Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-04 / 79. szám
Éljen április 4., hazánk felszabadulásának évfordulója! Negyven éve szabad hazánk Jubileumi megemlékezés Nyíregyházán A díszünnepség elnöksége — Varga Gyula beszél. Hazank felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére díszünnepséget tartottak szerdán Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára kö— Népünk nagy sorsfordulójára, nemzetünk történelmének legkiemelkedőbb napjára, felszabadulásunkra emlékezünk. Negyven évvel ezelőtt súlyos harcok, nagy és fájdalmas áldozatok, veszteségek árán hazánk utolsó lakott területe is felszabadult a fasiszta megszállás és rémuralom alól. A II. világháborúban mérhetetlenül sokat szenvedett és a hitleri fasizmus szétzúzásában legtöbbet vállaló Szovjetunió Vörös Hadserege 1945. április 4-re megtisztította hazánk földjét a fasiszta csapatoktól, hazai támogatóitól, ezzel országunk visszanyerte szuverenitását, végérvényesen összeomlott a kapitalisták és a földesurak hatalma, lehetőség nyílt az új haza megteremtéséhez — kezdte beszédét Varga Gyula, majd a kegyelet és a hála, a tisztelet szavaival emlékezett azokra a szovjet hősökre, akik életüket áldozták népünk szabadságáért. Méltatta azoknak az antifasiszta román, bolgár, jugoszláv katonáknak az érdemét, akik vérüket hullatták a Duna és a Tisza mentén nemzetünkért. Megemlékezett a magyar ellenállók, a partizánok és a szöntötte a díszünnepség résztvevőit: az ipari és mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek, intézmények dolgozóit. a munkásmozgalom veteránjait, a párt-, állami, és társadalmi szervek képviselőit, a felszabadulásunk megünneplésére Szabolcs-Szat- márba érkezett szovjet, rofegyveres önkéntesek népes táboráról, akik felismerték népünk érdekeit és vállalták a harcot a szabad demokratikus Magyarországért, — majd így folytatta: — Mostani megemlékezésünknek az ad megkülönböztető jelentőséget, hogy a fel- szabadulás 40. évében, jubileumi esztendejében alig pár napja tanácskozott a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa, mely — jóllehet — csupán fél évtized küzdelmét tette mérlegre, valójában a felszabadulás óta megtett utat is minősítette, hiszen jelenünk, társadalmi fejlődésünk forrása a negyven év előtti történelmi pillanat, amikor a magyar nép kezébe vette saját sorsának formálását, vállára vette mindazt az örömet és terhet, melyet a néphatalom kibontakoztatása, a szocialista társadalom építése jelent. Népünk szép, de nehéz négy évtized után most emelt fővel adhat számot arról, hogy élni tudott a történelmi lehetőséggel, — hangsúlyozta a szónok, majd arról beszélt, hogy mostani ünnepünk azért is kiemelkedő, mert közvetlenül megelőzi a szocialista demokrácia erőteljes mán és lengyel testvérmegyei delegációkat, a fegyveres testületek képviselőit, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok katonait. Az eseményen Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. kibontakoztatásának fontos eseményét, az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok választását. — örömmel tapasztaljuk, hogy egész közéletünk felpezsdült a párt- és tanácsválasztások nyomán, az emberek tízezrei mondtak, mondanak véleményt politikánkról, támogatják közös céljainkat, szóvá teszik gyengeségeinket, mondják el javaslataikat a jobb és a hatékonyabb munkára. A továbbiakban felidézte a negyven év előtti nehéz napokat, az élet újra indulásának első óráit, azt, hogy itt a „haza baloldalán”, Sza- bolcs-Szatmárban a négy évtized előtti tavaszon már salát földjébe vetett magot a tíszanagyfalui parasztember, aki elsőként az országban térdepelt le a neki juttatott tábla végében, hogy megcsókolja a földet. Felidézte a „fényes szelek” generációjának tiszta hitét, majd arról szólt, hogy népünk küzdelme nyomán — a párt vezetésével, a Szovjetunió önzetlen segítségével — hazánk fejlett mezőgazdasággal rendelkeiző ipari ország lett. Történelmi tény ugyanakkor az is, hogy a mögöttünk hagyott negyven esztendő nemcsak sodró lendületű fejlődést, hanem megtorpanásokat, kudarcokat is hozott; hiszen ez idő alatt éltük és szenvedtük meg a szocialista elvek és normák szektás-dogmatikus eltorzításának korát, a személyi kultusz korlátoltságát, az ellenforradalom tragikus napjait is. De a magyar kommunisták közössége bátran szembenézett a hibákkal, levonta a tanulságokat, köztük a legfontosabbat: csak a párt és a nép kölcsönös bizalma mellett haladhatunk a szocialista építés útján. Elmondta; megyénkben nagy fejlődés ment végbe, s még napjainkban is számtalan gonddal küzdünk, de a fejlődés itt még nagyobb mérvű, mint másutt az országban. Éppen húsz éve, hogy e térség gyorsabb ütemű fejlesztésére hozott határozatot pártunk, s az ipar fejlődése mellett a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság is létrejött, megszilárdult. Kedvezően változik falva- ink, városaink képe, gondjaink ellenére sem lehet az életkörülményeket és az élet minőségét összehasonlítani a korábbi évekkel. Ugyanakkor a mi megyénkre is érvényes, az az országos tapasztalat, hogy a fejlődés új ellentmondásokat hoz, hogy a forradalmi illúziókból táplált elképzelésünkkel nem (Folytatás a 4. oldalon) Disziinnepség Budapesten Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége szerdán díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. A jubileumi ünnepség elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP főititkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Ma- róthy László, Övári Miklós, Sarlós István, Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A magyar és a szovjet himnusz elhangzását követően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezt követően Losonczi Pál emelkedett szólásra, s mondott ünnepi beszédet a jeles évforduló alkalmából. Töretlenül haladunk utunkon VARGA GYULA ÜNNEPI BESZÉDE Elek Emil felvétele
