Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
» Kelet-Magyarország 1985. április 1. Fcalucsúfolók Szatmárban Ráfizettem, mint a ricseiek a bagolyra. Tudja-e a kedves olvasó, ez a bicskát nyitogató mondás honnan szárma- mazik? Vegye kézbe a Farkas József közreműködésével Uj- váry Zoltán szerkesztette, nemrég napvilágot látott „Tanulmányok Szatmár Néprajzához” című rendkívül érdekes kötetet, s lapozza fel a 41. oldalt. Ott találja a híres néprajzos professzor, Gunda Béla „A szatmári hagyományos népi műveltség etnográfiai helyzete” című tanulmányát, s megkaphatja a választ: egy ricsei ember fogott néhány baglyot, s elvitte azokat a jánki vásárra. Még cédulát is váltott a madarainak, de azok a kutyának sem kellettek. Ilyen és ehhez hasonló fa- lucsúfolókkal találkozhatunk az említett tanulmányban, ebből kötöttünk most egy csokorra valót. Folytassuk a turricselekkel, hiszen ez a falu — ki tudja miért? — kedvenc céltáblája volt a környékbeli embereknek. Az álmos, de huncut asszonyokra mondják: „Fekhetne, mint a ricsei menyasszony”. Dar- nón egy ember tepertőt ültetett a kertbe, s várta, hogy kismalac keljen ki belőle, Fülpösön pedig egy bepálinkázott magyar a mosószéket csapta ki a csordába. Szamosbecsen elhasadt a harang. Ott járt egy csenge- ri ember, aki vállalkozott rá, hogy megönti, de sokba kerül majd. A harangot felfordította, s vizet öntött bele, — megöntötte a harangot. Az ilkiek legalább olyan talpraesettek, mint a szamosszegi- ek, ott a padlásra hajtják fel a szúnyogokat, s elveszik a létrát, hogy le ne tudjanak onnan jönni. Innen az ilkiek neve: szúnyoghajcsárok. Az ópályiakat olajosoknak csúfolják, hiszen oly szegények voltak, hogy zsírjuk nem volt egy kanálnyi sem, mindent olajjal főztek. „Csálé Csécse, hű Milota, bolond Becs” — tartják a három tiszaháti faluról. A tiszabecsi lányok a ház minden pénzét ruhára költötték, a milotaiak az istennek sem akartak ősi szokásaikon változtatni, a ti- szacsécseiek pedig a legfényesebb lovakért sem cserélték volna el oktondi ökreiket. Megkapták a magukét a Felső-Túr mentiek is: a környékbeliek szerint a méhte- lekiek csengőt kötöttek a csíkra, hogy könnyebben kifoghassák, a zajtaiak pedig a szénahordó kötélén vágtak eret, mert túlságosan vastagnak, betegnek találták. S hogy a városlakosé bízzák el nagyon, magukat, íme egy történet Mátészalkáról. Történt pedig, hogy három szálkái férfi — vélhetőleg nem teljesen józanon — kóborlásuk közben tónak néztek egy holdfénnyel bevilágított erdei tisztást. Nekivetkőztek hát, hogy átússzák. Kacagott is rajtuk az egész Szatmár: „Megúszták, mint a szalkai- ak a holdvilágot...!” Eddig tehát a csokor, ám hogy az említett kötet nyomán az újságba is „kitett tem”, hogyan mehetnék ezek után Darnóra, Zajtára, Szálkára! Igaz, a néprajzosok kötötték e csúfolókat egybe, nem pedig én: Balogh Géza Gerstmájerék, a rézművesek A hegesztőpisztoly kékes lángjától ara- nyassárgán izzik a iréz. Kipp-kopp, kipp-kopp fürgén koppannak a kalapácsok a tüzes fémen. Az idősebb mester egész felsőtestével ad lendületet az ütéseknek, az ifjabb könnyedén ■sújt le újra és újra. Ki tudja, hány ezerszer ismétlődik még majd ez a mozdulat, míg a meghajlított, s összehe- gesztett rézlemezből elkészül a váza. A fáradtság nem számít. Egy a fontos, hogy a váza szép legyen. Pontosan olyan, amilyennek az öreg megálmodta.-r Ez a szórakozásom — törli meg gyöngyöző homlokát Gerstmájer András rézműves. — Ha tehetném, reggeltől estig dísztárgyakat készítenék, de hát ezt nem lehet. Azért egy kis időt majd’ mindennap szakítok erre is. Reggel ötkor kelek, fél hat. hat óra tájban már kopácsolok a műhelyben. Amíg a fiam meg nem érkezik, a magam kedvére, hobbiból dolgozgatok . . . ■Lámpák, tükörkereték, kilincsek, padlóvázáik, hamutálcák, s dísztárgyak sokasága bizonyítja a Gerstmájerék otthonában, hogy sok hasznos holmi készíthető rézből. Igaz, a réz önmagában is szép, nemes anyag. De nemcsak szépségéért munkálják