Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-09 / 82. szám
Kulcsszó: a költség Az eredményes gazdálkodás kulcsszava: a költség. Ezt pedig leginkább a takarmány emészti. Nem mindegy tehát, hogy mit etetnek, s honnan származik az. Ezt ismerték fel a nyírmadaiak, s kezdtek mind nagyobb szerepet adni a melléktermékeknek. (Riportunk a 3. oldalon.) Várható események Április 9„ kedd: a lakosság társadalmi munkájának tapasztalatait értékelik a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. és a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökségének együttes ülésén Nyíregyházán. Április 10., szerda: Balázs J. Róbert belsőépítész alkotásaiból kiállítás nyílik Nyíregyházán, a Képcsarnok Benczúr Gyula-termében. Április 12., péntek: Megkezdődik az „űrhajózás hete” Nyíregyházán. A Váci Mihály megyei és városi Művelődési Központban kiállítás nyílik Az űrkutatás képekben címmel. — Időszerű társadalmi kérdésekről nagyaktívaülést tart Nyíregyházán, a Krúdy moziban Pozsgai Imre, a HNF Országos Tanácsa főtitkára. — Az országos hulladékgyűjtő verseny első helyezettje: Szabolcs- Szatmár megye. Az ünnepélyes díjátadásra Nyíregyházán, a HNF székházában kerül sor. Sürget az idő a földeken Gyorsított ütemben vetnek, permeteznek A természet nem fogadta kegyeibe az utóbbi hónapokban megyénk mezőgazdasági •nagyüzemeit, ahol az idő- rszerű munkák mintegy kéthetes késésben vannak. Tavaly ilyenkor például a gyümölcsfák metszése már régen befejeződött, az idén viszont még mindig adnak munkát a kertek. A múlt évben április elején már javában folyt a tél végi lemosó permetezés, az idén viszont csak most kezdődik az igazi munka. í A szigorú tél azonban nemcsak a gyümölcsösökben érezteti még mindig hatását a mínusz 15—20 fokos hideget produkáló napokon lehetetlen volt a metszés — sok termelőszövetkezetben elkéstek az őszi talaj munkákkal is. Többek között ez is magyarázza, hogy a tavasziak vetésével sem állunk valami fényesen. A tavaszi árpának például már a földben lenne Kisiparból kétmilliárd Mesterek háza a helye, ám a tervezett 3900 hektáros területnek alig több mint felén került földbe a mag. Pedig az idő sürget, hiszen már csak néhány nap van hátra, amikor még érdemes az említett növényt vetni. Ugyanez a helyzet a cukorrépával, melyből 3700 hektár a vetésterv, a gazdaságok keményen dolgoznak, hogy időben elvessék a magvakat. Az országos ellátásban is jelentős szerepet játszanak a szabolcsi burgonyaültetvények, nem mindegy tehát, hogyan állnak ezzel a gazdaságok. A nyírségi nagyüzemek az idén mintegy három és fél ezer hektáron termesztik -az említett növényt, a megyei tanácson szerzett információk szerint közvetlenül a húsvéti ünepek után — az előrejelzések szerint addigra a talaj is megfelelő állapotba kerül, szerencsére segített ebben a vasárnapi eső is — kezdődik a gumók ültetése. Az időszerű munkákat most is a Nyírségben gazdálkodó szövetkezetek kezdhették el hamarább. A megye laposabb, kötöt- tebb földjein dolgozó gazdaságainak erre alig van lehetősége, ám ez lehetővé tette az együttműködést. A szatmári, beregi termelőszövetkezetek szakemberei, gépei már napok óta a homokon dolgoznak, hogy ott befejezvén a munkát a vendéglátók traktorjaival, vetőgépjeivel térjenek majd vissza. A hosszan tartó kemény tél késlelteti ugyan a tavaszi munkákat, ám a vastag hótakarónak köszönhetően az őszi kalászosok viszonylag jól tűrték a zord telet. Kifagyásról alig érkezett hír, ám igaz, hogy a hirtelen jött olvadás miatt jelentős a belvízkár. Április 4-én hazánk felszabadulását ünnepelte az ország, ám jó néhány szabolcsi gazdaságban serény munka folyt ezen a napon, mint ahogy a húsvéti ünnepek előtti szombaton is. Sok helyén ekkor is metszettek, vetették az árpát, s elkezdték a kertekben a lemosó permetezést. (bg) Sportrovatunk tartalmából Újabb lehetőséget szalasztott el az NYVSSC labdarúgó-együttese • Kézilabda: a meccs elmaradt, a búcsú nem... • Gondban a salakmotor hívei • Egy rendhagyó sakkparti története (Tudósításaink a 7—8. oldalon) Tudományos ülésszak Vaján Köpeczi Béla előadását tartja. A legújabb adatok szerint a 6 ezret meghaladja azok száma, akik kisipari tevékenységet folytatnak Sza- bolcs-Szatmárban. Természetesen a főhivatású kisiparosok száma ettől lényegesen kevesebb, mert ebben a számban a vállalati, üzemi és egyéb munkaviszony és a nyugdíj melletti dolgozók is benne vannak. Legutóbb éppen az volt a célja a népfront megyei elnökségének, hogy a számok mögé nézzen és főként a kistelepülések kisipari ellátottságát, szolgáltatási tevékenységét vegye szűrő alá. A korábbi években bevezetett ösztönző jogszabályok jó eredményeket hoztak. Javult a szolgáltatások minősége, a kisiparnak a megyében jelentős szerepe van az ipari árutermelésben és a fogyasztói szolgáltatások kielégítésében. 