Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985. április 6. Két Givenchy-modell Rózsaszínű összeállítás, melyhez kalap es nagyméret it hizsukiegészitö dukál Elegáns kék színű kosztüm, melyen a fő díszt a nagy gombok alkotják Á csimpánz mint béranya? II. Erzsébet angol királynő és a Brit Orvos Társaság a közelmúltban nyilatkozatot tettek közzé, amelyben javasolják a lombikban mesterségesen létrehozott emberi embriókkal végzett kísérletek eltiltását. Javaslatukat arra alapozzák, hogy hovatovább az így létrehozott embriókat a fogamzásképes korban levő emberi béranyáknál olcsóbb csimpánzanyákban lehetne kikölteni, ami az így született csecsemő számára beláthatatlan következményekkel járhatna még akkor is, ha a csimpánzanyában kihordott embercsecsemőt örökbefogadó szülők nevelnék is fel. E tilalmat azért nem tartják elhamarkodottnak, mert — miként Sir Jan Donald, a Glasgow-i egyetem nyugalmazott nőgyógyász professzora mondotta: „20 éven belül biztosan olyan előrehaladott állapotban lesznek a csimpánzanyával folytatott kísérletek, hogy csimpánzanyában kihordott emberi csecsemőkkel kellene számolni. Márpedig, amit a kísérletek a biológiai és más területeken eddig lehetővé tettek, azt rendszerint erkölcsi, vagy egyéb gátlások miatt az emberek nem mulasztották el megvalósítani.” Donald pedig úgy véli, hogy ilyen esetben a lombikban megtermékenyített embrióból született csecsemők látnák kárát életreszólóan az ilyen kísérleteknek. Egyébként a megkérdezett britek 75 százaléka ellene volt a lombikban létrehozott embriókkal való kísérleteknek, és ezek eltiltását kérték. Egy későbbi közvéleménykutatás viszont azt mutatta, hogy a 20 év alatti megkérdezettek 60 százaléka az ilyen kísérletek folytatása mellett szólt. íszendei) Négyszínű kispulóver (MB. 96 CM) Hozzávalók: 5 dkg sárga, fehér, 10 dkg szilvakék, petrolkék ROMA fonal, 2,5-es, 3-as kötőtű, körkötőtű. KÖTÉSMINTAK Patentminta: 1. sor: 1 sima, 1 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítottra fordított szemet kötünk. Alapminta: 1. sor: sima, 2. sor: fordított. Színváltás: munkafolyamat közben a befejezett színű fonalat, a bal oldal felé keresztbe fektetjük, s az alatta levő, felemelt, új színnel folyamatosan tovább kötjük a munkafelületet. Soronként 1 szemmel eltoljuk az új színű fonallal kötött szemek számát. Szempróba: 32 szem X 42 sor = 10 cm. MUNKAMENET Háta: fehér színű fonalból, 2,5-es kötőtűvel, 160 szemre kezdjük, patentmintával 6 cm = 27 sort kötünk. A munkát szllvakék színű fonallal, 3-as kötőtűvel, alapmintával folytatjuk. 8 cm = 34 sor elérése után, színváltásos diagonálmlntát kezdünk. A 35. sorban: 158 szemet szllvakék színű fonallal, majd 2 szemet sárga fonallal, alapmintával (sima) kötünk. A 36. sorban (fordított) :i szem sárga, 157 szem szilvakék. A 37. sortól, folyamatosan a sárga szemek száma 1-gyel nő. Az 53. sorban 140 szem szilvakék, 18 szem sárga, 2 szem petrolkék (új szín). 27 cm = 114 sor elérése után, mindkét oldalszélen szaporítunk minden 2. sorban 4X1, 3X2, 3 szemet (186). 47 cm = 198 sor elérése után a munkadarab középrészén nyakkerekítést készítüpk, tartaléktűre veszünk 38 szemet, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 3, 2X2, 3X1 szemet.- A nyakkerekítéssel azonos magasságban, mindkét oldalszélen vállfogyasztást kezdünk. Minden 2. sorban lefogyasztunk 5X11, 1X9 szemet. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, színváltásos diagonálcsíkkal, kar- kiszaporítással, vállfogyasztással kötjük. 