jól is­merik és magasra értékelik a Szovjetunióban a szakem­berek. A plazmafizikai té­mákban végzett kísérleteit oktatják a moszkvai, lenin­grádi, ungvári egyetemeken. — A múlt év igen ered­ményes volt tudományos munkatársainknak — hallot­tuk Sz. M. Kiskótól, az in­tézet tudományos rektorhe­lyettesétől. — Decemberben védte meg a doktorátusát a berlini egyetemen N. I. Zir- nomrja. A 2-es moszkvai or­vosi egyetem tudományos ta­nácsán mutatta be dok­tori disszertációját I. A. Ko­val csuk. •Jelenleg az ungvári egyete­men 42 doktor és 446 tudo­mányok kandidátusa foglal­kozik pedagógiai és tudomá­nyos munkával. P. Ivanov Kitüntetés—békealapra A győzelem 40. évfordulója tiszteletére hirdetett munka- versenyben az irsavai élel­miszeripari kombinát aszta­losműhelyének brigádja ki­tüntetést kapott és vele 255 rubelt. A szakszervezeti gyű­lésen A. A. Lávák, a műhely­bizottság elnöke javaslatára a munkások úgy döntöttek, hogy befizetik ezt a pénzt a szovjet békealapra. Régi, szép hagyományt ápolnak ezzel. így például az őszi mezőgazdásági munkák­nál ez a kollektíva értékes segítséget nyújtott a kolho­zoknak. A kapott 2000 ru­belt teljes egészében a szov­jet békealapnak utalták át. Plusz egy nap Munkácson A területen folyó munka­versenyben jól ismerik Va- szilij Mihajlovics Jancsót, a Szovjetunió állami díjas munkását, aki a munkácsi bútorgyár egyik műszerész­brigádját vezeti. Ez a kollek­tíva kezdeményezte, hogy ne­gyedévente egy plusznapot az anyagtakarékosság érde­kében dolgozzalak le. A bú­torgyártók széleskörűen al­kalmazzák ezt a módszert. Az élenjárók példájára Kárpá- tontúl üzemeiben és gyárai­ban szocialista munkaverseny bontakozott ki a takarékos­ság növelésére minden mun­kahelyen. Az ötéves terv programjában szerepel, hogy a Győzelem nap­jára takarékossági alapot hoznak létre a brigádok. A Gennagyij Viktorovics Nyizsnyih által vezetett komplex brigád az ungvári Turbogáz üzemében fokozza a munka ritmusát és a meggyőző­dést, hogy a szavatartó munkások mind az éves tervet, mind a vállalást teljesítik az Októberi Forradalom 68. évfordulójára. A munkában példát mutat a brigád vezető, akit Kiváló Munkáért ki­tüntetéssel ismertek el. Ezt az oldalt testvérla­punk. a Szovjetunió Kár- pátontúli területén meg­jelenő Zakarpatszkaja Pravda munkatársai állí­tották össze hazánk fel- szabadulása 40. évfordu­lója alkalmából. Nagy tetszést aratnak az ungváriak körében a kárpátontúli művészek alkotásai, amelyeket a győzelem 40. évfordulója alkalmából készítettek. A háború borzalmairól, az értelmetlen pusztulásról, a szülőföld katonáiról szólnak a fest­mények és szobrok. A nézők egy csoportja. (V. Tóth felv.) Gyermekfilharmónia Modern etetők az állattenyésztésben A nagyobb termelékenysé­gért folyó munibaversenyben a szvaljavai járási mezőgaz­dasági üzemben kitűnik I. I. Kondiba brigádja. A lakato­sok az állattenyésztési tele­pek gépesítése során az utób­bi időben modern etetőkkel szerelték fel az SZKP XXIII. kongresszusa, a Majakovszkij ^---------------------------------­A visszaemlékezések, a szülők és a barátok elbeszélése alapján kirajzdlódik egy ragyogó jellemű asszony, a bátor kommunista és szerető anya portréja, a kárpátontúliak felderítő csoport tapasz­talt összekötője. Ezt a kis közösséget a magyar inter­nacionalista, Pataki Ferenc irányította. Jelena Ivanovna Gan- gyera 1906. április 12-én született egy nagyszőlősi munkáscsaládban. A bur- zsoá Csehszlovákia idején Mihail és Jelena Gangyer házában gyakran összejöt­tek a prágai, ungvári, mun­kácsi pártemberek, Anto- nyin Zapotockij, Jozef Ga- ken, Jan Garusz, Nyikolaj Szidorják, Pál Terek és a többiek. 1939. március 15-én Hit­ler a magyar fasisztáknak adta Kárpátontúlt. Sok kommunista illegálisan a Szovjetunióba szökött, né­melyek Angliába, Romá­niába, Jugoszláviába tűn­tek fel. Elhagyta a szülő­földjét Mihail Gangyer is. Jelena nem hagyta abba az antifasiszta harcot a megszállás éveiben sem. Amikor Nagyszőlősön a partizánokról beszélgettek, mindenki megértette: kö­zeledik a felszabadulás. Je­lena Gangyera sem vonta ki magát ezekből a harcok­ból. 1943 őszén titokban ér­tesítették, hogy hamaro­san megérkezik egy szov- I jet felderítő csoport pa­és az Iljics nevét viselő kol­hozokat. Most a Tavasz kol­hozban végzik ezt a munkát. A magas termelési mutató­kért és az alkotó