Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. április 6. IGAZI LOCSOLKODÓK. A kölnivizes üvegecske csak az utóbbi évtizedekben van szokásban, azelőtt faluhelyen egy-egy vödör jéghideg kútvízzel locsolták le a lányokat húsvét hétfőjén. (Fotó: MTI — Járai Rudolf felvétele) Hová tűnt a víz a csónakázóból? Séta a tó fenekén E sorokat a sóstói tó fenekén írom. Nem tengeralattjáróban, nem zsilipkamrában, nem búvár- felszerelésben, hanem egyszerű, hétköznapi, utcai öltözékben. A tóban ugyanis nincs víz. A közeli Igricébe szivattyúzták, ahol lefolyt. A tóból jelenleg a fenékiszap eltávolítása tart. — E nagy munkák a vízminőség javítását és egyáltalán a tó rendbehozását célozzák — tájékoztat Ráthy László, a Szabolcs-Szatmár megyfei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemeltetési osztályvezetője. — Ugyanis a csónakázótó alján annyi és olyan fenékiszap halmozódott fel, ami kitűnő táptalajt biztosított sokféle, a tó vízminőségét, és esztétikai megjelenését jelentősen rontó növényeknek. Már töltik Ennek megakadályozására — egyetértésben a vízügyi igazgatósággal — a legradikálisabb módszert alkalmaztuk: leeresztettük a tó 130— 140 ezer köbméternyi vizét, valamint eltávolítjuk az átlagosan 30 centiméter vastagságú fenékiszaipot. Jelenleg ez utóbbi munkálatok folynak. A csónakázótó kotrása április végén lesz kész, a kívánt vízfelületet a nyár közepére alakítjuk ki. A hidegstrand vizét most töltjük. Dózergépével Nagy László, a 21. sz. Volán Vállalat gépkezelője a tó közepén dolgozik. — Ilyen munkát még nem végeztem — mondja, miközben a gépét ápolja. — Most a „homokutat” egyengetem, hogy a kotrógép rá tudjon menni. Szilágyi Tibor, a vízmű vállalat brigád vezető je már mintha költözésre készülne. — Lassan végzünk — mondja. — Télen fogtunk hozzá a tó vizének leengedéséhez, majd az iszap eltávolításához. Nem gondoltuk, hogy ez ennyire nagy és nehéz munka lesz. — Nem láttak, tapasztaltak valami érdekeset? — Láttam 8—10 kilós halakat, olyan sárosak voltak, mint az ördög. Pénz, óra az iszapban Balázs Ferencnek, a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat gépkezelőjének dózerje vagy 60—70 centiméter mélyen az iszapba süppedt. — A múltkor még a teteje is alig látszott ki — említi. — Egy másik géppel kellett kihúzni. Egyébként a császárszállási halastónál már végeztem ilyen munkát. Ez sokkal rosszabb volt. A fa csónakház lejárata mellett pénzdarabok, gyűrűk, órák, napszemüvegek, tőrkések voltak az iszapban, gondolom, amiket az évtizedek során a csónakázók a vízbe ejtettek — folytatja Bakti László, Kurucz Mihály és Bor József, a 21. Volán Vállalat gépkocsivezetői. Különben nagy munka ez. Csaknem másfél hónapja szombaton és vasárnap is dolgozunk. Nagy Miklós, a Nyírvíz kotrógépével a tó partját rendezi, alakítja. Utómunkák kotróval — Már az utómunkánál tartunk — szól Nagy Miklós. — Előtte a mederből termeltük az iszapot. Immár a partot teszem rendbe. Nagy gyakorlatom van már benne. Huszonkét éve csinálom. Tavaly a berkeszi, a 70-es években meg a baktalóránt- házi tónál kaptam ehhez hasonló feladatokat. Cselényi György Több mint egy évtizede esik egyre több szó a takarékosságról, ám a járművek — különösen a teherszállító járművek — egy jelentős része karbantartási és egyéb műszaki hibák miatt lényegesen több üzemanyagot fogyaszt a megengedettnél. Ezt a pazarlást szeretnék megakadályozni a közlekedési szakemberek azzal, hogy üzemanyagfogy asztás-bemérő hálózat kialakításához kezdtek. Az első Nyíregyházán a közterület-fenntartó vállalatnál kezdte meg működését, van a VAGÉP-nél is, ahol a közlekedésfelügyelet hatósági méréseket is végez. Ezek a műszerek megállapítják a Természetvédelem Vigyázzunk jobban értékeinkre Száll a korom, száll a füst, pusztítjuk erdeinket, irtjuk fáinkat, permetezünk, vegyszere- zünk, magyarul romboljuk környezetünket, s áldozata egészségünk lesz. Ez az oka, hogy napjainkban egyre inkább társadalmi igénnyé válik: törődjünk többet környezetünkkel, óvjuk meg magunkat és utódainknak azt, ami az élővilág fejlődése során kialakult. A természetvédelem feladata ezen, s az egyes természeti ritkaságok és különlegességek megóvásán, tudományos tanulmányozásán túl az is, hogy természeti értékekben és szépségekben gazdag területeket, tájegységeket úgy védje, hogy azok egyidejűleg szolgálják a ma és a jövő ember számára a felüdülést, a pihenést, a kikapcsolódást, az ismeretek bővítését és a szabad idő hasznos eltöltését. Védett hars Szabolcs-Szatmár megye sajnos nem túl gazdag természeti értékekben és ritkaságokban. Mindössze 13 országos védettség alatt álló természetvédelmi terület található itt, ami 25 ezer hektár területet jelent, ám ebből 22 ezer a szatmár-bere- gi tájvédelmi körzet területe. Helyi értékként 1977-ben 9 kastélyparkot, és a nagy- ari Petőfi-fát, 1981-ben 6 kastélyparkot és a szabolcs- bákai öreg hárst nyilvánította védetté a megyei tanács, de a megyei védettség alatt álló értékek összes területe még így is csak mindössze 188 hektár. Kastélyparkok Talán oka ennek, hogy a természetvédelmi területek rendbentartása komoly pénzbe kerül. Ennek ellenére 1979-ben elkezdődtek a kastélyparkok megóvási és rekonstrukciós munkái, amire azóta több mint 9 millió forintot költött a megye, s ebben az évben 3 millió 600 ezer forint jut ilyen célra. Mit végeztek el ebből a pénzből? Bekerítették a parkokat, kiirtották a parktól idegen fákat és cserjéket, ápolták a beteg fákat. Nemes fákat és cserjéket ültettek, füvesítették a tisztásokat, kialakították a sétányok profiljait, elvégezték a vízrendezési munkákat, hogy megmentsék az értékes fákat és cserjéket például Tiszadobon, Berkeszen és Anarcson. Üj javaslatok Ebben az évben ismét tovább bővül a megye természeti értékeinek skálája: a megyei műszaki, kommunális és természetvédelmi bizottság helyi értékként szeretné védetté nyilvánítani a Kolumbia étterem udvarán lévő két Tisza-fát, az újfehértói orchideás rétet, a nyíregyházi Petőfi parkban lévő páfrányfenyőt és a sóstói erdő egész területét. (b. j.) \ 'N Fejlesztés — közösen 1670 forint. Látszatra semmi különös nincs ebben az ösz- szegben. De ha hozzátesszük, hogy egy vásárosnaményi lakosra ennyi jut, akkor már szép summa kerekedik ki belőle: ennyi volt az értéke tavaly a város lakói által végzett társadalmi munkának — ennyi jut kicsire és nagyra. Idén is sok minden vár megoldásra a városban. íme néhány példa: A Petőfi-tanyai klubházat jó lenne idén befejezni. Hasonló a helyzet a gergelyi- ugornyai óvodabővítésnél. Szabadtéri színpadot szándékozik építeni a