41 cm --172 sor elérése után a középrészen nyakkerekítést készítünk, tartaléktűre veszünk 12 szemet, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 4, 3, 3X2, 7X1 szemet. összeállítás: az oldal-, és vállszéleket sor- és szemtalálkozás szerint, alapszínű fonallal a munkadarabokat összedolgozzuk. Az ujjszélszemeken, fehér színű fonallal, 2,5-es körkötötűvel felszedjük a szemeket, 106 szemmel, patentmintával, 2,5 cm = 11 sort kötünk. Végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. A nyakszélt, fehér színű fonallal, 2,5-es kötőtűvel, a tartalékszemeket az eleje nyakszélen kiegészítve, 146 szemmel, az ujjaszélekkel azonos mintával, sorszámmal kötjük. P. V. Hol volt, hol nem volt... MIT MESÉLJÜNK A GYEREKEKNEK? „Mesélj ...” — gyakran kérnek így bennünket a gyerekeink, de időnként bizony előfordul, hogy meséink értetlenségre találnak, és a lurkók ki is fejezik nemtetszésüket. Mindezt elkerülhetjük, ha tudunk néhány fontos tényt, mert sajátos összefüggés van a mesék egyes típusai és a gyerekek életkora között. Az egyik nagy tévedés, hogy a gyerekek első meséi a tündérmesék. Ez nem így van. A két- háromévesek zömének hiába beszélünk a varázslatokról, a csodálatos hősökről és a nagy átváltozásokról. Ök csak azt értik és érthetik meg, ami velük is megtörtént. IGAZÁBÓL AZT ÉLVEZIK, hogy a velük megesett dolgok a mesében újból megismétlődnek. A képzeletük ekkor még nem teszi ugyanis képessé őket a meg nem élt helyzetek átélésére. Általában azt szeretik, ha a mese róluk, vagy az ismerősökről szól. Az újraátélt, egészen hétköznapi események — mi történt a boltban, reggel a felkelésnél vagy a játszótéren nap közben — megmozgatják a gyermek képzeletét, emlékezetét; gondolatokat ébresztenek bennük, és mindezt érzelmek kísérik. Később már nem fontos, hogy a történet személy szerint róla szóljon. Elég, ha általában hall a gyerekekről, az ő világához tartozó tárgyakról vagy emberekről. Innen jut el meglehetősen hamar az egyszerűbb csodás elemek megértéséhez és élvezetéhez. Az állatokról szóló elbeszélések az első igazi mesék. A három-négyéves gyerek kíváncsian figyeli az állatok életét, ezek „emberi” magatartását. Ez elsősorban a gyerek valamennyi jelenséget emberi cselekvésnek tulajdonító gondolkodás módjának felel meg. Négy-ötéves korra a gyerek érdeklődése fokozatosan a tündérmesék felé fordul. Ezért is nevezik ezt az életszakaszt egyes pszichológusok és kutatók „mesekor”-nak. Erre az időre alakul ki a gyermek „mesetudata”. Képes arra, hogy a mesét és a valóságot megkülönböztesse. Ugyanakkor a mesében minden lehetséges, a kis és nagy álmok teljesülnek. A gyerek a beleélő, elrévülő hallgatás közben tulajdonképpen kompenzál — a mesében minden megeshet vele, ami a valóságban nem történhet meg. A gyermeki világ szűkös keretei szinte szükségletévé teszik a mesehallgatást. Az óvodás ülhet kocsiban, de nem vezetheti; kérésnek tesz eleget, de igazából nem irányíthat — főleg a nagyobbakat nem —, és még az igazságosságokat is el kell szenvednie, de maga nem oszthat igazságot. Ezek a feszültségek a mesehallgatás révén feloldódnak, s elképzelései legalább a mesében teljesülnek. A mesék legnagyobb erénye ebben a korban az, hogy sok bennük az AZONOSULÁSRA ALKALMAS HŐS és helyzet. A gyerek ezekbe beleélve magát kielégítheti vágyait, kárpótlást kaphat, és így akarva-akaratlanul fenntartja érzelmi egyensúlyát. A tündérmeséket kedvelő nagycsoportos már kezdi megérteni, a népmesék kissé régies, nehézkes nyelvezetét, furfangos történeteit is. Meséljünk nekik humorosat is, mert gyerekeink nagyon szeretnek nevetni. Közeledvén az iskolás korhoz egyre jobban kedvelik az izgalmakat, majd az ezt követő megoldásokban a „boldog-vég” motívumot. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy eljött a hosszú, illetve folytatásos mesék ideje, sokáig képesek figy .lemmel kísérni a történéseket, a bonyodalmakat. Régóta vita tárgya, hogy szabad-e az óvodásnak ijesztő meséket mesélni? Ma már az a szakemberek álláspontja, hogy akkor lehet, ha a mesetudat kialakult a gyerekben, tehát képes a valóságot és a mesét megkülönböztetni. De este, lefekvés előtt ezt sose tegyük — nyugodt, békés álomra van szüksége. Cs. I. PRÓBÁLJUK MEG MI IS! Á pingálás művészei A tojásfestés hagyománya a tavaszi népszokásokhoz, leginkább a hús- véthoz kötődik. Díszítő- művészetéről nevezetes vidékeinken gyakorlott népművészek remekei őrzik gazdag motívumkincsünket. Képeinken jól látható, hogy egyes tájegységeken egyszínűre festett, máshol díszesen pingált hímes tojásokkal várják a lányok, asszonyok a húsvéti locsolókat. Tolna megyei tojásfestők Húsvét Kazáron Sárközi motívumok Korszerűen, ízletesen TEJBEN SÜLT PECSENYE Hozzávalók: 1 kg kicsontozott sertéskaraj, 3 dkg vaj, tej, só, csapott mokkás kanálnyi kakukkfű, 1/4 citrom leve. A forró vajon átsütjük a besózott húsdarabot, kissé megpirítjuk, és leöntjük annyi tejjel, hogy ellepje. Hozzáadjuk az ízesítőket, és fedő alatt, kis lángon puhára pároljuk. BELGA TEJBERAGU Hozzávalók: 75 dkg sovány sertéskaraj vagy -comb, 5 dkg vaj, tej, 1 fej vöröshagyma, só, 3—4 szem szegfűszeg. Kockákra vágjuk a húst, és élénk tűzön a vajon kb. öt percig sütjük. Leöntjük annyi tejjel, hogy ellepje, és megsózzuk. Beletesszük a megtisztított hagymát, amelynek oldalába a szegfűszegáze- meket szúrtuk, és lefedve, lassú tűzön puhára pároljuk. Akkor jó, ha a hús a tejet magába szívta, és csak barna mártás maradt alatta. Tálalás előtt a hagymát kidobjuk belőle, és rizzsel körítve adjuk asztalra. „BÉCSI SZELET” MARHAHÚSBÓL Hozzávalók: 60 dkg marhafelsál, 2 dl tej, 2 tojás, só: liszt, tojás, morzsa a panírozáshoz: olaj a sütéshez. Kétszer átdaráljuk a húst, és összegyúrjuk a tejjel. Másnapig hideg helyen állni hagyjuk, majd a tejet kinyomkodva belőle, a húst ösz- szegyúrjuk az egyik tojással meg sóval. Vizes kézzel lapos szeleteket formázunk belőle, és a szokott módon lisztbe, tojásba, morzsába forgatjuk, majd bő, forró olajban — akár a rántott húst — ropogós pirosra sütjük. EGÉRKE Hozzávalók: 5 dl tej, 5 dl rétesliszt, 6 tojás, egy csipet só, a sűrítéshez bőven olaj, tálaláshoz kakaós vagy fahéjas porcukor. A tejet egy csipet sóval felforraljuk, és a lisztet állandóan kevergetve, apránként szórjuk bele. Fakanállal a tűzön addig dagasztjuk, míg az edény falától nem válik a tészta, majd langyosra hűtjük. Egyenként bedolgozzuk a tojásokat, majd bő, forró olajba — az olajba mártogatott evőkanállal — kis fánkokat szaggatunk belőle. Ropogós pirosra sütjük, és kakaós vagy fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk. DARAMORZSÖKA Hozzávalók: 1/4 1 rétesliszt, 1/4 1 búzadara, 1/2 1 tej, 4 tojás, 3 evőkanál olaj, csipet só, a tálaláshoz málnaszörp vagy barackíz, porcukor. Habverővel simára keverjük a lisztet a búzadarával meg a tejjel, és csipet sóval, és legalább egy fél napig állni hagyjuk. Ezután belekeverjük a tojások sárgáját, végül a habbá vert fehérjét. Megforrósítjuk az olajat, beleöntjük a tésztát, és élénk tűzön sütjük az alját, majd lapáttal megfordítjuk. Utána előre melegített sütőbe toljuk, és húslapáttal időnként megforgatva — nagyobb darabokra tördelve — megsütjük. Porcukorral meg híg, forró barackízzel vagy málnaszörppel tálaljuk.