kezdemé­nyezésért I. I. Kondrja bri­gádvezetőt az Ukrajna Nép- gazdasági Kiállítása érem bronz fokozatával tüntették ki. rancsnoka egy rádióssal, akik eddig Husztról segí­tették a harcparancsok végrehajtását, Magyaror­szág felszabadításáért. Je­lena találkozott a különít­ménnyel, Pataki Ferenccel, Mihail Gyakunnal és Ivan Lovgával. Jelena titkos fel­adatot kapott, Budapestre kellett utaznia, hogy elő­készítsen egy titkos i talál­kozóhelyet. Mihail Gyakun emlékezett egy ott élő jó ismerősére, Jozej Szukics- re. Jelena jó hírrel tért vissza. „Szukicsék — nagy­szerű emberek, a lakásuk pedig észrevétlen helyen fekszik, mintegy 20 kilo­méterre Budapesttől. Szi- lasligetnek hívják ezt a helyet”. Ettől kezdve Jelena Gan- gyerát veszély fenyegette. Különösen nehéz volt két szovjet felderítőt átdobni. Ezt a feladatot a Győrben lakó Ujfalusy Gyula és a fia segítségével oldotta meg. 1943 októberében Koro- levo állomáson az egyik kocsiba beszállt két ele­gánsan öltözött férfi. Pa­taki Ferenc és a rádiósa Mihail Gyakun, s maguk­A nagybücskói zeneiskolá- ba'n tavaly gyermekfilharmó­nia alakult. Ide tartoznak a gyermekkórus, a népzenei együttesek, a hegedűsök, a fúvósok és a különböző osz­tályok egyéni előadói — ösz- szesen 120 tanuló. Már túl vannak néhány fellépésen. Kabalevszkij és a gyerekek: szovjet szerzők művei címmel mutatták be műsoraikat. A múlt hónap­ban a gyermekfilharmónia bemutatkozott a kisbucskói községi klubban, az iskolások kai vittek konspirációs ira­tokat is. A második kocsi­ba szállt Jelena és két úti­társa. Ki gondolta volna, hogy a paraszti holmik alatt rejtőzött a felderítők leg­drágább kincse, a rádió! 1944 április elején Jele­nét letartóztatták és Má- ramarosszigetre vitték. Csak itt tudta meg, hogy még márciusban elfogták a németek Feri bácsit, Pataki Ferencet és a rádióst. Mint a többi kárpáton­túli hazafi, Jelena Gangye­ra is embertelen körülmé­nyek közt raboskodott, ál­latoknak való ennivalót kapott. De büszkén ellen­szegült a fasiszta vallatás­nak. A hősies hazafit, Je­lenőt halálra ítélték. Má­ra marossziget munka tá­borából idehozták a férjét, Mihailt, a kihallgatásra. — Én meghalok — mondta az asszony —, de kérlek téged, hogy légy jó apja Annának és tegyél mindent úgy, mint ahogy én, az anyja tennék ... Mihailt visszairányítot­ták a táborba. Jelenőt pe­dig szülővárosába, a kivég­zésre. Ez 1944. június 17-én történt. Huszton már és szüleik előtt. A koncerten szerepelt a pedagógus fúvós- zenekar is. Az ifjú muzsikusok tema­tikus koncertet állítottak össze, amely az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsába történő képviselőválasztásról és a helyi tanácsi választásokról szól. A gyermekfilharmónia programjában fontos helyet foglal el a győzelem 40. év­fordulója, valamint a Kár- pátontúl és Szovjet-Ukrajna újraegyesítésének 40. évfor­dulója. \ agyonlőttek négy politikai foglyot, s most újabb hét ember érkezett. Ezt a vé­res napot sosem felejtik el az emberek. Az autóból ki­szállt Jelena Gangyera, Mi­hail Gicska, Jevgenyij Le- izman és a többiek. Büsz­kén, emelt fővel álltak a szürke falhoz. Az esti nap sugarai meg­villannak a kivégző osz­tag fegyverein. A foglyok­hoz odalép a pap. Jelena eltolja a keresztet tartó kezét. Andrej Brovdij ka­tona megtagadja a tűzpa- rancsot, de elveszik tőle a fegyvert. Töltenek, a foglyok egymás után dől­nek el holtan ... Kétemeletes ház épült a helyen, emléktáblát he­lyeztek el a falán. „Itt es­tek el 1944. június 17-én a földalatti mozgalom aktív részesei, Jelena Gangyera, Mihail Gicska, Jevgenyij Leizman, Jevgenyij Lebo- vics, Mór Farkas, Sziréna Farkas, Mór Svarc. Emlé­küket kegyelettel meg­őrizzük.” A rany betűkkel írták a nagyszőlősiek földie- ik nevét. Köztük el­sőként Jelenát említik. Az egyik legszebb utcát róla nevezték el. „Senki nem felejt, semmi nincs elfelejt­ve!” E. Dovganyics, az ungvári egyetem törté­nelem tanszékének docense „Légy jó apja Annának” A titkos küldetés ílpofierapuh Bcex crpaH, coeflUHnürecb! AampnxicHM in PABAA 'nwETHon rPr PA motor OpraM 3aKapnaTCKoro oőnacTHoro kommtcto KoMMyHMCTMHecKO* npE3nanym BEPxoBHoro napTHH YxpaMHu m oőnacTHoro CoeeTa HapoRHMx RenyicrroB COBETA yKPAHHCKOff CCP ■ ­................ ................. ....................................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom