Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. április 5. /----------------------N Kosztolcmyi­emlékműsor A költészet napja tisz­teletére Kosztolányi-em- lékműsort rendez a nyír­egyházi megyei és városi könyvtár, a költő születé­sének századik évfordu­lója alkalmából. A ma­gyar irodalom e sajátos hangvételű egyéniségének életművét Czine Mihály irodalomtörténész elem­zi, majd a Helikon együt­tes mutatja be a Koszto- lányi-művekből összeállí­tott műsorát. A program április 10-én délután öt­kor kezdődik a könyvtár el őadótermében. v ______________/ Megyénkben vendégszerepeit a belgiumi Beernem ifjúsági fúvószenekara. Elsőként a nyíregyházi Koronában mu­tatták be műsorukat — itt készült felvételünk. Kiállítások Bőséges a választék me­gyeszékhelyünk kiállítóter­meiben. A művelődési ház galériájában a Szabolcs-Szat- már megyében élő képzőmű­vészek alkotásai láthatók, melyeket felszabadulásunk 40. évfordulójára, a jubileu­mi pályázatra készítettek. A szabadidős térben még tart Orosz Péter szobrászművész kiállítása. Az intézmény Le­nin téri kiállítótermében áp­rilis 3-án nyílt meg a Sza- boles-Szatmár fejlődése a sajtófotós szemével című fo­tókiállítás, lapunk fotóripor­tereinek munkáiból. Rangos bemutató nyílt a Jósa And­rás Múzeumban az Ukrán SZSZK Kárpátontúli Terüle­ti Képzőművészeti Szövetsé­ge és a megyei múzeumok igazgatósága közös rendezé­sében 40 szabad esztendő címmel. Sok érdekes felvé­tel látható a Móricz Zsig- mond Színházban, a negy­ven esztendő fontos színház­történeti pillanatait feleleve­nítő kiállításon. A Krúdy mozi előcsarnokában a hét végéig nézheti meg a közön­ség Huszár István, a megyei es ygrpsi könyvtárban ,pe- 'dig Rüzicskdy György festő­művészek "alkotásait. Szálkái muzsika A szokásosnál több hang­versenyt rendez áprilisban a mátészalkai művelődési ház, a tavaszi dalosünnep alkalmából. Meghívták ven­dégszereplésre a belgiumi Brotunda ifjúsági fúvós ze­nekart, a hónap további nap­jaiban pedig még négy kon­cert következik. Általános iskolásoknak muzsikál a Debreceni ütősegyüttes, a filharmóniai bérleti sorozat keretében. A Dalos Tavasz egyik jelentős kórushangver­senyén a vásárosnaményi, a nyírbátori és a mátészalkai kórusok lépnek közönség elé, műsorukban közreműködik a Holborne rézfúvós kvintett. Nagy várakozás előzi meg a zeneiskola növendékeinek bemutatkozását, amelyen a legifjabb tehetségek bonto­gatják szárnyaikat. Máté-, szálkán is megemlékeznek a százötven éves Kalevaláról a finn zenés irodalmi esten-. Április 5-én, pénteken dél­után 3-tól fél 5-ig filmvetí­tésre várjuk a napközis gye­rekeiket a kamaraterembe. Délután 5-től fél 7-ig általános jogi tanácsadás lesz a 32. sz. teremben. Este T-től nosztal­giadiszkó szórakoztatja a 20 éven felülieket, a klubkávé-' házban. 6- án, szombaton 3-tól 5-ig a kamaraterembe várják azo­kat a gyerekeket és szülőket, akik húsvéti tojásfestés-tech­nikákat és mintákat szeret­nének megismerni. Ha hoz­nak magukkal főtt tojásokat, helyben megfesthetik és el­készíthetik a locsolkodóknak Szánt ajándékokat is. 7- én, vasárnap délelőtt 10 órától matinét láthatnak az érdeklődő gyerekek a hang- versenyteremben, ahol töb­bek között a Babszem Jankó és a baeilus, a Lolka-Bolka meg a kisbika és a Frakk sorozatból a Kerékpár és a Macskabál című filmeket ve­títik. Este 6 órától a klub- kávéházban ifjúsági diszkót rendeznek. 9-én, kedden délelőtt 11 órától mutatja be a hang- versenyteremben a Vojtina bábegyüttes Erős János cí­mű műsorát. Délután 3 órá­tól filmvetítésre várják a napközis gyerekeket a kama­raterembe. 11- én, csütörtökön délután 4 és 6 órakor a Nosztalgia­mozi keretében Perczel Zita és Ráday Imre filmszerepei­ből vetítik az 1937-ben ké­szült Marika című filmet. Rendező: Gertler Viktor. A film a színházi világról, egy válásról és egy romantikus szerelemről szól, ironikus, humoros epizódokkal. Este 7-től a Jazzklub tartja foglal­kozását a klubkávéházban. 12- én, pénteken este 6-tól Az űrkutatás legújabb ered­ményeiről tart előadást dr. Horváth András csillagász, a bűdapesti Planetárium igaz­gatója. Derült idő esetén táv­csöves bemutató is lesz a művelődési központ előtti té­ren és a tanárképző főiskola csillagvizsgálójában. Este 7- től nosztalgiadiszkó lesz a klubkávéházban. Gyermekrajzpályázat Ismét meghirdették Deb­recenben a hagyományos nemzetközi gyermekrajz- pályázatot, ezúttal már ki­lencedik alkalommal. A pá­lyázat célja a gyermekek kö­rében végzett képzőművésze­ti nevelés eredményeinek bemutatása, az esztétikai ízlés fejlesztése, Illetve a nemzetközi kapcsolatok erő­sítése. A mostani pályázatra is tetszés szerinti témát vá­laszthatnak a 6—14 év közöt­ti gyerekek, a- rendezők, se­gítő szándékkal, azt sugall­ják ehhez, hogy szívesen fo­gadják a békés gyermekkor örömeit, szépségeit a gyer­mekek békevágyát kifejező rajzokat A pedagógusok és már új­ságot olvasó gyerekek fi­gyelmébe ajánljuk a pályá­zatot, amelynek részletes fel­tételeiről a debreceni műve­lődési központtól lehet fel­világosítást kérni. Remélhe­tőleg megyénkből is sok ügyes kezű gyerek jelentke­zik. A képek beküldési ha­tárideje május 31. Tudományos ülés Rákócziról Vaján Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából április 6-án délelőtt 9 óra 30 perces kezdettel tudomá­nyos ülést rendez a vajai Vay Ádám Múzeum díszter­mében a megyei tanács, a népfront megyei bizottsága, a TIT megyei szervezete, a megyei múzeumok igazgató­sága és a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet. A tudományos ülésszak el­nöke: Heckenast Gusztáv, a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Intézet osztályvezető-helyet­tese, „Rákóczi és Rodos­tó” címmel Köpeczi Béla akadémikus, művelődési mi­niszter tart előadást, majd korreferátumok hangzanak el. A korreferátumok témái és előadói: Rákóczi „Vallo- másai”-nak néhány problé­mája — R. Várkonyi Ág­nes, az ELTE magyar törté­neti tanszék tanára, Rákóczi műveinek egyházi cenzúrája — Vizkelety András az MTA Irodalomtudományi In­tézet kutatóhely-vezetője, A törökországi kuruc katonai emigráció — Zachar József főszerkesztő, Hadtörténeti Intézet, Rákóczi utókora — Glatz Ferenc az MTA Tör­ténettudományi Intézet osz­tályvezetője. A résztvevők háromnegyed tizenkettőkor megkoszorúzzák a nagyfeje­delem mellszobrát. Mona Lisa Gioconda — hús- vétkor (Kótics Ferenc rajza) Hangversenyek nyíregyházán Április 2-án este a Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola ének-zene tanszéke hangversenyt rendezett a fő­iskola Bantók-termébea Bach és Händel születésének 300. évfordulója tiszteletére. A koncerten a tanszék ta­nárain kívül közreműködtek még az Állami Zeneiskola ta­nárai és a Városi fúvósötös is. A műsoron Bach és Hän­del dalai és áriái mellett részletek hangzottak el Bach g-moll szonátájából, Kettős- versenyéből és a „Wohltem­periertes Klavier”-ból. A hangversenyen résit vettek a főiskolán tartózkodó külföldi testvérintézmények képvise­lői is. Az előző hangversennyel sajnos egy időben a Belgi­umból érkezett Brotunda együttes mutatkozott be Kris Kindt karmester vezetésé­vel a Korona-szálló díszter­mében, viszonozva a Gebri József által vezetett Ifjú Ze­nebarátok kórusának belgiu­mi látogatását. Az együttes Beememből, a Bruges köze­lében fekvő belga községből jött, tagjai 12—16 éves fiata­lok. 1971-ben alakultak, az­óta otthon és külföldön (NSZK, Anglia, Ausztria, Franciaország) több alkalom­mal turnéztak. Repertoár­jukban megtalálható a né­pi zene, egyházi, klasszikus és könnyűzene is. Eddig 3 lemezük jelent meg, 1976- ban, 1979-ben és 1982-ben. Az est folyamán Carl Orfftól hallottuk a legtöbb művet, de ezenkívül megszólaltak Keetman, Wüytack művei is. A közönség legnagyobb elis­merését a magyar gyermlek- dalok és népdalok váltották ki, különösen a Komáromi kisleány, amelyben szólót énekel Veerie Saey. A zene­kar összetételét tekintve is igen változatos, a furulyacsa­lád tagjain kívül megszólal­tak még a dobok, csörgők, harangok, triangulum, xilo­fon és metalofon is. Ugyanezen a napon Deb­recen megyei és Városi Ta­nács V. B művelődési osztálya a Kodály-teremben, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. négykezes zongoraversenyt rendezett. Ha j db megye 6 zeneiskolája mellett Nyír­egyháza és Miskolc is meg­hívást kapott 104 versenyző nevezett be. A verseny szép nyíregyházi sikerrel zárult. Tóth Anikó és Tóth Marica, tanáruk Kőrösiné Szénást Mária és Gozmán Edit kap­ta az egyik nagydíjat, Szon­di Adrienn és Kur, Zsuzsa, tanáruk Fesztóry Ágnes pe­dig különdíjat kapott. A Nyíregyházi Állami Zeneis­kola növendékeinek színvo­nalas szerepléséért külön is jutalomban részesült. Babka József Üdvözlet hú svaira Több mint 16 millió szí­nes képeslap kibocsátásá­val készült fel a húsvéti ün­nepekre a Képzőművészeti Kiadó. Legkeresettebb a színes húsvéti lap, melyek­ből 50 féle témában 10 mil­lió került az üzletekbe. Szin­tén sokan vásárolják az olcsóbb árú ofszetlapokat, melyekből 800 ezer van for­galomban. A kiadó gondolt azokra is, akik a magas fényű ünnepi üdvözlőlapokat ke­resik. Ezekből négy és fél millió került piacra. Gaz­dag a választék borítékos, hajtogatott üdvözlő kár­tyákból is. Az ünnepek előtt nagy mennyiségben adtak ki színes húsvéti motívumok­kal díszített ajándékkísérő kártyákat, gyermekek ré­szére pedig állatképes lepo­rellókat. A posta napi for­galmán már érezhető, hogy sokan gondoltak szeretteikre az ünnepek előtt. A húsvéti üdvözletét még mindig nem késő feladni! /------------j Tv-jegyzet/-------------------------­S.kapitány A történelem érthetetlen marad, érdektelenné válik akkor, ha rejtve marad előttünk a benne részt ve­vők emberi arca, cselekede­teik rugója, vagyis mindaz, ami sokkal több, mint a tankönyvek lapjain sűrített általánosítás. Steinmetz ka­pitányról is írtak sokat, szól róla emlékezés, a Ve- csés alatti hősi halált halt parlamenter alakja azon­ban mindeddig elvont ma­radt. Valahogy nem vált is­merőssé. Feltehető, hogy Mamcse- rov Frigyest is ez a felis­merés hajtotta akkor, ami­kor elkészítette, megírta az S. kapitány című tévéfilm­jét, amit harmad lkán késő este láthattunk a képer­nyőn. A Gáti Oszkár által életre keltett alak percről percre közelelíb került hoz­zánk. A kiválóan szerkesz­tett, rendezett