1984-ben elérte és meghaladta a kétmilliárd forintot a megye kisiparának teljesítményértéke. A VI. ötéves tervidőszakra — az új szolgáltatási formák előtérbe kerülésével — központi támogatással, az iparosok saját pénzeszközeinek igénybevételével és társadalmi munkával 11 szolgáltatóházat, 5 mesterek házát és 1 gépjárműjavító bázis kivitelezését tervezik. A megvalósításhoz pályázat alapján az országos fejlesztési alapból a megyei tanács útján 8 millió forintot irányoztak elő. A KIOSZ országos vezetősége további 4,4 millió . forintot adott ennek a támogatására. A tervezett beruházások értéke meghaladja a 30 millió forintot. Tizenöt település kapott eddig ilyen létesítményt, ahol elsősorban a szolgáltató szakmának adnak helyet. Kiemelt feladatuk a kistelepülések ellátottságának javítása. Sajnos, a társadalombiztosítási jogszabályok változása nehezíti a további fejlesztéseket. A kistelepülésekén dolgozók jövedelme olyan kismértékű, hogy az SZTK-járu- lék megfizetése is teher. A kistelepüléseken dolgozó iparosok korábban adókedvezményben részesültek, ez két éve megszűnt. Jelenleg a helyi tanácsok adhatnak adókedvezményt, ami maximum 50 ezer forint lehet. A kedvezmények megadásáról eltérőek a tapasztalatok, több helyen a tanácsok nem szívesen adják meg a kedvezményeket, aminek eredményeként egyre többen adják vissza az iparengedélyeket. A megye kisiparosai évente 4—5 millió forint értékű társadalmi munkával is hozzájárulnak a települések fejlesztéséhez, elsősorban óvodák, bölcsődék, iskolák, egészségügyi létesítmények építésében, felújításában, korszerűsítésében vesznek részt. A magyar történelem kiemelkedő személyisége, II. Rákóczi Ferenc kétszázötven évvel ezelőtt, 1735. április 8-án hunyt el. Az évforduló-''] alkalmából április 6-án, szombaton a megyei tanács, j a Hazafias Népfront megyei j bizottsága, a TIT-szervezet, a megyei múzeumi igazgatóság és a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet tudományos ülésszakot rendezett a vajai Vay Ádám ■ Múzeumban. Vaja, mint a kuruc hagyomány ápolója méltó helyszíne volt a tudományos emlékülésnek, melyen többek között részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Az utolsó békealkudozás után éppen Vajáról indult az az út, mely a nagyságos fejedelem életében a hosszú bújdosás végállomásához, Rodostóhoz vezetett. Egyébként nincs Rákóczi pályájának egyetlen olyan szakasza, amiről több vita lett volna a történet- írásban és a közvélemény beit, mint éppen a bújdosá- sé. Újszerű szempontok felvonultatásával és eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert forrásokra támaszkodva keresett választ a még nyitott kérdésekre a vajai tudományos ülésszak. Heckenast Gusztáv, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete osztályvezető-helyettese elnöki megnyitója után Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter tartott előadást, Rákóczi és Rodostó címmel. A fejedelem törökországi tartózkodása idején is diplomáciai tervekkel foglalkozott, hangsúlyozta az előadó, és az európai hatalmi viszonyokra figyelve, várta a kedvező pillanatot, amikor Magyar- országon újra kezdheti harcát a haza függetlenségéért vagy legalább Erdély önállóságának visszanyeréséért. Emellett jelentős irodalmi munkásságot folytatott. Az írás nem nagyúri kedvtelést jelentett II. Rákóczi Ferenc számára, hanem tudatos írói tevékenységet. Emlékiratait és Vallomásait is azzal a céllal vetette papírra, hogy a magyar ügynek szövetségeseket szerezzen. Köpeczi Béla az emlékiratok eddig ismeretlen változatának bemutatásával új kutatási eredményeket tárt a tudományos ülésszak résztvevői elé. A bevezető előadást követően három korreferátum hangzott el. Rákóczi „Vallomásai”-nak néhány problémájára R. Várkonyi Ágnes, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékvezető egyetemi tanára hívta fel a figyelmet. Vizkelety András kutatóhely-vezető az MTA Irodalomtudományi Intézetétől Rákóczi műveinek egyházi cenzúrájáról beszélt, míg Zachar József főszerkesztő, a Hadtörténeti Intézet munkatársa a törökországi kuruc katonai emigráció történetét foglalta össze. Kedves színfoltja volt a tudományos ülésszaknak, amikor az új történeti festészet és szobrászat jeles, külföldön élő alakjának, Bo- dó Sándornak adományát átnyújtották a vajai Vay Ádám Múzeumnak. A most 65 esztendős alkotó a kuruc hagyományt példásan ápoló vajaiak előtt így kíván tisztelegni. A nyolc éremből álló kollekció, amit Varga Béla múzeumigazgató vett át, az amerikai függetlenségi háborúban harcolt külföldieknek, köztük a magyar származású Kovács Mihály ezredesnek állít emléket. Az ülésszak végén a résztvevők ünnepélyesen megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc vajai mellszobrát.