meg. — Micsoda íze van az ételnek: a gulyásnak, ä halászlének, ha rézbográcsban főzik. A szilvalekvár is csak rézüstben az igazi. Manapság egyre többen előveszik a régi üstöket. Bizony sokat kikezdett már az idő, hozzák is tucatjával hozzánk a javítanivalót. Sok javítást ugyan nem tudunk vállalni, mert hál’ istennek bőven van megrendelésünk Például vízmelegítő kazánokat. ónozott fürdőszobai réz- hengereket készítünk, de legtöbbet lepárló berendezéseket gyártunk. Most például a tiszalöki szeszfőzdének dolgozunk: két új hűtőt rendeltek tőlünk a lepárló berendezéshez. Tegnap már méretre vágtuk az alapanyagot, ma hozzákezdünk a megmunkáláshoz. Most egy darabig nem fogunk unatkozni. Hiszen csak egy hűtőn ketten 60-—70 órát is dolgozunk. András bácsi mosolyogva emlegeti, hogy micsoda vita volt abból a családban, mikor a fia úgy döntött, hogy apja nyomdokaiba lép. — Nagyon nem akarta ezt a feleségem. Igaz, fáradtságos Még sokezerszer lecsap a kalapács, míg az összehegesztett rézlemezből elkészül a váza. (J. L. felvétele) szakma a miénk, de a szívem mélyén nagyon jólesett, hogy a' fiúnk is rézműves iett. Ma apa. és fia együtt dolgoznak Nyírbátorban: kisiparosok. A rézművesség ma már a kihaló szakmák közé tartozik, de az idős mester nem aggódik nagyon emiatt. Fiúunokái szívesen időznek a műhelyben ... Mokasszin Nyíregyházáról Nyugodt álom — a természet ajándéka? Alig hihető, de tény: a sarki éjszaka, a november végétől január közepéig tartó sötétség nem biztosít nyugodt álmot az ott élőknek. Sőt. Az emberek többsége képtelen elaludni estén- .ként, amikor eljön a lefekvés ideje. Sokan panaszkodnak, hogy néha hajnalig forgolódnak, egyre idegesebben, hiszen tudják, hogy hamarosan kezdődik a munkanap, fel kell kelni, egész nap fáradtan kóvályogna majd. Ráadásul a következő éjszaka sem hoz mély álmot — és ez így megy, amíg csak a sarki sötétség tart. Az észak-norvégiai Tromsőben, az északi sarkkörtől 300 kilométerrel északra e probléma a mindennapok gyötrő gondja. A városka 45 ezer lakosának 25 százaléka panaszkodik a sarki éjszaka hónapjai alatt álmatlanságra, további öt százalékukat pedig ilyenkor depresszió gyötri. A kutatók „alváslaboratóriumot” létesítettek, ahol természetes megjelenési formájában tanulmányozzák hatvan önkéntes jelentkező alvási szokásait, zavarait. Annyit rövid időn oelül megállapítottak, hogy a szervezet képtelen hozzászokni a sarki körülményekhez. Vonatkozik ez azokra, akik délről költöztek erre a tájékra, de azokra is, akik születésüktől kezdve itt élnek. A fő bűnös egy hormon, a melatonin, amelyet az agyban az úgynevezett tobozmirigy termel. Bár a kutatások cáfolták azt a korábbi feltevést, hogy a melatonin a szervezet természetes altatója, tény, hogy van nyugtató hatása: a tudósok szerint szabályozza a szervezet reakcióját a stresszhatásokra és a környe- tí változásokra, segíti a test ■edését, a folyamatok lelt, az elalvást. Rendes "k között a nap fo- Melcsen termelődik, nnyisége éjfél és itt éri el a csúcspontot. Az álmatlanságban szenvedők vérében kevesebb me- latonint találtak — ez vezet a fáziskéséshez, a belső ritmus megbomlásához. A magyarázat a kutatók sze- * rint az, hogy a hormon képződése a természetes világosságtól függ. Ez utóbbi a nyári verőfény idején 2500 lux; a sarki éjszaka alatt 500 luxra csökken a fény, miközben mesterséges megvilágítással, zárt helységben nehezen állítható elő 300 luxnál . több. Kísérletek bizonyították, hogy amikor különleges berendezésekkel a természetes fényt jobban megközelítő világosságot állították elő több órán keresztül, a páciensek elalvási panaszai csökkentek. A konkrét, széles körben alkalmazható gyógymód egyelőre várat magára. Tromső mást talált ki: roppant vonzó, színes éjszakai életet alakított ki. Az elv egyszerű: ha az emberek képtelenek elaludni — nem is kell próbálkozni. Ott a sok éjszakai szórakozóhely — mennyivel kellemesebb, mint álmatlanul forgolódni . .. A változó divathoz igazodva, mind jobban igyekszik megfelelni a piaci igényeknek termékeivel a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet. Ezért a már 15 éve gyártott férfimokasszinek gyártási technológiáját is megváltoztatják. Az új mokasz- szinek nemcsak az új divatnak felelnek meg jobban, hanem kevesebb anyagot is igényelnek. Képünkön: Bárdi András modellőr az új mokasszinmodellek kialakításán dolgozik. (GB) Mítoszok, tóv hitek, babonák A tojás furcsa múltja A tojás más a húsvéti tojásfestés szokását megelőzően is ősi jelkép volt, furcsa mítoszok, tévhitek, babonák tapadnak hozzá. A világ kezdetéről szóló mitikus hagyomány szerint a fizikai valóság tarka sokfélesége a világtojás- ból pattant ki, mely őskezdetben az űrben lebegett. Az egyiptomiak vallásában egyes madarak és tojásaik jelentős szerepet játszottak. Hitük szerint a Ká nevű szellemi erő a halál pillanatában elhagyja a testet, és emberfejű mad/ír képében lebeg a közelében, hogy később újra egyesüljön vele. Némelyik madár különféle istenségek megtestesítője volt: a thébai Mut istennő a kánya, az edfui Hórusz a karvaly képét viselte. Keb istennőt pedig mint libát emlegették és tisztelték. A görög mitológia ismeretes története szeHnt Zeus isten hattyú képében szerelmeskedett Léda asszonnyal, aki ennek következményeként tojásokat szült. Ezek egyikéből kelt ki Heléna, aki később a faló legendája miatt a máig is annyit emlegetett trójai háború okozója lett. A mítosz szerint tojásból látott 'napvilágot a Dióskor hősi testvérpár is. A középkorban a tojást tömérdek babona övezte. Némelyik tojásnak varázserőt tulajdonítottak, vele szerelmi és más bájitalt kotyvasztottak. Elterjedt volt a tojás segítségével űzött jóslás. Szerepet játszott a tojás az álomfejtésben, a sárgája nélküli úgynevezett „boszorkánytojás” pedig az inkvizíció idejét idézi. Akadnak, akik tojásokból kikelt farkasok, patkányok és különféle rémállatok meséjében is hittek. A kereszténység elterjedésével a pogány tavaszünnepeket a húsvét váltotta fel, de a tojás megmaradt jelképnek, és világszerte a húsvéti locsolás viszonzása jutalma. Egyébként egyes álmoskönyvek szerint tojást látni betegséget, tojást rakni kisgyermeket nevelni, madártojást szedni irigységet, tojást festeni csalárdságot jelent. Végezetül megemlítjük, hogy a madarak közül a legkisebb tojása egy dongóméh nagyságú kolibrifélének van: mintegy 200 ilyen kolibritojás férne el egy húsvéti piros tyúktojásban. Az eddig ismeri legnagyobb tojást Madagaszkár szigetén találták, melynek űrtartalma kétszáznegyvenszer nagyobb, mint a tyúktojásé. O. Sz. A nyár még messzinek tűnik, hiszen egyelőre a koratavaszi enyhe idő is újdonság — mégis — rövidesen belépünk a nyárba. Persze csak „időszámításilag”. Március 31-én életbe lépett a nyári időszámítás. Pontosan éjjel két órakor előre kellett állítani az időmérő eszközöket, a faliórát, karórát, ébresztőórát, villanyórát, zsebórát. .. még nem készült felmérés arról, hány fajta óra figyelmeztet minket az idő múlására, ám biztos, hogy rengeteg. Ketyegő és nem ketyegő, csil- logó-villogó óracsodái birtokában a 20. század embere enyhe érthetetlenséggel gondolhat arra, vajon hogyan oszthatta be az idejét mondjuk egy ókori elfoglalt politikus. A válasz egyszerű: vízórával, homokórával, vagy napórával. Ez utóbbi 2300 éves, s egyben a mai zsebórák .szerény elődje, mert áz ügyes kezű mesterek, zsebben hordható változatát is megszerkesztették. Persze a régi időben is gondoltak a különleges dolgokat kedvelőkre. Létezett tűzóra, sőt ilKOSSUTH RADIO 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zenemüve. — 9,30: Simon István versei. — 9,39: A Gyermekrádió műsora. — 10,05: Nyitnlkék. — 10,35: Kemény Klió és Tihanyi József énekel. — 11,05: Bioritmus. — 11,25: Két kantáta. — 11,39: Mikszáth: Jókai Mór élete és kora. XVIII/18. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Melis György énekel. — 14,40: Beszélgetés Cseres Tibor műveiről. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: veszélyben. — 15,30: Muzeális nótafelvételeinkből. — 16,05: Szögletes észkerék. — Tréfás ismeretterjesztő magazin fiataloknak. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Sebestyén János csembalózik. — 17,55: Aczél György: „Szocializmus, nemzet, kultúra” c. könyvéről Ancsel Évával beszélget Zeley László. — 18,12: Filmzene. — 19,15: Áprilisi kabaré. — Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. — 20,25: Reklámkoktél. — 20,30: Egy óra Erdélyi Miklóssal. — 21,30: „..nekem szülőhazám Itt e lángoktól ölelt kis ország .. .” Karsai Elek sorozata. — 22,20: Tíz perc külpoli1985. április 1., hétfő tika. — 22,30: Daróci Bárdos Tamás: Csángó lakodalmas. — 22,41: A harmadik torony. — Szerb Antal. — 23,11: Zino Francescatti hegedül. — 0,10: Toronyzene. PETŐFI RADIO 8,05: Lakatos Antal népi zenekara játszik. — 8,50: Munkahelyi és iskolai testnevelés. — 9,05—12,00: Napközben. Zenés délelőtt. — 12,10: Népszerű fúvósátiratok. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 13,05: Pophullám. — 14,00—17.00: Kettőtől ötig ... A rádió kívánságműsora. — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,30: Zenekö. zelben. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Máté Péter felvételeiből. — 20,30—24,00: Show, ami show. — 24,00—4,30: Éjféltől, hajnalig. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Telefon: 11-141. A tartalomból: Hírek — Közlekedési információk — Fészekrakás ’85 — Hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal válaszol — Tudósítások, riportok — Lapszemle. 18,28—18,30: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó József.) NYÍREGYHÁZI városi tv 20,30—21,30: Szignál — „A szobor”. Kopka János ünnepi jegyzete — Bemutatjuk az Ifjú Gárda zenekart és a majorette együttest — Balázs József: A homok vándorai. Mester Attila színházi jegyzete — Örsi foglalkozás a gyakorlóiskolában — Levelekre válaszol a szerkesztő — Lakógyűlés a kamera előtt — Haskó József kommentárja — Hírszerviz — Április elsejei meglepetés. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: HÁZIBULI. Béke mozi: KINCS, AMI NINCS, dú.: SERIFF AZ ÉGBŐL. Móricz mozi: ÓVAKODJ A TÖRPÉTŐL! 1„ hétfő, 19,00: Kávéházi kabaré. Stúdió. latóra is. Az illatozó karórát egymástól bizonyos távolságokra különféle illő-’ olajokkal itatták át. Elég volt tehát beleszippantani a levegőbe, így valahogy: ha rózsaillat, akkor délelőtt 10 óra körül van, ha ibolya akkor délután három. Forradalmi fordulat az óragyártás történetében az Ingaóra megjelenése, 1658- ban. Feltalálója Christian Huygens, holland fizikus. Később felfedezték, hogy a leereszkedő súlyt összecsavart rugóval nagyszerűen lehet helyettesíteni. így születtek zsebben, csuklón is hordható időmérők. A ma ifjú embereinek bizony már a ketyegős a különleges óra. A mindent elborító kvarcórahullám hamar „nagypapa óráivá” minősítette a nem is olyan régen még büszkén mutogatott körszámlaposakat. Ez egyben a kronométerbirodalomnak számító Svájc háttérbe szorulását is jelentette. A trónt most Japán birtokolja. Az új óranagyhatalom szerkentyűi szinte mindent tudnak. Zenélnek, pulzust mérnek, van amelyik ezernél több szót „súg”. Bármilyen előreprogramo- zot idegen nyelven. A „menő” órákba már parányi televizióskészüléket is építettek. Igen praktikus, ha van hozzá nagyító. Március 31-én, éjjel két órakor akár a szuper-hi- per kvarcot, akár a régi kopott ketyegőst egy órával előre kellett állítani. Az átállás biológiai hatását nemrégiben külföldi tudósok vizsgálták. Szerintük szervezetünk két hét alatt zökken vissza a megszokott kerékvágásba. És — érdekes módon —, a nappali- műszakban dolgozók könnyebben viselik el. A tavaszi fáradság utó- rezgései tehát az átállás biológiai terheivel súlyosbodnak. A kárpótlás mintegy hat hónapra számítva: 120 millió kw óra árammegtakarítás ! / ‘ _4 ________________ „Fekhetnék, mint a ricsei menyasszony...” 1T1 ■ í HALLGASSUNK Cl I 1 11 II NÉZZÜNK MEG M