város a művelődési központ mögötti téren. Végül egy nagy terv, mely egyelőre körvonalazódik: bővíteni kellene a meleg vizű fürdőt. Tavaly 44 ezren jártak itt! Egy új medence nagyon elkelne. Zsebprogram Valamennyi vasúti, közúti kereszteződést és valamennyi gyalogátkelőhelyet megvizsgáltak az elmúlt hetekben a közlekedési szakemberek, s tapasztalataik alapján olyan intézkedéseket hoz a megyei tanács közlekedési osztálya, amelytől várható, hogy csökken majd a balesetek száma. Minden gyalogátkelőhelyet megfelelően kivilágíttatnak, ahol pedig erre nincs mód, ott megszüntetik az átkelőhelyet. A vasúti és közúti kereszteződéseknél a szabad látást vizsgálták meg, s ahol gaz, földkupac, domb akadályozza a látást, ott intézkednek az akadályok megszüntetésére. Marad sajnos néhány olyan kereszteződés is, ahol csak egy-egy épület lebontásával lehetne jól beláthatóvá tenni a vágányokat, ezen nem tudnak változtatni, mert a mostani jogi szabályozás nem teszi lehetővé. Archív és zsebműsor Családi és klubmozi Bebizonyosodott, hogy a tv — ha változtatott is a mozik korábbi monopolhelyzetén — nem tudta lomtárba küldeni a jó öreg mozit. De az is mindinkább bizonyossá válik, hogy a jó öreg mozinak ugyancsak meg kell ifjodni, hogy versenyben maradjon és a közönség újra visszaszokjon a mozikba. szaki-technikai színvonalának romlását csak mérsékelni tudják a jelenlegi pénzeszközökkel. Általános jellemző, hogy a mozipark kép- és hangleadó berendezéseinek többsége elavult a 35 milliméteres hálózatban. A nézőtéri felszereltség, a kényelmi berendezések is hiányosak. A megye település- szerkezete, az aprófalvak sokasága, szétszórtsága, a vasúti szállítási lehetőségek hiánya miatt a megyében másfél év az egyes filmek lefutási ideje, ami hátrányos helyzetet jelent a többi megyével szemben. Mindezek ellenére a szakemberek kiemelt feladatnak tartják a nézőrétegek műveltségi és filmnézési színvonalának, a moziba járási szokásoknak' a folyamatos vizsgálatát. Előnyben részesítik a hazai filmgyártás alkotásait, a politikai, művészi és eszmei szempontból értékes műveket. Külön is figyelmet fordítanak a fiatalok filmellátására, fejlesztik a filmklubmozgalmat. A filmmúzeumi vetítések is sok nézőt vonzanak. KISTELEPÜLÉSEKEN járművek fogyasztását, a túlfogyasztás mértékét, s így hívják fel a figyelmet az üzemanyag-pazarlásra. A mostani tapasztalatok alapján bővíteni kívánják a hálózatot: Mátészalkán ezekben a napokban kezdik a méréseket, de létrehoznak Kisvárdán és Fehérgyarmaton is ilyen állomásokat, mert a cél, hogy a megye minden részéből viszonylag könnyen megközelíthető helyen sza- bályoztathassák be járműveik fogyasztását a vállalatok és a magánautósok is. A szándék az, hogy valamennyi állomást alkalmassá tesznek hatósági mérések végzésére is. A megyében évente 2,5—3 millió néző fordul meg a mozikban, ami önmagában is jelzi: nem lebecsülendő kulturális hatással kell itt számolni. Ez persze attól is függ, milyen a műsorpolitika, olcsó, vérgőzös krimiket, szirupos filmeket lát a közönség, vagy igényesen szórakoztató és művészi filmeket is. A BEVÉTEL SEM MELLÉKES Az „is” nem véletlen, mert a mozik életben maradása — bármilyen furcsa — anyagilag attól függ, hány látványos, közönség-, vagy nevezzük nevén, kasszasikerre számot tartó filmet játszanak. A bevétel ugyanis a moziknál sem mellékes, ezekből telik majd újabb mozira, vagy kényelmesebb berendezési tárgyakra. De előbb néhány .számadat... 1978 óta fokozatosan csökken a megyében lévő mozik száma. 234-ről az elmúlt évre 217-re apadt a mozik száma. 1984-ben ezekben 42 231 előadást tartottak, a látogatók száma meghaladta a 2,8 milliót. Csakhogy ez a nézőszám igen csalóka, vannak kis mozik — elsősorban az aprófalvakban —, ahol hatnyolc néző volt kíváncsi egy- egy filmre, ennyinek kellett vetíteni, takarítani és így tovább. Ez igen megnöveli a költségeket. ELAVULT BERENDEZÉSEK A moziüzemi vállalatok filmforgalmazása, „gazdálkodási” rendje — és a megyei gondok is — arra késztetik a mozis szakembereket, hogy a pénzügyi egyensúlyra nagyon figyeljenek. Sajnos 1983-tól a mozihálózat műA tárgyalóteremből Kényszerű együttlakás Ritkán vezet jóra, ha az elvált házastársak továbbra is egy fedél alatt kényszerülnek élni. Még az a szerencsésebb eset, ha csak egymás bosszantására használják ki ezt az áldatlan állapotot; előfordul viszont, hogy tettleges- ségig fajul a dolog. Ez történt a negyvenéves nagy- cserkeszi Szabó Ernő lakásán is. 1983 májusában választotta el a bíróság a feleségétől, de a következő év októberében is még egy lakásban éltek. Eddig az időszakig csak egyszer volt büntetve — még 1980-ban ittas járművezetés miatt kellett pénz- büntetést fizetnie. Október közepén azonban tartás elmulasztásáért és kiskorú veszélyeztetéséért egy év két hónap szabadságvesztést szabtak ki rá. és elrendelték a kényszergyógyítását is. Október 6-án, amikor már folyamatban volt ellene az előbbiek miatti eljárás, újabb bűncselekményt követett el. Délután bement a felesége szobájába pénzt kérni, aztán amikor ez a kívánsága nem teljesült, többször megütötte — gyermeke jelenlétében — az asszonyt és nekidobta a kályhának, amivel nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott. A Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Jenei Zoltán tanácsa — jogerős ítéletével — súlyos testi sértés miatt Szabó Ernőt fél év börtönre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyektől. VÁLTOZTATHATÓ DECIBEL. Nagy szerepe van Fehérgyarmaton az egészséges életmód kialakításában az óvodai illetve iskolai védőnőnek. A halláshibák időbeni felfedezését szolgálja ez a ötletes szerkezet, melynél a decibe belek értéke változtatható. A vizsgált személy kézfelemeléssel jelzi a hang „megjelölését”. A továbbtanulásnál már e készülékkel döntötték el az alkalmasságot Fehérgyarmaton. A kistelepüléseken gazdaságtalan mozikat a tanácsokkal való jobb együttműködéssel és úgynevezett családi mozik kialakításával szeretnék életben tartani. Egy-egy család üzemelésére bíznák a helyi mozit, ami csökkentheti a rezsiköltségeket. A moziba járást évente másfél millió forintos propagandaköltséggel is segíti a moziüzemi vállalat, ebből fedezik a hirdetéseket, saját sokszorosítóban műsorplakátokat, zsebműsorokat készítenek, fotószekrényeket, utcai megállító táblákat helyeznek el, illetve újítanak fel. De még ezek után is megmarad a perdöntő kérdés: milyen filmeket kapnak a mozik itthonról és külföldről. Mert akár a háziasszony, a mozik is csak abból tudnak „főzni”, amit kapnak a piacon” ... P. G. Kevesebb benzinnel