filmben el­vonult előttünk egy élet, annak derűs és keserves pillanataival, a kis Stein­metz, az egyetemista, a spa­nyolos, az emigráns és vé­gül a hazatérő. Tudtuk az első pillanattól, hogy a film nem végződhet jól. A né­met ágyúnak el kell dör­dülnie, a szovjet parlamen­tereket meg fogják ölni, a Budapest megmentéséért \ _______________________ indított szovjet akció nem jár sikerrel. És mégis ... Egyszerűen nem akartuk hinni, hogy így lesz. A dráma ereje éppen eb­ben rejlett. S. kapitányt megszerettük. Az embert. Aki bátor, de jóízűen maj­szolja a mákos beiglit; aki okos, de nem tudja meg­fejteni: éppen neki miért nem született gyermeke; aki gyengéd és okos, lelke mélyén azonban maradt a nagy álmodozó; aki tudo­mányos alapossággal ele­mez, és ugyanakkor egy pillanat alatt elalszik az autóban; aki szovjet tiszt és magyar hazafi egy személy­ben. Ügy érezhettük: a televí­zió szép, emlékezetes ün­nep előtti estével ajándé­kozta meg nézőit. Igaz, em­beri, meleg hangvételű tisz­ta történettel, ami nem­csak történelmi ismereteket adott, hanem annál többet. Élményt, érzést. És segített abban, hogy megértsük: sok millió Steinmetz kellett ah­hoz, hogy ünnepünk előes­téjén és napján békesség­ben ülhessünk otthonaink­ban. Aki megosztotta szer­da estéjét Steinmetz kapi­tánnyal, tisztes vendéget fo­gadott. S vendége áltál gaz­dagodott. (bürget) _______________________> 3 városi tévében láttok Második alkalommal je­lentkezett a nyíregyházi vá­rosi televízió. Ezúttal is kí­sérleti adással, amelynek mindkét oldalát hangsú­lyozták a szerkesztők, mű­sorvezetők. Az április 1-i fél kilenctől fél tízig tartó má­sodik műsor már gördülé­kenyebb csiszoltabb, „fel- nőttesebb” volt. Keze formálódni a városi tévé arculata. Hivatásához híven elsősorban a lakó­helyi élet, a várostudat, a varospolitizálás, a család, a fiatalok témakörében igyek­szik időszerű kérdésekről véleményt mondani és üt­köztetni. A folyamatosság is megfigyelhető, jó érzékkel ragadták meg a második műsorban a lakók ezreit fog­lalkoztató napi gondokat, — jogosak-e a kivetett me­leg-, hidegvízdíjak, mire használhatók a közös helyi­ségek — melyekről már az első adásban is szó esett. De most érdemben és alaposab­ban. Felszabadulásunk 40. év- forulójára emlékezve mű­vészi hitelességgel is tisztel­gett a műsor a nagy törté­nelmi eseménynek. Részt ve­hettünk egy őrsi órán, meg­tudhattuk ä városnéző, ki­ránduló kezdemenvezés foly­tatását, részletet láthattunk „A homok vándorai című drámából, gyönyörködhet­tünk a mazsorettek játéká­ban és menetelésében Még egy kis humorra is tellett, áp­rilis elseje lévén Dicsérendő, hogy a műsor­vezető folyamatos, kontak­tust alakított ki a nézőkkel, válaszol, véleményt mond a városi tévé címére érke­zett kívánságokról, megjegy­zésekről, ezzel informálta a nézőt és beavatta a szerkesz­tés nem éppen könnyű mun­kájába is. Az első adás csetlés-botlásai egy kicsit a járni tanuló gyermek bájá­ra emlékeztetett bennünket, a második már rutinosabb, profibb hangulatot árasz­tott. E kettőt kellene talán ötvözni. Az első adás han­gulatát, varázsát éppen az adta, hogy betoppantak a családokhoz egy kis esti be­szélgetésre. Kár lenne, ha ezek elmaradnának, mert legalább annyira fontosak, mint a közérdekű, lakóhelyi információk. P. G. Ahonnan a kép elindul. Munkában a Modul szakemberei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom